Vissza az előző oldalra

Telekalakítás

Hogyan biztosítható a bejárás egy telekre, melynek jelenleg sehonnan sincs bejárata?

Share Button

Van egy örökölt zártkerti ingatlanom, (kivétele megtörtént a zártkerti ingatlannak). A kérdésem, amire az Önkormányzat nem igazán adott tisztességes választ: A kertbe nem lehet sehonnan!!!! sem bemenni, állítólag ahol most bejárunk az önkormányzati terület, mellettünk házak, kertek stb. minden ki van építve, a mi területünkre még egy szolgalmi út sem lett kijelölve, vagy megadva.

Ezt a területet én édesanyám hagyatékaként (nem is tudtam róla 2007-ig) örököltem.Ma kukoricát ültetünk rá, de állítólag illegálisan tudunk csak bemenni a kertünkbe. Hiába kértem bejárási lehetőséget sehonnan sem kaptam meg.

Ilyenkor mit lehet tenni? El szeretném adni de így, hogy nincs hivatalos bejárási lehetőség nem igazán fogom tudni értékesíteni. A terület egyébként nagyon szép. 1780m2 négyszögletes alakú telek, ill. terület. a szomszédok nem járultak hozzá, hogy víz, vagy villany bekötését lehetővé tegyem.

Évekig egy bácsi művelte, és amikor megtudta, hogy van tulajdonosa a teleknek, …… Nem részletezem.

Minden telek-tulajdonosnak joga van az ingatlana megközelítéséhez, ha ez máshogy nem lehetséges, a megfelelő közvetlenül szomszédos ingatlanon történő átjárással. A polgári jogban az ilyen telket uralkodó teleknek hívják, míg azt a telket, amely ilyen Ptk. szerint átjárási lehetőséget kell biztosítani: szolgáló teleknek.

Ez lényegében átjárási útszolgalom, melyet vagy közös megegyezéssel az ingatlanokra (uralkodó és szolgáló telek) rá lehet jegyeztetni, vagy annak megállapítása bíróságtól is kérhető.

Hogyan indítható el egy telekmegosztás?

Share Button

Osztatlan mezőgazdasági művelésű ingatlanról van szó. Hogyan tudom merre induljak el, hogy az általam használt területre külön h.r.sz.t kapjak? Mivel csak én művelem a többi tulajdonos nem, minden évben én is kapom a felszólítást a földhivataltól a terület rendbe tételére.

A telekmegosztás a földhivatalhoz tartozik. A megosztási vázrajz készítését földmérő végzi. Ha egy adott ingatlan megosztható a megosztási vázrajzot minden tulajdonosnak alá kell írnia a vonatkozó ügyvédi okirattal együtt. Ezen dokumentumok alapján az illetékes földhivatal külön albetétbe jegyzi be a kialakuló önálló ingatlanokat. Javaslom, hogy érdeklődjön az illetékes földhivatalnál és egyeztessen földmérővel.

Telek-összevonással növelhető-e a beépítési százalék?

Share Button

Osztatlan közös tulajdon létrehozása lehetséges beépíthetőség érdekében? Rendelkezem egy kb. 0,3 ha nagyságú külterületi mezőgazdasági területtel (szőlő).

A terület régen egy helyrajzi számon volt, melyet felosztottak 20-25 részre, mindegyik 0,3 ha körüli.

A terület a Balaton Törvény szabályozása alá esik, azaz a legkisebb beépíthető terület 2 ha, melyen 400m2-t lehetne beépíteni.

Többen szeretnénk építeni rá. Amennyiben 7-8 telket egyesítenénk (osztatlan közös tulajdonnal), megoldható lenne a ráépítés úgy, hogy mindenki építhetne rá 50-50 m2-t?

Általában a beépíthetőség korlátozása vagy kizárása az ingatlan területének növelésével megszüntethető. Ennek egyik módja lehet a telekegyesítés, akár osztatlan közös tulajdonban is.

A telek-összevonást követően kialakuló beépítési % -ról, a beépíthető felépítmények jellegéről nagyságáról tájékozódjon az illetékes építésügyi hatóságtól.

Ha a terület a Balaton-Törvény szabályozása alá esik, különös tekintettel érdeklődjön arról, hogy csatorna hiányában kaphat-e, ill milyen feltételekkel építési engedélyt.

Összevonható-e két telek annak érdekében, hogy építeni lehessen rá?

Share Button

Egy település külterületén található egy 817 nm2-es mk1-es besorolású ingatlan. A helyi szabályzat szerint min. 1500 nm2-es telek szükséges a beépíthetőséghez (3%).

Lehetséges-e, hogy a szomszédos telektulajdonossal megegyezünk egy telekegyesítésről, mely után az új terület meghaladja az 1500 m2-t, és ezek után az osztatlan közös telekre érvényes lesz-e a beépíthetőség.

A szomszédos telkek összevonása olyan osztatlan közös tulajdont eredményez, mely térmértékét tekintve megengedi az Önök által igényelt beépíthetőséget.

Fontos tudni azonban, hogy ezt követően a közös tulajdon szabályai szerint kell eljárniuk.

Arra is van lehetőségük, hogy egy vázrajz készítése mellett természetben kizárólagos használati szerződést kössenek egymással, akár a telekösszevonással egyidejűleg.

 

Mikor osztható az építési telek? Eladható-e osztatlan telek építési telekként?

Share Button

Van egy 1487 négyzetméteres kertünk Balkányban, amelyre van építve egy 90 négyzetméteres ingatlan. A kert megközelíthető elölről és hátulról is, és belterületen van. Ezt ketté szeretnénk osztatni és a egyik felét eladni építési teleknek.

Voltunk a hivatalban és ott azt mondták,hogy e kert nem osztható ketté mivel nem lesz meg a 900 négyzetméter építési telek. Ez valóban így van, hogy 900 négyzetméter alatt nem lehet telekre építeni?

Az önálló telek kialakításához szükséges önálló telekméret nagyság településenként van leszabályozva.

A helyi rendezési terv és építési szabályzat dönti el azt, hogy egy telek hány százalékban beépíthető, ill. a telek mely részére lehet építeni.

Ha az Önök esetében a helyi szabályozás az önálló helyrajzi számon történő telekkialakítást nem teszi lehetővé, azt kell megvizsgálni. hogy osztatlan közösben, kizárólagos természetbeni használat mellet az eladásra szánt telekrészre lehet-e önálló épületet építeni, ill. milyen paraméterekkel. Erről az illetékes építéshatóságnál tájékozódhat.

Fontos tájékozódni arról is, hogy a közműcsatlakozás milyen feltételekkel oldható meg az eladásra szánt telekrész esetében.

E tények ismeretében dönthet úgy, hogy a telek egy részét osztatlan közösben építésre meghirdeti.

Hogyan lehet osztatlan közös tulajdonban lévő telken épült házat önálló helyrajzi számra kiemeltetni?

Share Button

Hogyan tudom osztatlan közös tulajdonban lévő telken épült házamat önálló helyrajzi számra kiemeltetni?

Osztatlan közös tulajdon esetén fontos tudni, hogy minden tulajdonos közös akarata szükséges a felépítmény önálló helyrajzi számra tételéhez.

A munka elvégzéséhez első körben forduljanak helyben illetékes földmérőhöz. A földmérő egyezteti a lehetséges megoldásokat a hatóságokkal, és azok engedélyét követően elkészíti a szükséges vázrajzokat, melyet ügyvédi okiratszerkesztés követ. Az okiratokat minden tulajdonostársnak alá kell írnia.

Hogyan rendezhetjük feles tulajdonú telkeinket testvéremmel, hogy mindkettőnknek 1/1-tulajdonú telkei legyenek?

Share Button

Testvéremmel örököltünk 4 telket, mindegyiket 1/2-1/2 arányban, vagyis mindkettőnknek 4 fél telke van. Szeretnénk a tulajdonviszonyokat úgy rendezni, hogy mindkettőnknek 2    1/1-es tulajdonú telke legyen.

Mivel a testvérek közötti ajándékozás illetékköteles, ezért a közös tulajdon megszüntetését kezdeményeznénk megváltással a tulajdonviszonyok rendezése érdekében. (Közös egyenesági rokon már nincsen).

Szeretném megtudni, hogy ebben az esetben kell-e illetéket fizetnünk? Négyzetméter tekintetében senki nem szerez új tulajdont, ezért vagyok bizonytalan a kérdésben.

Az eljáró ügyvéd szerint az illetékhivatal, mivel a 4 telek külön helyrajzi számon van, ezért nem fogja figyelembe venni, hogy valódi vagyonnövekmény nem történt, hanem külön-külön fogja vizsgálni a 4 ügyet és illetéket fog kiszabni. Amennyiben van javaslata egyéb jogi ügylettel megoldani a dolgot, amivel elkerülhető az illetékfizetés, akkor szívesen venném arra vonatkozó javaslatát is.

Mivel a hagyatéki eljárás során elmulasztották azt az osztályos egyezséget létrehozni, mellyel illetékmentesen lett volna rendezhető az ingatlanok 1 / 1 –ed jogi sorsa, ezért javaslom, hogy ha a telkek szomszédosak jogi képviselőjével és földmérő bevonásával vitassák meg a telek összevonás utáni szétválasztással – és egyben tulajdonjog rendezéssel – kapcsolatos lehetőséget is.