Vissza az előző oldalra

Adójog

Mikor kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni?

Share Button

Tavalyi év során az alábbi eset történt. A férjem értékpapírszámláján lévő értékpapírokat, átadás-átvételi szerződés alapján átvettem. Utólag derült ki számomra, hogy ez illetékköteles. 

Mi a módja annak, hogy a közös pénzünk után ne kelljen illetéket fizetnem?

Lehet-e visszaadni az ajándékot és ezáltal mentesülök-e az illetékfizetés alól, vagy lehet-e, hogy az értékét átutalom a férjem számlájára és akkor esetleg mentesülök az illetékfizetési kötelezettség alól?

A visszterhes vagyonátruházási illetéket az adásvétel  miatt  felmerülő vagyongyarapodás után kell megfizetni.

Ha vagyongyarapodás nincs, akkor az adózó terhére előírt illetéket törölni – illetve a már megfizetett illetéket visszatéríteni – kell.

 A jó megoldás, ha  Önök az írásban megkötött  adásvételt írásban a megkötés napjára visszaható hatállyal felbontják – egymással elszámolva az  eredeti állapotot állítják helyre. Fontos tudnia hogy  2013. január 1-jétől az egyenes ági rokonok közötti ajándékozási ügyleteket nem kell bejelenteni a NAV-nak.

2013. január 1-jétől az Itv. 16. § (1) bekezdés b) pontjának illetve 17. § (1) bekezdés g) pontjának hatályon kívül helyezésével ugyanis  a takarékbetét  ajándékozással történő megszerzése nem mentesül ezen a jogcímen az illeték megfizetése alól. (Korábban átutalással és NAV-nak bejelentéssel mentesült.)

 Az egyenes ági rokonság azon természetes személyek között áll fenn, akik közül az egyik a másiktól származik. A házastárs nem egyenes ági rokon. Önök között házastársi közös vagyoni kapcsolat áll fenn, így az említett átruházás jogilag egyébként sem indokolt.

Visszterhes vagyonátruházási illeték

Share Button

Illetékmentesen vettünk férjemmel egy építési telket, de nem tudtuk beépíteni.

Most végre sikerült eladnunk s bár tudom, hogy az illetéket meg kell fizetnünk, kérdésem, hogy első “ingatlantulajdonosként” részesülök-e bármiféle illetékkedvezményben, hisz előtte nem volt semmi tulajdonom, a teleknek 1/2-e az enyém (volt)?

A másik kérdésem, hogy kb. mekkora összegre lehet számítani? A telket 6 éve vettük, s amikor 4 év után nem tudtuk beépíteni, 2 év hosszabbítást kaptunk, ami most fog lejárni.

Ha nem teljesül a beépítés ( mert a pl. szerint eladták a telket) a feltételes illetékmentesség megszűnik. Ezért  az illetéket ( 6 éve 10 %) meg kell fizetniük . Az illetékmentesség alkalmazása esetén a NAV ugyanis  az illetéket megállapítja, azonban annak megfizetését  felfüggeszti.

Ha  a lakóházat nem építik fel 4 éven belül vagy az illetékmentesség iránti kérelmet visszavonják (pl. mert eladták az ingatlant)  úgy a megállapított, de meg nem fizetett illetéket az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlék összegével megnövelt összegben kell megfizetni.

A késedelmi pótlék mértékét az adózás rendjéről szóló törvény határozza meg. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.

 

Illeték mértékének számítása haszonélvezettel terhelt ingatlan esetén

Share Button

Lakásomat értékesíteném (10 mHUF), és éven belül vennék egy új ingatlant (14 mHUF), melyre édesanyám (70 éves) haszonélvezeti jogát is bejegyeztetnénk, a tulajdonjogommal egy időben.

Ebben az esetben az új ingatlan forgalmi értékét csökkenteni szükséges anyukám haszonélvezeti jogának értékével és az így kapott összeg és az eladott ingatlan értéke közötti különbözet után szükséges az illetéket fizetni? Számszerűsítve: új ingatlan: 14 mHUF régi: 10 mHUF haszonélvezeti érték: 2,8 mHUF illeték alapja: 14 mHUF-2,8 mHUF-10 mHUF=1,2 mHUF?

A haszonélvezeti jog alapítása, –ha az adásvétellel egyidejűleg történik- külön illetékel, a haszonélvező életkori szorzója alapján számítva.

A tulajdonos és a haszonélvező illetéke együttesen 4 %. A tulajdoni jog illetékalapja vezethető szembe az eladott ingatlan vételárával egy éven belüli ingatlanmozgások esetén, és a különbözetre jár az illetékkedvezmény.

Külterületi ingatlan értékesítése

Share Button

Tudomásomra jutott, hogy szülőfalumban van egy termőföld, (osztatlan közös tulajdonban) amely engem illet.

A fellelhető régi okmányokból most kiderítettem, hogy édesapám a bátyjától – aki tsz tag volt – földet örökölt. Nagybátyám 1974-ben hunyt el, édesapám pedig 1984-ben. Édesapám nem volt tsz tag.

Az ő halála után felvett hagyatéki leltárban valami oknál fogva nem szerepelt ez a földterület, amely akkor tsz külön lapon volt nyilvántartva.

Később, 1997-ben, (mely feltehetően a tsz-ek megszűnésének időpontja) valamiféle földrendezés kapcsán egy másik táblában kapott – az akkor már régen elhunyt – édesapám egy ennek megfelelő AK-ú terület, amely most a földhivatali nyilvántartásban is szerepel. Viszont örökös után nem történt nyomozás.

Kb. 1 hónapja felvetettem a póthagyatékot, mely most már a közjegyzőnél van, és most várom a folytatást.

Miután a földterület a nevemre kerül, eladom azt. Kb. 30 tulajdonostárs van. Eladás esetén nekem kell kiméretni? (az én költségem lenne?) Vevőként már jelentkezett az a Kft, – mely a korábbi Tsz jogutódja, amely feltehetően eddig használta – hogy megvásárolja.

Ebben az esetben illetékkötelezettségem van –e, mivel a termőföld most jön a nevemre, viszont az örökhagyó halálának napja 1984. januárjában volt?

Továbbá, ha eladom a Kft-nek (az egykori tsz jogutódjának) és az ellenértékét lakásba fektetem, az adózásom hogyan alakulna? Hogyan alakulna mindkettő, ha az idén lezajlik az átírás és az eladás, vagy ha jövőre, tekintettel az új földtörvényre?

Önnek öröklési illetéket fizetnie nem kell, mert egyenes ági rokontól örököl.

Önálló földrészlet kialakítására csak akkor van mód, ha az eléri a tulajdoni hányadrész alapján számított 3 ezer négyzetmétert. A vevőként már jelentkezett  Kft – mely a korábbi Tsz jogutódja, aki eddig is használta  földet – az ingatlant annak   ismert  és  jelenlegi állapotában vásárolja meg.

Az öröklési érték (hagyatéki eljárásban kiállított adó –és értékbizonyítványban megállapított érték) és az eladási ár közötti különbözet 16 % -át kell  – fő szabályként –  jövedelemadóként megfizetni az  eladás évét követő év május 20. napjáig.  Amennyiben a vevő Kft   az adójogszabályoknak megfelelő nyilatkozatot tesz , Önnek az eladás után  jövedelemadó fizetési kötelezettsége sem keletkezik.

Tájékoztatom, hogy megszűnt  az a jogi lehetőség, hogy  a kapott vételár lakóház vételárába adómentesen  „beforgatható” –  ez korábban is csak lakó ingatlanok  egy éven belüli  eladása és vétele esetében volt lehetséges.

Osztatlan közös tulajdonú termőföld vásárlása

Share Button

Egy helyrajzi számon belül Fiammal ketten osztatlan közös tulajdonú termőföldünk van, mindketten regisztrált őstermelők vagyunk.

Fiamnak szüksége lenne a föld árára lakásvásárlás céljából. Én megvásárolnám a földjét, melynek árából lakást vehetne.

Van-e lehetőségem a föld megvásárlására? Ezzel kapcsolatos kérdésem még, hogy kell-e az ingatlan értékesítés után illetéket fizetnie.

Ha az ingatlan nem több 10.000 m2-nél Ön megvásáolhatja az ingatlant – feltéve hogy más földingatlan nincs a tulajdonában/használatában.

Vagyonszerzési illetéket mindig a vevő fizet. Egyenes ági adásvétel – illetékmentes.

Eladó szja-t fizet, de csak akkor ha jövedelme származik az eladásból, azaz ha többért adja el, mint szerezte az ingatlant.  A különbözet után kell adóznia (ált. mérték 16 %) kivéve, ha 15 év óta már a tulajdonában van a termőföld.

Ezen kívül adómentes, akkor is, ha a tulajdonos a termőföldet regisztrációs számmal rendelkező állattenyésztést folytató olyan magánszemélynek adja el, aki mezőgazdasági őstermelőként legalább 5 évig az állattartó telep takarmánytermelése céljából használja. Az eladó akkor alkalmazhatja az adómentességet, ha rendelkezik a vevő közjegyző által készített vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalt ilyen  nyilatkozatával.

Illetékmentes ajándékozás házastársak között

Share Button

A jelenlegi családi házunk fele az enyém a másik fél része a férjemé, de szeretné nekem ajándékozni az Ö részét is és még ugyanígy egy zártkerti ingatlanunk is van. Az is fél-fél tulajdonban.

A kérdésem: 2014-töl az ajándékozás tényleg illetékmentes?

2014.01.01-től illetékmentesen ajándékozhatnak a házastársak. A zártkerti ajándékozást javaslom   2014. február 25 napjáig megtenni, mert ezt követően a zárkerti ingatlan ajándékozásánál már az új földtörvény szabályai érvényesek.

Egyenes ági leszármazottak közötti ajándékozás

Share Button

Szeretném megkérdeni, hogy jól értelmezem-e, hogy az egyenes ági leszármazott részére történő lakás ajándékozás esetén a megajándékozottnak nem kell illetéket fizetnie?

Ajándékozásnál szükséges-e energia tanúsítványt készíttetni vagy a nélkül is bejegyzik a földhivatalban a tulajdonos váltást?

Ha ez szükséges, akkor az ajándékozónak kell megcsináltatnia a tanúsítványt?

Nincs illetéke az egyenes ági ajándéknak és energetikai tanúsítványt sem kell készíteni.

Illetékmentes pénzmozgás testvérek között

Share Button

Szüleim házából öcsém szeretne kifizetni. Igaz, hogy ez egyenes ági rokonságnál nem lehetséges?

Közeli hozzátartozók  közötti  ajándékozás  illetékmentesen történhet.

A Polgári Törvénykönyv 685. § b) bekezdése alapján közeli hozzátartozók: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli gyermek, unoka, szülő, nagyszülő, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.

Egyenes ági rokonok egymás közötti valamennyi pénzmozgása illetékmentesen történhet, úgymint ingatlan ajándékozás, ingatlan adásvétel, mely az ingóságokra (autó, pénz) is igaz.

Családon belüli ajándékozás illetékmentesen

Share Button

Kérem, szíveskedjen tájékoztatni arról, hogy kell-e illetéket, vagy szja-t fizetnie valakinek, ha az egyedülálló szülő a két gyermekének kívánja 50-50 %-ban ajándékozni a házát és az üdülőjét, a haszonélvezeti jog fenntartásával?

Az ajándékozás egyenes ágon illetékmentes. A haszonélvezetet az új szabályok szerint nem fenntartani  hanem alapítani kell – de a haszonélvezet után sem kell illetéket fizetni. Szja fizetési kötelezettség  az ajándékozással nem keletkezik.

Örökölt ingatlan eladása után fizetendő adó

Share Button

2013-ban örököltem fél ingatlant. Fél lakás, 2millió után fizettem illetéket és még ugyanabban az évben, 2013-ban eladtam 1,5 ért.

Kell-e ezután fizetnem adót? Kell-e bevallást tennem, ha jövedelmem nincs?

Az öröklési illeték alapja ha több, mint az eladási ár, akkor nem keletkezik jövedelem, így szja fizetési kötelezettség sem. ha nincs fizetendő adó, bevallást sem kell tennie.

30 / 31 oldal« Első...1020...2728293031