Vissza az előző oldalra

Illetékmentesség

Melyik időponttól számít az 5 éven túli szja. mentesség?

Share Button

Örököltem egy ingatlant a testvérem halálakor, aki 2012 november 05-én hunyt el. Most el szeretném adni ezt az ingatlant. A kérdésem, hogy az elhalálozás időpontjához képest az 5 éves adómentességi időszak akkor kezdődik, amikor kifizetik számomra a vételár utolsó részét is (ezt 2017 november végére tervezzük, és ezt követően átjegyzi a Földhivatal az új tulajdonos nevére), vagy az Adásvételi szerződés megkötésének időpontjától számít az éves mentesség kezdete? (ez utóbbi esetén nyilván érdemes várnunk a szerződéskötéssel november 06-ig)

A halál időpontjában az öröklés beáll, ezért az SZJA fizetés elévülési határidejének kezdő napja – örökölt ingatlan eladása esetén – az örökhagyó halálának a napja.  Egyeztesse könyvelővel az adatokat, mert az elmondottak alapján a 2017. évben kötendő adásvételi szerződés után vélelmezhető, hogy adófizetési kötelezettség nem keletkezik.

 

 

Mikor igényelhető illetékmentesség lakóingatlan vásárlásához?

Share Button

Lakásomat el szeretném adni és a vételárból egy olcsóbb családi házat vagy házrészt szeretnék vásárolni. Ilyen esetben érvényesíthető-e a “cserét pótló vétel” a vagyonszerzési illetékmentesség érdekében?

Egy éven belül, ha ugyanaz a magánszemély ad el és vásárol lakóingatlant illetékmentességben részesülhet, ha az eladott ingatlan magasabb értékű. Fontos tudni, hogy ha 1/ 1-ed ingatlan ad el, és nem 1 / 1-ed ingatlant vásárol az illeték megállapítása során arányosítást kell alkalmazni.

 

Milyen adófizetési kötelezettség merül fel lakás eladása, ill. haszonélvezet alapítása esetén?

Share Button

Szándékomban áll a jövőben a lakásomat eladni, a haszonélvezeti jog, holtig tartó megtartása mellett. Érdeklődöm, hogy ebben az esetben a vevőnek, ill. nekem milyen illeték- ill. adófizetési kötelezettségeink keletkeznek?

Lakás eladás esetén a vevő 4% vagyonszerzési illetéket fizet, kivéve, ha 1 éven belül lakóingatlant adott el magasabb értéken, mint amennyiért vásárol. Ha alacsonyabb értékért adott el, csak a különbözet után fizet 4 % illetéket.

Az eladó a haszonélvezeti joga után nem fizet 4 % illetéket, mert a szerződés rögzíti, hogy a vételár kialakításánál a felek a haszonélvezeti jog értékét figyelembe vették (levonták).

Illetékköteles-e a házastárs javára alapított haszonélvezeti jog?

Share Button

Ha a saját tulajdonú lakásomra (a házasság kötésünk előtt vásároltam) holtig tartó haszonélvezeti jogot adok a férjemnek, akkor neki kell illetéket fizetni?

Házastárs javára alapított haszonélvezeti jog után ajándékozási illetéket fizetni nem kell.

Mennyi idő után szja-mentes a telekeladás?

Share Button

36 millió forintért adtam el egy telket 41 évig volt a tulajdonomban. Adót kell -e fizetni utána?

Önnek nem kell adót fizetnie.Korábban 15 év utáni eladás volt adómentes telek esetében, de a hatályos szabályozás szerint 5 év tulajdonlás is elég ahhoz. 41 év után tehát Önnek sem SZJA-t fizetnie nem kell és adóbevallást tennie sem kell.

Apám által örökölt gépkocsit hogyan írathatok át a legkisebb költséggel a saját nevemre?

Share Button

Édesapám élettársa 2 éve elhunyt, a nevén volt egy gépjármű, melynek a hitele most fog majd lejárni.  A hagyatéki tárgyalás most zárult le. Végrendelet nem volt, így mindent az elhunyt szülei örököltek, akik lemondtak édesapám javára.

A gépkocsi törlesztőrészleteinek fizetését az utóbbi években már én fizettem, ezért édesapám szeretné a nevemre íratni a gépkocsit. Ajándékozással, vagy “eladással” kell kevesebb járulékot fizetnem? Esetleg van más lehetőség?

Egyenes ágú rokonok ( szülők, gyermekek ) közötti gépjármű átírás esetében nincs vagyonszerzési illeték fizetés. Ennek feltétele az, hogy az átírási ügyintézés során vinni kell magunkkal a születési anyakönyvi kivonatot is, mely bizonyítja az egyenes ági rokonságot.

Hogyha a gépjármű átírás családon belül történik, akkor is jár bizonyos költségekkel még a fentieken kívül, mivel a már említett kötelező biztosítást az új üzembentartó ( tulajdonos ) nevére kötelezően meg kell kötni. Az átírásokkal együtt járó új forgalmi engedély kiadásának díja 6000.- Ft, valamint meg kell fizetni az új törzskönyv árát,ami szintén 6000.-Ft-ba kerül.

Jó hír, 2017.04.01.-től egyenes ágú rokonok közötti ajándékozás esetén már nem kell eredetiség vizsgálat, ezért az ajándékozás a legkedvezőbb megoldás.

Jó tudni, hogy mit kell magunkkal vinni az okmányirodába ( járási hivatalba ) amikor a gépjármű átírás családon belül történik?

  1. gépjármű törzskönyvét
  2. forgalmi engedélyt
  3. személyi igazolványt
  4. születési anyakönyvi kivonatot
  5. gépjármű adásvételi illetve ajándékozási szerződést
  6. megkötött kötelező biztosítási szerződést

 

Illetékmentes-e a szülőtől történő vásárlás?

Share Button

Édesanyámtól vásárolnék ingatlant 3 Fundamenta felhasználásával. Mindhármat Én fizetem, de az adókedvezmény maximalizálás miatt Testvérem, Édesanyám(!) és az én nevemen vannak ezek.

Kérdésem: Lehet-e így felhasználni a Fundamentát? Jól tudom, hogy illetékmentes az egyenesági rokontól az ingatlanvásárlás? Amennyiben Édesanyám 5 éven belül másik ingatlant vesz az összegből, akkor adómentes is az ügylet?

Édesanyától vásárlás – ugyanúgy, mint az ajándékozás – illetékmentes jogügylet. Ha édesanya az eladott ingatlan vételárához képest alacsonyabb összegért vásárol 1 éven belül lakóingatlant, akkor illetéket nem fizet. Ha magasabb összegért, akkor a különbözet után 4% vagyonszerzési illetéket fizet.

A Fundamenta lakás-előtakarékosság igénybevételével történő vásárlás személyhez kötött, de javaslom érdeklődjön üzletkötőjénél az engedményezés lehetősége felől.

Nagymama és unoka közötti pénzmozgást (ajándékozást) be kell-e jelenteni a NAV-nak?

Share Button

Nagymamám kisegítene 1 millió Ft-al autóvásárlás céljából. Nem ajándékozásról(!), hanem kölcsönről lenne szó, melyet papírra is vetnénk tanúk bevonásával.

A kapott pénzt a bankszámlámra fogom betenni és onnan utalom tovább a kereskedőnek. Kérdésem annyi lenne, hogy van e bejelentés kötelességem a NAV felé? Ha igen, akkor ezt milyen formában kell megtennem?

Nagymama és unoka olyan közeli hozzátartozók, akik közötti pénzajándékozás illetékmentes. Ha a felek polgári jogi jogviszonyt létesítenek kölcsön jogcímen ezen jogviszony nem bejelentés köteles az adóhatóság felé.

Mely esetben illetékmentes a lakáscsere?

Share Button

Van a férjemmel 1/2-1/2 tulajdoni hányadban egy lakásunk, amire hitelt vettünk fel és annak felének visszafizetése hátra van. Örökségből kifizetem ezt a tartozást, így a férjem tulajdoni hányada 1/4-re, az enyém 3/4-re módosulna. Viszont szeretnénk édesapámmal egy lakáscserét végrehajtani.

Ő kapná a mi fent leírt lakásunkat, én pedig kapnám az ő lakását, ami kb. kétszer annyit ér, mint a miénk. Mindkét lakás több mint 5 éve a tulajdonunk. Hogy járnánk jobban mindannyian illeték és SZJA fizetés tekintetében, ha ajándékozás vagy ha adásvétel történne? Egyáltalán ajándékozásra ebben az esetben van-e lehetőség?

Ha az Ön ingatlana tehermentes lesz, az édesapa tehermentes ingatlanával megtörténhet a csere.

Az Ön célja akkor teljesül, ha első körben férje az ingatlan 3 / 8-adát Önnek ajándékozza. Ez adó- és illetékmentes.

Második körben édesapával történő csere keretében 1 / 8 – 7 / 8 –ad arányban kerülne osztatlan közös tulajdonba férjével édesapa ingatlanán, amely kétszer annyit ér, mint az Önök ingatlana. (Az 1/ 8 –ad értékben  a korábbi ingatlanuk 1 / 4-edének felel meg.)

Férje ezáltal értékarányos cserét tenne és nem fizet illetéket sem SZJA-t.

Ön és édesapja között megvalósuló csere – mely jogi értelemben két adásvétel – nem illetékköteles, mert közeli hozzátartozók között – az adásvétel ugyanúgy, mint az ajándékozás – illetékmentes.

Élettársi vagy házastársi kapcsolat esetén illetékmentes az ingatlan tulajdon átíratása?

Share Button

12 éve élek együtt az élettársammal. Az első 6 évben az ő lakásában, az utóbbi 6 évben pedig az enyémben. Kb. 10 éve közös a hivatalos a bejelentett lakcímünk.

A párom lakástulajdona (egy fél ház) most eladásra került. Szeretnénk ezért az én lakásom felét most az ő nevére íratni. Hogyan lehetne ezt illetékmentesen, vagy a legkisebb illeték megfizetésével véghez vinni? Adásvétel? Ajándékozás? Jelenleg élettársi viszonyban élünk, de házasságot tervezünk.

Amikor házasságot kötnek, lehetőség nyílik az illetékmentes tulajdoni jog rendezésre. Az 1990. évi XCIII. törvény 17.§(1) bekezdés p./ pontja alapján a házastársak közötti ingatlan tulajdonjog változás, mint például az ajándékozás után vagyonszerzési illetéket a vagyonszerzőnek nem kell fizetnie.

1 / 8 oldal12345...Utolsó »