Vissza az előző oldalra

Földhivatal

Visszautasíthatja-e a földhivatal a tulajdonos zártkerti művelés alóli kivonási kérelmét?

Share Button

Zártkerti ingatlant szeretnék vásárolni, gazdasági épülettel. Művelés alól még nincs kivonva, de a tulajdonosok ezt el akarják végezni. A földterület nem első osztályú, ha jól emlékszem, 6-os szerepel a tulajdoni lapon, kb 1500 négyzetméter az egész telek.

Visszautasíthatják bármilyen indokkal a tulajdonosok kivonatási kérelmét a Földhivatalnál? (Itt nem hiányosan kitöltött papírokra gondolok. Nem természetvédelmi terület vagy tájvédelmi körzet.)

Zártkerti művelés alóli kivonási kérelem elintézését az illetékes földhivatal „ automatikusan „ végzi, nem visszautasítható a kérelem elintézése. 2017. december 31. napjáig van az átminősítésre  jogszabályi lehetőség.

Érvényes-e a földhasználati megállapodás az örökösre nézve is?

Share Button

Szüleim meghaltak az örökösök mi gyerekek lettünk. Az általuk írott földhasználati szerződés él-e ill. a területalapú támogatást ki veheti igénybe?

Örökléssel szerzett földingatlan esetében is az örökös általános jogutódja az örökhagyónak. Ez a szabály a földhasználati szerződésre is irányadó.

Hogyan tudható meg egy ingatlan aktuális helyrajzi száma?

Share Button

Nagyapám a Tsz. felbomlása után nem járt utána hová került a földje. Régi helyrajzi számok vannak de ezek elévültek a kommunizmus miatt. Milyen úton tudhatom meg hogy hol és melyik hrsz. alatt helyezkedik el a földje ?

Az illetékes Földhivatal tart nyilván minden olyan  földtulajdont – amely az illetékessége területéhez tartozik. Öröklés esetében sincs ez másképp. Javaslom forduljon bizalommal a Földhivatalhoz.

Folytatható-e művelésből kivont területen mezőgazdasági termelés és állattenyésztés?

Share Button

Több hrsz. alatt mintegy 6 ha zártkerti ingatlant vettem, sajnos még mint termőföldet. A szerződés tartalmazza, hogy 5 évig mint őstermelő, mg-i célra használom a területet.

Két kérdésem van: 1.Ha az átírás után kivonatom a területet a művelésből-megszegve ezzel a szerződésben vállaltakat-milyen következményekre, büntetésre számíthatok?

2. A művelési ág alól kivont zártkerti területen folytathatok-e mg-i termelést, állattartást?

A kivett zártkert  nem jár mezőgazdasági művelési kötelezettséggel, ugyanakkor a jó gazda gondosságával mindenkori tulajdonosa köteles gondoskodni a telek parlagfű- mentesítéséről, ill. kellő karbantartásáról.

A művelés alóli kivonással a korábbi kötelezettségvállalása szankciómentesen megszűnik, azaz az ingatlan a mezőgazdasági művelésből való kivonás után szabadon (kifüggesztés nélkül) eladható nem földműves magánszemély részére is. Azzal azonban számolni kell, hogy késedelmi pótlékkal növelt összegben kell a NAV felé a vagyonszerzési illetéket megfizetnie, tekintettel arra, hogy mint őstermelő (földműves illetékmentesen szerezhette meg a földet). Mellékhasznosítási kötelezettsége a gyommentesítés tekintetévben mindenképpen fennáll, a földforgalmi törvény 5.§-a szerint.

A kivett zártkertet nem lehet a földhasználati nyilvántartásba bejelenteni, mert lekerült róla az aranykorona.

Az ingatlan környezetének megfelelő növénytermesztés a kivett zárkertben folytatható, ha pedig azon már növénykultúra van, – annak megfelelően-.

Minden egyéb felmerülő kérdés az illetékes falugazdász hatáskörébe tartozik, illetve a földhivatal földvédelmi osztályához.

Kivonást követően a területen ugyanúgy folytathat állattenyésztést. Figyelemmel kell azonban lenni a helyi építésügyi rendeletekre, melyek meghatározzák a tartani kívánt állat méretéhez és mennyiségéhez képest az ólak és gazdasági épületek nagyságát.

Ezen túl az élelmiszerlánc és állat-egészségügyi törvény rendelkezéseinek megfelelően kell eljárni állattartás esetén.

Kérődzők és sertéstartás esetén már egy egyedtől is bejelentés-köteles a tartás, míg kutya, macska nyúl és szárnyas esetén ez nem vonatkozik.

Szárnyasok tartása akkor bejelentés köteles, ha az egyedlétszám meghaladja az 50-et, vagy friss termelésű élelmiszerként kívánja értékesíteni.

Beköltözhet-e a tulajdonos a jelzáloggal terhelt ingatlanába?

Share Button

Szüleim házassága ma 10 éve hogy “felbomlott”. Apukám vállalkozásából a házunk kapott egy jelzálog hitelt. A vállalkozás azóta becsődölt, ennek már szintén 10 éve.

A jelzálog hitelt bejegyezték a családi házunkra, ahol viszont apukám nem szerepelt tulajdonosként csak édesanyám.Viszont a hitelnél édesanyám volt a kezes, így a hitel az ő tulajdonrészén terhelődött. A másik tulajdonos pedig az egyik testvérem aki sajnos szellemi fogyatékos.

Édesanyám kiköltözött a házból, azóta nem lakja senki. A bank vélhetően nem tudja elárverezni mivel nem csak egy tulajdonosa van. Gondolom 10 év alatt már ez bekövetkezett volna ha lett volna erre lehetőség.

Szeretném tudni , hogy a testvérem gondozóval vagy esetleg velem mint testvérével beköltözhet-e az ingatlanba, mivel ahol jelenleg gondozták Otthonban, sajnos megszűnt. Nem fogják-e kilakoltatni ?

A tulajdonost megilleti az ingatlan birtoklási, használati és rendelkezési joga. Ezen tulajdonosi hármasból jelenleg a rendelkezési jog, ami korlátozott a bank jelzálogjoga által. A birtoklás és a használat a tulajdonosok olyan jogosítványa, amely alapján az ingatlanba költözésnek jogi akadálya nincs.

Köteles vagyok-e az adásvételi szerződést másolatban átadni a közös képviselőnek?

Share Button

Vettem egy lakást albérlő lakja tovább. A közös képviselő nem adja meg a számlaszámot ahova utalhatom a pénzt csak ha személyesen találkozunk. Kéri az adás-vételit vagy a tulajdoni lapot,  addig pedig nem adja meg a számlaszámot ahova utalhatom a közös költséget. Köteles vagyok én személyesen találkozni vele?Jogosan jár el?

Ha a közös képviselői igény vagylagos, Ön a (vételárat kifestve) is megküldheti a szerződést vagy a tulajdonjog változást bejegyző földhivatali határozatot illetve a tulajdoni lapot, mint ahogy az önkormányzati helyi adó fizetési kötelezettség eladás miatti változása esetén is a vevő tartozik a változást bejelenteni, a társasházak esetében is ugyanez a szabály irányadó.

Hogyan orvosolható egy térképészeti, felmérési hiba?

Share Button

Ha egy épületet rosszul ábrázolnak a megvalósulási rajzon, és a földhivatal ezt ilyen tévesen tartja nyilván mind a mai napig, adható-e be módosított-javított újabb épület feltüntetési rajz?

35 éve épült fel a házunk, és most az oldalfal hőszigetelésekor derült ki,hogy a telekhatárunk nem stimmel a szomszéddal. Keressük a helyét a hőszigetelésnek, nem mindegy milyen vastag lesz a szigetelésünk. Zárt beépítésű belvárosi övezet vagyunk, de a szomszéd nem akarja egyébként sem beépíteni az utcafrontját a későbbiekben sem.

Már a korábbi -lebontott épületek sem voltak jól ábrázolva a régi térképeken, illetve ebből eredő már a hiba. A földmérési hibahatárok jelen esetben +/- 20 cm, és 600 m2 alatt 9 m2 eltérés lehet a telek területében a földhivatal szerint. Így ők a nyilvántartásukat jónak nyilvánítják. A hőszigetelés terület igénye1-2m2 maximum lenne a vastagságtól függően, a telkünkből meg kb. 9m2 hiányzik is.

Kisebbek lettek a lakások a tervezettől, nem fért el a tervezett ház a telken, ami egyébként sarok telek is.A többi telek, és a digitális térkép az eltérést mutatja is.

Az Ön kérdése egyértelműen ún. térképészeti , felmérési, ill.területszámítási hibát ír le. Ez-sajnos előfordul a Földhivataloknál.

Javaslom hívjon ki egy földmérőt, csináltasson egy vázrajzot, ami a valós állapotot tükrözi, majd ennek megfelelően kössön a szomszéddal  egyezséget. Ezt az egyezséget be kell adni a Földhivatalba felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítása címen.

( A 25/2013.( IV.16.) VM rendelet 56 §-a és az 57 § (2) írja le részletesen)

Ha a szomszéd együttműködő, akkor is javaslom a hibát kijavíttatni, mert bármikor történhet tulajdonosváltozás.

Ha az derül ki, hogy a hibát a Földhivatal követte el, bár a levét tanúsága szerint a Földhivatal álláspontja, hogy még a tűréshatáron belül van az eltérés, akkor saját költségén kellene kijavítani a hibát, de ebben az esetben az Ön érdeke a munka elvégzése.

Kaphatok-e földalapú támogatást, ha földtulajdonos vagyok, de nem vagyok mezőgazdász?

Share Button

2015 évében el szeretném kezdeni a saját földterületünkön a gazdálkodást!

Jelen állás szerint nincs senkinek mezőgazdasági iskolája és nem vagyunk 3 évre visszamenőleg őstermelők!

A föld gépi talajmunkáját bérben szeretnénk műveltetni a többi munkálatokat (kapálás, címerezés, stb) saját kézi erővel szeretnénk elvégezni! Kérdésem az lenne, mi kaphatunk-e földalapú támogatást 2015 évétől!

Saját tulajdoni földet bárki művelheti csak az új szerzésére vonatkoznak a Földforgalmi törvény szabályozásai. Ha egyébként a  jogosultsági feltételek fennállnak kaphatnak  földalapú támogatást 2015 évben.

A föld tulajdonosa saját jogán saját maga minden végzettség nélkül  művelheti a földjét de ha pl. részes művelőnek adná ki annak  földművesnek kell lennie.

Mire vonatkozik a földhasználati bejelentés

Share Button

Jól értelmezem-e a Tft., a 2011. évi CI. tv., és a 356/2007. (XII.23.) Kormányrendelet alapján, hogy a kötelező mezőgazdasági földregisztráció a “termőföldre” vonatkozik?

Ezen kívül a zártkert is termőföldnek minősül, ahogy itt olvastam? Tehát akkor egy 294 nm-es még mindig “zártkertnek” minősülő földterületet és egy későbbi “szerzeményt”, mely 200 nm-es ‘szántó’ – az egészet termőföldnek kell tekintenünk? 

A zártkerti  fekvésű, egy hektár alatti területekre – amit sokan  “kiskerteknek” neveznek – a bejelentési kötelezettség kiterjesztésének célja, hogy a földhasználati viszonyok átláthatóak legyenek.

A zártkertekben földdel rendelkezőknek március 31-ig kell bejelenteniük a földhasználatot. A bejelentés azért szükséges, mert az állam megújítaná a háztáji gazdálkodás rendszerét, amelyhez támogatást is kapcsol majd. Javaslom, március közepéig várjon, mert az előírt feltétel-rendszer változhat(kedvezőbb lehet).

Földhasználat, bérbeadás szabályai

Share Button

Van legelőnk már 10 éve, de nem tudjuk művelni. Szeretnénk bérbe adni, de senki nem tudta megmondani, hogy milyen papírok kellenek hozzá. Egy jelentkező lovakat tartana rajta, de nem tudunk elindulni, mert se az önkormányzat, se a földhivatal nem ad érdembe választ. Tudna segíteni, hogy milyen papírok szükségesek?

 A 2013. december 15. és 2014. április 30. között a szerződések hatósági jóváhagyás nélkül nyújthatóak be a földhasználat nyilvántartásba vétele céljából.

A föld használatának jogát  csak földműves, illetve mezőgazdasági termelőszervezet szerezheti meg. A haszonbérlet időtartama  legalább egy gazdasági év, legfeljebb 20 év lehet.

A haszonbér pénzben vagy természetben jár, melyet előre meghatározottan kell a szerződésnek tartalmaznia, ennek hiányában a szerződés semmis. A haszonbért utólag, de legkésőbb a naptári év végéig kell megfizetni, ennek időpontját a szerződésben rögzíteni kell.

A haszonbérbeadó által elfogadott haszonbérleti ajánlatot egységes okiratba kell foglalni, és haszonbérleti szerződést a haszonbérbeadónak közölnie kell az elő haszonbérletre jogosultakkal. A közlésnek a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője útján, hirdetményi úton kell történnie.

A hirdetményi úton történő közlés az önkormányzat hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel történik. A közlés első napja a kifüggesztést követő nap, az elő haszonbérletre jogosult e naptól számított 15 napos határidőn belül tehet elfogadó vagy lemondó nyilatkozatot. Ez a határidő jogvesztő. A közlési eljárás díj- és illetékmentes. A hirdetményi úton történő előírt formanyomtatványok a VM és a földhivatalok honlapján megtalálhatóak.

http://www.foldhivatal.hu/

A  közlési eljárás megindítása érdekében a haszonbérbeadónak a jegyzőhöz közzétételi kérelmet kell benyújtania az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon. A kérelemhez 3 eredeti példányban kell csatolni a teljes bizonyító erejű magánokiratba, vagy közokiratba foglalt haszonbérleti szerződést   (nem az ajánlatot,mint korábban). Az eljárás egyszerűsítése érdekében a szerződés helyett ez a közzétételi közlemény kerül kifüggesztésre.

A jegyző hiányos benyújtás esetén a kérelmezőt felhívhatja a hiányok pótlására, illetve megtagadhatja a kérelem teljesítését, ha a felhívás eredménytelen, vagy a kérelmet nem az arra jogosult haszonbérbeadó nyújtotta be.

A kérelmező a közzétételi kérelmet csak a szerződés kifüggesztéséig vonhatja vissza, vagyis ha a jegyző a szerződést már kifüggesztette, a kérelem visszavonására nincs lehetőség. A kifüggesztést követően megküldött visszavonásnak joghatása nincs, a visszavonás a közlés joghatályát nem szünteti meg.

 

1 / 2 oldal12