Vissza az előző oldalra

Ingatlanjog

Szükséges-e ügyvéd közreműködése az ingatlan adásvételhez?

Share Button

A tulajdonjog keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat, vagy olyan magánokirat alapján van helye, amelyen a nyilatkozatot tevő, illetve a szerződő felek névaláírásának valódiságát közjegyző tanúsítja.

A magánokiratok esetében nem érvényes az a korábbi rendelkezés, amely szerint, ha az okiratot a szerződő felek végig sajátkezűen írták, és írták alá, akkor tanúk nélkül is alkalmas bejegyzésre, illetve ha nem az aláíró írta az okiratot, akkor két tanú tanúsíthatja, hogy a jogosult az okiratot előttük írta alá, vagy az aláírást előttük sajátjaként ismerte el.

Idegen nyelven írt okirathoz hiteles magyar nyelvű fordítást is csatolni kell.

Külföldön kiállított okiraton az aláírást a magyar – vagy a magyar érdekeket ellátó – külképviseleti szervvel, illetve arra jogosult más szervvel kell hitelesíttetni.

Hitelesítés hiányában az okirat elfogadásáról az Igazságügyi Minisztérium dönt.

Adásvételi szerződés

Share Button

Adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog (ingatlan, ingóság, jog, vagy követelés) tulajdonát a vevőre átruházni és azt a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni.

Az eladó köteles a vevőt minden olyan lényeges körülményről (a dolog lényeges tulajdonságairól, a rá vonatkozó esetleges jogokról és terhekről) tájékoztatni, amely a vevő vételi szándékát befolyásolhatja.

A vevő a birtokba lépés napjától kezdve szedi a dolog hasznait, viseli terheit és azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni.

Ingatlan adásvételének érvényességéhez a szerződés ügyvédi okiratba  foglalása szükséges.

Az adásvételi  szerződés elkészítéséhez szükséges adatok:

– eladó-vevő személyes adatai, azaz neve, születési neve, anyja neve, lakcíme, ideértve a személyi számot és az adóazonosító jelet is – az ingatlan tulajdoni lapja, ennek hiányában pontos helyrajzi száma, amely alapján a ügyvéd a tulajdoni lapot lekéri

– az ingatlan vételára

-egyéb adatok megbeszélés szerint

A hatályos  szabályozás alapján a vagyonszerzés esetén az illeték általános mértéke 1 milliárd forintig 4 százalék, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2 százalék, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint .

Ha egy éven belül eladó elad és vesz is  lakóingatlant , az illeték alapja : a vásárolt és az eladott lakástulajdon  forgalmi értékének a különbözete .

Fontos tudni, hogy az első lakást szerző 35 év alattiak  15.000.000.-ft vételárig 50 % illetékkedvezményben részesülnek.

Mentességek: Nem kell illetéket fizetni, ha a vevő olyan telket vásárol, amely lakóház építésére alkalmas és arra a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít és a lakás hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10 százalékát.

Erről  legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkozni az adóhivatal felé. Ekkor az illeték fizetési kötelezettséget a hivatal felfüggeszti . Ha a vevő megkapta a használatba vételi engedélyt, akkor azt jeleznie kell az adóhivatal  felé. Ekkor törlik a fizetési kötelezettséget.

Ha mégsem sikerül befejezni az építkezést a megadott határidőben, vagy közben eladásra kerül  a telek az illetéket be kell fizetni.

Termőföld adásvételnél mentességet élveznek, azaz nem kell illetéket fizetniük pl. azoknak a mezőgazdasági tevékenységet végző mezőgazdasági őstermelőknek/családi vállalkozóknak, akik mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott regisztrációs igazolással rendelkeznek és a vásárolt termőföldet a vásárlástól számítva legalább 5 évig nem idegeníti el, azon vagyoni értékű jogot nem alapít, és egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként a termőföldet mezőgazdasági célra hasznosítja.

Ajándékozási szerződés

Share Button

Ajándékozási szerződés alapján az ajándékozó arra vállal kötelezettséget, hogy a szerződésben meghatározott dolgot  pl.ingatlan, vagy ingóságkénz készpénz,  ellenszolgáltatás nélkül a megajándékozott birtokába bocsátja, tulajdonába adja.Az ajándékot el is kell fogadni.

Egyenesági rokonok  – közeli hozzátartozók közötti ajándékozás illetékmentes.Ugyanez vonatkozik az örökbefogadásra is.  Házastársak közötti ajándékozás is  illetékmentes.

A még meglevő  ajándékot az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékozó , ha
– arra létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti;
– a megajándékozott vagy vele együttélő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el;
– a megajándékozott nem teljesítette az ajándékozónak azt a hozzá fűzött reményét, amelyre figyelemmel az ajándékot kapta, és enélkül az ajándékozásra nem került volna sor (az utóbbi két esetben az ajándékozó követelheti az ajándék helyébe lépett értéket is).

Ingatlan ajándékozásának érvényességéhez a szerződés ügyvédi okiratba foglalása szükséges.

Ajándékozási szerződés elkészítéséhez szükséges adatok:
– ajándékozó, megajándékozott személyes adatai,azaz neve, születési neve, anyja neve, lakcíme, ideértve a személyi számot és az adóazonosító jelet is
– az ingatlan tulajdoni lapja, ennek hiányában pontos helyrajzi száma, amely alapján a ügyvéd a tulajdoni lapot lekéri
– az ingatlan értéke

 Termőföld ajándékozása csak közeli hozzátartozók között lehetséges.

 2013. január 1-jétől lakástulajdon, valamint lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén az illetékmérték 9 %, míg minden más esetben 18 %.

 

Haszonélvezet alapítása

Share Button

A haszonélvezet azt jelenti,  hogy valaki a más tulajdonában álló ingatlant használhatja.  Fontos tudni, hogy ilyenkor például a lakásban a tulajdonos csak akkor lakhat, ha a haszonélvező nem kíván élni e jogával.

A szerződéses haszonélvezeti jog:

Ehhez szükséges  van a haszonélvezeti jogot lapító szerződésre és az  ingatlanra vonatkozóan a haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére.

Ezzel a lehetőséggel például azok a szülők élnek, akik tanuló gyermeküknek vesznek lakást, de biztosítani akarják, hogy a gyermekük  ne élhessen vissza tulajdoni jogával.  ( A haszonélvezeti joggal terhelt ingatlanra ugyanis nehéz  vevőt találni.)

A haszonélvezeti jog lehet önálló vagy együttes  és kiterjedhet az ingatlan részére vagy egészére is, szólhat  a haszonélvező élete végéig vagy meghatározott évekre is.  A haszonélvezeti jog lehet visszatartott is pl. ajándékozás esetében az ajándékozó a haszonélvezeti jogát  fenntartja az ingatlanra.

A haszonélvezet mindig egy konkrét személy javára szól, tehát másra át nem ruházható. A haszonélvező a jogai gyakorlását  azaz a használatot  másnak – ingyenesen vagy pénzért – átengedheti.

Fontos tudni, amennyiben a haszonélvező ezért pénzt kér,  előbb a tulajdonost mindig meg kell kérdezni, nem tart-e igényt az ingatlan használatára, azaz  hajlandó-e kifizetni ugyanazt azt az összeget a használatért. Ha erre igényt tart, vele kell megkötni a bérleti/használati  megállapodást.

A haszonélvező köteles a használat során  betartani a rendes gazdálkodás szabályait, továbbá a fenntartással járó terheket, közterheket viseli.

E körben a közműdíjakat, számlákat is  a haszonélvező fizeti .

Az esetleges károkról, veszélyekről mindig értesítenie kell a tulajdonost és köteles tűrni, hogy a tulajdonos őt bizonyos időközönként  a használat során ellenőrizze.

Fontos tudni hogy a haszonélvezeti joggal terhelt  ingatlant eladása esetén e jognak számítható értéke van, melyet az alábbiakban foglalok össze:

valamely személy élete végéig szóló haszonélvezeti jog értékét a következő módon kell megállapítani: ha jogosultja

1.      25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese,

2.      25-50 éves, az egyévi érték 8-szorosa,

3.      51-65 éves, az egyévi érték 6-szorosa,

4.      65 évnél idősebb, az egyévi érték 4-szerese.

Az egyévi értéket egyszerűen  úgy kell meghatározni hogy az ingatlan forgalmi értékét elosztjuk 20 –al.