Vissza az előző oldalra

Illetékmentesség

Milyen illeték vonzata van a testvérek közötti ajándékozásnak?

Share Button

Testvéremmel 2003-ban édesapánktól megörököltük fele-fele arányban az üdülő besorolású ingatlanját. Ennek illetékét akkor megfizettük.

A testvérem lakik azóta az ingatlanban, fejlesztéseket, bővítéseket eszközölt rajta, sőt azóta lakóingatlanná történő átminősítése is megtörtént. Most szeretném az én ingatlanrészemet neki ajándékozni.

Kérdésem, hogy van-e ezután bármilyen fizetési kötelezettségünk, akár az ajándékozónak (adó), illetve a megajándékozottnak (illeték)?

Testvérek közötti ajándék esetén az ajándékozónak adófizetési kötelezettsége nincs, mert az ajándékozás ingyenes jogügylet, így az ajándékozónak bevétele/ jövedelme nem keletkezik. A megajándékozott testvér nem fizet ajándékozási illetéket , mert  a testvérek közötti ajándékozás illetékmentes.

Végrendelettel nevelt gyermekre hagyott ingatlan után van-e illetékfizetési kötelezettség?

Share Button

Ingatlan tulajdonomat egy fél ház képezi, melyet nevelt fiamra hagyok, akit 8 évesen vettem ki állami gondozásból és végig neveltem, mindig gyermekemnek tekintettem.

Amennyiben végrendeletileg rá szeretném hagyni az ingatlanomat, örökölheti-e és milyen feltétellel?

Nincs más közvetlen rokonom, sem férjem, sem édes- sem örökbefogadott gyermekem, sem testvérem, sem szüleim, sem élettársam.

Az ingatlan értéke kb, 25-30 millió Ft. Kell-e ez után neki bármit fizetnie, ha örökölheti?

Végrendelettel bárki örökösnek nevezhető, így nincs akadálya hogy végrendelettel tegye nevelt gyermekét egyedüli örökösévé. A nevelt gyermek közeli hozzátartozó ezért öröklése esetén öröklési illetéket fizetnie nem kell.

A Polgári Törvénykönyv 8:1. § (1) bekezdése alapján közeli hozzátartozók: a házastárs (bejegyzett élettárs), az egyeneságbeli rokon (lemenők: gyermek, unoka; felmenők: szülő, nagyszülő…), az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.

Illetékmentes -e a testvérek közötti ajándékozás?

Share Button

Testvéremnek szeretném ajándékozni az ingatlan tulajdoni hányadomat, mely lakóházban van. Azt hallottam, hogy már nem kell 9% ajándékozási illetéket fizetni testvéremnek.

Igaz, ez év júliusától kötött ajándékozási szerződés után a testvértől kapott ajándék illetékmentes, azaz megszűnt a testvér illeték kötelezettsége az ajándékba kapott ingatlan estében, mely korábban nem lakó ingatlannál 18%, míg lakó ingatlan esetében 9% mértékű volt. Fontos tudni, hogy a testvérek közötti adásvétel továbbra is illeték köteles.

Ingóság és készpénz ajándékozását -szülő és gyermek között- milyen formában kell ledokumentálni?

Share Button

Világos, hogy a szülő és utód közötti készpénz ajándékozás illetékmentes és nem kell bejelenteni. Kérdésem az lenne, hogy amennyiben az illetékes hatóság az ajándékozott összeg felhasználásakor érdeklődne annak eredete felől, elég-e azt egy érintettek által aláírt ajándékozási szerződéssel igazolni, vagy ajánlott-e inkább a szerződést közjegyző/ügyvéd bevonásával elkészíteni?

Az ingóság ide értve a készpénzt is ajándékozása nincs írásbeliséghez kötve, de ha a felek ezt írásban rögzítik a szerződés nincs ügyvédi ellenjegyzéshez kötve. Ilyen szerződés javasolt hogy 2 tanú előtt azok aláírása  mellett történjen.

Mannyi idő után válik szja mentessé, ha a haszonélvező eladja haszonélvezeti jogát?

Share Button

Nagykorú lányomnak vásárolnánk ingatlant. A vásárlás úgy történne, hogy saját /szülői számla/ bankszámláról utalnánk el a vevőnek az ellenértéket. Tehát nem a gyerek számlájára utalódna a pénz és ő utalná ezt tovább a vevőnek.

Nem tudom ez von-e maga után bejelentési és ajándékozási illeték fizetési kötelezettséget a Nav fele? Jó -e így az ügylet menete? Haszonélvezeti jogot alapítanánk az ingatlanon és kérdésem az lenne, hogy ha öt éven túl eladja a gyermek az ingatlant akkor ha igényt tartunk a haszonélvezeti jog értékére akkor jól tudom hogy a mi esetünkben adózni kell ?

Haszonélvezeti jognál nem él az öt éves elévülés? Ha viszont lemondunk a haszonélvezeti jog értékéről az ajándékozásnak számít és nincs illetéke?

SZJA fizetési kötelezettség 5 év alatt elévül és ez irányadó a haszonélvezeti jog eladására is. Ha a haszonélvezetet ingyenesen lemondással szüntetik meg az ajándékozásnak minősül és mivel  e körben a jövedelem szerzés kizárt ezért utána SZJA-t fizetnie az ajándékozónak nem kell.

A megajándékozott gyermek mint közeli hozzátartozónak pedig ajándékozási illetéket nem kell fizetni.

Az ingatlan vásárlásnál a haszonélvezetet az Itv. 72 §-a szerint kiszámítva vásárolják javaslom, hogy a haszonélvezet értékét mint vételárat az Önök számlájáról utalják, míg a tulajdoni jog ellenértékét a vevő gyermek számlájáról.

A pénz ajándék bejelentésével kapcsolatban kérem olvassák el a mellékelt NAV tájékoztatót.

Kell-e szja-t fizetni 5 éven túli eladás esetén?

Share Button

2013-évben vásároltam egy lakást 10 mill.Ft-ért, tulajdoni hányadom 1/1, anyukámnak holtig tartó haszonélvezettel.

2019-évben édesanyám (63 éves) ingyenesen lemondott a haszonélvezeti jogáról, az ingatlan forgalmi értékét 20 mill.Ft összegben jelöltük.

Most lenne egy vevő rá, 21 millióért. Amennyiben eladom kell-e utána adóznom (SZJA), ha kell mennyit kell fizetnem, hogy számolom ki?

A haszonélvezeti jog vagyoni értékű jog. Az értéktét az Illeték Törvény 72. §-a szerint lehet kiszámítani. Például egy 20 millió forint értékű ingatlan esetében a 63 éves haszonélvező jogának értéke 6 millió forint. Ha ezt a jogát  ingyenesen szünteti meg a haszonélvező az olyan mintha a tulajdonosnak ajándékba adnak 6 millió forintot.

Ha a tulajdonos olyan ingatlant ad el amely már több mint 5 éve  volt a tulajdonában, akkor az eladási ár után SZJA-t fizetnie nem kell függetlenül attól, hogy mennyiért vásárolta meg az ingatlant.

Milyen költségekkel jár az apóstól történő ingatlanvásárlás?

Share Button

Apósom eladná ingatlanát nekem és férjemnek. Férjem a fia tehát egyenes ági leszármazottja én a menye vagyok. Hogyan van ilyenkor az illeték fizetése? Férjemnek esetleg nem kell csak nekem?

Egyesági hozzátartozók között úgy az ajándékozás mint az adásvétel illetékmentes.Ugyanez igaz a házastársak közötti ingatlan átruházásra is.

Jó megoldás lehet, ha első körben apósa a fiának adja el az ingatlant, majd az Ön férje azt Önnek tovább ajándékozza.

Illetékköteles-e a nagyszülőtől történő ingatlanvásárlás?

Share Button

Nagymamámtól vásárolnék meg 2 ingatlant. A kérdésem az, hogy ilyen esetben is él a 4%-os vagyonszerzési illeték, vagy illetékmentes, mint az öröklés?

Köszönöm megkeresését. Az illetéktörvény alábbi szabálya megengedi, hogy egyenesági rokonok egymás közötti ingatlan adásvétele után a Vevőnek ne kelljen 4 % vagyonszerzési illetéket fizetnie.

§ (1) Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:

  1. z)a vagyonszerzés, ha
  2. za) egyenes ági rokonok (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) egymás közötti vagyonátruházásából,

A nagymama és unoka között vér szerinti, egyenesági rokonság áll fenn.

Mi az egyenes ági öröklés illetékmentességének határa?

Share Button

1 fiam és 2 unokám van. Mindent ők örökölnek. Első helyen a fiam, az ó idő előtti elhalálozása esetén az unokáim egyenlő részben.

Mentesek lesznek-e illetékfizetésétől pénz öröksége esetén,vagy van-e az örökölt összegnek felső korlátja, ami felett az egyenesági öröklés ellenére is kell illetéket fizetni? – Ha a pénzen kívül festményt, antik tárgyakat és ingatlant is örökölnek, van-e és mekkora az örökség illetékmentes felső korlátja? – Külön számít-e a tételek értéke az illetékmentesség szempontjából, vagy az összegük számít-e?

Egyenesági öröklés esetén nem kell öröklési illetéket fizetnie, sem a leszármazónak, sem az unokának. A korábbi 20 M Ft-os felső érték ugyanis eltörlésre került. Így értékhatár nélkül illetékmentes az egyenesági öröklés.

Illetékköteles-e a pénz ajándékozása?

Share Button

Apukám ajándékozna a nővéremnek egy millió forintot, de a nővérem nem apukám vér szerinti lánya -csak ő nevelte 3 hónapos kora óta, sajátjaként szereti,- így hát kell-e adót fizetnie utána?

Pénz ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha a 150 000 forintot meghaladó összegű.

Mentes az ajándékozási illeték alól az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett ajándék [Itv. 17. § (1) bekezdés p) pont].

Mivel  a feltett kérdés nem egyenes ágú rokonok közötti ajándékozásra utal, ezért a megajándékozottnak 18 % mértékű ajándékozási illeték fizetési kötelezettsége keletkezik.

1 / 11 oldal12345...10...Utolsó »