Vissza az előző oldalra

Hagyaték átadása

Örököl-e szülők után a leszármazó házastársa?

Share Button

Öcsém jelenleg válik feleségétől … 2 és 4 éves fiai vannak. Kérdésem arra vonatkozik, hogy bármely módon is részt kaphat-e szüleim házából bármikor is a felesége(most vagy akár szüleim halála után),  amit nyilván öcsémmel együtt örökölnénk? Ha igen lenne-e megoldás, ha a házat még most a nevemre írnák?

Házastárs lehet csak törvényes örökös, és csak abban az esetben, ha férje/
felesége az örökhagyó. Szülők, mint örökhagyók után a leszármazó gyermek
házastársa nem örököl, akkor sem, ha fennáll a házasság, vagy ha elváltak.

Mi az öröklési rend, ha van házastárs és gyermek is?

Share Button

Testvérem 1992-ben a szülői házból kivásárolt 1/4 részt. 2013-ban Édesanyánktól megörököltünk 1/4 részt, 1/2-1/2 részben a testvéremmel. Testvéremnek van 3 nagykorú gyermeke. Hamarosan házasságot köt. Kérdésem, halála után a feleség örökölhet-e, illetve haszonélvezethez juthat-e a testvérem tulajdoni hányadából?

Abban az esetben, ha eladásra kerül az ingatlan, majd annak értékéből örökölhet-e? Végrendelettel kizárólagosan a 3 gyermekére hagyhatja-e a ráeső ingatlant, vagy annak értékesítéséből származó pénzből kizárhatja-e?

Miután az ingatlanrész a házasságkötés előtt már a tulajdonát képviselte, mennyi idő elteltével válik közös vagyonná, mikor örökölheti azt a feleség is már, örökölheti-e egyáltalán?

A törvényes öröklés rendjét az alábbi táblázatban foglaltan találja, mely alapján beazonosíthatja, hogy alakul az öröklés házastárs és leszármazó megléte esetén.

 

Az örökösök köre: az öröklés: megjegyzés:
I. leszármazók A teljes hagyatékra kiterjed, házastárs hiánya vagy kiesése esetén
II. házastárs öröklése leszármazók mellett a házastársat megillető rész:
– holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzátartozó berendezési és felszerelési tárgyakon, ÉS egy gyermekrész a hagyaték többi részéből;
– a haszonélvezeti jog nem korlátozható, és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető;
– osztályos egyezségben a házastársat megillető gyermekrész haszonélvezeti joggal kiváltható
a házastárs kiesése:
– ha az örökség megnyílta kor: már nem él, vagy a házastársak között nem állt fenn az életközösség, és annak visszaállítására nem volt kilátás;
– a kiesésre az hivatkozhat, aki a kiesés folytán maga örökölne, vagy reá rótt kötelezettségtől mentesülne
III. házastárs öröklése
szülő mellett
a házastársat megillető rész:
– az örökhagyóval közösen lakott lakás ÉS a hozzátartozó berendezési és felszerelési tárgyak 1/1-ben
– a hagyaték többi részének 1/2-e (másik 1/2-re a szülők fejenként egyenlő arányban)
– az öröklésből kiesett szülő része
IV. házastárs egyedüli öröklése teljes egészében örököl, ha:
– leszármazó nincs vagy nem örökölhet
– szülő kiesése folytán
– nincs ági vagyon, ill. ági örökös
V. szülő és a szülő leszármazójának öröklése teljes egészében örökölnek fejenként egyenlő aranyban, ha:
– leszármazó és házastárs nincs vagy nem örökölhet
– szülő kiesése folytán – az őt megillető részre – a leszármazói egyenlő arányban
ha a kiesett szülőnek leszármazója nincs, vagy nem örökölhet:
– egyedül a másik szülő, vagy annak leszármazói örökölnek
VI. nagyszülő és a nagyszülő leszármazójának öröklése teljes egészében örökölnek fejenként egyenlő aranyban, ha:
– leszármazó, házastárs, szülő és szülőtől leszármazó nincs vagy nem örökölhet
– nagyszülő kiesése folytán – az őt megillető részre – a leszármazói egyenlő arányban
ha a kiesett nagyszülőnek leszármazója nincs, vagy nem örökölhet:
– helyette nagyszülőpárja, ha ő is kiesett, akkor leszármazója örököl
– nagyszülőpár kiesése esetén a másik nagyszülőpár, vagy leszármazójuk
VII. dédszülő és a dédszülő leszármazójának öröklése teljes egészében örökölnek fejenként egyenlő aranyban, ha:
– leszármazó, házastárs, szülő és szülőtől leszármazó,nagyszülő és nagyszülőtől leszármazó nincs vagy nem örökölhet
– dédszülő kiesése folytán – az őt megillető részre – a leszármazói egyenlő arányban
ha a kiesett dédszülőnek leszármazója nincs, vagy nem örökölhet:
– helyette dédszülőpárja, ha ő is kiesett, akkor leszármazója örököl
– dédszülőpár kiesése esetén a többi dédszülőpár, vagy leszármazójuk
VIII. távolabbi felmenők öröklése teljes egészében örökölnek fejenként egyenlő aranyban, ha:
– dédszülő és dédszülőtől leszármazó nincs vagy nem örökölhet
IX. az állam szükségképpeni öröklése más örökös hiányában az állam a törvényes örökös nem illeti meg az örökség visszautasításának joga

 

Öröklés tárgyát csak az örökhagyó halálakor meglevő vagyontárgy képezheti, így nem lehet öröklés tárgya az eladott ingatlan elköltött vételára.

Végrendeleti úton a fenti törvényes öröklési rendtől eltérően is rendezheti az örökhagyó az örökséget.

 

Örökbe fogadott gyerek örököl-e biológiai szülője után?

Share Button

Édesanyám első házasságából születtem, 3 éves koromban elváltak, anyám újra
férjhez ment és én az ő férjének a nevét vettem fel ill. mivel 3 éves voltam
vetették fel.

A biológiai apám újra nősült, de a felesége nemrég meghalt,
két gyerek van ebből a házasságból. Ha majd a biológiai apám is eltávozik
fogok örökölni utána? Amióta elváltak anyámtól semmilyen kapcsolat nem volt
vele, ő nem keresett ill. én sem kerestem, ez kb. 50 év.
Az örökbe fogadott gyermek nemcsak örökbefogadó szüleitől és azok
családjától, hanem vér szerinti rokonaitól is örökölhet.

Hitellel terhelt ingatlan öröklése esetén hogyan válhat a haszonélvező adóssá?

Share Button

Férjem súlyos beteg. Ha elhalálozik, a lakás az Ő nevén van, még van rajta jelzáloghitel. Van 3 gyermekünk. 45 éve vagyunk házasok.

Azt szeretném kérdezni, hogy engem mi illet meg? Szeretném a jelzálogot magamra vállalni, hogy én fizessem. Hogyan lehet elintézni vagy lehetséges -e?

A hitel a fiam nevén van. Csak a lakás a férjemé és a jelzálog a férjem nevén van. Azért is volna jó ha átvállalhatnám, mivel a fiam nem tud lakás venni a hitel végett.

Ha ez az egy ingatlan lesz tárgya az öröklésnek, úgy a három gyermek 1/ 3-ad 1/ 3-ad tulajdonjogot, míg a házastárs ezen az ingatlanon haszonélvezeti jogot örököl – feltéve, ha az öröklés visszautasításra nem kerül, bármelyik örökös által.

Az egyik gyermek által felvett hitel és jelzálogjog kötelezettségként öröklődik, mely hitelnek a visszafizetésében a haszonélvező – pénzajándékkal – bármikor segítheti az adóst. A hitelt folyósító bank engedélye és hozzájárulása mellett lehetséges csak a hitelszerződés módosítása oly módon, hogy adósként a haszonélvező szerepeljen.

 

Hogyan alakul az öröklési rend?

Share Button

Első házasságomból két gyermekem született és van egy közös családi házunk.( 50%-át férjem elhunyta után a gyerekek örököltek a másik 50% saját tulajdon). Férjem halála után 9 évvel férjhez mentem egy gyermektelen férfihoz akinek még élnek a szülei.

Egy közös ingatlannal rendelkezünk 50-50% tulajdoni hányadban. A férjem a szülei lakásának tulajdonosa.

Kérdésem: amennyiben én halok meg előbb a gyermekeim mit örökölnek utánunk? Az idős szülök gondozásában jelentős részt vállalok szeretetből. Nem szeretném ha a férjem oldalági (nincs testvére) rokonai a gyermekeim elé kerülnének az öröklésben.

Mi a módja, hogy ezt elkerüljük? Írjunk végrendeletet vagy simább az ügy?

Az Ön halála esetén, mivel férjének két ingatlanból is van része, ezért a közös vagyonú ingatlan felének örökösei az Ön gyermekei lesznek fejenként egyenlő arányban és a túlélő házastárs férj ezen ingatlanrészen és berendezési tárgyain haszonélvezeti jogot örököl. A férj törvényes örökösei csak a férj halála esetén örökölnek.

Ki örököl túlélő házastárs után?

Share Button

Anyósom második házasságában született egy közös gyermek. A férjnek már volt két felnőttkorú, különélő gyermeke a házasságkötéskor. Egy hónapja meghalt a férj, anyósom önellátásra képtelen, fél éve kórházban van. Egy lakás a hagyaték. Hogyan oszlik meg a hagyaték a jelenlegi állapot szerint, és mi változik, ha Ő is meghal?

A férj 1/1-ed tulajdonát képező hagyatékon három gyermeke egyenlő arányban lesz örökös, míg a túlélő házastársat a közösen lakott lakáson és berendezési tárgyain haszonélvezeti jog illeti meg. Ha túlélő házastárs elhalálozna a haszonélvezeti jogot a halotti anyakönyvi kivonattal lehet töröltetni az ingatlan tulajdoni lapjáról.  A haszonélvezeti jogot a közös gyermek nem örökli, mert az a jogosult halálával megszűnik. Ha túlélő házastársnak lesz hagyatéka, azt a közös gyermek örökli.

Örökhagyó testvére törvényes örökös-e?

Share Button

Nagymamánk 2001-ben fiának – édesapánknak – ajándékozta lakása ráeső tulajdonjogát. Haszonélvezete maradt rajta. Édesapánk 2009-ben meghalt. A 2010-ben lefolytatott hagyatéki tárgyalás után mi – édesapánk két gyermeke – lettünk a tulajdonrész örökösei, természetesen nagymamánk haszonélvezeti joga mellett.

Nagymamánk 2016-ban meghalt, ami után, mi testvéremmel eladtuk a lakást. Érdeklődnénk, van -e jogi alapja annak, hogy ebből édesapánk egyik testvére most még tőlünk kötelesrészt követeljen. Nagymamánk halála után – mivel neki tulajdonában ingatlan nem volt – hagyatéki tárgyalás nem volt

A törvényes örökösök a leszármazók a kérdezett esetben. Örökhagyó testvére nem törvényes örökös. Köteles részre ezért nem jogosult.

Kérhető-e a hagyatékátadás megváltoztatása? Megmásítható-e az ott tett egyezség?

Share Button

Apósom 2 éve meghalt. 3 gyereke és a felesége örökölt utána. Abban egyeztek meg, hogy mindegyik gyerek lemond az anyjuk javára és ha már ő is meghalt akkor örökölnek ténylegesen.

Ez alól csak az örökölt föld volt a kivétel, azt beszélték meg, hogy tavasszal eladják (apósom ősszel halt meg). Mivel párom szinte mindig dolgozik ez is anyósom nevére került, hogy ne kelljen mindenkinek megjelenni az adásvétel miatt.

Tavasszal azt mondta még nem adja el, földjáradék jár utána mivel másnak bérbe adta. Azóta hallgat róla és nem hajlandó beszélni a dologról, de házfelújításba kezdett stb..

Párom megbízott a családjában, de nagyon pénz szűkébe kerültünk és kezd több mint gyanús lenni a dolog. A kérdésem az lenne, hogy visszakérheti -e a földrészét, hogy eladja?

Az a gyanúnk már eladták (az egyik lánya vele él), ilyen esetben mit lehet tenni? Tudom, hogy sokáig várt vele, de az ember bízik a szüleiben általában.

A hagyatéki eljárásban tett jogerős egyezség alapján törvényszerűen áll be az öröklés. Ennek átvezetése a tulajdoni lapon is megtörténik. Utólag nincs jogi lehetőség ennek megváltoztatására. Minden magyar állampolgár ügyfélkapun keresztül 2 tulajdon lapot lekérhet ingyenesen. Ezáltal ellenőrizhető, hogy az ingatlan tulajdoni jogában történt-e változás vagy sem.

Hagyaték alá tartozik -e az ági vagyon?

Share Button

A házasságunk alatt apámtól ajándékozás címen földet kaptam ami a nevemen van. Válás esetén a férjem is részesül a földből hiába a nevemen van?Ilyenkor is kellene vagyonjogi szerződést kötnöm?

Mi lesz ha a férjem elhalálozik? Amit ajándékozás címen apámtól kaptam és a nevemen van marad is, vagy a gyerek örökli a felét?

Felmenőtől ajándékba kapott föld ági vagyonnak minősül. Házastárs halála esetén hagyaték tárgyát nem képezi, ezért leszármazó meg nem örökölheti.

Az ági vagyon külön vagyon, mely válás esetén is megtartja külön vagyoni jogi jellegét.

Támaszthat-e az örökössel szemben a leszármazó igényt, ha már van jogerős végzés a hagyatéki egyezségről?

Share Button

Volt férjem édesanyja halála után örökölte szülei ingatlanából az anyai részt. Örökségéről lemondott az apja javára. (Apja megzsarolta. Így az apja 1/1-es tulajdonosa, valamint haszonélvezője lett a lakásnak. A lakást eladta.

Volt férjemmel van egy közös lányunk. Kérdésem az, hogy exférjem az örökrészről való lemondással a lányunkat is kizárhatta az öröklésből? Miután az ingatlan azóta eladásra került lehet még tenni valamit?

A hagyatéki eljárás során kötött jogerős egyezség nem lemondás, hanem ajándékozás, ezért a leszármazót jogilag nem érinti, a leszármazó az örökössel szemben követeléssel nem élhet.

1 / 14 oldal12345...10...Utolsó »