Vissza az előző oldalra

Egyéb

Milyen mértékű kedvezmény vehető igénybe lakás eladás után, egy éven belüli újabb lakásvásárlás esetén?

Share Button

Feleségemmel Új építésű Ingatlanvásárlást (lakás) tervezünk. Mindketten 35 év felettiek vagyunk.Mindketten rendelkezünk 1-1 ingatlannal és 2010 környékén vásároltuk.(5 éven túl) Az új ingatlan vételára kb. 40 M forint.

Az új ingatlant vételárát a feleségem lakásának értékesítéséből és saját megtakarításból kívánjuk kiegyenlíteni. A saját nevem lévő lakást megtartjuk. Feleségem jelenlegi lakásának értéke kb 30 M. forint.

Az új ingatlant közösen kívánjuk megvenni. Kérdésem, hogy ha 75 % ban a feleségem lesz a tulajdonos és én csak 25 % ban akkor csak nekem kell a 10M forint részre a vagyonszerzési illetéket megfizetni? Vagy az én esetemben a 15 M illetékmentesség figyelembe vehető? Esetleg van más lehetőség a vagyonszerzési illeték mérséklésére?

Az első lakás vásárlás illetékkedvezmény feltétele, hogy a vásárolt ingatlan ne haladja meg a 15 M Ft-t.

Egy éven belüli eladás és vásárlás illetékkedvezménye megállapítása esetén arányosítani kell, azaz a feleség ¾-es vásárlásánál a feleség ¾-es eladása vonható össze.

Mivel Ön nem értékesít egy éven belül, ezért az Ön 1/ 4-e után a 4 % illetéket meg kell fizetni.  Ha pl. a feleség 1/1-ben vásárolná a 40 M Ft-s ingalant, úgy a különbözeti 10 % után fizetne vagyonszerzési illetéket (4%). Ezután illetékmentesen tovább ajándékozhat Önnek.

Melyik időponttól számít az 5 éven túli szja. mentesség?

Share Button

Örököltem egy ingatlant a testvérem halálakor, aki 2012 november 05-én hunyt el. Most el szeretném adni ezt az ingatlant. A kérdésem, hogy az elhalálozás időpontjához képest az 5 éves adómentességi időszak akkor kezdődik, amikor kifizetik számomra a vételár utolsó részét is (ezt 2017 november végére tervezzük, és ezt követően átjegyzi a Földhivatal az új tulajdonos nevére), vagy az Adásvételi szerződés megkötésének időpontjától számít az éves mentesség kezdete? (ez utóbbi esetén nyilván érdemes várnunk a szerződéskötéssel november 06-ig)

A halál időpontjában az öröklés beáll, ezért az SZJA fizetés elévülési határidejének kezdő napja – örökölt ingatlan eladása esetén – az örökhagyó halálának a napja.  Egyeztesse könyvelővel az adatokat, mert az elmondottak alapján a 2017. évben kötendő adásvételi szerződés után vélelmezhető, hogy adófizetési kötelezettség nem keletkezik.

 

 

Érvényes -e a szerződés, ha az azt aláíró meghatalmazott aláírást követő egy hónapon belül elhalálozik?

Share Button

Édesapám meghatalmazott föld eladás ügyben. Aláírtam az adás-vételi szerződést augusztus 19-én. Édesapám szeptember 11-én meghalt. Érvényes-e az adás-vételi szerződés, vagy újat kell írni? Ügyvédi meghatalmazás volt, mely teljes körű ügy intézésre szól.

A földhivatali tulajdonjogi változás bejegyzési joggyakorlat az Ön által felvetett tényállás tartalmú szerződést és meghatalmazást érvényesnek fogadja el és a tulajdonjog változást bejegyzi az ingatlan nyilvántartásba az adott ingatlan tulajdoni lapjára.

Örökölt lakóingatlan öröklés évében történő eladása esetén van-e adófizetési kötelezettség?

Share Button

Édesanyám 2014.08.08-án elhunyt, az ingatlant amiben lakott a testvéremmel örököltük 50-50%-ban.

A hagyaték 2015. márciusában volt meg és az ingatlant 2015. márciusában eladtuk. Szeretném megtudni, hogy az adóbevalláskor fel kell-e tüntetni a különbözetet?

Ha én a rám eső részt gyermekemnek ajándékoztam, de nincs ügyvédi papírunk róla akkor a gyermekemnek kell-e adóznia utána?

Örökölt lakóingatlan öröklés évében történő eladása SZJA vonzatot von maga után, ha az eladási érték magasabb, mint az öröklési érték ( 2016. évtől 15 %).

Ilyen esetben az eladás évét követő évben adóbevallásban fel kell tüntetni az eladást és az SZJA-t is meg kell fizetni.

Ajándékozni csak ügyvédi vagy közjegyzői okirattal lehetséges. A megajándékozott gyermeknek nem kell ajándékozási illetéket fizetnie, mert egyenes ági hozzátartozó.

Mennyi időn belül támadható meg egy szerződés jogalappal?

Share Button

Szeretném megkérdezni, hogy egy  haszonélvezetről  lemondó nyilatkozatot  10 év elteltével meg lehetne-e  támadni, mivel  abban az időben  orvosi papírokkal tudom bizonyítani, hogy  depressziós beteg voltam. Ezen indok alapján meglehet-e támadni, és az eredeti állapotot  visszaállítani !

A  másik kérdésem, hogy ingyen mondtam le a haszonélvezetről, és ez ajándékozásnak minősül-e, amit vissza lehet követelni a tulajdonostól ?

Az általános elévülési idő 5 év, melyet követően a szerződés nem megtámadható jogalappal.

Ajándék visszakövetelésének lehetősége – pl. téves feltevés, meghiúsult várakozás, stb. jogcímen  – általában ügyvéd vagy közjegyző által kötött ajándékozási szerződésnél merülhet fel.

A haszonélvezeti jogról lemondás, annak ingyenes megszüntetése mindig egy konkrét ingatlan adásvételéhez kötődő egyoldalú jognyilatkozat, mely kifejezetten arról szól, hogy a haszonélvezeti jogot a jogosult nem kívánja fenntartani és azzal a lehetőséggel sem él, hogy ezen vagyoni értékű jogát eladás útján értékesítse, ezért az ilyen ajándék visszakövetelése jogilag nem lehetséges.

A korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen állapotban tett nyilatkozat megtámadására nyitva álló 5 éves határidőt Ön már elmulasztotta.

Mely jogszabályok rendelkeznek a személyiségi jogok védelméről?

Share Button

Szükségem lenne két rendelet számra: személyiségi jogok megsértése, és adatvédelmi jogok megsértése.

Ez utóbbi ahhoz kell, hogy bizonyos cég tovább adta adataimat egy másik cégnek, az pedig tovább 2., 3. cégnek.

2014.március 15. napján hatályba lépett Új Polgári Törvénykönyv  ( 2013.évi  V. törvény) mely  rendelkezik arról, hogy mely jogokat tekint személyiségi jogoknak a törvény, és azok megsértése esetén, milyen igényeket támaszthat a károsult.

A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen az élet, a testi épség és az egészség megsértése, a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése, a hátrányos megkülönböztetés, a becsület és a jó hírnév megsértése, de ide tartozik a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog, vagy a névviseléshez való jog és a képmáshoz, a hangfelvételhez való jog megsértése is.

A károsultat, azaz az igényt érvényesítő felet terheli a kötelezettség annak vonatkozásában, hogy bizonyítsa, hogy valamely személyiségi jogában őt megsértették. Ez tanúkkal, okirati és egyéb bizonyítási eszközökkel lehetséges.

Lehet kérni  annak bírósági megállapítását, hogy az érintett jogsértés megtörtént, vagy azt hogy a károkozó hagyja abba a jogsértést, és a jövőben tartózkodjon annak gyakorlásától.

Ezen felül követelhető, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt a károsult számára, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot. Továbbá az is kérhető, hogy a károkozó szüntesse meg a sérelmes helyzetet, állítsa helyre a jogsértést megelőző állapot.

A legismertebb és egyben legújabb jogintézmény azonban a sérelem díj érvényesítése. Ez utóbbi tulajdonképpen egyfajta pénzbeli kompenzációt jelenthet a károsult számára.

A sérelem díj esetében amennyiben a károsult bizonyítja a személyiségi jogának a megsértését, akkor már nem szükséges azt is bizonyítania, hogy őt a jogsértés tényén kívül további sérelem, azaz kár érte. Ez azt jelenti, hogy a jogsértés megállapítása esetén a sérelemdíj jár. Az, hogy mekkora összegben,  az eset összes körülményei alapján dönthető el.

 

Milyen lehetősége van vevőnek a lakóhelyétő távol eső zártkerti ingatlanok megvásárlására?

Share Button

Tolnán élő mezőgazdasági végzettségű ember vagyok őstermelői igazolvánnyal, mezőgazdasági regisztrációs számmal, földműves regisztrációval rendelkezem.

Tavaly nyáron szerződést kötöttem mintegy 30 különböző hrsz-ú Zala megyei zártkerti, egymással szomszédos terület megvásárlására,melyek egy tulajdonban vannak.

Az egész terület 5Ha.A NAK első körben elutasította a vásárlást, mert magasnak állapította meg az általunk szerződésben rögzített vételárat, illetve kifogásolta, hogy nagy a távolság a lakóhelyem és a megvásárolt ingatlan között. Tény, hogy nem került bele a szerződésbe az, hogy milyen adottságokkal rendelkezik a terület-sokkal kedvezőbb, ápoltabb, rendezettebb ,mint akár a szomszédos területek, illetve az sem lett feltüntetve a szerződésben, hogy a területen van egy gazdasági épületként szereplő ingatlan, amely lakóingatlanként is kitűnően funkcionál a közművek hiánya mellett is.

Mivel lehet hatékonyan érvelni a helyileg illetékes Önkormányzat Jegyzője elé kerülő ügy érdekében, azt is figyelembe véve, hogy zártkerti területre -főleg gazdasági épület besorolású ingatlanra nem szokás állandó lakcímet kiállítani tudtommal.

Az sem került bele a szerződésbe, hogy oda szeretnék költözni az adás-vétel után a megvásárolt ingatlanba. Állandó vagy ideiglenes lakcím is megteszi, hogy megfeleljek annak az elvárásnak, hogy az adott km-en belül élőnek tekintsenek rám.

A zártkerti földeket – művelés alóli kivonást követően- a belterületi ingatlanokhoz hasonló módon megvásárolhatja. Ebben az esetben nincs szerzési korlát, nincs kifüggesztés, elővásárlás és engedélyezés.

Visszaigényelhető-e a törvény erejénél fogva megszűnő holtig tartó haszonélvezeti jog alapításakor megfizetett -időarányos -vagyonszerzési illeték a NAV-tól?

Share Button

Az új Földforgalmi törvény megszüntette a holtig tartó haszonélvezeti jogot  mind a zártkert, mind az egyéb földek tekintetében.

A haszonélvező korábban a vagyoni értékű joga 10 %-nak megfelelő illetéket fizetett a Magyar Államnak.  A törvény erejénél fogva megszűnő haszonélvezet általában a jogosult halálát jóval megelőzően automatikusan szűnt meg.

A törvény erejénél fogva megszűnő holtig tartó haszonélvezeti jog alapításakor megfizetett vagyonszerzési illeték időarányosan visszaigényelhető-e a NAV-tól?

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 80. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a megfizetett illeték visszatéríthető,  ha a vagyoni értékű jog valamely személy életének idejére terjed, de e jogosultság az un. korszorzó  felénél rövidebb idő elteltével megszűnik.

Ilyen eset pl. az új Földforgalmi törvény által megszüntetett haszonélvezeti jog is. A törvény  a 2014. április 30-án fennálló, határozatlan időre nem közeli hozzátartozók között szerződéssel alapított haszonélvezeti jogot 2014. május 1-jén megszüntette.

Az Illetéktörvény a vélelmezett évek felénél rövidebb idő elteltével megszűnő vagyoni értékű jog esetében, és kizárólag a vagyoni értékű jog tényleges ideje után számított illetéket meghaladó rész törlésére ad lehetőséget.

Például  ha a haszonélvezeti jog jogosultja az illetékkötelezettség keletkezésének időpontjában pl 2012.évben  40 éves volt, vagyis 8-as korszorzó alkalmazásával megállapított a haszonélvezeti jogának értéke, azaz a forgalmi érték 8/20-ad része után fizetett illetéket, 2 év múlva azonban 2014. május 1-jén megszüntette a törvény , akkor ebben az esetben a vagyoni értékű jog gyakorlásának tényleges ideje 2 év volt, így a forgalmi érték 2/20-ad része után fizetendő illeték feletti rész visszajár azaz a 6/20-ad részére jutó összeg.

Kell-e közjegyzői díjat fizetni, ha lemondtam az örökségről a gyermekeim javára?

Share Button

Édesanyám elhunyt, örököltem utána, de én lemondtam a gyerekeim javára/ kiskorúak/. Ilyenkor is nekem kell fizetni a közjegyzői munka díjat?

Hárman vagyunk testvérek a kisebbik húgom az édesanyám élettárstól született. A mostoha apukám nem örököl az ingatlanból de a kishúgom adni szeretne neki haszonélvezeti jogot! Tud adni úgy hogy az én részem a kiskorú gyerekeimé lesz és a gyámügy is be lett vonva?

Aki nem örökös nem fizet közjegyzői munkadíjat.

Kiskorú tulajdonos érdekét a gyámhivatal ellenőrzi. Tulajdoni jogát korlátozó haszonélvezet alapítása nem a kiskorú érdekkörébe tartozó, azaz vagyoni érdekeivel ellentétes, ezért ilyen haszonélvezet alapítása esetén az illetékes gyámhivatal jóváhagyására nem lehet számítani.

Kizárja-e az öröklés a 35 év alattiak illetékkedvezményének igénybevételét lakásvásárlás esetén?

Share Button

Testvéremmel közösen örököltünk két ingatlant. Az egyiket 1/4-1/4 arányban ,a másikat pedig 1/2-1/2 arányban. Hagyatéki tárgyaláson megegyeztünk hogy a negyed részekben örökölt lakás tulajdoni aránya változatlan marad, a fele fele arányban örökölt lakás,testvérem által örökölt 1/2 részét viszont testvérem rám íratta úgy, hogy én a későbbiekben kifizetem neki a fél lakás ellenértékét.

Tehát a nevemre került egy negyed lakás és egy fél lakás öröklés útján,egy fél lakás pedig átruházva, amit ki fogok fizetni.

Szeretném tudni hogy jár-e nekem az illetékkedvezmény,miszerint első lakásom és nem vagyok 35 éves.

A megvásárolandó fél lakás értéké 3 millió forint. A kedvezménnyel tehát elvileg 60 ezer forintot kellene fizetnem.Előfordulhat hogy a teljes lakás után kell fizetnem ,vagy hogy nem kapom meg a kedvezményt?

Az öröklés útján olyan ingatlan, amit özvegyi jog is terhel nem számít az illetékkedvezményt kizáró okok közé.

Amennyiben özvegyi jog nem terheli az örökölt ingatlant és az örökölt lakóingatlan tulajdoni hányada elér 50% mértéket, az illetékkedvezményt igénybe venni nem lehet.

Az Ön esetében a fél lakás öröklése kizárja a  vásárolandó fél lakás után a 35 év alatti illetékkedvezmény igénybevételét.

 

1 / 2 oldal12