Vissza az előző oldalra

Haszonélvezet

Hogyan biztosítható a zavartalan lakáshasználat -az együtt lakó élettárs részére-tulajdonos halála esetén.

Share Button

Párommal 10 éve élünk együtt, nem vagyunk bejegyzett élettársi viszonyban, nem is vagyok bejelentve a lakcímre. Az ő lakásában lakunk, ami a saját tulajdona.

Nekem is van saját lakásom, amiben a fiam lakik. Nekünk nincs közös gyerekünk, és a páromnak saját gyermeke sincs. A párom szeretné biztosítani (ha esetleg vele történne valami),hogy továbbra is én lakhassak a lakásban,és a családja ne tudjon kitenni onnan. Rengeteget dolgoztunk a felújításon, mások nem segítettek.

Mit kell tennünk, hogy hivatalosan ott maradhassak, házasságot nem tervezünk. Ha én
haláloznék el előbb, a fiam biztonságban maradna a lakásomban? 

Az Ön halála esetén fia örökli a lakását és így, mint tulajdonost megilleti a lakás élete végéig történő birtoklása, használata, hasznainak szedése.

Élettársa lakására Önök haszonélvezeti jogot alapíthatnak az Ön javára.
Élettársa halála esetén az örökösei az ön haszonélvezeti jogával öröklik meg a lakást, így azt Ön élete végéig használhatja.

A  haszonélvezeti jognak az Itv. 72. §-a szerint számítható ki az értéke, és mint vagyoni értékű jog ajándék után 9% vagyonszerzési illetéket kell fizetnie. Ha a haszonélvezetet
Ön megvásárolná, akkor az illeték 4 % . . Fontos tudni, hogy a haszonélvezeti jog birtoklás szempontjából erősebb a tulajdonjognál.

Mikor törli a földhivatal hivatalból a haszonélvezeti jogot?

Share Button

Édesanyám 2010 -ben meghalt, édesapám nevére haszonélvezeti jog került bejegyzésre az ingatlanra, és a földre is. Az egyik örökös részét elárverezte a bank a
ház, és a földrészt is, én megvásároltam a ház részét, de a föld részét
nem.

A házrészen vásárlás után is rajta maradt a haszonélvezeti jog, ezzel
nincs is semmilyen gond, de a földrészt más vásárolta meg és törölték a
haszonélvezeti jogot róla, pedig haszonélvezeti joggal volt árverésen.
Ilyenkor mi a teendő, mért törölték a haszonélvezeti jogot róla,
szabályosan jártak -e el?

A földön fennálló haszonélvezetet a földhivatal hivatalból törli, ha a 20
éven túlra szól, vagy nem közeli hozzátartozók között köttetett szerződéses
jogviszonyból ered.

Ilyen haszonélvezetet a jövőre nézve tehát csak közeli
hozzátartozók között lehet alapítani és legfeljebb 20 évre szólhat. Az
árverési vétel a fentiek analógiája alapján haszonélvezeti jogtól mentes
tulajdonjog szerzés.

Hogyan szüntethető meg a haszonélvezeti jog?

Share Button

Ajándékozás jogcímen rendelkezem egy panellakással. Szüleim nevére haszonélvezeti jog van bejegyezve. Édesapám nemrég elhunyt, így az ő haszonélvezeti joga nyilván megszűnik majd.

Hagyatékként utána egy jelentős értékű zöldövezeti ingatlan kerül majd átadásra, anyum és köztem. (anyum ebben már eddig 50 %-ban tulajdonos volt) Testvérem nincs. A ház értéke 50M körül van. Kérdésem ehhez kapcsolódik.

Úgy hallottam, hogy amikor a túlélő házastárs arányaiban sokkal többet érő ingatlan tulajdonosa lesz,mint amennyit egy másik ingatlan haszonélvezőjeként realizál, akkor a “kicsi” értékű ingatlanra bejegyzett haszonélvezetét meg lehet szüntetni. Igaz ez? az én kis lakásomról tehát lekerülhet az anyum h.élvezeti joga is? Ha igen, mi módon? Intézhetem egyedül, vagy ő is kell hozzá? (mert ha kell ő is, akkor nyilván nem sikerül intézni semmit,,..)

Édesanya a panellakás egészére haszonélvező, míg a másik ingatlan ½-ének haszonélvezője, bármelyik ingatlanról megszüntethető a haszonélvezeti joga, ha arról önként, ingyenesen lemond, azaz Önnek ajándékozza, vagy a vagyoni értékű jogot Önnek eladja.

Milyen illeték alá esik a közeli hozzátartozók közötti haszonélvezet alapítás?

Share Button

Édesanyámnak vettünk egy kis kertes házat, külterületi zárkertet. Az adásvételi szerződés a a következő hetekben kerül aláírásra 50% haszonélvezetet szeretne ráíratni a gyerekére, édesanyám lenne a tulajdonos, férje lenne a másik 50% haszonélvezője.

A kérdésem, hogy lehet -e ingyenes a haszonélvezet? Ajándékba adná. 3 millió a vételár, a leszázalékolás úgy tudjuk 4% A haszonélvezet 50-50% illeték mennyi lenne , ha ingyenes nem lehet?

A földforgalmi törvény hatálya alá eső ingatlanok esetében  közeli hozzátartozók között maximum 20 évre alapítható haszonélvezet.

Közeli hozzátartozók közötti haszonélvezet alapítás után nem kell ajándékozási illetéket fizetni.

Mit tehet a tulajdonos, ha a haszonélvező nem használja az ingatlant rendeltetésének megfelelően?

Share Button

Azzal a kérdéssel fordulok önhöz hogy a tulajdonomban lévő (örökölt) családi házamon édesanyámnak özvegyi haszonélvezeti joga van, ő engem bírósági úton kilakoltatott az ingatlanból azután hogy ő átköltözött a bátyjához.

Az ingatlant elhagyásom óta senki sem lakja, és karbantartva sincs, holott a bírósági papíron az szerepel hogy édesanyám/haszonélvező, költözzön vissza az ingatlanba és ugyanúgy fizesse minden költségét mint én, ennek a mai napig nem tett eleget (lassan 2 éve). Az ingatlan állapota egyre csak romlik. Milyen jogi lépéseket tehetek én mint tulajdonos ez ügyben?

A tulajdonos jogai a haszonélvezet fennállása alatt:

A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni.

Ha a haszonélvező a dolgot nem rendeltetésének megfelelő módon használja vagy rongálja, illetve rendeltetését meg nem engedett módon megváltoztatja, továbbá ha a dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását egyébként veszélyezteti, a tulajdonos megfelelő biztosítékot követelhet, ha tiltakozása nem vezetett eredményre.

Ha a haszonélvező nem ad megfelelő biztosítékot, a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog gyakorlását biztosíték adásáig felfüggesztheti.

A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él.

A haszonélvezeti jog megváltását javaslom, mert az ingatlan ugyan eladható haszonélvezeti joggal terhelten, de úgy nehezebb rá vevőt találni.

A haszonélvezeti jog értéke kiszámításának szabályait az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 72.§ szabályozza.

Kiszámításának módja: az ingatlan forgalmi értékét el kell osztani hússzal, ez a haszonélvezeti jog egyévi értéke. Amennyiben meghatározott idejű a haszonélvezeti jog, úgy ezt az egyévi értéket kell megszorozni a kikötött évek számával.

Ennél jóval gyakoribb az az eset, mikor holtig tartó haszonélvezeti jog áll fenn. Ilyenkor az egyévi értéket meg kell szorozni a haszonélvező életkorának megfelelő szorzóval. A törvény szerint

-25 évesnél fiatalabb haszonélvezőnél a szorzó 10-szeres

-25-50 éves haszonélvezőnél a szorzó 8-szoros

-50-65 évesnél 6-szoros

-65 évnél idősebbnél 4-szeres.

Példa:egy 20 millió forint forgalmi értékű ingatlanon egy 60 éves haszonélvező esetében a haszonélvezeti jog ellenértékének kiszámítása a következő: 20.000.000/20×6=6.000.000 Ft a haszonélvezeti jog értéke.

Végrendeleti úton juttatható-e haszonélvezet?

Share Button

Nem bejegyzett élettárskén élünk a párommal együtt, van egy közösen vásárolt ingatlanunk, és nincs gyermekünk. A kérdésem az lenne ha én végrendelkezem és az ingatlan részemet unokahúgomra hagyom, megtehetem -e hogy haszon élvezetet hagyok rá a teljes ingatlan használatára?

Végrendeleti úton tulajdonjogot juttatni vagy haszonélvezeti jogot keletkeztetni csak a végrendelkező tulajdonában levő ingatlanrész tulajdoni illetőségre lehet.

Honnan tudható, valóban van-e haszonélvezet egy ingatlanon?

Share Button

Édesapám után örököltem 5 hold földet, a tulajdoni lap alapján is én vagyok megjelölve mint tulajdonos. Mikor édesapám elhunyt, még kiskorú voltam , így édesanyám mint törvényes gyámom rendelkezett a földből befolyt jövedelemmel ( a föld bérbe van adva mint szántóföld ) időközben nagykorúvá vállam és édesanyám elhagyott, új családot alapított.

Felkerestem a céget aki műveli a földet,  mert hogy el akartam adni Közölték velem, hogy nem adhatom el mert édesanyámnak holtig tartó haszonélvezeti joga van rajta. Kérdésem az lenne, hogy ez hogyan lehetséges úgy hogy sem a tulajdoni lapon sem pedig a hagyatéki tárgyalás után kapott papíron nincs ez semmilyen formában feltüntetve ?

A haszonélvezet az új szabályok szerint földön maximum 20 évre alapítható és csak közeli hozzátartozók között jöhet létre.

A haszonélvezet érvényesen annak földhivatali bejegyzésével jön létre.

Az ingatlan-nyilvántartás hitelesen bizonyítja, hogy van vagy nincs fennálló haszonélvezet az adott ingatlanon. Ezt a tulajdoni lap tartalma dönti el. Ha az ilyen bejegyzést nem tartalmaz a haszonélvezet nem áll fenn.

Köteles-e a tulajdonos a haszonélvezőt elviselni?

Share Button

Örökösödési problémával keresném önt. Elhunyt az édesanyám, az öcsémmel ketten vagyunk leszármazottak, van egy házastársa (nem az édesapánk), és van 2 unokabátyánk (édesanyám testvérétől, aki már régebben meghalt).

Ha jól értelmeztem az interneten olvasottakat, a 2-2 testvér egyenlően részesül az ingatlanból, a férj pedig holtig tartó haszonélvezeti jogot kapott édesanyám halálával az ingatlan felett. (?!)

Ilyen esetben mik a további teendők, és muszáj-e elviselnie az örökösöknek a kéretlen haszonélvezőt az ingatlanban?! Miket tehet meg a haszonélvező az ingatlannal, és milyen költségek terhelik őt, illetve az örökösöket? Gondolok itt pl. arra, hogy mi történik abban az esetben, ha a haszonélvező lelakja az ingatlant.

Ha leszármazók mellett házastárs is van, a házastárs a leszármazókkal együtt örököl, egy gyermekrészt –feltéve, ha az örökhagyóval közösen lakott ingatlanon felül van más ingatlan is.

Ilyen esetben a házastárs a közösen örökhagyóval lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon csak holtig tartó haszonélvezeti jogot örököl, nem pedig egy gyermek résznyi tulajdon jogot.

Ha nincs más ingatlan a gyermekek fejenként egyenlő arányban örökösei a hagyaték tárgyát képező ingatlannak és a túlélő házastársat azon holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg.

A haszonélvezeti jog nem korlátozható és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető.

A házastárs kiesik az öröklésből, ha a másik házastárs halálakor a házastársak között nem állt fenn életközösség, és annak visszaállítására sem volt kilátás.

A haszonélvező a birtoklásával együtt járó valamennyi közműköltséget viseli. A felek megállapodhatnak abban, hogy a helyi adót is a haszonélvező fizeti, erről az illetékes önkormányzatnak a vonatkozó adatlapon nyilatkozniuk lehet.

A rendeltetésszerű használat miatt bekövetkezett állagváltozásért való helytállás a haszonélvezőt nem terheli, ez alól kivétel a rendeltetés ellenes használatból bekövetkező kár.

Közös tulajdon részét képezi-e az eladjándékozott külön vagyonra apított haszonélvezeti jog?

Share Button

Válás alatt vagyok. Még a házasságunk megkötése előtt az 1/1 tulajdonomban volt egy tanya, melyet 5 éve átírattam a fiaim nevére, de a haszonélvezeti jogot megtartottam.

Most a férjem ügyvédje azt állítja, hogy a haszonélvezeti jog is házasság alatt szerzett vagyoni jognak számít, így annak a fele a férjemet illeti meg. Valóban így van? És befolyásolja a döntést, hogy van másik ingatlanon is haszonélvezeti jogom?

A haszonélvezeti jog személyhez kötött állagjog, személyes szolgalmi jog, ami alapján a haszonélvező a más tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti.

Az elajándékozott külön vagyonra alapított ilyen vagyoni értékű jog a megajándékozott tekintetében az ingatlan értékét csökkentő tétel. Az ajándékozó/ haszonélvező ilyen vagyoni értékű joga álláspontom szerint nem képezi a házastársi közös vagyon részét.

 

Mire terjed ki a haszonélvezet?

Share Button

Szülői házról van szó, melynek tulajdonosa 1/2-1/2 arányban édesanyám és édesapám. 2006-ban édesanyám tulajdon részét elajándékozta testvéremnek, aki haszonélvezeti jogot adott édesanyámnak.

Édesapám 2009-ben elhunyt, az ö tulajdon részét én örököltem eltartási szerződés alapján. Kérdésem, a haszonélvezeti jog kiterjed-e az általam örökölt tulajdonrészre is?

A haszonélvezeti jog terjedelme addig tart, amely ingatlan tulajdoni illetőségre alapítva van.

Édesapa tulajdoni része a halálakor haszonélvezettel nem volt terhelt, így az eltartási szerződéssel szerzett tulajdoni hányad haszonélvezeti jogtól mentes.

1 / 12 oldal12345...10...Utolsó »