Vissza az előző oldalra

Hagyatéki eljárás

A férj halált követően örököl-e a feleség is, vagy csak a gyermek?

Share Button

A kérdésem: Ha a férj akinek van egy felnőtt gyereke (aki nem hajlandó vele kapcsolatot tartani vagy ha igen csak érdekből) meghal, a feleség örököl valamit a törvény szerint? Vagy ilyenkor a gyerek örököl mindent? Végrendeletében szabályozható ki mit örököl? Kizárható a hálátlan gyerek?

Az Új Ptk. szerint a feleség is egy gyermek részt örököl, azaz ha nincs más örökös a feleség a gyermekkel azonos mértékben örököl, az alábbiak szerint:

Házastárs öröklése leszármazó mellett

Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti

– a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és

– egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.

Az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon a házastárs által megörökölt haszonélvezeti jog nem korlátozható, és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető a leszármazók részéről.

A hagyatéki eljárás során kötött osztályos egyezségben a házastársnak a gyermekrész helyett az egész hagyatékra kiterjedő holtig tartó haszonélvezeti jog biztosítható.

Mi szükséges ahhoz, hogy német állampolgár gyermek magyar állampolgár szülőtől örököljön?

Share Button

Magyar állampolgár vagyok, a nevemen lévő ingatlant örökli a leányom, aki ugyan Magyarországon született, de német állampolgár. Elég-e egy végrendelet? Ha nem mi a teendőm?

Ha az ingatlan Magyarországon van és kizárólag leánygyermeke az Ön egyedüli örököse ( nincs  Önnek férje), akkor ingatlanának a magyar Ptk. szerint automatikusan a törvényes öröklés szabályainak megfelelően kizárólag leánya lesz az örököse magyar hagyatéki eljárás lefolytatása mellett.

Ez akkor igaz, ha csak Magyarországon van hagyaték. Végrendelet ebben az esetben nem szükséges.

Ügyvéd írhat -e alá végrendeletet mint tanú?

Share Button

Ügyvéd írhat -e alá végrendeletet mint tanú?

A végrendelet esetében a  tanúk közreműködésének az a rendeltetése, hogy egyrészt a végrendelkező személyazonosságát igazolják, másrészt pedig az örökhagyó aláírását hitelesítsék. Tanú lehet az ügyvéd. is.

Amennyiben az okiratszerkesztő ügyvéd végrendeleti tanúként is közreműködik, nem mellőzhető, hogy a végrendeletet a megfelelő helyen aláírja és e minősége magából az okiratból kitűnjön.

A Kúria Polgári Kollégiumának Jogegységi Tanácsa 3/2012. számú PJE határozata kimondja, hogy a  végrendelet tanújának az okiratot a rá jellemző, szokásos módon kell aláírnia.

A tanú aláírását sem neve kezdőbetűjének feltüntetése, sem olvashatatlan írásjel vagy a tanú ügyvédi bélyegzőjének használata nem pótolja. A tanú személyének magából az okiratból megállapíthatónak kell lennie. http://www.lb.hu/hu/joghat/32012-szamu-pje-hatarozat

 

Hogyan biztosíthatom azt, hogy végrendeletem mindenképp figyelembe vegyék hagyatékom átadásánál?

Share Button

Szeretném megkérdezni, hogy ha a végrendeletemet készítő ügyvéd hamarabb elhalálozik, mint én,és esetleg nincsen utódja aki tovább viszi az ügyleteit, akkor ki fogja halálom esetén a végrendeletet végrehajtani?

Az ügyfél kérésére van lehetőség a már elkészült végrendeletet a Magyar Ügyvédi Kamara végrendeleti nyilvántartásába letétbe helyezni. Ennek költsége  5000 Ft. Mivel a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző minden esetben megkeresi a nyilvántartást az esetleges végrendeletek beszerzése végett, így Ön biztos lehet abban, hogy a végrendelet érvénybe lép.

A végrendelet minimum egy példányát az okiratot szerkesztő köteles a végrendelkezőnek kiadni. A végrendelkező általában a végrendeletről annak egy példányának átadásával értesíti a végrendeleti kedvezményezettet. Ha a végrendeleti nyilvántartásba a végrendelet nincs letétbe helyezve, akkor az örökös dolga, -és nem az okiratot szerkesztő ügyvédé-, hogy intézkedjen a végrendelet hagyatéki eljárásba való bekerülése végett. Ha a megszűnt ügyvédnek nincs ismert jogutódja, az illetékes ügyvédi kamaránál lehet érdeklődni a megszűnt ügyvéd által készített korábbi dokumentumok iránt.

 

Milyen módon igényelhető az örökség, melyre utólag derült fény?

Share Button

Amerikában élek kiskorú fiammal. Férjem elhunyt 2015.07.03-án. Férjemnek van két testvére, akik Magyarországon élnek, tehát összesen hárman vannak testvérek.

Férjem édesapja meghalt 30 évvel ezelőtt, édesanyja még él.  Az apai rész tisztázatlan körülmények között az édesanyja nevére ment. 

Most, férjem halálakor derült ki, hogy az egyik testvér titokban magára íratta a házat, vagyis az egész örökséget kb. 4 évvel ezelőtt.  A szerződés megírásakor nem tettek említést, hogy hárman vannak testvérek, tehát közjegyző előtt letagadtak a férjem létezését. Férjemmel van egy kiskorú gyermekünk. Kérdésem az, hogy utólag lehet-e valamit tenni az érdekében, hogy a kiskorú gyermekem kapjon az örökségből?

Ha egy éven belül történt volna  a hagyaték átadása, akkor a hagyatéki végzés jogerőre emelkedésétől számított 1 éven belül az illetékes közjegyzőnél kezdeményezhető a hagyatéki végzés hatályon kívül helyezése, és a hagyaték újra tárgyalása.

1 éven túl polgári peres úton érvényesíthető az ilyen igény.

Fontos tudni, ha a hagyatékátadó végzés meghozatalát követően válik ismertté az örökhagyónak olyan vagyontárgya, mely vagyontárgy tulajdonjogi rendezést igényel – a tulajdonjog nem évül el – és a fent írt két módon az igény érvényesíthető.

A pót hagyatéki eljárás eljárás tekintetében megegyezik az alap hagyatékra vonatkozó eljárással, azzal a különbséggel, hogy csak kérelemre indul, és ebben az esetben a kezdeményező félnek igazolnia kell a halálozás tényét, a hagyatéki vagyon meglétét, illetve az eljárás lefolytatásához fűződő jogos érdekét is valószínűsíteni kell.

A bírósági eljárásra is ugyanezek a szabályok irányadóak, csak az eljárás megindításához keresetlevél benyújtására van szükség, melyet javaslom, hogy magyar ügyvéd segítségével készíttessenek el.

 

 

Miért nem idéztek be a hagyatéki eljárásra?

Share Button

Az lenne a kérdésem, hogy köteles részből ki lehet-e zárni? 2002-ben édesapám elhalálozott, a búcsúztatásán gyermekeimmel együtt jelen voltam. Sajnos említést sem tettek rólam és unokáiról pedig férjem halála után rendszeresen látogattam Őket. A hagyatéki tárgyalásra sem voltam beidézve. Kérdésem, hogy ezek után jár-e a köteles rész.

A hagyatéki eljárás lefolytatása során minden örököst, beleértve a köteles részre jogosultakat a kitagadottakat is, a közjegyzőnek meg kell idéznie hagyatéki tárgyalásra.

Hagyatéki eljárás akkor indul, ha van hagyaték. Az Ön esetében elképzelhető, hogy azért nem kapott idézést, mert vagy nem volt örökölhető hagyaték, vagy a hagyaték ill. a haláleset nem volt bejelentve az örökösök által. Javaslom, hogy járjon utána az illetékes önkormányzatnál, indult-e hagyatéki eljárás az Ön édesapja ügyében.

 

Hogyan zajlik magyar örökhagyó hagyatéki eljárása, magyar és külföldi hagyaték esetén?

Share Button

Apósom elhunyt magyarországi ingatlanokkal, bankbetétekkel. Továbbá külföldön lévő számlaszámokon lévő összegekkel és ingatlanokkal. Hogyan történik az örökölt részek hagyatéki tárgyalása?  Mo.-on a külföldi hagyaték lejelentés köteles? Mi alapján jár el a magyar jogszabály szerint a külföldi közjegyző? Kell-e valamilyen hagyatéki papírt kint benyújtani?

Párhuzamosan zajlik a hagyatéki eljárás két különböző országban, ha ezen országokban vannak örökhagyó ingatlanai, pénze, stb.

Az eljárás az örökhagyó nemzeti joga szerint történik. ha pl. magyar az örökhagyó, a magyar öröklési jog szerint.

Magyarországon az illetékes önkormányzatnál kell a halálesetet bejelenteni –eredeti halotti anyakönyvi kivonattal.

Erre az eljárásra a magyar hagyatéki eljárási szabályok irányadóak. Lehetősége an magyar ügyvédet meghatalmazni a hagyatéki eljárásban az Ön képviseletére.

A külföldi hagyatéki eljárás szabályait a külföldi ország törvénye határozza meg.

Javaslom, hogy külföldi ügyvédet bízzon meg a hagyatéki eljárásban való képviselettel. A külföldön benyújtandó szükséges okiratokról a külföldi ügyvéd ad tájékoztatást.

Szülő is kitagadható-e, úgy mint a gyermek?

Share Button

Szülő is kitagadható-e úgy mint a gyermek?

A kitagadás esetén a kitagadott személy elesik a köteles résztől. Kitagadni a törvényes örököst lehet, azon belül is azt, aki az öröklésre érdemtelen. Ilyen pl. aki az örökhagyó életére tör, vagy az örökhagyó végakaratát befolyásolni, meghiúsítani kívánja, stb.

A szülő, ha –a törvényes öröklés rendje szerint – örökség várományosa-természetesen kitagadható, ha a fenti feltételek fennállnak,és a vonatkozó hagyatéki eljárásban a szülő örökös

Hogyan juthat hozzá az ingóságok örököse az örökséghez, ha az ingatlantulajdonos nem engedi be a lakásba?

Share Button

A párom nagypapája a napokban elhunyt. A 4 éve elhunyt feleségének a lakásában élt, melyre holtig tartó haszonélvezeti joga volt.

A végrendelet szerint az ingóságok örököse a párom, de a lakás amiben az ingóságok vannak, a 4 éve elhunyt feleség örököseié. Szeretnénk átnézni és elhozni a számunkra értékes dolgokat, de az örökösök nem akarnak beengedni a lakásba. Megtehetik-e ezt?

Az örökség tárgyai közé nem csak ingatlan, hanem ingó dolgok, mint pl. nagy értékű bútor, autó, bankszámla, pénz is tartoznak.

300.00.-Ft érték feletti ingóság esetén az örökösöknek lehetőségük van  –  hagyatéki eljárás megindításaként –   az ingó hagyaték leltározását kérni ugyanis a hagyatékot leltározni kell, ha az elhaltnak 300.000,-Ft-ot meghaladó értékű ingó vagyona van.

Az öröklési bizonyítvány kiállítását  olyan helyzetben lehet kérni , amikor leltározandó vagyon  azaz a  hagyatékhoz tartozó ingóság értéke a 300.000,- Ft-ot nem éri el .

Az eljárást az  illetékes önkormányzatnál lehet megindítani.

Indítható-e póthagyatéki eljárás?

Share Button

Nagyapám 2012.03.09-én hunyt el. Ingatlan vagyont vagy vagyontárgyat nem hagyott maga után, viszont nagymamámmal együtt tulajdonosa volt egy tetemes bankszámlának.

Nagymamám még az éven tett a helyi önkormányzatnál egy nyilatkozatot miszerint nincs olyan vagyona az elhunyt nagyapámnak amit hagyatéki eljárás alá kellene vonni ergo hazudott! Most pedig halála esetén az összes számlán lévő vagyonát a testvéremre akarja hagyni.

Egyetlen fiuk volt édesapám akivel emiatt megromlott a viszonya. A kérdésem az volna hogy van e édesapámnak jogorvoslatra lehetősége miszerint a nagyapám halála időpontjában a bankszámlán szereplő összeg apai részét ő örökölheti-e.

Indíthat-e édesapám hagyatéki eljárást amiben zárolnák a bankszámlát amíg pont kerül a hagyatéki eljárás végére?

Póthagyatéki eljárás indítására az örökös jogosult.

Póthagyaték tárgyává csak olyan vagyont lehet tenni, amely egyébként a hagyaték tárgyát képezte volna, de abból kimaradt. Ennek bizonyítása a póthagyatéki eljárást kezdeményező örökös kötelessége.

1 / 2 oldal12