Vissza az előző oldalra

Építési jog

Honnan szerezhető be utólagosan a vásárolt ingatlan építési dokumentációja?

Share Button

Vásárolnánk egy bank által árult ingatlant, amely valamikor egy bebukott hitel biztosítékaként került a bank birtokába.

Hozzá lehet e jutni valahol az ingatlan használatbavételi engedélyes terveihez? (épület feltüntetésre került a térképvázlat szerint.) Ezt milyen eljárás keretein belül és kitől lehet megtenni, ennek milyen költsége van, és milyen időigénye?

Ha az ingatlant engedéllyel építették, és az illetékes Önkormányzat építéshatósága megőrizte a vonatkozó engedélyeket és tervdokumentációkat, akkor tőlük kérheti be azokat.

Az illetékes építéshatóságnak címzett e-mailben vagy levélben tájékoztatást és iratmásolatot kérhet a nevezett ingatlan összes fellelhető építési irat anyagára vonatkozólag.

Régebbi épületek esetében csak szórványosan, újabb, 20-30 éven belül épült épületek esetében nagy valószínűséggel tudnak majd Önnek iratmásolatot biztosítani másolási díj fejében.

Ennek összege kb. 100 Ft/ oldal, de az aktuális díjszabásról telefonon érdeklődhet.

Tekintve, hogy csak néhány év anyagát őrzik helyben az Önkormányzatok, régebbi ingatlan esetében irattározott anyag előkereséséről és iratmásolatáról van szó, ami hiányos is lehet, időben egy hónapot is igénybe vehet.

Ha semmilyen dokumentumot nem lel fel az épületről, földmérő bevonásával folyamodhat fennmaradási engedély iránt, mely folyamat intézéséről a földmérő tud részletes tájékoztatást nyújtani.

Lakóházat lehet-e tanyának átminősíteni?

Share Button

Lakóházat lehet-e tanyának átminősíteni?

A tanya a Földforgalmi Törvény hatálya alá tartozik, míg a lakóházas ingatlan nem. Álláspontom szerint az első másodikká átminősítése megoldható, míg a második elsővé minősítése nem.

A tanya értelmezése:

  1. tanya: a település külterületén fekvő, legfeljebb 1 hektár nagyságú olyan földrészlet, amelyhez a föld mellett növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás céljára létesített lakó- és gazdasági épület, illetve ilyen épületcsoport is tartozik, vagy az olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként szerepel;

Mit lehet építeni kivett zártkerti telekre?

Share Button

Egy zártkerti, tulajdoni lap szerint „kivett zártkerti művelés alól kivett területet” vásároltam 6999 m2. Ez a terület átminősíthető-e tanyává és ha igen, akkor milyen feltételekkel?

Jelenleg teljesen üres a telek. Nincs rajta ingatlan, csak fák. Szeretnénk rá CSOK-ot felvenni. Milyen épület építhető rá?

A művelés alól kivett zártkerti ingatlan beépíthetőségét illetően egyeztessen az illetékes önkormányzat építésügyi hatóságával, ugyanis általában ilyen területre építési engedély nem kapható.

Az ingatlan tanyává át nem minősíthető különösen azért sem, mert rajta felépítmény nem található.

Hogyan rendezhető az ingatlan tulajdoni joga?

Share Button

Házas ingatlant örököltem szüleimtől. Gyermekemnek 2005-ben engedtem, hogy hozzá építsen, mivel rossz körülmények között lakott 2 kiskorú gyermekével.

Azóta a lakást felépítette és lakhatási engedélyt is kapott az önkormányzattól.                 A földhivatal szerint nincsen tulajdon joga annak ellenére, hogy ő építette a házát.

Mit kell tennem annak érdekében, hogy tulajdonát megkaphassa? Én a telekrészemből a rá eső részt szívesen elajándékoznám részére. Így megoldható lenne a probléma és végre hozzá juthatna a lakásához?

Ha az ingatlan megosztható, javaslom, hogy két önálló helyrajzi számot alakítsanak ki. Mivel édesanya nevén van az ingatlan, így egyedül – ha az ingatlan megosztható – telekalakítással, földmérő bevonásával ketté veheti az ingatlant és a gyermeke által beépítettet neki odaajándékozhatja.

Ha nem megosztható az ingatlan, osztatlan közös tulajdont hozhatnak létre természetben kizárólagos használati renddel. Ehhez is készülhet vázrajz. Ez utóbbi megoldást ügyvéd vagy közjegyző által készített szerződés aláírásával lehet kivitelezni.

10 éve fennálló épület utólagos építése megengedett-e?

Share Button

Adott egy oldalhatáros beépítési telek, utcáról nézve bal oldalt a telekhatártól fél méterrel a ház, valamint jobb oldalt ugyancsak fél méterrel a hátsó és oldalsó telekhatártól egy lábakon álló tetővel fedett garázs.

Szeretném ennek a garázsnak 9m2 részét bedeszkázni, leszigetelni. A település rendelkezése alapján 5 m oldalkert és 6 m hátsókert meghagyása kötelező, tehát ez a garázs így szabálytalan, viszont már több mint 10 éve épült. A kérdésem az, hogyha én befalazom ezt a garázst akkor arra is vonatkozik-e a 10 éves szabály vagy sem.

Fennmaradási engedély tárgya 10 éve meglévő épület lehet. Egy ilyen épület
mai újjáépítése – álláspontom szerint – nem lehet tárgya az előbb említett
engedélynek, különösen azért sem, mert a beépítési lehetőséget/ kötelezettséget sértő módon történne az átépítés.

Hogyan változtatható gazdasági épület lakóingatlanná?

Share Button

Külterületen lévő zártkertemet mezőgazdasági művelés alól kivonattam, de a rajta lévő 30 m2 gazdasági épületet- melyben ténylegesen több mint 10 éve lakom, bejelentkezve a hrsz-ra – hogyan lehetne lakóépületté nyilváníttatni?

Hisz gazdasági épületben szerintem nem lehetne életvitel szerűen lakni. Ha lakóépületté lehetne módosítani, akkor a jelenlegi 10 %-os beépítettséghez igénybe tudnám e venni a CSok-t ,illetve a Lakáskassza megtakarításomat, melyet eddig nem tudtam felhasználni.

Általában elmondható, hogy a gazdasági épület nem felel meg a lakóház követelményeinek sem szoba nagyság sem hőszigeteltség, stb. vonatkozásban.  Az életvitelszerűen lakható zártkerti gazdasági épület lakóházzá átminősítés lehetőségéről az illetékes önkormányzat építésügyi osztályán tájékozódhat.

 

 

Hogyan biztosítható a bejárás egy telekre, melynek jelenleg sehonnan sincs bejárata?

Share Button

Van egy örökölt zártkerti ingatlanom, (kivétele megtörtént a zártkerti ingatlannak). A kérdésem, amire az Önkormányzat nem igazán adott tisztességes választ: A kertbe nem lehet sehonnan!!!! sem bemenni, állítólag ahol most bejárunk az önkormányzati terület, mellettünk házak, kertek stb. minden ki van építve, a mi területünkre még egy szolgalmi út sem lett kijelölve, vagy megadva.

Ezt a területet én édesanyám hagyatékaként (nem is tudtam róla 2007-ig) örököltem.Ma kukoricát ültetünk rá, de állítólag illegálisan tudunk csak bemenni a kertünkbe. Hiába kértem bejárási lehetőséget sehonnan sem kaptam meg.

Ilyenkor mit lehet tenni? El szeretném adni de így, hogy nincs hivatalos bejárási lehetőség nem igazán fogom tudni értékesíteni. A terület egyébként nagyon szép. 1780m2 négyszögletes alakú telek, ill. terület. a szomszédok nem járultak hozzá, hogy víz, vagy villany bekötését lehetővé tegyem.

Évekig egy bácsi művelte, és amikor megtudta, hogy van tulajdonosa a teleknek, …… Nem részletezem.

Minden telek-tulajdonosnak joga van az ingatlana megközelítéséhez, ha ez máshogy nem lehetséges, a megfelelő közvetlenül szomszédos ingatlanon történő átjárással. A polgári jogban az ilyen telket uralkodó teleknek hívják, míg azt a telket, amely ilyen Ptk. szerint átjárási lehetőséget kell biztosítani: szolgáló teleknek.

Ez lényegében átjárási útszolgalom, melyet vagy közös megegyezéssel az ingatlanokra (uralkodó és szolgáló telek) rá lehet jegyeztetni, vagy annak megállapítása bíróságtól is kérhető.

Hogyan indítható el egy telekmegosztás?

Share Button

Osztatlan mezőgazdasági művelésű ingatlanról van szó. Hogyan tudom merre induljak el, hogy az általam használt területre külön h.r.sz.t kapjak? Mivel csak én művelem a többi tulajdonos nem, minden évben én is kapom a felszólítást a földhivataltól a terület rendbe tételére.

A telekmegosztás a földhivatalhoz tartozik. A megosztási vázrajz készítését földmérő végzi. Ha egy adott ingatlan megosztható a megosztási vázrajzot minden tulajdonosnak alá kell írnia a vonatkozó ügyvédi okirattal együtt. Ezen dokumentumok alapján az illetékes földhivatal külön albetétbe jegyzi be a kialakuló önálló ingatlanokat. Javaslom, hogy érdeklődjön az illetékes földhivatalnál és egyeztessen földmérővel.

Mennyiben befolyásolja az adásvételt, ha az épület nem rendelkezik használatbavételi engedéllyel?

Share Button

Van egy 20 éve épült családi ház, ami akkor megkapta az építési engedélyt és minden a rajz szerint épült, csak amikor kész lett, nem kérvényezte a tulajdonos a lakhatási engedélyt. Megszeretném venni ezt a házat és nem tudom, hogy ez mennyiben befolyásolja az adás-vételt, illetve szükséges-e,így 20 év elteltével fennmaradási engedély? Ha szükséges, akkor az kb. mindet egybevéve mennyibe kerül?

Használatbavételi engedéllyel nem rendelkező épület az ingatlan tulajdoni lapjára nincs rájegyezve és a térképén sincs feltüntetve például lakóház, udvar helyett csak beépítetlen terület az ingatlan megnevezése.

Javaslom, hogy az eladóval a vételt megelőzően végeztesse el az épület feltüntetést. Ehhez eladónak kell fennmaradási engedélyt kérnie, mely bonyodalmas ügyintézés. Eladónak kell továbbá egy földmérőt megbíznia ez épület kontúrjait tartalmazó vázrajz elkészítésével, mely alapján az épület a térképre feltüntetésre kerül – mely költséges.

Nem utolsó sorban eladónak kell energia tanúsítványt készíttetnie, mely az adásvételi szerződéshez szükséges.

Mennyit építhet be az osztatlan közös tulajdon egyik tulajdonosa?

Share Button

3061 m2 osztatlan közös tulajdonú zártkert 16/66 hányadú tulajdonosa vagyok. Építeni szeretnék. Ilyenkor az egész tulajdon 3%-ával kell számolni vagy csak a rám eső 16/66 rész 3%-a építhető be? A szomszédom részén nincs építmény és nem is tervezi.

Arányosítani kell, azaz nem az egész tulajdon 3%-ával kell számolnia hanem csak az Önre  eső 16/66 rész 3%-a építhető be.

1 / 2 oldal12