Magányos idős asszony, akinek nincs élő rokona, végrendeletében három barátnőjére hagyja minden vagyonát. Halála előtt egy héttel kórházba kerül, ahol nemsokára kómába esik, de ez előtt (?) még váratlanul végrendelkezik az ápolónő javára. Megtámadható a végrendelet?
Az eset összes körülménye mérlegelése után fog döntést hozni az illetékes bíróság , ha a megtámadás megtörténik. Ha alakilag tartamilag mindkét végrendelet érvényes az utóbbi felülírja az előbbit.
Édesanyámnak van földje, ami bérbe van adva, ill. édesapámnak (ő már meghalt) a nevén is volt (az is bérbe van adva jelenleg). A húgommal ketten vagyunk/leszünk örökösök.
A kérdésünk: örökölhetjük-e majd a szüleink földjét, ha mi nem minősülünk földműveseknek? Amennyiben igen, akkor az örökölt földet bérbe adhatjuk-e majd mi is?
A földet 300 hektárig miden magyar állampolgár örökölhet. 300 hektár felett csak földműves örökölhet.
Az örökölt föld bérbe adható nem földműves által is. A bérlőnek kell földművesnek lenni.
15 évi élettársi kapcsolat után örökölhető , a szülői vagyon egyharmada és a saját tulajdoni lakás? Testvér és édesapa él a fia halt meg, aki élettársi kapcsolatban volt.
A törvényes öröklési rend első körben egyenes ágon zajlik: örökhagyó gyermeke és szülei között – ha nincs házastársa – míg második körben – ha nincs gyermek és szülő – a testvér az örökös.
Édesapámnak van 5 hektár szántóföldje , évek óta én segítek neki a művelésben , de csak fél éve intéztük el, hogy családtagként szerepeljek az őstermelői igazolványban.
Mivel nincs mg.-i végzettségem, és nem vagyok 3 éve bejegyezve mg-i őstermelőként , örökség esetén nem örökölhetném a földet ?
A földet örökség útján megszerezheti. Ehhez a közjegyző szerzi be az illetékes Megyei Földhivataltól a szükséges engedélyt.
Örökölni fogok elhunyt édesapám után ingatlan tulajdonrészt, közösen testvéremmel és édesanyámmal. Az ingatlan tehermentes.A házban édesanyám és testvérem laknak, én külön lakom.
Az a kérdésem, hogy én a tulajdonrészem miatt tartozom-e bármilyen felelősséggel a magán vagyonommal arra az esetre ha az ingatlant valamilyen módon jelzáloggal megterhelnék a tudtomon kívül?
Van-e állagmegóvási kötelezettségem (felújítások, ablakcsere stb.), ha én nem lakom a házban? Tehát származhat-e az öröklésből bármilyen hátrányom, érdemes-e megfontolni az örökrész átengedését?
Érdemes az örökséget elfogadnia. Az Ön tulajdoni illetőségét a tulajdonostársa nem terhelheti meg. A közös tulajdon szabályai szerint az állagmegóvás estleges szükségszerű/rendkívüli felújítás Önt is terhelni fogja – tulajdoni hányadának megfelelő mértékben.
A nem használt és esetleg más által használatba vett (vagy adott) ingatlanrésze után használati díj illeti meg. Bármikor kérheti a közös tulajdon megszüntetését, melyet vagy megváltással vagy közös értékesítéssel lehet elérni, de végső soron bírósági árverés útján.
Édesanyám több éve meghalt, halála után édesapám az önkormányzattól megvásárolta a lakást, amiben él/éltek.
Édesanyám első házasságából született gyermekét és engem közösen neveltek, de nem ebben a lakásban, mivel ekkor már felnőttek voltunk. Kérdésem, hogy édesapám halála esetén hogy alakul az öröklés?
A törvényes öröklésre a vér szerinti gyermek jogosult. A nevelt gyermek csak akkor, ha őt az örökhagyó örökbe fogadta.
Édesapánk 2015 októberében elhunyt, húgommal együtt öröklünk tőle egy fel házat ketten meg némi pénzt. Szeretnénk az örökségünkről lemondani az én két lányom javára. Az egyik lányom 18 a másik csak 5. Hogyan tudnánk ezt megtenni?
A kívánt eredmény eléréséhez hagyatéki egyezség keretében rendelkezzenek úgy, hogy Ön lesz az egyedüli örökös. Ezt követően illetékmentesen ajándékozza két gyermeke javára a teljes örökséget.
Nem bejegyzett élettársi kapcsolatban élek 16 éve. Érdeklődöm, hogy bármelyikünk halála után, hogy alakul az illeték egy kb. 30 milliós értékű házra a hátramaradó félre nézve?
Jelenlegi tulajdoni hányad 1/4-3/4. Jelentős különbség van-e a fizetendő illeték mértékében a.) ha összeházasodunk b.) ha végrendeletet írunk (nincs egyenesági le- és felmenőnk, csak oldalági) c.) illetve ha tulajdoni hányad mértékét fele-felére változtatjuk d.) esetleg más megoldás arra nézve, hogy a hátramaradónak minél kevesebb örökösödési illetéket kelljen fizetni, mert ingó vagyonunk nincs?
A kérdésben vázolt élettársi jogviszony alapján az élettársak egymás után semmit nem örökölnek.
Nincs tehát jelentősége, hogy az élettársak még életükben a közös tulajdonú ingatlanuk tulajdoni hányadát milyen arányra változtatják meg. Bármelyik élettárs halála esetén az őt illető tulajdoni hányadot – illetékmentesen – a törvényes egyenes ági örökösei öröklik.
Más a helyzet, ha házasságot kötnek, ebben az esetben a házastárs egy gyermek résznyit örököl, valamint az utolsóként lakott ingatlan és berendezései haszonélvezetét.
Élettársak egymás közötti végrendelkezése nem törvényes öröklés és lakóingatlan esetében 9 % öröklési illeték fizetéssel jár.
Az illetékmentesség csak az egyenes ági rokonokra vonatkozik (lefelé a vér szerinti vagy örökbefogadott gyermek, az unoka, a dédunoka, stb. felfelé a szülő, a nagyszülő, a dédszülő, stb.). Az oldalági rokonokra (például a testvér, az unokatestvér stb.) a mentesség nem terjed ki.
Meghalt keresztanyám, édesapám húga. Ha nem hagyott végrendeletet, ki örököl utána? Férje meghalt, gyerek nincs. Összesen két testvér van, meg én.
Ha az örökösök közül csak a testvérek élnek, azok egyenlő arányban örökölnek.
Édesapám július 6-n elhunyt. Az öcsémmel ketten vagyunk az örökösök. Ő már kb 16 éve benne él a szüleim egyik ingatlanában.
Édesanyám 8 évvel ezelőtti halálakor az abban ingatlanban lévő tulajdonrészemet elcseréltük a hagyatéki eljárás keretében. Így ebben én nem vagyok tulajdonos.
2011-ben az esküvőjüket követően a feleségét is bejelentették oda állandó lakónak. A hagyatéki eljáráshoz készített forgalmi érték meghatározásakor lakottnak számítottak az ingatlant / a sógornőm által/, így csak azt fele értékben akarják az öröklési rendbe beszámítani.
Kérdésem, ez jogilag így helyes-e. Mert igazságtalannak érzem. Mit tehetek?
Az adó -és értékbizonyítvány dönti el a kérdést. A körülmények teljes ismeret nélkül csak azt tudom javasolni, ha elkészült az adó -és értékbizonyítvány – és nem értenének vele egyet – azonnal az illetékes Önkormányzatnál támadják meg azt, mert a hagyatéki eljárás során erre már később nem lesz lehetőségük.
