Vissza az előző oldalra

Adásvétel

Megtámadható-e az az adásvételi szerződés, ahol a tulajdonostársak nagy száma miatt nem történt elővételi jogról való lemondatás?

Share Button

Véleményét szeretném kérni, a következő esettel kapcsolatban. Egy 72 lakásos társasházban lakunk a saját ingatlanunkban. A társasház teremgarázsában 30 garázsbeálló található, melyek közül egyet megvásároltunk.

Az eladó nem kérdezte meg a teremgarázs tulajdonosokat arról, hogy valaki szeretne élni az elővásárlási jogával vagy sem. A tulajdonjog bejegyzése utáni napon kaptunk egy levelet az egyik társ tulajdonostól (egy befektető cég, akinek nincs más tulajdona a társasházban csak 1 db garázsbeálló), hogy élni szeretne az elővásárlási jogával és 5 napon belül adjuk meg a bankszámla- számunkat ahova utalhat, mert ha nem bíróságra adja a dolgot…

Valóban tévedtünk, hogy nem kértünk nyilatkozatot a társtulajdonosoktól, de… Az lenne a kérdésem, hogy van valami esélyünk arra, hogy ilyen esetben a bíró a mi javunkra döntsön. Hiszen a házban lakunk, ő meg csak befektetés céljából vásárol. Lehetséges a földhivatalnál pár óra alatt a tulajdon bejegyzés után betekintést nyerni az adásvételi szerződésbe?

Ha lakással együtt vásárolták volna a garázst, az elővásárlási joggyakorlás a két ingatlanra együtt lett volna gyakorolható.

Mivel csak garázst vásároltak a tulajdonostársak nagy számára vagy elérhetőségük nehézségére stb. való hivatkozást tartalmazhatott az adásvételi szerződés, az elővásárlási joggyakorlás mellőzése miatt.

A tulajdonjoguk bejegyzéséből vélelmezhető, hogy az illetékes földhivatal jogszabályszerűnek ítélte az okiratot és a tulajdonos- változást bejegyezte. Javaslom, hogy a teljes tényállás feltárása mellett helyi ügyvéddel egyeztessen a bírósági per előtt.

Hogyan kell bonyolítani a részletre történő vásárlást?

Share Button

A mostohatestvérem örökölte a mostohanagymamám házát. A felét eladná nekem részletre. Tehát társtulajdonos lennék. Később ha lehetőség van rá megveszem tőle az egészet. Milyen lehetőség van ilyen megoldásra? Milyen szerződés kell? Elég e a szerződés vagy más kell?

Ügyvéd vagy közjegyző által készített okirattal vásárolható meg az örökölt ingatlan fele. Ha a vételárat nem egy összegben fizeti meg a vevő és az eladó részletvételt engedélyez, a szerződésben meg kell határozni a részletek számát, nagyságát, esedékességét.

Ebben az esetben a szerződés tulajdonjog fenntartással történik, mindaddig fenntartja az eladó a tulajdoni jogát, amíg a teljes vételár megfizetésre nem kerül.

Köteles vagyok-e a felkínált vételárért eladni ingatlanrészemet?

Share Button

Édesanyám megörökölt Budapesten 2002-ben egy osztatlan telken lévő házból 1/24-ed részt.Sajnos ő meghalt 2008-ban, így én örököltem utána ezt a tulajdoni hányadot, de még nem került a nevemre.

Most szeretné a többi tulajdonostárs értékesíteni az ingatlant. De ehhez az is kellene, hogy az örökölt rész a nevemre kerüljön a földhivatal által. Engem abban az árban akarnak kifizetni, mint amennyire az ingatlan fel lett értékelve 2002-ben,5 millió forintért.

A telek nagysága 639 négyzetméter. Elővásárlási jogommal nem szeretnék élni/erről hivatalosan papíron nem nyilatkoztam még/,de ennyi pénzért nem is szeretném eladni.

Mit tudok tenni, ha én nem szeretném eladni a tulajdonrészemet, mert keveslem a felkínált összeget és mit tudnak tenni a többi tulajdonostársak ,ha én nem kívánom értékesíteni a tulajdonrészemet. Engem kötelezhetnek e arra, akár bíróság által, hogy eladjam a tulajdonrészemet?

Esetleg árverésre bocsájthatják e az ingatlant? Egyértelműen itt átverésről lenne szó úgy érzem! Mennyit érhet ennek az ingatlannak a jelenlegi reális piaci értéke?

Ha volt hagyatéki eljárás az ügyben és az 1/24-ed ingatlan abból kimaradt, póthagyatéki eljárást kell indítania, hogy tulajdonosként be legyen jegyezve a neve az ingatlanra. Ha nem volt hagyatéki eljárás akkor azt meg kell indítania. A közös tulajdon értékesítése a tulajdonostársak közös akaratával jön létre. Ebbe beletartozik a vételár közös meghatározása is.

Egyik tulajdonostárs nem mondhatja a másiknak, hogy mennyiért adja el az ingatlanrészét. Ha egyik sem váltja magához a másik tulajdon részét és vita van a vételár meghatározásánál a bíróságtól kérhető a közös tulajdon megszüntetése, mely végső soron árverés útján történik. A befolyt vételár tulajdoni hányadaik arányában illeti a tulajdonostársakat.

Hogyan határozható meg az örökölt ingatlan piaci értéke?

Share Button

Két testvér fele-fele arányban örökölt egy házat. A hivatalos törvényes hagyatéki eljárás során felbecsülték az ingatlan értékét 6M forintra. Az egyik testvér el akarja adni a házat a másiknak, de nem tudnak az áron megegyezni.

Aki meg akarja venni, az ragaszkodik az hagyatéki értékbecslési árhoz, vagyis 3 Millióért vásárolná meg a másik fél tulajdont. Az eladó testvér szerint viszont 12 Milliót ér a ház, és ennek a felét követeli, 6 milliót kér a testvértől.

Mennyiért kell megvennie, az értékbecslés feléért, vagy kérhet-e többet az eladó testvér? Mennyiért kell megvásárolnia a testvérnek a testvérétől?

Javaslom, hogy a napi piaci érték meghatározásához mindkettőjükhöz képest pártatlan értékbecslőt bízzanak meg az ingatlan forgalmi értékének meghatározására.

A közös tulajdon értékesítése a tulajdonostársak közös akaratával jön létre. Ebbe bele tartozik a vételár közös meghatározása is.

Egyik tulajdonostárs nem mondhatja a másiknak, hogy mennyiért adja el az ingatlanrészét. Ha egyik sem váltja magához a másik tulajdon részét és vita van a vételár meghatározásánál a bíróságtól kérhető a közös tulajdon megszüntetése, mely végső soron árverés útján történik.

A befolyt vételár tulajdoni hányadaik arányában illeti a tulajdonostársakat.

Milyen költségekkel jár örökölt ingatlan hagyatéki érték alatti eladása?

Share Button

Testvéremmel örököltem 1/2-1/2 arányban ingatlant. Én nem szeretném megtartani, ő nem szeretné eladni. Mennyi illetéket, adót kellene fizetnie testvéremnek, és mennyit nekem, ha a hagyatéki végzés 3.000.000 Ft értéke helyett kevesebbért tudná csak megvenni?

Ön, mint eladó ha a hagyatéki értéknél alacsonyabb értéken ad el nem fizet SZJA-t. A vevő 4%  vagyonszerzési illetéket fizet.

 

Adható-e foglaló tanya eladásakor?

Share Button

Az lenne a kérdésem, ha tanya ingatlanomra lenne vevő, de annak az árából vásárolnák másik ingatlant, mi a teendőm? Kaphatok a vevőtől foglalót, vagy előleget amelyet a másik ingatlan vételére szánnám?

A tanya adásvétele a földforgalmi törvény hatálya alá tartozik, ezért kb. fél év időtartam szükséges, amíg az adásvételi szerződés érvényessé válik.

A felek megegyezhetnek előleg, vételárrészlet átadásában a szerződés aláírásakor.

Ha elővásárlási joggyakorlás történne a teljes vételárat az elővásárlási jog gyakorlója fizeti az eladónak és az adott vételárrészlet az eladótól a   vevőnek visszajár. Fontos tudni hogy  foglaló adása föld-adásvételnél nem lehetséges,mert jogi jelleg nem működhet a törvényi elővásárlási jogok miatt.

Mikortól köteles az új tulajdonos fizetni a költségeket?

Share Button

Vitánk van az új tulajdonosokkal közös költség fizetési kötelezettség dátuma miatt.

1. Árverés útján vásárolt lakás földhivatali ingatlan bejegyzés 2016.11.15. Birtokba vétel 2017. március 1. lesz. Szerintem a földhivatali bejegyzés dátumától köteles közös költséget fizetni. Az új tulajdonos a társasházi törvényre hivatkozva a birtokbavétel napjától fizetné a közös költséget. Kérdés: Mikortól kell fizetnie?

2. Öröklés esetén a halál napjától köteles az új tulajdonos a közös költség megfizetésére véleményem szerint. Az új tulajdonos szerint a földhivatali bejegyzéstől. Melyik a helyes?

Mindig a tulajdonos fizeti a közös költséget függetlenül attól, hogy az ingatlant ténylegesen ki használja és milyen jogcímen. Egy adott ingatlan esetében egy adott időszakra vonatkozó közös költség fizetési kötelezettség azt terheli, aki akkor az ingatlan tulajdonosa volt. A tulajdonjog a földhivatali bejegyzéssel hatályosul.

Az ingatlan aktuális tulajdoni lapja dönti el, hogy adott tulajdonos mely időponttól köteles közös költséget fizetni, nevezetesen a tulajdonos neve mellett szereplő bejegyzői határozat dátuma.

Eladható-e olyan ingatlan, melynek nincs használatba vételi engedélye?

Share Button

2005-ben vásároltam egy családi házat, aminek a felújítását, illetve egy fedett lépcsőház hozzáépítését 2006. júniusi dátumú építési engedéllyel megkezdtem és 2006. novemberében befejeztem.

A használatbavételi engedély azonban elszámolási viták miatt nem lett megkérve.

Ha ha most el akarom adni az ingatlant /annak alapterülete nem változott, a helyszínrajzon ugyanolyan alakú, és alapterületű a felújított ingatlan, mint az eredeti ingatlan- a fedett lépcsőház a fedetlen lépcső helyére épült/ jelentenek-e a fentiek bármilyen jogi akadályt az értékesítés során?

A vevőt teljes körűen tájékoztatni kell az ingatlan jogi helyzetéről, így javasolt a szerződésben rögzíteni az Ön által elmondott tényeket. Lehetőség van arra is, hogy a vevő jogutódként meghatalmazást kaphasson a használatbavételi engedély megkérésére. Az adásvételi szerződés létrejöttének nincs akadálya, azonban az okiratot szerkesztő ügyvédet teljes körűen tájékoztassák az építés körében fennálló tényállásról.

Szülő által gyermeknek ajándékozott ingatlan eladása esetén jár-e örökrész a többi testvérnek?

Share Button

Édesanyám egyedül nevelt minket nővéremet és engem egy önkormányzati lakásban. (miattunk,  kiskorúak miatt kapta annak idején) Bátyám időközben hozzánk költözött, s felnőttünk.

Anyukám megvásárolta az önkormányzattól a lakást, de később megtudtuk, hogy a bátyámra íratta, s ő lett a haszonélvező. Tudtunkon kívül (nővérem és én). A kérdés az lenne, hogy eladta a lakást, és anyai részről nincs ilyenkor örökség?

Kötelesrész ajándékozás esetében akkor van, ha 10 év még nem telt el az ajándékozó / örökhagyó halálától. A kérdezett esetben édesanya még él, ezért az ingatlan eladás vételárából Önök nem részesülnek.

Érvényes -e a szerződés, ha az azt aláíró meghatalmazott aláírást követő egy hónapon belül elhalálozik?

Share Button

Édesapám meghatalmazott föld eladás ügyben. Aláírtam az adás-vételi szerződést augusztus 19-én. Édesapám szeptember 11-én meghalt. Érvényes-e az adás-vételi szerződés, vagy újat kell írni? Ügyvédi meghatalmazás volt, mely teljes körű ügy intézésre szól.

A földhivatali tulajdonjogi változás bejegyzési joggyakorlat az Ön által felvetett tényállás tartalmú szerződést és meghatalmazást érvényesnek fogadja el és a tulajdonjog változást bejegyzi az ingatlan nyilvántartásba az adott ingatlan tulajdoni lapjára.

5 / 9 oldal« Első...34567...Utolsó »