Van egy földterületem, melyet egy német házaspár hosszútávon bérelne. Jogilag ez lehetséges?
Földet csak regisztrált földműves vehet csak haszonbérbe. Német állampolgár viszont vásárolhat földet, kifüggesztéssel, jóváhagyással.
Másfél éve örököltem egy házat a nővéremtől, bérlővel terhelten ! Bérleti szerződés volt kötve a nővéremmel, 2022 december 31-ig, amit csak a bérbeadó és a bérlő írt alá melyben szerepelt, hogy a közüzemi díjakat a tulajdonos fizeti,majd a bérleti díjjal együtt azt megfizeti a bérlő.
Első kérdésem mivel én lettem a tulajdonos él e még a nővéremmel kötött szerződés ? Nem szándékozom a bérletet fenntartani. Mivel a fiamnak szeretném ajándékozni a lakást felajánlottuk a bérlőnek, hogy 2021 tavaszán költözzön ki. Idáig én fizettem a közüzemi díjakat melyet a bérleti díjjal együtt azt bérlőtől meg is kaptam.
Miután felszólítottuk, hogy hagyja el a lakást azóta sem a bérleti díjat, sem a közüzemi díjakat nem hajlandó fizetni. Számlát követel a bérleti díjról. Mivel magán ember vagyok nincs módomba számlát adni, de igazolni tudom hogy 2019 évre a NAV-nál bejelentettem és megfizettem a vonzatát.
Kérdésem a bérlő jogosan használja a lakást, ha nem, milyen módon tudnám érvényesíteni a tulajdonhoz való hozzájutást?
Határozott idejű bérleti szerződéssel lekötött lakás tulajdonosának elhalálozásakor az örökös a bérbeadó jogutóda. A bérleti szerződés a határozott idő leteltével szűnik meg, kivéve ha rendkívüli felmondásra ad okot a bérlő. Ilyenkor a szerződésben foglaltak szerint szüntethető meg a bérleti jogviszony.
Örököltem egy családi háznak az 1/2 részének a felét,amelyben az édesapám halála óta a nővérem lakik 11 éve. A kérdésem az lenne, hogy kérhetek-e bérleti díjat?
Osztatlan közös tulajdonú ingatlan többlet használatáért az ingatlant használó használati díjat tartozik fizetni – ha a felek másként nem egyeznek meg.
A megegyezés történhet ráutaló magatartással is. A használati díj visszamenőleg igénylésének időtartama nem lehet több 6 hónapnál. A használati díj mértékét a helyben szokásos lakás bérleti díjak alapul vételével lehet megállapítani.
A szomszédaim idősebb emberek, nem akarnak már földműveléssel foglalkozni ezért felajánlották, hogy a hátsó kertjüket (belterületi ingatlan, kivett lakóház, udvar besorolású telek hátsó része) eladnák nekem. Ehhez meg kellene osztani az ingatlanjukat, hogy a hátsó kertjeiket kitevő 400-600 m2-nyi telekrészt határrendezéssel az én ingatlanomhoz csatolhassam.
Ez a földhivatal szerint földmérő bevonásával, megosztási tervvel meg minden mizériával elég tetemes összeg lenne. Tovább bonyolítja a dolgot, hogy a településen létezik minimális telekméret, ezért valószínűleg nem kivitelezhető a megosztás azon a nyomvonalon, ahogy azt a szomszédaim és én szeretnénk. A ház formája határozza meg a minimális telekméretet ami jelen esetben 800 m2 lenne így nem lehet 400 m2-t leválasztani az 1016 m2-es telekből.
Itt a telkek négyzetméterára 100-150 forint között alakul, így ha lehetséges is a területrendezés, annak adminisztrációs díja többszörösen meghaladná a telkek értékét. A szomszédok minden megoldásban benne lennének, csak azt kérik, hogy építsek kerítést és gondozzam a kertet mert a másfél méteres gaz miatt a jegyző bírsággal fenyegeti őket.
Megoldás lehet, ha a két ingatlant összevonják – földmérővel – osztatlan közös tulajdonba és készítenek egy természetben kizárólagos használati megosztást – akár földmérő nélkül – hogy a tulajdoni hányadtól eltérően ki melyik földrészletet használhatja kizárólagosan. Mivel belterületi ingatlanról van szó, a bérlet és a szívességi használati konstrukció is megoldás lehet.
Érdeklődnék, hogy a sima bérleti szerződés ad-e megfelelő keretet arra, hogy a szomszédaim hátsó kertjeit hosszútávra (pl: 25-30 évre) bérbe vegyem?
Mi történik, ha a szomszédom, akivel a szerződést kötöm elhalálozik? Az örököst köti-e a bérleti szerződés?
Édesapám halála után egy földterületet örököltünk Édesanyám, Testvérem és én, Édesanyám haszonélvezeti jogával. A földterületet (szántó) évek óta bérli egy hölgy, aki műveli/művelteti, és állami támogatást is vesz fel utána.
Kérdésem az, hogy mi történik, ha a bérlő elhalálozik, és a közvetlen családtagjai/örökösei nem alkalmasak, vagy nem akarják tovább bérelni, művelni. Mi a teendőnk ilyenkor, illetve mik a lehetőségeink?
Köszönöm megkeresését. Határozatlan idejű bérleti jogviszony a bérlő halálával megszűnik. A bérlő jogutódai kizárólag határozott idejű és még le nem járt bérleti jogviszony esetén lesznek jogutódok. Az első esetben tehát vagy saját maguk használják, vagy újból haszonbérbe adhatják az ingatlanukat, vagy eladhatják.
Férjem 2016.szept.20-án (házasságkötésünket megelőzően két évvel) vásárolt egy fél házat, melyet fel is újítottunk. Mivel időközben én új házat vásároltam, ahol jelenleg élünk, arra gondoltam, talán érdemes volna kiadni, vagy eladni. A ház fél tulajdonosa a MÁK, akit a megvásárláskor értesítettünk, de nem reagáltak azóta sem.
Volna érdeklődő albérlőnek, de nem tudom, hogy mivel a férjem 1/2 részben tulajdonos, így kiadhatja-e a fél házat, mert legalább karbantartanák az albérlők. Így viszont csak tönkremegy, főleg télen fűtés és karbantartás hiánya miatt.
A köztudatban az az általános nézet, hogy közös tulajdon esetében a tulajdonostársak tulajdoni hányaduknak megfelelő nagyságú területet használhatnak az ingatlanból.
A közös tulajdon osztatlanságából az következik hogy mindegyik tulajdonostárs jogosult az egész ingatlan használatára. A tulajdoni hányadrész eszmei hányadot jelent, ami nem vetíthető le automatikusan az ingatlan fizikai értelemben lévő megosztására.
Az egész tulajdon birtoklására és használatára való jogosultságnak az a korlátja hogy nem szabad ezzel a joggal úgy élni, hogy a másik tulajdonostárs ingatlanhoz fűződő jogai, érdekei ne sérüljenek. Tipikus példa erre, hogy nem lehet kizárni a másik tulajdonost az ingatlan használatából – ha használni akarja.
Természetesen arra van lehetőség, hogy a tulajdonostársak egy külön szerződéssel fizikailag is megosszák egymás között a használatot. Ebben az esetben valóban úgy lesz, hogy minden tulajdonostárs a megállapodás szerinti részt használhatja az ingatlanban.
Az előzőekből következik nagyon gyakran az a félreértés, amikor a közös tulajdonú lakást csak az egyik tulajdonostárs lakja és utóbb a másik tulajdonostárs használati díjat szeretne tőle követelni, mivel az ő részét is használta az ingatlanból. Mivel mindegyik tulajdonostársat megilleti az egész tulajdon használata és birtoklása, ezért ezen az alapon egymástól használati díjat nem kérhetnek.
A tulajdonos akkor követelhet jogosan használati díjat, ha a bentlakó tulajdonostársa őt az ingatlan használatából kizárta, azaz megakadályozta, hogy ő is használhassa az ingatlant.
Ebben az esetben a bentlakó tulajdonostárs megsértette a másik tulajdonos jogait, aki emiatt nem élhetett birtoklási, használati jogával. Analógiával az ingatlan hasznosítására is a fent elmondottak irányadóak.
A garzonon van egy haszonélvezeti jog. A tulajdonosnak van elsőbbsége a ingatlant használni, bérbe venni, ha a haszonélvező nem a tulajdonosnak adja az elsőbbséget, a tulajdonos beperelheti -e a haszonélvezőt ?
Ha a haszonélvező albérletbe adja az ingatlant, a tulajdonosnak előbérleti joga van, azaz a haszonélvező elsőként meg kell, hogy kínálja a tulajdonost a használat jogával.
Ha a tulajdonos nem él ezzel, a haszonélvező szabadon albérletbe adhatja az ingatlant. Fordítva mindez, csak abban az esetben lehetséges, azaz a tulajdonos csak akkor adhatja bérbe a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlant, ha ehhez a haszonélvező kifejezett hozzájárulását adja.
Fontos tudni hogy ingyenes használatra átengedés esetén a haszonélvezőnek nem kell a tulajdonost tájékoztatnia. Az előbérleti jog megsértése esetén jogorvoslat igényelhető a bíróságtól. Előtte azonban a tényállás teljes tisztázása mellett egyeztessen helyi ügyvéd kollégával .
A szüleim nekem ajándékozták a családi házuk felét (ajándékozási szerződéssel).
A másik felét pedig megvette a férjem, így az ő nevére került a másik fele. A szüleim ott maradtak és kaptak lakáshasználati jogot.
A testvérem életvitelszerűen ott lakik majdnem 40 éve, ott van a bejelentett lakcíme, más szerződése/joga nincs az ingatlanon, csak szóban megengedtük, hogy ott lakjon, amíg mi is jónak látjuk.(lenne hova mennie) Ilyenkor szívességi lakáshasználónak minősül? És ha igen milyen jogai vannak az ingatlanban?
Ha konfliktusok miatt összeférhetetlenség alakul ki tehetek e valamit, hogy megszűnjön az ott lakhatása? És ha igen mit lehet tenni ilyen esetben?
A szívességi lakáshasználat létrejöhet szerződéssel vagy ráutaló magatartással is. Megszüntetése vagy közös megegyezéssel történik, vagy a használatba adó felmondásával. Ha be van jelentkezve a használó az ingatlanba és jogviszony megszüntetését követően nem jelentkezik ki, lehetőség van a kényszerkijelentésre.
Az új földtörvény értelmében legelő (gyep) bérlésénél a bérlőnek kell-e valamilyen mezőgazdasági végzettséggel rendelkezni?
A földbérlet alanya csak földműves bérlő lehet az új földtörvény szerint.
Azt szeretném megtudni, hogy lakóingatlan kiadásánál, ha évi szinten, 300 000 ft-os bevételem lesz, kell-e utána adóznom? És ha kiadom, elég egy albérleti szerződést tanúk jelenlétében kötnöm?
Ha lakóingatlanát hosszú távra bérbe adja, bérleti szerződést kell kötnie a bérlővel. A bérleti szerződésre két tanú elégséges.
1 MFt éves bevételig 16 % jövedelemadót kell fizetnie, míg 1 MFt fölött további 14 % egészségügyi hozzájárulást (EHO) is- fizetni kell valamennyi bevétel után.
