Vissza az előző oldalra

Külterületi ingatlanok értékesítése

Erdőterület vásárlásában is elsőbbséget élvez a regisztrált földműves?

Share Button

Több tulajdonostárssal együtt tulajdonunk van egy közbirtokos erdőterületen.Egyik tulajdonos eladná 2 aranykorona részét.

Kérdésem, hogy megvásárolhatjuk-e tőle, érdemes-e ügyvédhez fordulni, mert nem vagyunk földművelőként bejegyezve, és van földműves a tulajdonosok között.

Neki itt is elsőbbségi joga van velünk szemben?

A Földforgalmi Törvény hatálya alá tartozó közös tulajdonú ingatlan rész-adásvétele során a földműves tulajdonostárs megelőzi a nem  földművel tulajdonos társat elővásárlás tekintetében.

Vissza lehet -e lépni a föld adásvételi szerződéstől?

Share Button

Van egy osztatlan közös tulajdonú, 1360 nm-es zártkerti telek fele tulajdonom (művelésből nem kivont). A másik rész tulajdonosa egyáltalán nem foglalkozott a telekkel, ezért javasoltam neki, hogy egy ismerősöm megvásárolja tőle.

Ebben meg is állapodtak, megkötötték az adásvételi szerződést, én pedig a vevő ismeretében lemondtam az elővásárlási jogomról. A kötelező 60 napos kifüggesztés utolsó napjaiban valaki a szerződést kötő ügyvéd számlájára elutalta a vételárat és az ügyvédi költséget.

A kérdéseim:

1. Az eladó visszaléphet-e az eladástól?  – Nem

2. Mivel semmiképpen nem akarok egy idegennel közös tulajdont, számára nem tartom fenn az elővételi jogról való lemondást, inkább megvásárolom én a telekrészt.

Hogyan valósítható meg az, hogy ne kerüljön egy idegen a résztulajdonba. Volt a tulajdonostársammal (a régi ismeretségünkre való tekintettel) egy szóbeli egyezségünk, hogy amennyiben valamelyikünk egyszer el kívánja adni a tulajdonrészét, azt felajánlja a másiknak, illetve csak olyan vevőnek adja el, akit a másik is szívesen elfogad. 

A földre megkötött szerződést sem visszavonni sem megszüntetni, sem attól elállni nem lehet. Így Ön már az ingatlant nem vásárolhatja meg.

 E körben a Kúria megállapításai :

A Ptk. szerint [5:81. § (1) bekezdés] a tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti és elő haszonbérleti jog illeti meg. Tulajdoni hányad tulajdonostárs részére történő eladása esetén a többi tulajdonostársat elővásárlási jog nem illeti meg. Azonban a Földforgalmi tv. a hatálya alá tartozó ingatlanok tulajdonjogának a megszerzésére speciális rendelkezéseket tartalmaz. A föld eladása esetén felsorolja azokat a személyeket, akiket a törvény szerinti sorrendben elővásárlási jog illeti meg. Közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő eladása esetén sorrendben megelőzi a többieket a földműves tulajdonostárs.

A Kúria szerint tehát közös tulajdon esetében a tulajdoni hányad kívülálló részére történő értékesítése során a tulajdonostársat ebben a minőségben elővásárlási jog nem illeti meg, a törvény szerint a többi földművest megillető elővásárlási jogot megelőző elővásárlási joga csak akkor van, ha egyben földművesnek minősül. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a tulajdonostárs a tulajdoni hányadát másik tulajdonostársnak értékesíti.

Mindez álláspontom szerint az jelenti, ha a földműves elővásárlóként bejelentkezett  – és mert Ön nem földműves – vele fogja az illetékes Megyei Földhivatal az adásvételi szerződést jóváhagyni, azaz a tulajdonos társ Ptk szerinti elővásárlási jogát megelőzi a Földforgalmi Törvényben írt elővásárlási joggal rendelkező földműves.

2013. évi CXXII. törvényben írt alábbi elővásárlási jogosultak jogai megelőzik a PTK szerinti elővásárlási jogosultak elővásárlási jogait.

  1. § (1) A föld eladása esetén az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:
  2. a) az államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben meghatározott földbirtok-politikai irányelvek érvényesítése céljából, valamint közfoglalkoztatás, illetve más közérdekű cél megvalósítása érdekében;
  3. b) a földet használó olyan földművest,
  4. ba) aki helyben lakó szomszédnak minősül,
  5. bb) aki helyben lakónak minősül, vagy
  6. bc) akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van;
  7. c) az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül;
  8. d) az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül;
  9. e) az olyan földművest, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.

(2) *  Az (1) bekezdés d)-e) pontjában meghatározott földművest – az elővásárlásra jogosultak sorrendjében – megelőzi

  1. a) a föld fekvése szerinti településen az elővásárlási joga gyakorlását megelőzően legalább 3 éve állattartó telepet üzemeltető azon helyben lakó földműves, aki tulajdonszerzésének a célja az állattartáshoz szükséges és azzal arányban álló takarmányszükséglet biztosítása és rendelkezik az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott állatsűrűséggel
  2. aa) rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén szarvasmarhafélék, ló, szamár, öszvér, juh, kecske vagy méh állatfajok vonatkozásában,
  3. ab)szántó művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az aa) alpontban fel nem sorolt állatfajok, valamint szarvasmarha vonatkozásában, továbbá engedély vagy bejelentés alapján nyilvántartásba vett takarmány-vállalkozásnak minősül;
  4. b)a szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az a földműves, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van, és aki számára a tulajdonszerzés célja földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítása és feldolgozása, vagy ökológiai gazdálkodás folytatása;
  5. c) a kert, szőlő vagy gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az a helyben lakó földműves, aki számára a tulajdonszerzés célja kertészeti tevékenység folytatásához szükséges terület biztosítása;
  6. d) a szántó művelési ágban nyilvántartott terület eladása esetén az a helyben lakó földműves, aki számára a tulajdonszerzés célja vetőmag előállításhoz szükséges terület biztosítása.

(3) *  A közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának eladása esetében az (1) bekezdés b)-e) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott földműveseket – az elővásárlásra jogosultak sorrendjében – megelőzi az adásvételi szerződés megkötésekor legalább 3 éve tulajdoni hányaddal rendelkező földműves tulajdonostárs. Házastársi közös vagyon megszüntetése esetén a 3 évbe beszámít azon időtartam is, amely alatt a közös vagyonba tartozó ingatlanrész az elővásárlási jogával élni kívánó tulajdonostárs házastársának tulajdonát képezte.

(4) *  Az (1) bekezdés c)-e) pontjában, valamint a (2) és (3) bekezdésben meghatározott jogosulti csoportokon belül az elővásárlásra jogosultak sorrendje a következő:

  1. a) családi mezőgazdasági társaság tagja vagy őstermelők családi gazdaságának tagja,
  2. b) fiatal földműves,
  3. c) pályakezdő gazdálkodó.

Megjegyzés: a legjobb megoldás az lett volna, ha Ön veszi meg tulajdonostársától a fél ingatlant – így 1 / 1-ed tulajdona lehetett volna – mely adásvételi szerződést sem kifüggeszteni sem jóváhagyatni nem kell, elővásárlás nincs. Kizárólag biztonsági okmányon kell az okiratot elkészíteni és azonnal be lehet nyújtani az illetékes földhivatalhoz a tulajdonjog változás átvezetése végett.

Vásárolhat-e nem földműves 1 hektárnál több földet?

Share Button

4.500 ha terület után bátyám s én kaptunk kárpótlási jegyeket, amin 30-30 ha földet vásároltunk sok évvel ezelőtt. Bátyám meghalt, s én öröklöm az ö földjét, s most van kb 60 ha földem, amit kiadok gondozásba, mivel én külföldön élek.

Most nyugdíjason költözöm Magyarországra, s szeretném folytatni a gazdálkodást, s venni egy gyümölcsöst közel ahol lakom. Kérdésem a következő: mivel nincs mezőgazdasági végzettségem, vehetek-e még földet a lakóhelyemhez közel?

Vagy mivel már több mint 1 ha-am van, ez nem lehetséges a földtörvény szerint? Vagy vehetek még mivel már van 60 ha, 300 ha-ig? A földet csak privát gazdálkodásra használnám, nem eladásra termelnék. A földön különleges/védett növényekkel kísérleteznék, amiket szaporítanánk s tovább adnánk más területekre is – anyagi javak nélkül.

Mivel Ön nem regisztrált földműves, ezért Önnek a már meglévő földjei mellé vásárolnia további földet nem lehet.

 

Örökölt földet el lehet -e adni 5 éven belül?

Share Button

Örököltem egy zártkerti telket, melyet az örökhagyó nem nyilváníttatott művelési ág alól, mikor módjában lett volna, így jelenleg a telek termőföldként nyilvántartott.

A hagyatéki eljárás során szembesültem vele, hogy a törvény szerint nem adhatom el 5 évig. Kérhetem-e, hogy művelődési ág alól kivett területté nyilvánítsák a telket, és így az értékesíthetővé válna-e, hogy ne kelljen 5 évig várnom?

A földingatlan tulajdoni jogával rendelkezés azaz bármilyen jogcímen történt megszerzését követően annak eladása nem tekinthető az 5 éves művelési kötelezettség megszegésének.

Hogyan vásárolható meg osztatlan közös tulajdonú földterület a társtulajdonosnak?

Share Button

Édesapám osztatlan közös tulajdonban van egy 1 ha alatti termőföldben több mint 3 éve 1/2 arányban, a másik tulajdonos a testvérének az unokája (sajnos a testvére és a fia elhunyt)akinek mondta, ha eladja a földet megvenné a másik felét.

Az unoka adásvételi szerződést csinált az eddigi bérlővel. Édesapám nem földműves és ha megvenné a földet akkor sem haladná meg az összterülete az 1 ha -t. Az lenne a kérdésem hogy vehetné meg a közös tulajdon másik felét? (Édesapámnak a fia földműves akinek a földet szeretné ajándékozni.)

E kérdéskörben a Kúria az alábbiak szerint rendelkezett:

A  Kúria Pfv.I.20.488/2017/6.számú, BH2018. 112.számon közzétett ítéletében kifejtette, hogy a Földforgalmi tv. 18. § (1) és (3) bekezdésében, 20. § b) pontjában foglalt rendelkezések egybevetéséből adódó helyes értelmezés szerint közös tulajdon esetében a tulajdoni hányad kívülálló részére történő értékesítése során a tulajdonostársat ebben a minőségben elővásárlási jog nem illeti meg, a törvény szerint a többi földművest megillető elővásárlási jogot megelőző elővásárlási joga csak akkor van, ha egyben földművesnek (5. § 7. pont) minősül.

Ha az unoka társtulajdonos közvetlenül értékesítené másik tulajdonostársnak a saját részét, akkor kifüggesztés és jóváhagyás nélküli biztonsági okiraton szerkesztett adásvételi szerződéssel történhet az ingatlan vásárlás, mert annak során a vevő 1 / 1-ed tulajdonába kerül az ingatlan.

Hogyan lehet tanyát venni?

Share Button

Édesapámtól örököltem 1 hektár földet amit bérbe adtam, és 1,56 hektárt ami feles művelésben van.

Meg szeretnék venni egy tanyát AK.Fel szeretném újítani és családi szükségletre termelnék ott. A kertben szilvafák vannak, aszalást tudnék ott elképzelni, eladásra. Mit kell tennem hogy ez az adásvétel létre jöhessen? Jelenleg az 1 hektáros törvényre hivatkozva elutasítottak?

A tanya megvételéhez – mert a Földforgalmi törvény hatálya alá tartozik – szükséges hogy földműves legyen.

Magánszemélyként – mint nem földműves – nem vásárolhat 1 hektárnál többet  azaz a  meglévőt csak akkor lépheti túl ha

–              földműves lesz akkor 300 hektárig szerezhet

–              ha közeli hozzátartozója – aki földműves – veszi meg a tanyát és utána Önnek ajándékozza.

A természetes személynek földművesként való nyilvántartásba vétele iránti kérelméhez az alábbi igazolásokat, okiratokat kell csatolnia:

http://kormanyablak.hu/hu/feladatkorok/341/FOLDH00074

Az alábbi űrlapon kérhető:

http://bkmkh.hu/uploads/Kiskunfelegyhaza/Foldmuveskent_valo_nyilvantartasbavetel_iranti_kerelem.pdf

Ezt még érdemes hozzáolvasnia:

https://www.aranykalaszos.hu/foldmuves-regisztracio/

Érvényes-e a föld adásvételi szerződés, ha az eladó a kifüggesztés ideje alatt elhalálozik?

Share Button

Egy adásvételi szerződést kötött édesapám egy szántóföld eladásáról.Sajnálatos módon az önkormányzathoz kifüggesztés után 5 nappal meghalt. Most van egy rá jelentkező elővásárlásra jogosult, így nem tudjuk mi a teendő. Mi a testvéremmel nem szeretnénk eladni ezt a földet mint örökösök.

Szerződő fél halála jogi hatása eltérő ha hatósági jóváhagyáshoz kötött szerződésről van szó vagy ha nem. Ez utóbbi esetben a szerződés a földhivatalba benyújtható, a tulajdonjog változás átvezethető. Az első esetben a következő a helyzet:

az illetékes  megyei Földhivatali jóváhagyás  megadásáig a szerződés nem jön létre, de a felek a nyilatkozatukhoz kötve vannak. A jóváhagyás megtörténtével a szerződés a megkötésének időpontjától kezdődő hatállyal jön létre. Ez a joghatás azonban nyilvánvalóan csak akkor következhet be, ha a hozzájárulás megadásakor még van a feleknek egyező akaratnyilvánításon alapuló megállapodása.

Álláspontom szerint ha jóváhagyásra szoruló szerződés megkötését követően de  a jóváhagyás  megadása előtt az eladó meghal  akkor a  halála napján az eladó  szerződéses nyilatkozatához kötöttsége megszűnik . Ehhez képest  a jóváhagyás  megtételekor már nem lenne meg (nincs meg)  a szerződő felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozata, ezért a jóváhagyás  nem eredményezheti  a szerződés visszamenőleges hatállyal történő létrejöttét. A jóváhagyás nem hatályosulhat  halott eladóval. Az alábbi kúriai döntés is megerősíti a jogutódlás szükségességét.

Kúria Kfv. VII. 37.499/2018-as számú döntéséről.

Az adott földforgalmi ügyben az eladó az adásvételi szerződés jegyző általi kifüggesztése és a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása közötti időben elhalálozott. Erről a tényről az elsőfokú bíróság szerzett tudomást, az elővásárlási jogával sikertelenül élő magánszemély által kezdeményezett perben. Az elsőfokú bíróság hivatalból és nem a kereseti kérelem alapján vizsgálta a határozat kézbesítésének szabályszerűségét, majd az alperesi döntést lényeges eljárási szabálysértés megállapítása mellett hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte, előírva a jogutódlás megállapítását és a határozat jogutódok részére történő kézbesítését.

A Kúria elvi döntésében megállapította:

A bíróság a kereseti kérelemhez kötve van, hivatalból csak kivételes esetben járhat el.

A hatósági eljárásban való jogutódlásról – kérelemre indult eljárásban – a kérelmező jogutódjának kérelmére és legkésőbb az objektív határidőn belül dönthet a hatóság. Földforgalmi ügyben a régi Pp. 54. § (1) bekezdése alapján is vizsgálható, hogy az eladó jogutódai a közigazgatási perbe beavatkozhatnak-e.

 

Hogyan vásárolható meg egy tanya kb. 4 HA területtel?

Share Button

Szeretnék vásárolni egy tanyát, ahol a hirdetés szerint a tanyához a következő földek tartoznak. 2,6 hektár szántó, 1,1 hektár gyep, és 1621 nm gyümölcsös.Hivatalos bejegyzést nem láttam ezzel kapcsolatban.

Semmilyen mezőgazdasági végzettségem nincs, az őstermelői nyilvántartásban, már tíz éve nem szerepelek.Ezt amennyiben szükséges, vissza tudom állítani.

A jelenlegi törvények alapján meg tudom-e vásárolni egyedül, vagy harmadmagammal a fent leírt tanya ingatlan.

Csak regisztrált földművesként lenne lehetősége a közel 40.000 m2 föld megvásárlására. Többed magával arányosítva személyenként maximum 10.000 m2  a megvásárolható föld mértéke, melybe beleszámít minden szerző félnek már a tulajdonában/használatában levő föld mennyisége is.

Felhívom szíves figyelmét, hogy online tájékoztatásom  saját  szakmai véleményem, mely   bíróság vagy más hatóság előtt  kötelező jogi erővel nem bír.

Eladható-e művelési kötelezettség alatt álló ingatlan?

Share Button

2019. Április óta van a birtokomban egy kb. 6000 nm-es 6hrsz.-en lévő művelési kötelezettség alatt álló külterületi zártkerti ingatlan.(Nem tudom számít-e, de nem vagyok földműves és nem mezőgazdasági termőföldről van szó, hanem rét, kert, gyümölcsös, kaszáló ágazatú ingatlan).

A kérdésem, hogy: 1. Eladhatom-e 5 éven belül vagy művelés kötelezettség miatt nem?

2. Bérbe adni úgy tudom nem lehet,vagy mégis?

3. Amennyiben művelés alól kivonom,akkor azonnal eladhatóvá válik?

A művelési kötelezettség alatti ingatlan eladás nem sérti a kötelezettség teljesítését, más szóval a kötelezettség ideje alatt az ingatlan minden szankció nélkül eladható.

Hogyan adható el egy földterület, melynek egy része végrehajtás alatt van?

Share Button

Van egy földrész,(szántó) ami 8 személy örökölt. Szeretnénk el adni de 1 személy nem írja alá az adásvételit. Ennek a személy ellen végre hajtás van a föld részére. Tehát ha el adnánk előtte ki kell fizetni a tartozását vagy amennyi megilleti. Ő semmire sem hajlandó. Mit tudunk heten tenni ellene hogy el tudjuk adni a földet?

Osztatlan közös földtulajdon akkor is forgalomképes, ha a nyolc tulajdonosa közül hét el akarja adni, egy pedig nem. A hét tulajdonrészre nehezen de lehet vevőt találni.

Ebben az esetben a föld természetben kizárólagos hét tulajdonos által használt részét meg kell határozni és a szerződésbe rögzíteni.

Mivel a nyolcadik tulajdonos része végrehajtás alatt van javasolt, hogy a hét tulajdonos közül azt végrehajtás útján szerezze meg egy és így a teljes ingatlan értékesíthető.

1 / 16 oldal12345...10...Utolsó »