Vissza az előző oldalra

Házassági szerződés

Házasság alatt szülőktől kapott ajándék közös vagyonnak számít-e?

Share Button

22 éves, házas vagyok. Ha a szüleimtől ajándékba kapok kb. 1 millió ft-ot, akkor az is megy a”közös”-be, azon is osztozunk váláskor, mert nekünk nincs szerződésünk. Vagy ha írunk ajándékozási szerződést, akkor csak az én tulajdonom lesz?? én rendelkezhetem róla?

Szülőktől kapott ajándék, pénz különvagyon, ági vagyon. A későbbi bizonyíthatóság végett javasolt okiratba foglalni.

 

Visszamenőleges hatállyal szabályozható-e vagyonjogi megállapodásban, ki mivel járult hozzá a közös vagyon megszerzéséhez?

Share Button

Édesanyámtól örököltem 2,5 millió forintot és egy lakást. A férjemmel az örökölt pénzből és közös pénzből vettünk egy telket 2,8 millió forintért 50-50% tulajdonosi bejegyzéssel.

Kérdésem, hogy válás esetén a telek felének értéke járna vissza nekem – a földhivatalba bejegyzett tulajdonosi rész szerint, vagy a beleadott örökölt összeg?

A másik kérdésem ezzel kapcsolatban, hogy ha az örökölt ingatlanomat eladom és abból építkezünk, válás esetén a bejegyzett tulajdonosi hányad (50-50%-ot szeretne a férjem) a mérvadó, vagy itt is visszajár a beleadott örökölt vagyon?

Utólagos házassági vagyonjogi szerződésbe bele lehet foglalni, hogy milyen összegeket adtam bele a telekbe és a házba?

A házassági vagyonjogi szerződés hatálya visszamenőleges. Jó megoldás, ha a korábbi különvagyoni tárgyak (ingó, ingatlan) kifejezetten rögzítésre kerülnek a szerződésben, mert válás esetén az osztozkodást megkönnyíti.

A különvagyoni örökölt ingatlan eladási értékén szerzett vagyontárgy megtartja különvagyoni jellegét.

A házassági vagyonjogi szerződés hatálya visszamenőleges-e?

Share Button

Édesanyámtól örököltem 2,5 millió forintot és egy lakást. A férjemmel az örökölt pénzből és közös pénzből vettünk egy telket 2,8 millió forintért 50-50% tulajdonosi bejegyzéssel.

Kérdésem, hogy válás esetén a telek felének értéke járna vissza nekem – a földhivatalba bejegyzett tulajdonosi rész szerint, vagy a beleadott örökölt összeg?

A másik kérdésem ezzel kapcsolatban, hogy ha az örökölt ingatlanomat eladom és abból építkezünk, válás esetén a bejegyzett tulajdonosi hányad (50-50%-ot szeretne a férjem) a mérvadó, vagy itt is visszajár a beleadott örökölt vagyon?

Utólagos házassági vagyonjogi szerződésbe bele lehet foglalni, hogy milyen összegeket adtam bele a telekbe és a házba?

A házassági vagyonjogi szerződés hatálya visszamenőleges. Jó megoldás, ha a korábbi különvagyoni tárgyak (ingó, ingatlan) kifejezetten rögzítésre kerülnek a szerződésben, mert válás esetén az osztozkodást megkönnyíti. A különvagyoni örökölt ingatlan eladási értékén szerzett vagyontárgy megtartja különvagyoni jellegét.

A külön vagyon milyen módon őrizhető meg, ha tulajdonosa házasságra lép?

Share Button

Lányom férjhez megy. 1994 óta tulajdonában van egy lakás. Az a kérdésem, hogy ezt a külön vagyont a halála esetén örökölheti-e a férje, ha ebben az ingatlanban laknak, élnek, vagy az unokám fogja teljes mértékben azt örökölni?

Olvastam, hogy a közösen lakott ingatlan egy gyermeknyi részére és haszonélvezeti jogra igényt tarthat a férj. Ez igaz? Ha igaz, akkor házassági vagyonjogi nyilatkozattal ez kivédhető-e?

A külön vagyon megtartja külön vagyoni jellegét a hagyatéki eljárás során is. Vita esetén bizonyításra szorul.

Ezért javasolt a házastársi vagyonjogi szerződésben rögzíteni, mely bizonyítékul szolgál. A túlélő házastársat az utolsó közösen lakott lakáson csupán haszonélvezeti jog illeti meg, továbbá a házastársi közös vagyonból 1 gyermek résznyi örökség.

 

 

Mely esetben nem képezi osztozkodás alapját a külön vagyon?

Share Button

Van egy feleségem, 4 éve vagyunk együtt. Egy kisebb értékű lakásvásárlást tervezek saját pénzből (házasság előtti megtakarítás és esetleg némi szülői támogatással).

Ön szerint, hogy lenne a legcélszerűbb úgy hozzájutnom a lakás tulajdonjogához, hogy egy esetleges válás esetén ne tartson igényt rá az ex feleségem?

Házassági vagyonjogi szerződésben rögzíthető, hogy a házastársak közül mi képezi külön vagyon tárgyát.

Ha ilyen nem készül,  akkor is külön vagyon a házasság megkötését megelőzően rendelkezésre álló pénz vagy az azon vásárolt ingatlan.

A szülő által a gyermeknek juttatott pénz a külön vagyonon belül is un. ági vagyon, mely válás esetén nem képezheti házastársi vagyoni osztozkodás tárgyát.

A házassági szerződés előnyei

Share Button

Házasságkötés előtt állunk. Olyan sok rosszat hallani a válások kapcsán felmerülő vagyoni vitákról, hogy úgy döntöttünk, házassági szerződést kötünk. Kíváncsi lennék véleményére, javasolja–e a házassági szerződést, miért előnyös házassági szerződést kötni?

A házasság megkötésével az életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ez azt jelenti, hogy minden közös tulajdonnak számít, amit a házasság időtartama alatt akár együttesen, akár külön-külön szereznek. Ilyen például a munkabér, a jutalom és a vállalkozásból származó jövedelem, a házasság fennállása alatt szerzett üzletrész, de ide tartozik  a külön vagyonba tartozó ingatlan bérbeadásából származó jövedelem is .

A házastársi közös vagyon alól kivétel az a vagyon, amely valamelyik házastárs különvagyonához tartozik. Ez lehet a házasságkötéskor már meglévő, a házasság fennállása alatt örökölt vagy ajándékba kapott, illetve személyes használatra szolgáló vagyontárgy. Ide tartoznak a különvagyon értékén későbbiekben megszerzett vagyontárgyak is.  Válás esetén a házastársi  közös vagyon fele-fele arányban oszlik meg.

A családjogi törvény  lehetőséget biztosít arra, hogy a házasuló felek, illetve a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat  szerződéssel rendezzék.

A házassági szerződésben a házasulók a törvénytől eltérően is meghatározhatják, hogy mi kerüljön a közös, illetve a különvagyonba. Válás esetén így vita nélkül zajlik le a vagyonmegosztás. Házassági szerződés tehát a házasságot megelőzően és annak fennállása alatt is köthető, és annak hatálya nem csak a már meglévő, hanem a jövőben megszerzendő vagyontárgyakra is kiterjedhet.

A szerződés érvényességéhez annak ügyvédi okiratba foglalása szükséges, annak tartalma utóbb a felek közös megegyezésével szabadon módosítható, felbontható vagy megszüntethető.  Válás esetén házassági szerződés  hiányában – ha  a felek megegyezni nem tudnak –  a bíróság dönthet  a házassági vagyon megosztásáról. A bírósági eljárás akár évekre is elhúzódhat. Az elhúzódó eljárás költsége sokszorosa lehet  a házassági okirat költségénél.

Különösen akkor ajánlott a házassági szerződés megkötése ha az egyik házasuló fél jelentős adóssággal lép be a házassági közösségbe.