Vissza az előző oldalra

Élettársi vagyonközösség

Hogyan szüntethető meg a bejegyzett élettársi kapcsolat?

Share Button

Egy osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlannak én vagyok a 4/8-ad részben a tulajdonosa, a volt páromnak 3/8-ad arányban haszonélvezete van.

Ugyanerre az ingatlanra tisztán is van 1/8-ad részem, ezen részére az ingatlannak nincs haszonélvezet bejegyezve. Erre a részre OTP hitelt fizetek én, a volt párom nem volt adóstárs.Sajnos a volt párom új párt vitt az ingatlanba. Nekem kulcsom sincs a házhoz, bemenni nem tudok.

Megegyeztünk, hogy a hitellel terhelt 1/8-ad részre többlet használati díjat fizet.

Kérdésem:  Mivel közjegyző előtt bejegyzett élettársi viszonyban álltunk (amiről úgy tudom egyenértékű a házastársi viszonnyal), a volt párom halála esetén én rendelkezem-e az ingatlanról vagy pedig az új párja?

A bejegyzett élettársi viszonyt megszüntetéséhez mindkettőnk beleegyezése szükséges?

Köthet úgy új élettársi kapcsolatot vagy köthet házasságot az én beleegyezésem nélkül?

Bejegyzett élettársak közös vagyonára a családjogi szabályokat kell alkalmazni, mely azt jelenti, hogy a házasság megkötésével/élettársak bejegyzésével a házastársak/élettársak között a házassági/élettársi életközösség idejére házastársi/élettársi vagyonközösség keletkezik.

A bejegyzett élettársak öröklésére is a házastársak öröklésére vonatkozó szabályok irányadóak.

A bejegyzett élettársak esetében meg kell különböztetni :

a./ az azonos nemű pároknak az anyakönyvvezető előtt kötött /bejegyzett élettársi kapcsolatát és a b./ mind azonos, mind különnemű pároknak biztosított közjegyző előtti Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába való felvétel intézményét.

ad. a/ a kérdezőnek – feltételezve az első esetkört – fontos tudnia , hogy a bejegyzett élettársi jogviszony megszüntetése egyoldalú nyilatkozattal is lehetséges ,mely esetben a követendő eljárás a 2008. évi XLV. törvény 36/F. §. (5) bek alapján : „ha a közjegyző csak az egyik élettárs nyilatkozata alapján jegyezte be az élettársi kapcsolat fenn nem állásáról szóló nyilatkozatot, az erről szóló végzést a másik élettársnak is kézbesíti.”

ad.b/ a második estekörben viszont az megszüntetés a következők szerint zajlik: a bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetésének akkor van helye, ha azt a bejegyzett élettársak befolyásmentesen, közösen kérik és valamennyi felmerülő vagyonmegosztási kérdésben a felek közjegyzői okiratba foglaltan, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglaltan megegyeztek.

Az egyezségre vonatkozó közokirat elkészítésére az a közjegyző is jogosult, aki a bejegyzett élettársi kapcsolatot nemperes eljárásban megszünteti.

A közjegyző a feleket a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül személyesen meghallgatja a kérelmükről, megállapodásukról és a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése feltételeinek fennállásáról.

A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló, ugyanazon okiratba foglalt közös kérelemben a feleknek nyilatkozniuk kell az eljárás lefolytatásának előfeltételeiről és csatolni kell a kérelemhez a vagyonmegosztásra vonatkozó megállapodásukat is.

Ha a bejegyzett élettársi közös vagyont képező ingóságok megosztása a kérelem előterjesztésének időpontjában már megtörtént, a kérelemben elegendő ennek tényéről nyilatkozni.

Ha a közjegyző a feleknek az őket egymással szemben terhelő, jogszabályon alapuló tartásról, a közös lakás használatáról, valamint – az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével – az élettársi közös vagyon megosztásáról szóló egyezségét jóváhagyta, a felek bejegyzett élettársi kapcsolatát végzéssel megszünteti.

A felek egyezségét jóváhagyó végzés a bíróság által jóváhagyott egyezséggel, a bejegyzett élettársi kapcsolatot megszüntető végzés pedig a bíróság ítéletével azonos hatályú.

A közjegyző a bejegyzett élettársi kapcsolatot megszüntető végzést öt munkanapon belül megküldi az illetékes anyakönyvvezetőnek.

A kérdező a kérdésében ugyan a „közjegyző előtti bejegyzett élettársi viszonyról” szólt ,de feltételezve hogy az anyakönyvvezető előtt kötöttre kérdezett –a teljesség igényével – válaszomat mindkét formára kiterjesztette. Mindkét formára elmondható, hogy ilyen tartalmú új jogviszony csak a korábbi megszüntetését követően hozható létre.

Az élettársak közötti vagyoni viszony

Share Button

Párkapcsolatban élek, de nem közös háztartásban a párommal. Hamarosan össze szeretnénk költözni abba az ingatlanba, amit ő még évekkel ezelőtt vásárolt.

Az ingatlan felújításra szorul, amelyhez én pénzt adnék. Hogyan, milyen formában lehetne papírra vetni ezt a tényt azért, hogy ha esetleg „külön megyünk” ne vesszen majd el a a befektetett pénzem.

Élettársi vagyonmegosztási szerződés szerintem nem jöhet szóba, mivel nem élünk közös háztartásban. A ház 1/1 arányban az ő tulajdona. Beszéltünk arról, hogy nekem ajándékozná a felét, de az illetékfizetés elkerülése okán erre majd csak a házasság megkötése után kerítenénk sort.

Önök közötti kapcsolat –  az összeköltözésüket követen –  a tényleges élettársak viszonyának felel majd meg. Ez azt jelenti hogy  regisztráció nélkül  együtt fognak élni, közösen gazdálkodnak, érzelmi és szexuális közösségben élnek.

Az  együttélésük jogi szabályozása a PTK6:514. § -ban található, mely így szól: élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban.

Az élettársi kapcsolat  az életközösség létesítésével jön létre, és megszűnik, ha az élettársak egymással házasságot kötnek, bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítenek vagy az életközösségük véget ér.

Az élettársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat az élettársi együttélés idejére szerződéssel rendezhetik. A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.

A szerződésben az élettársak bármilyen  vagyonjogi rendelkezést kiköthetnek. (A szerződés harmadik személyekkel szemben akkor hatályos, ha a szerződést az élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartásába is bevezették.) Ha élettársi vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők. Az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását.

Javaslom hogy a fentieknek megfelelően készíttessen vagyonjogi megállapodást – összeköltözésükkor- addig pedig kölcsönszerződés készülhet.

Tarthat-e igényt tulajdonjogra az elköltöző élettárs?

Share Button

Állami gondozott voltam 2 éves korom óta, így életkezdési járadékot kaptam amiből csak ingatlant vehettem. Ez 2006 augusztusában meg is történt 1/1-es tulajdonjogom van. Ekkor már volt a párom akivel később a felújítások után már terhesen beköltöztünk. Szépítgettük, de az évek alatt eltávolodtunk szétmentünk és ő most a felét követeli a háznak hogy az őt illeti meg.

Amikor elköltözött rengeteg ingóságot vitt magával autót, műszaki cikkeket, bútorokat megtakarítást stb.

Van joga egyáltalán ahhoz amit nekem vett az állam és 5 év elidegenítési tilalom volt rajta? 2007 -ben költöztünk be és 2012-ban mentünk szét.

Az ingatlan tulajdoni jogát sem felében, sem más részében nem követelheti az Ön volt párja. Elszámolásra azonban igényt tarthat, amennyiben az élettársi közösség alatt közösen tett felújítás, beruházás azt indokolja. Az elszámolást általában pénzben  lehet követelni. De mint Ön is  írta az elköltözés során tetemes ingóságokat volt élettársa magával vitt, így ez is részét képezheti az Önök közti elszámolásnak.

 

 

 

Élettárs elhalálozása esetén milyen anyagiakra tarthat igényt az életben maradó társ?

Share Button

A napokban élettársam elhunyt. Arról hogy élettársak voltunk, semmi papírunk nincsen, nem tudom bizonyítani, esetlegesen úgy hogy ideiglenes lakcímen volt bejelentve édesanyámhoz, ahol nekem az állandó lakcímem van.

3,5 éve éltünk együtt. Most szinte mindent vinni szeretnének a rokonai, nekem csak az maradna ami a lakásban van.

A két autó az anyukája nevén van, de mindent ő fizetett meg én, de ezt sem tudom bizonyítani,  ugyanis a páromnál volt annyi pénz munkái után, hogy egyben ki tudjon fizetni dolgokat, pl. autó, hűtő, mosógép szerszámok, de az én fizetésemet feléltük enni való csekk , stb.

Mit tudok tenni, hogy ne vigyék el legalább az egyik autót? Mi vonatkozik rám ilyen téren?

 

Az élettársi kapcsolat megszűnése esetén,  -ha az haláleset miatt szűnik meg- az élettárs semmit nem örököl a törvény erejénél fogva.

Az élettársi vagyonközösség során esetleg felhalmozott élettársi vagyonközösségből is csak annyi illeti meg, amennyit a vagyonközösséghez  bizonyíthatóan hozzá adott. Ezt az örökösökkel szembe tudja érvényesíteni a hagyatéki eljárásban  – hitelezői igénnyel -végső soron bírósági perben.

Élettársak közötti elszámolás élettársi szerződés megléte esetén

Share Button

Élettársi szerződéssel rendelkezem. Párommal 14 évig voltunk együtt. Külön bankszámlánk van illetve a deviza számla a párom nevén van.

Az összes megtakarítást a 14 év alatt gyűjtöttük, igaz az ő munkája által.

A vagyonmegosztás akkor is él? Egyébként 3 közös gyermekünk van.

Az élettársi szerződés tartalma vonatkozik az önök közötti elszámolásra.  Remélhetőleg szabályozza a megállapodás a szétválásuk esetét is, hiszen általában az élettársi megállapodások ezért köttetnek.

Élettársi közös vagyon-külön vagyon

Share Button

A segítségét szeretném kérni. 15 évig éltem nem bejegyzett élettársi kapcsolatban. Kapcsolatunk első évében a szüleimnél valamint albérletben laktunk. Vidékről felkötöztünk Pestre. A szüleim utánunk jöttek Pestre és vettek egy lakást, ami az én nevemre lett íratva, mint egyedüli tulajdonos és még haszonélvező sem lett bejegyezve.

 A volt párommal az albérletből, és a szüleimmel ebben az ingatlanban éltünk 7 évig együtt. Ez alatt a 7 év alatt a szüleim fizették a rezsit. Miután a szüleim elköltöztek, utána közösen fizettük a lakás rezsijét és a megélhetésünket, közös kasszán voltunk. 2010-ben felújítottuk a lakást. A felújításra kölcsönt vettünk fel, amit a mai napig is fizetünk. Született egy kisfiunk.

2012 októberében a gyermek apja úgy döntött,hogy kilép ebből a kapcsolatból .

A közösen élt idő alatt egy csomó adósságot halmoztunk fel és vettünk egy autót, ami a munkaeszköze. A kérdésem az lenne,hogy mi illeti meg a volt páromat?

A lakáshoz mennyi köze, illetve joga van? Én úgy tudom, hogy a tartozások felét, a lakás berendezésének a felét kell Vele megosztanom és a lakás egyedül az én vagyontárgyam. Szeretném ezt minél hamarabb lerendezni Vele, békés megegyezéssel. Szeretnék tisztán látni,ezért is fordulok Önhöz.

 A Ptk. szerint az élettársaknak az együttélésük alatti közös gazdálkodása eredményeképpen megszerzett ingó és ingatlanok közös tulajdonnak minősülnek, amelyből az élettársak tulajdoni hányada a szerzésben való közreműködésükkel arányosan alakul.

Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, azt azonos mértékűnek kell tekinteni. A háztartásban végzett munka a szerzésben való közreműködésnek számít.

A házastársakhoz hasonlóan az élettársak különvagyonába tartozik az a vagyontárgy, amely már megvolt, amikor létrejött az élettársi viszony.

 Így a lakás az Ön 1 / 1-ed tulajdonát képezi.

Ha az Ön kizárólagos tulajdonában álló ingatlanon jelentős értéknövekményt eredményező beruházást végeztek (például a meglévő felépítmény alapterületének bővítésével, új lakószoba kialakításával… stb) – közös tulajdon jön létre élettársával.

De jelentős értéknövekményt nem eredményező beruházás, mint a felújítás (pl. festés, mázolás.. stb)  általában csak elszámolási tétel az élettárssal – ingatlanban  közös tulajdont nem keletkeztet.

Az Ön által említett 15 évi együttélés után is meglévő élettársi kapcsolatba bevitt dolgok (pl. bútor, műszaki cikk… stb.) megőrzik különvagyoni jellegüket. A közös tartozásuk megfizetése közös kötelességük.

Élettársi nyilatkozat

Share Button

15 éve vagyunk élettársak. Tudjuk, hogy házasság esetén egyértelműek a vagyoni viszonyok. Szeretnénk azonban azt tudni, ha mi a jövőben sem házasodunk össze, de esetleg együttélésünk megszűnik, mire számíthatunk a vagyonmegosztás kapcsán. Hallottuk, hogy élettársi nyilatkozatot lehet tenni. Mit jelent ez és hogyan zajlik?

2010. január 1-jétől lehetőség van arra, hogy az egymással élettársi kapcsolatban élő nagykorú, cselekvőképes személyek közösen, közjegyző előtt élettársi kapcsolatuk fennállásáról nyilatkozatot tehessenek és kérjék annak, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által vezetett nyilvántartásba vételét.

Az élettársi nyilvántartás csupán azt igazolja, hogy a feleknek egymással – a Polgári Törvénykönyv 578/G. § szakasza szerinti – élettársi kapcsolata áll fenn.

A törvény szerint az élettársak együttélésük alatt a szerzésben való közreműködésük arányában szereznek közös tulajdont. Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, azt azonos mértékűnek kell tekinteni. A háztartásban végzett munka a szerzésben való közreműködésnek számít.

A nyilatkozat  jelentősége tehát abban rejlik, , hogy védi a nyilatkozattevőket és megkönnyíti a bizonyítást egy későbbi esetleges jogvita során, így pl. ha az élettársi közösség megszakadna  az együttélés alatt szerzett közös vagyon megosztását elősegíti.

Az élettársi nyilvántartás az élettársi kapcsolat fennállásáról szóló nyilatkozat bejegyzésének időpontjától számított 100 évig közhitelesen tartalmazza az élettársaknak személyes adatait.

Az eljárás menete:
– A nyilatkozat felvételére irányuló eljárás élettársak közös kérelemre indul.

Közös kérelem esetén a közjegyző illetékességét az élettársak bármelyikének lakóhelye vagy tartózkodási helye megalapítja.
– Élettársi kapcsolatra vonatkozó nyilatkozatot csak személyesen lehet tenni.
– A közjegyző az élettársi nyilvántartásba az adatokat a végzés meghozatalával egyidejűleg bejegyzi.
A közjegyző élettársi nyilvántartásba történő bejegyzésről szóló jogerős végzésének ugyanaz a hatálya, mint a bíróság jogerős ítéletének.

3 / 3 oldal123