Családjog

Házastársi vagyonközösség megszüntetése

2014-08-04Családjog, Házastársi vagyonközösség, Ügyvéd válaszolközös tulajdon megszüntetése, vagyonmegosztás, vagyonmegosztási per

Szüleim már több mint 3 éve elváltak. Majdnem másfél éve megy a vagyonmegosztásuk és édesanyám külön vagyonának a pere. Az apám maradt a közös házban, aminek több mint a háromnegyede az anyukámé.

Mivel az apám nem fizet semmi rezsi költséget mindenen több százezer tartozás van ami az édesanyám nevén van, nem tehetnék – e én vagy az édesanyám valamit hogy ne élhessen tovább a házba és ne nőhessenek tovább a tartozások?

A vagyonmegosztási per jó lehetőség arra, hogy édesanya az ingatlan egészének tulajdoni jogát megszerezze. Meg tudná váltani ugyanis az Édesapai részt – szakértői vélemény és bírói letétbe előlegezés után – ha kifizeti ennek ellenértékét. Ez a lehetőség fordítva is igaz édesapára.

Ha nincs lehetőségük egymás kifizetésére, akkor árverés útján lehet a közös tulajdont megszüntetni és a vételárat a tulajdoni hányadok arányában felosztani.

Tájékoztatom, hogy a közműszolgáltatók nem fizetése a szolgáltatás szüneteltetését esetleg megszüntetését vonja maga után – következményként.

Élettársi közös vagyon-külön vagyon

2014-08-04Családjog, Élettársi vagyonközösség, Ügyvéd válaszolbejegyzett élettársi kapcsolat, családi jog, élettársi kapcsolat, élettársi közös vagyon, haszonélvező, ptk.

A segítségét szeretném kérni. 15 évig éltem nem bejegyzett élettársi kapcsolatban. Kapcsolatunk első évében a szüleimnél valamint albérletben laktunk. Vidékről felkötöztünk Pestre. A szüleim utánunk jöttek Pestre és vettek egy lakást, ami az én nevemre lett íratva, mint egyedüli tulajdonos és még haszonélvező sem lett bejegyezve.

A volt párommal az albérletből, és a szüleimmel ebben az ingatlanban éltünk 7 évig együtt. Ez alatt a 7 év alatt a szüleim fizették a rezsit. Miután a szüleim elköltöztek, utána közösen fizettük a lakás rezsijét és a megélhetésünket, közös kasszán voltunk. 2010-ben felújítottuk a lakást. A felújításra kölcsönt vettünk fel, amit a mai napig is fizetünk. Született egy kisfiunk.

2012 októberében a gyermek apja úgy döntött,hogy kilép ebből a kapcsolatból .

A közösen élt idő alatt egy csomó adósságot halmoztunk fel és vettünk egy autót, ami a munkaeszköze. A kérdésem az lenne,hogy mi illeti meg a volt páromat?

A lakáshoz mennyi köze, illetve joga van? Én úgy tudom, hogy a tartozások felét, a lakás berendezésének a felét kell Vele megosztanom és a lakás egyedül az én vagyontárgyam. Szeretném ezt minél hamarabb lerendezni Vele, békés megegyezéssel. Szeretnék tisztán látni,ezért is fordulok Önhöz.

A Ptk. szerint az élettársaknak az együttélésük alatti közös gazdálkodása eredményeképpen megszerzett ingó és ingatlanok közös tulajdonnak minősülnek, amelyből az élettársak tulajdoni hányada a szerzésben való közreműködésükkel arányosan alakul.

Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, azt azonos mértékűnek kell tekinteni. A háztartásban végzett munka a szerzésben való közreműködésnek számít.

A házastársakhoz hasonlóan az élettársak különvagyonába tartozik az a vagyontárgy, amely már megvolt, amikor létrejött az élettársi viszony.

Így a lakás az Ön 1 / 1-ed tulajdonát képezi.

Ha az Ön kizárólagos tulajdonában álló ingatlanon jelentős értéknövekményt eredményező beruházást végeztek (például a meglévő felépítmény alapterületének bővítésével, új lakószoba kialakításával… stb) – közös tulajdon jön létre élettársával.

De jelentős értéknövekményt nem eredményező beruházás, mint a felújítás (pl. festés, mázolás.. stb) általában csak elszámolási tétel az élettárssal – ingatlanban közös tulajdont nem keletkeztet.

Az Ön által említett 15 évi együttélés után is meglévő élettársi kapcsolatba bevitt dolgok (pl. bútor, műszaki cikk… stb.) megőrzik különvagyoni jellegüket. A közös tartozásuk megfizetése közös kötelességük.

A házassági szerződés előnyei

2014-08-04Családjog, Házassági szerződésházassági szerződés, házassági vagyon megosztása, külön vagyon, vagyonközösség

Házasságkötés előtt állunk. Olyan sok rosszat hallani a válások kapcsán felmerülő vagyoni vitákról, hogy úgy döntöttünk, házassági szerződést kötünk. Kíváncsi lennék véleményére, javasolja–e a házassági szerződést, miért előnyös házassági szerződést kötni?

A házasság megkötésével az életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ez azt jelenti, hogy minden közös tulajdonnak számít, amit a házasság időtartama alatt akár együttesen, akár külön-külön szereznek. Ilyen például a munkabér, a jutalom és a vállalkozásból származó jövedelem, a házasság fennállása alatt szerzett üzletrész, de ide tartozik a külön vagyonba tartozó ingatlan bérbeadásából származó jövedelem is .

A házastársi közös vagyon alól kivétel az a vagyon, amely valamelyik házastárs különvagyonához tartozik. Ez lehet a házasságkötéskor már meglévő, a házasság fennállása alatt örökölt vagy ajándékba kapott, illetve személyes használatra szolgáló vagyontárgy. Ide tartoznak a különvagyon értékén későbbiekben megszerzett vagyontárgyak is. Válás esetén a házastársi közös vagyon fele-fele arányban oszlik meg.

A családjogi törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a házasuló felek, illetve a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat szerződéssel rendezzék.

A házassági szerződésben a házasulók a törvénytől eltérően is meghatározhatják, hogy mi kerüljön a közös, illetve a különvagyonba. Válás esetén így vita nélkül zajlik le a vagyonmegosztás. Házassági szerződés tehát a házasságot megelőzően és annak fennállása alatt is köthető, és annak hatálya nem csak a már meglévő, hanem a jövőben megszerzendő vagyontárgyakra is kiterjedhet.

A szerződés érvényességéhez annak ügyvédi okiratba foglalása szükséges, annak tartalma utóbb a felek közös megegyezésével szabadon módosítható, felbontható vagy megszüntethető. Válás esetén házassági szerződés hiányában – ha a felek megegyezni nem tudnak – a bíróság dönthet a házassági vagyon megosztásáról. A bírósági eljárás akár évekre is elhúzódhat. Az elhúzódó eljárás költsége sokszorosa lehet a házassági okirat költségénél.

Különösen akkor ajánlott a házassági szerződés megkötése ha az egyik házasuló fél jelentős adóssággal lép be a házassági közösségbe.

Házassági életközösség

2014-08-04Családjog, Házastársi vagyonközösség, Ügyvéd válaszoladósság, családi jog, házastársi életközösség, házastársi vagyonközösség, helytállás, helytállási kötelezettség, külön vagyon, vagyonközösség

Férjemmel 1990-ben házasodtunk, de 2004 óta külön háztartásban élünk. A válásra különböző okok miatt még nem került sor.

Külön élésünk óta férjem nagy adósságokat halmozott fel, és a hitelezők engem zaklatnak. Szeretném tudni, köteles vagyok e helytállni a férjem adósságaiért?

A Családjogi törvény szerint a házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik.

Szabályként fogalmazható meg, hogy a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek. Ami nem közös vagyon, az a házasfelek különvagyona

A házastársi vagyonközösség nem a házasság idejére, csupán az arra az időszakra vonatkozik, amikor a felek között életközösség áll fenn. Ez általában egybeesik a házassággal, ám előfordulhat, hogy a felek között a házasság ugyan fennáll, de az életközösség már nem. Tipikusan ilyen helyzet áll elő a válásoknál különösen a válás előtti időszakban.

A törvény nem definiálja a házassági életközösséget. A bírói gyakorlat szerint az életközösség közös háztartást, közös gazdálkodást és benső házaséletet jelent a házastársak között. Az életközösség megszűnése csak akkor állapítható meg, ha valamennyi vonatkozásban megszűnik a felek együvé tartozása.

Az életközösség átmeneti jellegű megszakítása – ha vagyonmegosztás nem történt – a vagyonközösséget nem szünteti meg.

Nem képezi a házastársi közös vagyon részét az, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik.

A házastárs különvagyonához tartozik:

– a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy,

– a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy,

– a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgy,

– a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy.

Szabály az is , hogy bármelyik házastársnak a vagyonközösség fennállása alatt kötött, jogügyletét a másik házastárs hozzájárulásával kötött ügyletnek kell tekinteni azzal , hogy a másik házastárs felelőssége a házastársa által kötött ügyletért harmadik személlyel szemben a közös vagyonból reá eső rész erejéig áll fenn.

Kivételt képez ez alól, ha az ügyletkötő harmadik tudott, vagy a körülményekből tudnia kellett arról, hogy a másik házastárs az ügylethez nem járult hozzá.

Az ügylet megkötésében részt nem vett házastárs azonban bizonyíthatja, hogy az ügyletkötő harmadik személy tudott vagy a körülményekből tudnia kellett, hogy ő az ügylethez nem járult hozzá. A kérdés megválaszolása eldöntésénél ennek a körülménynek van igazi jelentősége. Ezt azonban csak az összes körülmény ismeretében lehet megválaszolni.

A válasz összefoglalása: A házastárs által kötött ügyletért harmadik személlyel szemben fennálló anyagi felelősség alól a közös háztartásban élő másik házastárs csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy nem járult hozzá az ügylethez, és erről az ügyletkötő harmadik személy tudott vagy a körülményekből tudnia kellett. Másik esetben, ha a házasság ugyan fennáll, de az életközösség ténylegesen megszakadt a házastársak között.

Tartásdíj mértéke

2014-08-04Családjog, Gyermektartás, Ügyvéd válaszolajándékozás, családi jog, tartásdíj, végrendelet

Van egy házasságon kívüli gyermekem. Azt szeretném tudni, hogy milyen tartásdíjjal kell számolnom- milyen törvény van érvényben ezzel kapcsolatban?

Van egy ingatlanom, ezt a lányomra szeretném hagyni. Hogyan oldható ez meg? Elég egy kézzel írott végrendelet?

A gyermektartásdíj kérdésében elsődlegesen a szülők megállapodása a mérvadó

Amennyiben a felek nem tudnak a gyermektartásdíj kérdésében megállapodni, úgy a bíróság dönt. A gyermektartásdíj összegének meghatározásánál figyelemmel kell lenni: a gyermek tényleges szükségleteire, mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyára.

A magyar családjogi törvény kimondja, hogy a tartásdíj mértékét az apa átlagos jövedelmének 15-25 százalékában kell megállapítani.

A másik kérdésére válaszolva: hogy az ingatlan leánya nevére kerüljön több megoldás lehetséges:

1. Ajándékozás és az Ön holtig tartó haszonélvezeti joga fenntartása – 2 éve illetékmentesen lehet ajándékozni

Általam javasolt, mert nem kell hagyatéki eljárást lefolytatni és a közjegyzői díjat megfizetni.

2. Ügyvéd általi végrendelet készítése és annak a magyar ügyvédi kamara mellett működő végrendeleti nyilvántartásba vétele. A nyilvántartásba vétel zárt borítékba helyezett végrendelettel történik és végrendelkező halála esetén az eljáró magyar közjegyző jogosult azt felbontani.

Fontos tudni, hogy a nyilvántartásba vett végrendelet el nem veszhet és az sem fordulhat elő hogy a hagyatéki eljárásból kimaradna mert minden közjegyző kötelessége a nyilvántartást megkeresni a hagyatéki eljárás esetén.

Gyerektartás megelőlegezése az állam által

2014-07-13Családjog, Gyermektartás, Ügyvéd válaszolcsaládi jog, családjogi törvény, gyerektartás

A férjem 7 éve vett egy autót hitelre, amiből még 3 év van hátra (2 millió), és most nem fizeti, vonni sem tudják, mert otthagyta a bejelentett munkahelyét. Nekem is alá kellett írni valamit, de semmilyen igazolást nem kértek. Azzal fenyeget, hogy tőlem vonatja le.

Kérhetem e- váláskor a bíróságot,hogy jogerősen döntsön úgy, hogy kötelezze a férjemet az egyéb ingóságunk (4 millió)eladására,hogy abból rendezzük az autó hitelét? Gyerektartás megelőlegezését kérhetem – e az államtól, talán abból tudnám fizetni a nála lévő hiteles autót?

Nagyon nehéz helyzetbe kerültem, mert 3 kiskorú gyerekkel elmenekültem egy hitelre vett lakásba (sajnos látlelet is készült). Dolgozom kimerülésig, hogy fizessem a kölcsönkért önerőt, a lakáshitelt és tudjam a gyerekeket ellátni.

A férjem maradt a szép házunkban, minden ingóságunk nála maradt, többek között egy a nevemen lévő autó, traktor, a hiteles autó stb., gyerektartást nem fizet, az autó hitelét nem fizeti, mert nincs bejelentett munkahelye. Alig tudok megélni, és a bank tőlem akarja levonni?

Kérem, segítsen, hogy milyen lehetőségem van, mert akkor az utcára kényszerülök menni 3 gyerekkel

A házastársi vagyonközösség megszüntetése során a bíróságon indítványozhatja a házastársi vagyonközösség az Ön által írt módon és a gyerektartás megelőlegezését az államtól.

Élettársi nyilatkozat

2014-07-13Családjog, Élettársi vagyonközösség, Ügyvéd válaszolcsaládi jog, élettársi nyilatkozat, élettársi nyilvántartás, élettársi vagyonközösség

15 éve vagyunk élettársak. Tudjuk, hogy házasság esetén egyértelműek a vagyoni viszonyok. Szeretnénk azonban azt tudni, ha mi a jövőben sem házasodunk össze, de esetleg együttélésünk megszűnik, mire számíthatunk a vagyonmegosztás kapcsán. Hallottuk, hogy élettársi nyilatkozatot lehet tenni. Mit jelent ez és hogyan zajlik?

2010. január 1-jétől lehetőség van arra, hogy az egymással élettársi kapcsolatban élő nagykorú, cselekvőképes személyek közösen, közjegyző előtt élettársi kapcsolatuk fennállásáról nyilatkozatot tehessenek és kérjék annak, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által vezetett nyilvántartásba vételét.

Az élettársi nyilvántartás csupán azt igazolja, hogy a feleknek egymással – a Polgári Törvénykönyv 578/G. § szakasza szerinti – élettársi kapcsolata áll fenn.

A törvény szerint az élettársak együttélésük alatt a szerzésben való közreműködésük arányában szereznek közös tulajdont. Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, azt azonos mértékűnek kell tekinteni. A háztartásban végzett munka a szerzésben való közreműködésnek számít.

A nyilatkozat jelentősége tehát abban rejlik, , hogy védi a nyilatkozattevőket és megkönnyíti a bizonyítást egy későbbi esetleges jogvita során, így pl. ha az élettársi közösség megszakadna az együttélés alatt szerzett közös vagyon megosztását elősegíti.

Az élettársi nyilvántartás az élettársi kapcsolat fennállásáról szóló nyilatkozat bejegyzésének időpontjától számított 100 évig közhitelesen tartalmazza az élettársaknak személyes adatait.

Az eljárás menete:
– A nyilatkozat felvételére irányuló eljárás élettársak közös kérelemre indul.

Közös kérelem esetén a közjegyző illetékességét az élettársak bármelyikének lakóhelye vagy tartózkodási helye megalapítja.
– Élettársi kapcsolatra vonatkozó nyilatkozatot csak személyesen lehet tenni.
– A közjegyző az élettársi nyilvántartásba az adatokat a végzés meghozatalával egyidejűleg bejegyzi.
A közjegyző élettársi nyilvántartásba történő bejegyzésről szóló jogerős végzésének ugyanaz a hatálya, mint a bíróság jogerős ítéletének.

Köteles vagyok-e szülőtartást fizetni?

2014-07-13Családjog, Szülőtartás, Ügyvéd válaszolcsaládi jog szülőtartás

Magyar származású német állampolgár vagyok. Apám Magyarországon él egy idősek otthonában.

Kezdetben látogattam, de megromlott köztünk a kapcsolat és már több mint 10 éve nem láttam.

December közepén kaptam egy peresítés előtti felszólítást az idősek otthonától, hogy fizessem ki az apám után nekik járó havi térítési díj elmaradást.

Mi közöm van nekem ehhez, miért küld nekem felszólítást az öregek otthona, miért nem apámtól hajtják be az elmaradást?

Egy nyugdíjas otthon minden hónapban meghatározott díjért látja el gondozottait. A díjat az esetek többségében a gondozott nyugdíja, vagy ingó és ingatlan vagyona fedezi. Legtöbb esetben a hozzátartozók is segítik szüleiket.

Feltételezhető, hogy ebben az esetben az Ön édesapja nyugdíja nem elégséges a költségek fedezésére. Ezért megalapozottnak tűnik a nyugdíjas otthon követelése, hiszen a magyar törvények nemcsak gyermek, hanem szülő tartására is kötelezik a közeli hozzátartozókat, ha annak szükségessége felmerül.

Amennyiben ön rendelkezik rendszeres havi jövedelemmel, és a követelt összeg megfizetése az Ön életfenntartását nem veszélyezteti, javaslom vegye fel a kapcsolatot a nyugdíja otthonnal, és ne zárkózzon el édesapja támogatásától.

7 / 7 oldal« Első «...3 4 5 67

Kérdése van?

Írjon nekem

+36 84/ 314-640

+36 30/ 641-3502