Vissza az előző oldalra

Adásvétel

Hogyan szabadulhat meg a tulajdonos a haszonálvező által felhalmozott tartozások megfizetésének kötelezettsége alól?

Share Button

A lányom aki most 29. éves haszonélvező a 2 4nm-es szoba konyhás lakásban. Sajnos kötelezettsége ellenére semmilyen rezsiköltséget nem fizet, immáron 5. éve, amióta a férjével haza költöztek.

A felhalmozódott tartozást az 50.000.- forintos nyugdíjamból vonják, annak ellenére, hogy már 3. éve elköltöztem a lakásból mert férjhez mentem, és még ideiglenesen sem vagyok bejelentkezve oda.

Az elzárt gázórát egy évvel az elköltözésem után feltörte, és a szolgáltató ezt észre vette, ezért 540.000.- forint köd bért kellene fizetnem, mind amellett, hogy 500.000 forint közös költség tartozás, 206.000 forint gáz tartozás és víz tartozás is van az ingatlanban.

A gázóra feltörést elismerte, alá is írta a szerelők által készített munkalapon. Jelenleg is albérletben lakom, és további adósság halmozódik, mert többed magával lakik az ingatlanban, amit velem fizettetnek meg .

Hogy megszabadulhassak ettől az ingatlantól, és adósságtól?

Az ingatlan-nyilvántartásba tulajdonosként bejegyzett személy köteles helytállni – elsősorban – az ingatlan tulajdonon felhalmozott közös költség, rezsi stb. tartozásokért.

Ha a tartozásokat a bejegyzett haszonélező halmozta fel – másodlagosan – a tulajdonos a haszonélvezőt akár per útján is kötelezheti az általa megfizetett tartozások megtérítésére.

Lakásingatlan tulajdonjoga – ha arra a tulajdonosnak  nincs szüksége – adásvétellel, ajándékozással,  cserével, eltartási szerződéssel, életjáradéki szerződéssel, stb. átruházható családon belül vagy ismerősi körben, vagy kívülálló harmadik személynek.

Megtámadható-e az az adásvételi szerződés, ahol a tulajdonostársak nagy száma miatt nem történt elővételi jogról való lemondatás?

Share Button

Véleményét szeretném kérni, a következő esettel kapcsolatban. Egy 72 lakásos társasházban lakunk a saját ingatlanunkban. A társasház teremgarázsában 30 garázsbeálló található, melyek közül egyet megvásároltunk.

Az eladó nem kérdezte meg a teremgarázs tulajdonosokat arról, hogy valaki szeretne élni az elővásárlási jogával vagy sem. A tulajdonjog bejegyzése utáni napon kaptunk egy levelet az egyik társ tulajdonostól (egy befektető cég, akinek nincs más tulajdona a társasházban csak 1 db garázsbeálló), hogy élni szeretne az elővásárlási jogával és 5 napon belül adjuk meg a bankszámla- számunkat ahova utalhat, mert ha nem bíróságra adja a dolgot…

Valóban tévedtünk, hogy nem kértünk nyilatkozatot a társtulajdonosoktól, de… Az lenne a kérdésem, hogy van valami esélyünk arra, hogy ilyen esetben a bíró a mi javunkra döntsön. Hiszen a házban lakunk, ő meg csak befektetés céljából vásárol. Lehetséges a földhivatalnál pár óra alatt a tulajdon bejegyzés után betekintést nyerni az adásvételi szerződésbe?

Ha lakással együtt vásárolták volna a garázst, az elővásárlási joggyakorlás a két ingatlanra együtt lett volna gyakorolható.

Mivel csak garázst vásároltak a tulajdonostársak nagy számára vagy elérhetőségük nehézségére stb. való hivatkozást tartalmazhatott az adásvételi szerződés, az elővásárlási joggyakorlás mellőzése miatt.

A tulajdonjoguk bejegyzéséből vélelmezhető, hogy az illetékes földhivatal jogszabályszerűnek ítélte az okiratot és a tulajdonos- változást bejegyezte. Javaslom, hogy a teljes tényállás feltárása mellett helyi ügyvéddel egyeztessen a bírósági per előtt.

Hogyan kell bonyolítani a részletre történő vásárlást?

Share Button

A mostohatestvérem örökölte a mostohanagymamám házát. A felét eladná nekem részletre. Tehát társtulajdonos lennék. Később ha lehetőség van rá megveszem tőle az egészet. Milyen lehetőség van ilyen megoldásra? Milyen szerződés kell? Elég e a szerződés vagy más kell?

Ügyvéd vagy közjegyző által készített okirattal vásárolható meg az örökölt ingatlan fele. Ha a vételárat nem egy összegben fizeti meg a vevő és az eladó részletvételt engedélyez, a szerződésben meg kell határozni a részletek számát, nagyságát, esedékességét.

Ebben az esetben a szerződés tulajdonjog fenntartással történik, mindaddig fenntartja az eladó a tulajdoni jogát, amíg a teljes vételár megfizetésre nem kerül.

Köteles vagyok-e a felkínált vételárért eladni ingatlanrészemet?

Share Button

Édesanyám megörökölt Budapesten 2002-ben egy osztatlan telken lévő házból 1/24-ed részt.Sajnos ő meghalt 2008-ban, így én örököltem utána ezt a tulajdoni hányadot, de még nem került a nevemre.

Most szeretné a többi tulajdonostárs értékesíteni az ingatlant. De ehhez az is kellene, hogy az örökölt rész a nevemre kerüljön a földhivatal által. Engem abban az árban akarnak kifizetni, mint amennyire az ingatlan fel lett értékelve 2002-ben,5 millió forintért.

A telek nagysága 639 négyzetméter. Elővásárlási jogommal nem szeretnék élni/erről hivatalosan papíron nem nyilatkoztam még/,de ennyi pénzért nem is szeretném eladni.

Mit tudok tenni, ha én nem szeretném eladni a tulajdonrészemet, mert keveslem a felkínált összeget és mit tudnak tenni a többi tulajdonostársak ,ha én nem kívánom értékesíteni a tulajdonrészemet. Engem kötelezhetnek e arra, akár bíróság által, hogy eladjam a tulajdonrészemet?

Esetleg árverésre bocsájthatják e az ingatlant? Egyértelműen itt átverésről lenne szó úgy érzem! Mennyit érhet ennek az ingatlannak a jelenlegi reális piaci értéke?

Ha volt hagyatéki eljárás az ügyben és az 1/24-ed ingatlan abból kimaradt, póthagyatéki eljárást kell indítania, hogy tulajdonosként be legyen jegyezve a neve az ingatlanra. Ha nem volt hagyatéki eljárás akkor azt meg kell indítania. A közös tulajdon értékesítése a tulajdonostársak közös akaratával jön létre. Ebbe beletartozik a vételár közös meghatározása is.

Egyik tulajdonostárs nem mondhatja a másiknak, hogy mennyiért adja el az ingatlanrészét. Ha egyik sem váltja magához a másik tulajdon részét és vita van a vételár meghatározásánál a bíróságtól kérhető a közös tulajdon megszüntetése, mely végső soron árverés útján történik. A befolyt vételár tulajdoni hányadaik arányában illeti a tulajdonostársakat.

Hogyan határozható meg az örökölt ingatlan piaci értéke?

Share Button

Két testvér fele-fele arányban örökölt egy házat. A hivatalos törvényes hagyatéki eljárás során felbecsülték az ingatlan értékét 6M forintra. Az egyik testvér el akarja adni a házat a másiknak, de nem tudnak az áron megegyezni.

Aki meg akarja venni, az ragaszkodik az hagyatéki értékbecslési árhoz, vagyis 3 Millióért vásárolná meg a másik fél tulajdont. Az eladó testvér szerint viszont 12 Milliót ér a ház, és ennek a felét követeli, 6 milliót kér a testvértől.

Mennyiért kell megvennie, az értékbecslés feléért, vagy kérhet-e többet az eladó testvér? Mennyiért kell megvásárolnia a testvérnek a testvérétől?

Javaslom, hogy a napi piaci érték meghatározásához mindkettőjükhöz képest pártatlan értékbecslőt bízzanak meg az ingatlan forgalmi értékének meghatározására.

A közös tulajdon értékesítése a tulajdonostársak közös akaratával jön létre. Ebbe bele tartozik a vételár közös meghatározása is.

Egyik tulajdonostárs nem mondhatja a másiknak, hogy mennyiért adja el az ingatlanrészét. Ha egyik sem váltja magához a másik tulajdon részét és vita van a vételár meghatározásánál a bíróságtól kérhető a közös tulajdon megszüntetése, mely végső soron árverés útján történik.

A befolyt vételár tulajdoni hányadaik arányában illeti a tulajdonostársakat.

Milyen költségekkel jár örökölt ingatlan hagyatéki érték alatti eladása?

Share Button

Testvéremmel örököltem 1/2-1/2 arányban ingatlant. Én nem szeretném megtartani, ő nem szeretné eladni. Mennyi illetéket, adót kellene fizetnie testvéremnek, és mennyit nekem, ha a hagyatéki végzés 3.000.000 Ft értéke helyett kevesebbért tudná csak megvenni?

Ön, mint eladó ha a hagyatéki értéknél alacsonyabb értéken ad el nem fizet SZJA-t. A vevő 4%  vagyonszerzési illetéket fizet.

 

Külön vagyonból házasság alatt vett lakás ellenértékére igényt tarthat-e a házastárs?

Share Button

2002-ben adás-vételi szerződéssel megvettem szüleim házát. Apukám pár éve meghalt, anyukám haszonélvező maradt. Anyukám időközben megbetegedett nálam lakik, így megbeszéltük hogy eladjuk a házat mert senki nem lakja.

Mi a legegyszerűbb módja az eladásnak? Ha anyukám lemond a haszonélvezetről így adjuk el, vagy ajándékozzam el neki a házat, így Ő lenne a tulajdonos, tehát Ő adná el a házat?( Nekem ez lenne a legjobb)

Nehezíti-e a helyzetet az, hogy a 2002-es adás-vételi szerződés azt is tartalmazza hogy birtokbavétel csak mindkét szülő halála esetén történik? Abban az esetben ha elajándékozom a házat anyukámnak és az Ő nevén lesz eladva, a férjemmel történő válás esetén a férjem igényt tarthat-e az eladott ház ellenértékének valamennyi részére? (a házat házasság alatt vásároltam, de saját pénzből, egyébként is a szüleim háza,nem kellene hogy bármit is követeljen belőle.)

Ha 2002-ben az ingatlant nem a házastársi közös vagyonból vásárolta meg a saját nevére –hanem különvagyonából – annak mostani eladása is különvagyonát képezi.

Az eladásnál édesanya, mint haszonélvező ingyenes lemondással szüntetheti meg a jogát vagy ellenértéket kap – az Illetéktörvény 72. §-a szerint számítva – a vevőtől.

Fontos tudni, hogy válás során a házastárs különvagyonát a másik házastárs általában elismeri, vagy ha nem az bizonyításra szorul. Ennek megelőzésére alkalmas a házastársi vagyonközösségi megállapodás kötése.

Hogyan győződhetek meg róla, hogy egy korábban már eladott ingatlan a nevemen van-e még?

Share Button

Van egy telkem, amit nem hivatalosan ketté választottam és a felét eladtam az öcsémnek mindenféle írásos szerződés nélkül, amire az öcsém épített egy 36 négyzetméteres házat amire nem kért engedélyt a illetékes hivataltól.

Engedély nélkül építette, majd eladta ezt a házat. Semmiféle szerződést nem irt a vevővel csak szóbeli megállapodás volt. A telek,  amire a ház épült ugyan úgy a nevemen van. Gondolom, hogy ugyanúgy az én tulajdonom maradt.

Az lenne a kérdésem, hogy valóban az enyém- e, ill. milyen lépéseket tudok tenni hogy visszakapjam? Menyi esélyem van rá?

A tulajdoni lap hitelesen bizonyítja minden ingatlan tulajdonosi jogállását. Amennyiben Ön szerepel egyedül az ingatlan tulajdoni lapján tulajdonosként jogilag Ön a tulajdonos.

A valóságban engedély nélkül tett beépítés legalizálásra vár. Ennek módja a felépítményre való fennmaradási engedély megkérése és a tulajdoni jog rendezése.  A vonatkozó okiratot ügyvéd vagy közjegyző készítheti el.

Adható-e foglaló tanya eladásakor?

Share Button

Az lenne a kérdésem, ha tanya ingatlanomra lenne vevő, de annak az árából vásárolnák másik ingatlant, mi a teendőm? Kaphatok a vevőtől foglalót, vagy előleget amelyet a másik ingatlan vételére szánnám?

A tanya adásvétele a földforgalmi törvény hatálya alá tartozik, ezért kb. fél év időtartam szükséges, amíg az adásvételi szerződés érvényessé válik.

A felek megegyezhetnek előleg, vételárrészlet átadásában a szerződés aláírásakor.

Ha elővásárlási joggyakorlás történne a teljes vételárat az elővásárlási jog gyakorlója fizeti az eladónak és az adott vételárrészlet az eladótól a   vevőnek visszajár. Ezért nem szokás foglaló adása föld-adásvételnél.

Mikortól köteles az új tulajdonos fizetni a költségeket?

Share Button

Vitánk van az új tulajdonosokkal közös költség fizetési kötelezettség dátuma miatt.

1. Árverés útján vásárolt lakás földhivatali ingatlan bejegyzés 2016.11.15. Birtokba vétel 2017. március 1. lesz. Szerintem a földhivatali bejegyzés dátumától köteles közös költséget fizetni. Az új tulajdonos a társasházi törvényre hivatkozva a birtokbavétel napjától fizetné a közös költséget. Kérdés: Mikortól kell fizetnie?

2. Öröklés esetén a halál napjától köteles az új tulajdonos a közös költség megfizetésére véleményem szerint. Az új tulajdonos szerint a földhivatali bejegyzéstől. Melyik a helyes?

Mindig a tulajdonos fizeti a közös költséget. Annak fizetése tulajdonosi kötelezettség függetlenül attól, hogy az ingatlant ténylegesen ki használja és milyen jogcímen. Egy adott ingatlan esetében egy adott időszakra vonatkozó közös költség fizetési kötelezettség azt terheli, aki akkor az ingatlan tulajdonosa volt. A tulajdonjog a földhivatali bejegyzéssel hatályosul.

Az ingatlan aktuális tulajdoni lapja dönti el, hogy adott tulajdonos mely időponttól köteles közös költséget fizetni, nevezetesen a tulajdonos neve mellett szereplő bejegyzői határozat dátuma.

1 / 7 oldal12345...Utolsó »