Megörököltük nagymamám házát és kiderült hogy fel van cserélődve közel 60 éve a helyrajzi szám. Mi a szomszéd házához vagyunk be jelentve ö a miénkbe amit hitelek miatt leterheltek persze nem a tartozásunkkal hanem a szomszéd és családja tartozásaival. Lenne vevőnk a telekre ilyenkor a helyrajzi szám kérdését hogy tudnánk el rendezni??
Kizárólag a földhivatal jogosult az ingatlan nyilvántartási bejegyzést javítani. Javaslom egyeztessen az illetékes földhivatallal.
Zártkerti ingatlant szeretnék vásárolni, gazdasági épülettel. Művelés alól még nincs kivonva, de a tulajdonosok ezt el akarják végezni. A földterület nem első osztályú, ha jól emlékszem, 6-os szerepel a tulajdoni lapon, kb 1500 négyzetméter az egész telek.
Visszautasíthatják bármilyen indokkal a tulajdonosok kivonatási kérelmét a Földhivatalnál? (Itt nem hiányosan kitöltött papírokra gondolok. Nem természetvédelmi terület vagy tájvédelmi körzet.)
Zártkerti művelés alóli kivonási kérelem elintézését az illetékes földhivatal „ automatikusan „ végzi, nem visszautasítható a kérelem elintézése. 2017. december 31. napjáig van az átminősítésre jogszabályi lehetőség.
Szüleim meghaltak az örökösök mi gyerekek lettünk. Az általuk írott földhasználati szerződés él-e ill. a területalapú támogatást ki veheti igénybe?
Örökléssel szerzett földingatlan esetében is az örökös általános jogutódja az örökhagyónak. Ez a szabály a földhasználati szerződésre is irányadó.
Nagyapám a Tsz. felbomlása után nem járt utána hová került a földje. Régi helyrajzi számok vannak de ezek elévültek a kommunizmus miatt. Milyen úton tudhatom meg hogy hol és melyik hrsz. alatt helyezkedik el a földje ?
Az illetékes Földhivatal tart nyilván minden olyan földtulajdont – amely az illetékessége területéhez tartozik. Öröklés esetében sincs ez másképp. Javaslom forduljon bizalommal a Földhivatalhoz.
Több hrsz. alatt mintegy 6 ha zártkerti ingatlant vettem, sajnos még mint termőföldet. A szerződés tartalmazza, hogy 5 évig mint őstermelő, mg-i célra használom a területet.
Két kérdésem van: 1.Ha az átírás után kivonatom a területet a művelésből-megszegve ezzel a szerződésben vállaltakat-milyen következményekre, büntetésre számíthatok?
2. A művelési ág alól kivont zártkerti területen folytathatok-e mg-i termelést, állattartást?
A kivett zártkert nem jár mezőgazdasági művelési kötelezettséggel, ugyanakkor a jó gazda gondosságával mindenkori tulajdonosa köteles gondoskodni a telek parlagfű- mentesítéséről, ill. kellő karbantartásáról.
A művelés alóli kivonással a korábbi kötelezettségvállalása szankciómentesen megszűnik, azaz az ingatlan a mezőgazdasági művelésből való kivonás után szabadon (kifüggesztés nélkül) eladható nem földműves magánszemély részére is. Azzal azonban számolni kell, hogy késedelmi pótlékkal növelt összegben kell a NAV felé a vagyonszerzési illetéket megfizetnie, tekintettel arra, hogy mint őstermelő (földműves illetékmentesen szerezhette meg a földet). Mellékhasznosítási kötelezettsége a gyommentesítés tekintetévben mindenképpen fennáll, a földforgalmi törvény 5.§-a szerint.
A kivett zártkertet nem lehet a földhasználati nyilvántartásba bejelenteni, mert lekerült róla az aranykorona.
Az ingatlan környezetének megfelelő növénytermesztés a kivett zárkertben folytatható, ha pedig azon már növénykultúra van, – annak megfelelően-.
Minden egyéb felmerülő kérdés az illetékes falugazdász hatáskörébe tartozik, illetve a földhivatal földvédelmi osztályához.
Kivonást követően a területen ugyanúgy folytathat állattenyésztést. Figyelemmel kell azonban lenni a helyi építésügyi rendeletekre, melyek meghatározzák a tartani kívánt állat méretéhez és mennyiségéhez képest az ólak és gazdasági épületek nagyságát.
Ezen túl az élelmiszerlánc és állat-egészségügyi törvény rendelkezéseinek megfelelően kell eljárni állattartás esetén.
Kérődzők és sertéstartás esetén már egy egyedtől is bejelentés-köteles a tartás, míg kutya, macska nyúl és szárnyas esetén ez nem vonatkozik.
Szárnyasok tartása akkor bejelentés köteles, ha az egyedlétszám meghaladja az 50-et, vagy friss termelésű élelmiszerként kívánja értékesíteni.
Szüleim házassága ma 10 éve hogy “felbomlott”. Apukám vállalkozásából a házunk kapott egy jelzálog hitelt. A vállalkozás azóta becsődölt, ennek már szintén 10 éve.
A jelzálog hitelt bejegyezték a családi házunkra, ahol viszont apukám nem szerepelt tulajdonosként csak édesanyám.Viszont a hitelnél édesanyám volt a kezes, így a hitel az ő tulajdonrészén terhelődött. A másik tulajdonos pedig az egyik testvérem aki sajnos szellemi fogyatékos.
Édesanyám kiköltözött a házból, azóta nem lakja senki. A bank vélhetően nem tudja elárverezni mivel nem csak egy tulajdonosa van. Gondolom 10 év alatt már ez bekövetkezett volna ha lett volna erre lehetőség.
Szeretném tudni , hogy a testvérem gondozóval vagy esetleg velem mint testvérével beköltözhet-e az ingatlanba, mivel ahol jelenleg gondozták Otthonban, sajnos megszűnt. Nem fogják-e kilakoltatni ?
A tulajdonost megilleti az ingatlan birtoklási, használati és rendelkezési joga. Ezen tulajdonosi hármasból jelenleg a rendelkezési jog, ami korlátozott a bank jelzálogjoga által. A birtoklás és a használat a tulajdonosok olyan jogosítványa, amely alapján az ingatlanba költözésnek jogi akadálya nincs.
Vettem egy lakást albérlő lakja tovább. A közös képviselő nem adja meg a számlaszámot ahova utalhatom a pénzt csak ha személyesen találkozunk. Kéri az adás-vételit vagy a tulajdoni lapot, addig pedig nem adja meg a számlaszámot ahova utalhatom a közös költséget. Köteles vagyok én személyesen találkozni vele?Jogosan jár el?
Ha a közös képviselői igény vagylagos, Ön a (vételárat kifestve) is megküldheti a szerződést vagy a tulajdonjog változást bejegyző földhivatali határozatot illetve a tulajdoni lapot, mint ahogy az önkormányzati helyi adó fizetési kötelezettség eladás miatti változása esetén is a vevő tartozik a változást bejelenteni, a társasházak esetében is ugyanez a szabály irányadó.
Ha egy épületet rosszul ábrázolnak a megvalósulási rajzon, és a földhivatal ezt ilyen tévesen tartja nyilván mind a mai napig, adható-e be módosított-javított újabb épület feltüntetési rajz?
35 éve épült fel a házunk, és most az oldalfal hőszigetelésekor derült ki,hogy a telekhatárunk nem stimmel a szomszéddal. Keressük a helyét a hőszigetelésnek, nem mindegy milyen vastag lesz a szigetelésünk. Zárt beépítésű belvárosi övezet vagyunk, de a szomszéd nem akarja egyébként sem beépíteni az utcafrontját a későbbiekben sem.
Már a korábbi -lebontott épületek sem voltak jól ábrázolva a régi térképeken, illetve ebből eredő már a hiba. A földmérési hibahatárok jelen esetben +/- 20 cm, és 600 m2 alatt 9 m2 eltérés lehet a telek területében a földhivatal szerint. Így ők a nyilvántartásukat jónak nyilvánítják. A hőszigetelés terület igénye1-2m2 maximum lenne a vastagságtól függően, a telkünkből meg kb. 9m2 hiányzik is.
Kisebbek lettek a lakások a tervezettől, nem fért el a tervezett ház a telken, ami egyébként sarok telek is.A többi telek, és a digitális térkép az eltérést mutatja is.
Az Ön kérdése egyértelműen ún. térképészeti , felmérési, ill.területszámítási hibát ír le. Ez-sajnos előfordul a Földhivataloknál.
Javaslom hívjon ki egy földmérőt, csináltasson egy vázrajzot, ami a valós állapotot tükrözi, majd ennek megfelelően kössön a szomszéddal egyezséget. Ezt az egyezséget be kell adni a Földhivatalba felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítása címen.
( A 25/2013.( IV.16.) VM rendelet 56 §-a és az 57 § (2) írja le részletesen)
Ha a szomszéd együttműködő, akkor is javaslom a hibát kijavíttatni, mert bármikor történhet tulajdonosváltozás.
Ha az derül ki, hogy a hibát a Földhivatal követte el, bár a levét tanúsága szerint a Földhivatal álláspontja, hogy még a tűréshatáron belül van az eltérés, akkor saját költségén kellene kijavítani a hibát, de ebben az esetben az Ön érdeke a munka elvégzése.
2015 évében el szeretném kezdeni a saját földterületünkön a gazdálkodást!
Jelen állás szerint nincs senkinek mezőgazdasági iskolája és nem vagyunk 3 évre visszamenőleg őstermelők!
A föld gépi talajmunkáját bérben szeretnénk műveltetni a többi munkálatokat (kapálás, címerezés, stb) saját kézi erővel szeretnénk elvégezni! Kérdésem az lenne, mi kaphatunk-e földalapú támogatást 2015 évétől!
Saját tulajdoni földet bárki művelheti csak az új szerzésére vonatkoznak a Földforgalmi törvény szabályozásai. Ha egyébként a jogosultsági feltételek fennállnak kaphatnak földalapú támogatást 2015 évben.
A föld tulajdonosa saját jogán saját maga minden végzettség nélkül művelheti a földjét de ha pl. részes művelőnek adná ki annak földművesnek kell lennie.
Jól értelmezem-e a Tft., a 2011. évi CI. tv., és a 356/2007. (XII.23.) Kormányrendelet alapján, hogy a kötelező mezőgazdasági földregisztráció a “termőföldre” vonatkozik?
Ezen kívül a zártkert is termőföldnek minősül, ahogy itt olvastam? Tehát akkor egy 294 nm-es még mindig “zártkertnek” minősülő földterületet és egy későbbi “szerzeményt”, mely 200 nm-es ‘szántó’ – az egészet termőföldnek kell tekintenünk?
A zártkerti fekvésű, egy hektár alatti területekre – amit sokan “kiskerteknek” neveznek – a bejelentési kötelezettség kiterjesztésének célja, hogy a földhasználati viszonyok átláthatóak legyenek.
A zártkertekben földdel rendelkezőknek március 31-ig kell bejelenteniük a földhasználatot. A bejelentés azért szükséges, mert az állam megújítaná a háztáji gazdálkodás rendszerét, amelyhez támogatást is kapcsol majd. Javaslom, március közepéig várjon, mert az előírt feltétel-rendszer változhat(kedvezőbb lehet).
