Vissza az előző oldalra

Építési-, használatba vételi engedély

Hogyan javíttatható ki a hibásan kiadott használatba vételi engedély?

Share Button

A kérdésem a következő, 2015 -ben vásároltam a feleségemmel közösen 50-50 százalékban egy telket amire már megkezdődött egy lakóház építése.

Felépült a ház, viszont most kaptam kézhez a lakhatási engedélyt és azon rajtamaradt a volt tulajdonos mint építtető, és a feleségem lemaradt.

Az önkormányzatnál azt mondták, hogy ez nem baj hiszen mi vagyunk a tulajdonosok, de ez engem nem nyugtatott meg, mert nekem zavaró. Lehet ebből bármiféle probléma?

Minden hatósági határozat például földhivatali, építésügyi stb. kérelemre javítható, különösen akkor, ha elírás, számszaki hiba vagy egyéb hibában szenved. Javaslom, hogy írásban kérje az ügyintézőt a hiba kijavítására. A javítás ingyenesen történik.

Mennyiben befolyásolja az adásvételt, ha az épület nem rendelkezik használatbavételi engedéllyel?

Share Button

Van egy 20 éve épült családi ház, ami akkor megkapta az építési engedélyt és minden a rajz szerint épült, csak amikor kész lett, nem kérvényezte a tulajdonos a lakhatási engedélyt. Megszeretném venni ezt a házat és nem tudom, hogy ez mennyiben befolyásolja az adás-vételt, illetve szükséges-e,így 20 év elteltével fennmaradási engedély? Ha szükséges, akkor az kb. mindet egybevéve mennyibe kerül?

Használatbavételi engedéllyel nem rendelkező épület az ingatlan tulajdoni lapjára nincs rájegyezve és a térképén sincs feltüntetve például lakóház, udvar helyett csak beépítetlen terület az ingatlan megnevezése.

Javaslom, hogy az eladóval a vételt megelőzően végeztesse el az épület feltüntetést. Ehhez eladónak kell fennmaradási engedélyt kérnie, mely bonyodalmas ügyintézés. Eladónak kell továbbá egy földmérőt megbíznia ez épület kontúrjait tartalmazó vázrajz elkészítésével, mely alapján az épület a térképre feltüntetésre kerül – mely költséges.

Nem utolsó sorban eladónak kell energia tanúsítványt készíttetnie, mely az adásvételi szerződéshez szükséges.

Mennyit építhet be az osztatlan közös tulajdon egyik tulajdonosa?

Share Button

3061 m2 osztatlan közös tulajdonú zártkert 16/66 hányadú tulajdonosa vagyok. Építeni szeretnék. Ilyenkor az egész tulajdon 3%-ával kell számolni vagy csak a rám eső 16/66 rész 3%-a építhető be? A szomszédom részén nincs építmény és nem is tervezi.

Arányosítani kell, azaz nem az egész tulajdon 3%-ával kell számolnia hanem csak az Önre  eső 16/66 rész 3%-a építhető be.

Milyen építési szabályok vonatkoznak művelésből kivett zártkertre?

Share Button

Lehetséges-e és milyen jogi lépéseket kell megtennem a következő tervhez: A település szélén lévő elhanyagolt zártkertek egy részét, (összesen kb. 2-3 ha nagyságban) megvásárolnám még ebben az évben, majd összevonnám 1-2 helyrajzi szám alá őket és ott családi gazdálkodásba kezdenék tanya jelleggel (lakóház + gazdasági épületek).

A zártkerteket az adás-vétel előtt kivonatnám művelés alól a tulajdonosokkal. 80%-ban legelőnek hasznosítanám az összevont területeket. A művelés alól kivont zártkertekre milyen beépítési szabály vonatkozik? Földműves végzettségem nincs jelenleg.

A kivett zártkertre a művelés alóli kivonást megelőzően is érvényben levő építésügyi szabályok vonatkoznak. Az illetékes Építéshatóságnál érdeklődhet a vonatkozó rendezési -építésügyi szabályokról.

Építhetek-e mobil házat engedély nélkül? Emésztőgödör ásásához kell-e engedély?

Share Button

641 m2-es zártkertet vásároltunk. Jelenleg egy 15 m2-es alápincézett házikó és egy 2,9 m x 5m-es csővázas, beton alapú garázs van rajta.

Ennek helyére szeretnénk elhelyezni egy 50 m2-es mobilházat (vagyis felállítás után akár daruval elszállítható, beton tuskókon áll, alapja nincs betonozva, önhordó szerkezet). Ehhez miféle engedély szükséges? Szeretnénk folyamatosan ott lakni. Emésztőgödröt ástunk, ami most készül. Ehhez kell-e engedély?

Mivel csak az 50 m légköbméter és 3 m gerinc magasság az egyetlen szabály, azaz maximum ekkora lehet egy épület, amit engedély nélkül lehet építeni (312/2012.(XI.8.) Korm.r. melléklete), amit szeretnének építeni, ahhoz engedély kell.

E mellett meg kell nézni, hogy van-e csatorna hálózat az érintett településen, mert „emésztőt” már nem lehet ásni, csak akkor, ha az érintett település nem csatornázott, illetve a csatorna szolgáltató írásos nyilatkozattal igazolta, hogy nem lehet rákötni a rendszerre.

Zárt rendszerű tároló építhető, de azt is be kell jelenteni, a fenti szabályok szerint ( nem ajánlott, mert a csatornázott területeken a be nem kötött ingatlanok esetén, a vízfogyasztás arányában már büntető mértékű talajterhelési díjat vetnek ki, ami évente jelentősen emelkedik), a csatornadíj pedig ennek töredéke.

A leírtak mellett javaslom a Helyi Építési Szabályzat  áttekintését azon a településen, ahol a jelzett ingatlant szeretnék elhelyezni.

Javaslatom:  kérjen  engedélyt, amiben összevontan leírja a terveit ugyanis az  építésügyi hatóság nem kikerülhető.

 

Milyen ház átalakítási munkálatok végezhetőek építési engedély nélkül?

Share Button

Ha van egy ház amit lakhatásra lehet használni, le lehet-e bontani vagy újítani, ha az eredeti tervrajzot változásában nem érinti- itt gondolok házfal cserére is és a ház komfortossá tételére- milyen engedélyhez előíráshoz vannak kötve a munkálatok, ha az épület nem műemlék?

Ha van egy 24nm-es faház ami lakhatási célt szolgált régebben, ez esetben ha továbbra is lakhatásra szeretném, milyen előírásoknak kell eleget tenni ?

A 312/2012.(XI.8.) Korm.r.1.sz.mellékletének 1.pontja szerint: „Építési engedéllyel építhető ( tehát már egyszer volt rá engedély ) építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, ha az építési tevékenységgel az építmény tartószerkezeti rendszerét, vagy tartószerkezeti elemeit nem kell

  • megváltoztatni,
  • átalakítani,
  • elbontani,
  • kicserélni,
  • megerősíteni, vagy
  • változatlan formában újjáépíteni.

Azaz, a ház belső átépítése lehetséges, a belső teherhordó falak miatt célszerű statikust hívni. Ha a homlokzatot változtatja, akkor a munka mindenképpen engedélyköteles.

A fűtéskorszerűsítéshez a szolgáltató engedélyére van szükség.

A faházzal kapcsolatban:  Mivel emberi tartózkodásra szolgál, engedélyt kell kérni.

A 312/2012.(XI.8.) Korm.r. 8.pont alapján, nem emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény ( pl: gazdasági épület), aminek a szabályaira vonatkozik az 50 m3 térfogat,  3,0 m gerincmagasság építhető.

Mikor építhető pince építési engedély nélkül?

Share Button

Budaörsön, hegyoldalban egy 6×8 (48m2) méretű, utcáról abszolút nem látható, teljesen földbe süllyesztett “pincét” szeretnénk, aminek van elől ajtaja meg ablaka. Úgy tudom, hogy, “a magyar jogi szabályozás szerint melléképület 50 m2 alapterületig és 2,5 méteres építménymagasságig építés-bejelentés alapján építhető”, szabadon idézve Öntől. :) – ha külön álló melléképületről beszélünk.

A hegyen nem adnak ki jelenleg semmire építési engedélyt, csak teljes közmű esetén, ami nem áll rendelkezésre a környéken. Szóval a kérdés, hogy ezt a pincét megépíthetem-e biztosan építési engedély nélkül?

Pince építése a 312/2012.(XI.8.) Korm.r. 1.sz.mellékletének 33. pontja szerint, abban az esetben engedély mentes, ha: „Legfeljebb 2,0 m mélységű és legfeljebb 20 m3 légterű pince építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.”

Ha ezeknek a kritériumoknak megfelel, akkor mehet engedély nélkül, egyéb esetben engedélyt kell kérni.

Ha ajtó, ablak van rajta, valószínűleg présház, vagy egyéb melléképület, de az a pincével együtt már nem felel meg az engedély nélkül építhető fogalmának.

Építhető -e könnyűszerkezetes garázs engedély nélkül?

Share Button

Ha ha a kertembe felállítok egy könnyűszerkezetes (szendvicspaneles, lemez) garázst, akkor az milyen engedély vagy bejelentési kötelezettséggel jár? Az esetleges mérethatárok is érdekelnének.

A könnyűszerkezetes ( szendvicspaneles, lemez ) garázst engedély nélkül meg lehet építeni.

Az engedély nélkül építhető építmények, létesítmények felsorolását a 312/2012.(XI.8.) Korm.r. 1.sz.melléklete tartalmazza és abban a 8.pontban van feltüntetve a nem emberi tartózkodásra való helyiségekre vonatkozó jellemzők. ( Ez a garázs)

A kérdező esetében 50 lm3nettó térfogat és 3,5 m legmagasabb gerincmagasság azok a méretek, ameddig nem kell engedélyt kérnie.

Ami nagyon fontos: – AHOVÁ ENGEDÉLLYEL NEM SZABADNA ÉPÍTENI, ODA ENGEDÉLY NÉLKÜL SEM LEHET ÉPÍTENI, AKKOR SEM, HA A LÉTESÍTMÉNY NEM ENGEDÉLYKÖTELES.

Így alapesetben az OTÉK tiltja az oldal és előkertben való építkezést, de a települések Helyi Építési Szabályzatai, a már kialakult állapot miatt megengedhetik, ezért ezt mindig helyben egyeztetni kell a műszaki előadóval.

10 éven túl is le kell-e bontani a szabálytalanul épített épületet?

Share Button

Van egy több mint 10 éve épült lakható épület amire tavaly több mint 1.4 millió forintot fizetem ki bírság ként és most megint azt akarják, hogy bontását el mert a telekhez képest túlépítettem. Azt szeretném megkérdezni hogy, 10 év után is köteles vagyok lebontani?

A leírtak szerint Önre jogosan kivetettek egy 1.4 milliós építésrendészeti bírságot, amelyet Ön ki is fizetett.

A határozatban, amelyben a bírsággal sújtották azt is leírták, hogy a ház szabályossá tehető-e, esetleg átépítéssel, vagy el kell-e bontania. Ezek a jogkövetkezmények nem függenek össze a bírsággal.

Ha a határozatban Önt lebontásra kötelezték, akkor le kellett volna az épületet bontania.

Amennyiben fennmaradási engedély kérésére kötelezték, s ezt nem hajtotta végre, úgy a végrehajtási bírság is kivethető, s el kell végezni az előírt cselekményt.

Mivel Ön leírta, hogy tavaly fizette ki a bírságot, így az elévülés szóba sem jöhet.

( Elévülés: Ha az építkezés szabálytalan volt, de ez nem jutott a hatóság tudomására, 10 év alatt évül el.)

Szabálytalanság esetén a kivitelezési tevékenység befejezésétől számított 10 éven belül, ha ez nem állapítható meg, az építmény használatbavételétől, a 10 éves határidőn belül pedig a szabálytalanság tudomásra jutásától számított 1 éven belül intézkedhet a hatóság.)

Milyen feltételekkel építhetek faházat a telkemre?

Share Button

Egy 1800 m2-es telket vettem faházat szeretnék rá építtetni kb. 100 m2 nagyságút. Az engedélyeztetéssel kapcsolatos procedúra elkerülése érdekében megtehetem- e, hogy gazdasági épületként soroltatom be, hogy ne kelljen rá építési engedélyt kérnem? Milyen költségekkel számoljak ha engedély köteles?

Amennyiben egy 100 m2-es faházat vett, nem lehet 2 m belmagasság alatt, tehát semmiképpen nem lehet 50 lm3 a nettó térfogata.

100 nm2-es faházra engedély kell, ehhez egy tervezőre van szükség és egy tervre.  Amennyiben a terv ún.típusterv, akkor olcsóbb, ha egyedi, akkor statikusra is szükség van és így drágább. Ezt a tervezővel szükséges egyeztetni.

Ezután az építéshatósági illetéket kell kifizetni az engedélyhez, ami 30.000.-Ft.

A 312/2012.( XI.8.) Korm.r. 1.sz.melléklete pontosan leírja, hogy mi engedély köteles és mi nem. Ha valamit nem emberi tartózkodásra akarnak használni, akkor csak az 50 lm3 és a 3.5 m magasság szabályát lehet rá alkalmazni.

A telek  esetében meg kell vizsgázni a Helyi Építési Szabályzatot, mert a tervezőnek tudnia kell, hogy hová tervezheti az ingatlant.

1 / 2 oldal12