Egy cég, amely nem mezőgazdasággal foglalkozik, vehet -e termőföldet? Ha igen, akkor lehet a tulajdonában több, mint 1 ha?
Termőföldet csak földműves vásárolhat 300 ha-ig, és magánszemély 1 ha-ig.
30 évvel ezelőtt az akkori párommal vásároltunk egy lakást, melynek adás vételi szerződésében tulajdonostársként vagyunk feltüntetve. A kapcsolat 2 év együttélés után megszűnt, de az ingatlan azóta is fele arányban az ő nevén van.
Én jelenleg is ebben az ingatlanban lakom, de szeretném a helyzetet tisztázni (már csak a gyermekem miatt is) és a lakást 100%-ban a saját tulajdonomba venni. Ezzel kapcsolatban a volt élettársam semmilyen akadályt nem állít, nem kíván semmi anyagi jóvátételt. (hisz igazából 28 éve nem lakik ott, nem fizet semmilyen költséget.)
A kérdésem, hogy lehetne a legköltségtakarékosabban megoldani a helyzetet.
Amennyiben gyermekének apja a volt párja, lehetőség kínálkozna arra, hogy a fél ingatlant a gyermek az apjától ajándékba kapja.
Majd később ha úgy gondolja azt édesanyjának ajándékozza. Mindkét ajándékozás illetékmentes.
Ha a gyermeke apja nem a volt élettárs, akkor a tulajdonostársak egymás között köthetnek ajándékozási szerződést, mely után Önnek 9% ajándékozási illetéket kell fizetnie.
Ha a fél ingatlant megvásárolná, akkor az illeték mértéke a vételár 4%-a.
Szeretnénk egy zártkerti művelés alól kivett területet és gazdasági épületet vásárolni. Belterületbe vonása középtávon valószínű. Épült rajta egy 60nm-es ingatlan… amit fel kell újítani. Az lenne a kérdésem,hogy ennek milyen buktatói lehetnek? Mert nagyon félünk…viszont szeretnénk megvásárolni. A bankunk azt mondta elvileg ad rá nekünk hitelt.
Aranykorona nélküli zártkert, zártkerten levő gazdasági épület felújításának jogi akadálya nincs. Azonban az ingatlanon bővítés, hozzáépítés, új felépítmény építése már nem lehetséges. Amennyiben belterületbe vonása megtörténik az ingatlannak úgy az említett akadályok elhárulnak.
Szeretném tudni, hogy ha a földterület már belterület így is vonatkozik -e rá az 1 hektáros szabály ( nincs arany kalászos papírom) vagy belterület esetén ez megvásárolható?
Belterületi aranykorona nélküli ingatlanra nem vonatkozik az 1 hektáros szabály. Az ingatlan minden korlátozás, feltétel és jóváhagyás nélkül megvásárolható.
Miután anyukám elhunyt, testvéremmel örököltük a hazát. Testvérem nagyon menni akart ezert párom, aki vietnámi állampolgár,kivásárolta. Most azonban külön utakon fogunk tovább járni. A kérdésem az lenne,hogy megteheti-e , hogy eladásra kínálja vagy éppen eladja az ő felet,ha én is el akarom adni a házat, de nyilván az egészet.
Magyar ingatlant vagy annak részét nem EU-s állampolgár az illetékes megyei kormányhivatal engedélyével vásárolhat. Ugyanez az állampolgár, ha már ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonos, ugyanazon ingatlant engedély nélkül, szabadon értékesítheti. Ha Önök ketten tulajdonosok, akkor ugyanazon szerződéssel mindketten a saját ingatlanrészüket minden további feltétel nélkül eladhatják.
Egy 1000 m2 nagyságú osztatlan közös tulajdonú teleken két tulajdonos 5/6 és 1/6 arányban tulajdonos. Az 1/6 tulajdonnal rendelkezőnek kizárólagos használati szerződése van a részarányát 100 m2-el meghaladó területre.
Az 5/6 tulajdonosának két örököse van. A kérdés: az egyik örökös eladná az őt illető 5/12 részt, vagy csak az 5/12 mínusz a ráeső 100m2/2 vagyis 50 m2 adhat el?
Földmérő által készített kizárólagos használati rendet tartalmazó vázrajz egzaktul meghatározza valamely osztatlan közös tulajdonostárs a tulajdoni hányadától eltérő többlethasználatát.
A vázrajz alapján készíthető ügyvédi okirat az ingatlan-nyilvántartásba is benyújtható. A közhiteles ingatlan-nyilvántartás és az említett okiratok biztosítják harmadik személy vevő többlethasználatát is.
A harmadik személy vevő az adásvétele során mindig tulajdoni hányadot vásárol és, mint eladója jogutódja ezáltal jogosult a tulajdoni hányadhoz képest eltérő mértékű használatra.
Gyermekeim visszautasították az édesapjuk halála alkalmával az öröklést, így az ingatlanom, melyben én lakom 1/2 része a Magyar Állam tulajdonába került. Az ingatlan másik fele az én tulajdonomban van. Kérdezem, hogy én visszavásárolhatnám-e a Magyar Államtól az 1/2 részt?
A Magyar Államkincstár illetékes megyei igazgatóságával felveheti a kapcsolatot az ½-ed ingatlanrész megvásárlására vonatkozóan. Fontos tudnia, ha a Magyar Állam a tulajdonát képező ingatlanrészt más személynek értékesítené, Önnek elővásárlási joga van, kivéve az árverést.
A szülői panel lakást egyedül öröklöm. Azt szeretném tudni ezt el adhatom e? Mindent én öröklök kizárólagos örökös vagyok mindenben.
Amíg a hagyatékátadó végzés nem széljegyzett az ingatlan tulajdoni lapját, addig előszerződésben állapodhat meg leendő vevőjével az adásvételről. E körben foglalót is átvehet.
Az előszerződésben azt kell írni, hogy ha a hagyatékátadás megtörtént, és az Ön tulajdoni joga széljegyen szerepel, azt követő 8 napon belül megkötik a végleges adásvételi szerződést.
Fontos tudni, ha a hagyatéki értéknél többért adja el az ingatlant, a különbözet után 15 –szja – t kell fizetnie.
A közvetlen szomszédomban van egy belterületi beépítetlen ingatlan amelynek a tulajdonosa a helyi önkormányzat. A területet jelenleg bérli egy személy aki mezőgazdasági tevékenységet folytat az érintett ingatlanon.
Az önkormányzat árulja ezt a telket. A kérdésem az hogy kinek van elővásárlási joga? – a bérlőnek vagy nekem, mint szomszédnak? Nekem is és a bérlőnek is állandó lakhelyünk ugyanazon a településen van ahol az eladó ingatlan megtalálható.
Belterületi építési telek eladása esetén – függetlenül attól, hogy önkormányzat az eladó – senkinek nincs jogszabály szerinti elővásárlási joga, ugyanis az ingatlan értékesítése nem tartozik a földforgalmi törvény hatálya alá. Viszont az önkormányzatok általában pályázati kiírás útján értékesítik ingatlanjaikat, így az eladó szerinti legjobb ajánlatot tevő pályázó tudja az ingatlant megvásárolni.
A férjem meghalt 2012-ben, két kiskorú gyermekem örökölte a fél lakást, melyet akkor felértékeltek.
Ha eladom a lakást, akkor az akkori áron kell kifizetnem a részüket, vagy a mostani eladási ár felét kell közöttük elosztanom?
Adásvételkor mindig a befolyó vételár oszlik meg a tulajdonostársak között tulajdoni hányadaik arányában.
