Vissza az előző oldalra

Ingatlanjog

Osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetén mit tehetek annak érdekében, hogy értesítve legyek, ha a szomszéd eladja a saját részét?

Share Button

Osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlanon a szomszéd a tudtom nélkül eladta az ő házrészét egy számomra idegen személynek. Nem kellett volna előbb engem is megkérdeznie?

Osztatlan közös tulajdonú ingatlan eladása esetén a tulajdonostársnak elővásárlási joga van. Az elővásárlási joggyakorlást az aktuális tulajdoni lapon feltüntetett címen kell lefolytatni.

Ha Ön az ingatlan-nyilvántartásban szereplő címről már elköltözött, és a tulajdoni lapon nem aktualizált a lakcímét, akkor az elővásárlási joggyakorlás során a tértivevényes ajánlott levél valószínűleg  „nem kereste” vagy „ismeretlen” vagy „elköltözött” jelzéssel érkezett vissza eladóhoz vagy jogi képviselőjéhez.

Ezzel Ön elmulasztotta a lehetőséget az elővételi joggyakorlásra, mert az illetékes földhivatal elfogadja/ vélelmezi, hogy nem kívánt élni ezzel a jogával.

Fontos tehát, hogy a ha ingatlan vásárolunk, s időközben a földhivatalba bejelentett állandó lakcímünk megváltozik, a lakcímadatot a földhivatalban aktualizálni kell, ellenkező esetben nem talál meg bennünket a levél, ami fontos lehet.

A lakcím aktualizálása díjmentes, csak az aktuális címet tartalmazó igazolványt vagy lakcímkártyát kell bemutatni az illetékes földhivatalban.

Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha névváltozás történik házasodás vagy válás miatt. A nevet ebben az esetben is aktuális igazolvánnyal ingyenesen lehet aktualizálni.

Meddig vonható vissza a föld adásvételi szerződés?

Share Button

Eladható e mezőgazdasági ingatlan (tanya, legelő) azonnal a vásárlás után, ha igen, milyen feltételekkel és következményekkel? Helyzet: idén tavasszal a szerződés írás folyamatában voltunk amikor a német tulajdonos bejelentette, hogy eladta másnak (németeknek) az általunk megvásárolni kívánt tanyát és legelőt.

A vevő családi okokra hivatkozva most, a kifüggesztési idő lejárta után, kérte a szerződés felbontását. Mivel az eladó nem akar lemondani az előfizetett összegről, a vevő ki fogja fizetni a hátralevő összeget, de azonnal el is akarja adni az ingatlant. Megteheti ezt? Vagy jobban járna, ha lemondana az előfizetett összegről és a tanya megvásárlásáról?

Egy ismerős ügyvéd ezt írta nekem a helyzetről – ami ellenkezik az eladó ügyvédjének a véleményétől, ezért is fordulok önhöz. Tehát az én ügyvédem véleménye: „A földtörvény azt mondja, hogy a tulajdonszerzési jogosultság feltétele, hogy a vevők a szerződésben vállalják, hogy a föld használatát másnak nem engedik át, azt maguk használják, és ennek során eleget tesznek a földhasznosítási kötelezettségüknek, továbbá vállalják, hogy a földet a tulajdonszerzés időpontjától számított 5 évig más célra nem hasznosítják. Így kapnak engedélyt az adásvételre. Ha a vásárlás után rögtön eladják a földet, ami önmagában valóban nem tilos, abból bonyodalom lesz, megbüntetheti őket a hatóság, hogy hamis kijelentést tettek az engedély megszerzése érdekében, vagy a következő vevőnek nehezül meg nagyon a pálya. Főleg, hogy nagyjából mindenki külföldi…” Igaza van ennek az ügyvédnek abban, hogy ezek a feltételei egy mezőgazdasági ingatlan megvásárlásának?

Az eladó ügyvédje szerint ez az ötéves kötelezettség nem kell hogy része legyen az adásvételi szerződésnek. Szerinte az ingatlan eladható de az eladásból származó haszon 70%-at le kell adóznia az államnak. Ön szerint mi a helyzet?

A kifüggesztés lejártáig tudja eladó a szerződést „visszavonni”.

Az 5 éves művelési kötelezettség a szerződés kötelező eleme. Ez idő alatti ingatlan értékesítés nem jelenti a művelési kötelezettség megszegését.

Az ingatlan értékesítéséből ha jövedelme származik eladónak (többért adja el mint vette) a különbözet mint jövedelem 15%-kal SZJA köteles.

 

El lehet -e állni a termőföld adásvételi szerződéstől?

Share Button

Mint azt Ön is, illetve a jogszabályok is világosan leírják, termőföld adásvétele esetén  az adásvételi szerződést a szerződéskötést követő 8 napon belül be kell nyújtani a terület fekvése szerint illetékes jegyzőhöz, aki a szerződést a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára 60 napra kifüggeszti, aki a  60 napos határidő lejárta után a jegyző az adásvételi szerződést megküldi a mezőgazdasági igazgatási szervnek (földhivatalnak) jóváhagyás céljából.

A fenn említett esetben az eladónak a szerződés megkötése és a kifüggesztés közötti időpontban van-e lehetősége elállni a szerződéstől? Ha igen, tisztelettel megkérném, hogy az erre irányuló jogszabályhelyet hivatkozza be válaszába. Amennyiben erre a szerződéskötés és a kifüggesztés közötti időpontban nincs lehetőség, esetlegesen van-e a későbbiekben módja az eladónak elállni a szerződéstől? 

474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet 4 §(1).bek.  Az eladó a közzétételi kérelmet az adásvételi szerződés kormányzati portálon való közzétételéig vonhatja vissza. A közzétételi kérelem visszavonását írásban kell bejelenteni a jegyzőnek. A visszavonás iránti bejelentés alapján a jegyző a közzétételi kérelemhez csatolt iratokat visszaküldi az eladó részére.

(2) *  Ha a visszavonás iránti bejelentés a szerződés kormányzati portálon való közzétételét követően érkezik be a jegyzőhöz, a visszavonás iránti bejelentésnek joghatása nincs, az a szerződés közlésének hatályát nem szünteti meg.

Örökölhető-e a haszonélvezeti jog?

Share Button

A testvéreim és én tulajdonjoggal rendelkezünk (mind a hárman 1/3 arányban, tehát összesen 100%-ban) egy ingatlan felett, melynek haszonélvezője édesapám. Ő viszont ez év januárjában elvált édesanyámtól és június 30-n eljegyzett egy másik nőt. Mivel sajnos rossz az egészségi állapota, úgy hiszem, hogy az esküvőt minél hamarabb szeretnék lebonyolítani. A testvéreim és én nagyon félünk attól, hogy a házasságkötés után, édesapám esetleges halála esetén, az ingatlanon lévő haszonélvezeti jogot az új feleség megkapja és ezzel gyakorlatilag hiába mi vagyunk a tulajdonosok, nincs lehetőség arra, hogy visszakapjuk a házunkat.

Érdeklődni szeretnék, hogy ez valós veszély-e? A cikk alapján nekem úgy tűnik, hogy igen, hiszen az új felesége örökli nem csak a ház, hanem a teljes berendezés haszonélvezeti jogát. Ha ez valós veszély, mit tehetünk mi, a tulajdonosok, hogy elhárítsuk?

Önök a tulajdonosok , így haszonélvező halála a tulajdoni jogukat sem a használati jogukat nem érinti- használati joguk „ feléled”. Halotti anyakönyvi kivonattal töröltetni lehet a haszonélvezetet.

A haszonélvezeti jog nem átruházható, nem örökölhető.

Hogyan rendelkezik a ptk. a haszonélvezet megszüntetésével kapcsolatan?

Share Button

Édesanyám 2021. márciusában elhunyt. Sajnos a hagyatéki eljárás nem tudott lezárulni a másik fél miatt. Édesanyám özvegye idősek otthonában él 1,5 éve mert ellátni magát nem tudja. Ő 86 éves. Kérte a közjegyzőtől a haszonélvezeti jog megváltását. A ház értékének 15 000 000 ft -ot vettek alapul amibe mind a két fél beleegyezett. Én a régi számítási módszer alapján úgy gondoltam, mivel 86 éves amit fizetnem kell számára 3 000 000 Ft. Ő nem egyezett bele 7 500 000 Ft-ot követelt tőlem. Nem tudtunk megegyezni. Most már dupla annyit követel. Teljesen kezelhetetlen. Bíróságra kényszerültem adni az ügyet.

Én az ingatlant eladni nem szeretném, saját tulajdonom nincs , édesanyám után ami maradt ingatlan az egyetlen. Szeretnék beköltözni a házba. Egyedüli tulajdonos vagyok, testvérem nincs. Hozzá szeretném tenni, hogy az ingatlan külön vagyon amit édesanyám a saját pénzéből vásárolt egy Pesti lakás árából egy ingatlant vidéken. Azután férjhez ment és ezt az ingatlan egy az egyben elcserélte egy másik családi házra.  Ráfizetni egyik félnek sem kellett mert a két ingatlan értéke ugyanannyi volt. Férjével közös szerzemény egy terasz amit közösen építettek a házhoz. Sajnos végintézkedés nem történt, kifutottunk az időből.

Mi a teendő ilyen esetben? Kötelezhet a ház eladására, ha én nem szeretném? És a mai számítások szerint mennyivel kellene megváltanom az ő haszonélvezeti jogát? Külön vagyon esetén miért kell nekem megváltani a haszonélvezeti jogát , ha nem közösen szerzett vagyon? Ő egy bőröndnyi ruhával kapcsolódott be a házasságba , semmi mással. És hosszú évek alatt se produkált semmit, csak a közös teraszt, ami 6 négyzetméter.

A Ptk.  az alábbiak szerint rendelkezik:

:59.§

(1)A házastárs – a jövőre nézve – bármikor igényelheti a haszonélvezeti jog megváltását. A haszonélvezeti jog megváltásának a házastárs és a leszármazó méltányos érdekeinek figyelembevételével kell történnie.

(2)A megváltásra kerülő vagyonból a házastársat – természetben vagy pénzben – egy gyermekrész illeti meg.

 

Ha egy gyermek az örökös a túlélő házastárs egy gyermek részt, azaz 50%-ot igényelhet megváltás jogcímen.

Milyen módon ajándékozhat el egy ingatlant gondnokolt személy?

Share Button

Mindkét szülőm gondnokolt,  külön otthonban vannak és át szeretnék nekem ajándékozni az ingatlant.Bővíteni szeretnék hozzá és felújítani, de erre így nincs lehetőségem mivel nem vagyok tulajdonos.

Az egyik gondnoktól azt a választ kaptam, hogy utána érdeklődött és nem lehetséges. Szeretnék egy választ egy illetékestől,hogy valóban nem lehetséges vagy mi lehet ez mögött,és miért nem lehet, vagy ha mégis lehet akkor mi ennek a menete?

A szerződéses szabadság alapján a gondnokoltat is megilleti a szerződés kötés lehetősége, vagy azzal, hogy az okirat érvényességéhez az illetékes gyámhivatal engedélye szükséges.

Javaslom, hogy vegye fel a kapcsolatot és egyeztessen a gondnokkal és a gyámhivatallal.

Örökölt ingatlan fele forgalomképes-e, ha a másik fele haszonélvezettel terhelt?

Share Button

Örököltünk egy lakást közösen én és a nővérem, de a rá eső részét a gyermekére íratta és annak haszonélvezeti jogával saját maga részére.Így a lakás 1/2 eszmei hányadára haszonélvezeti jogot alapított.

A lakás rám eső részének az értékére szükségem lenne, mert én is lakásvásárlás előtt állok. A közös tulajdon megszüntetését megnehezíti részemről a haszonélvezeti jog alapítása az értékesítésnél vagy a bírósági döntésnél?

Az Ön fél örökölt ingatlana  önállóan forgalomképes, a másik félen alapított haszonélvezeti jog azt nem befolyásoló tényező. A legfőbb kérdés, hogy lesz e vevője az ilyen fél ingatlannak. Ha igen, elővásárlási jog illeti meg a testvére gyermekét mint tulajdonostársat.

Ki felel az elhunyt haszonélvező közműtartozásaiért?

Share Button

Apósom tulajdonában van egy családi ház. A tulajdonjog 2010 óta áll fenn. Van egy haszonélvező, de nem lakott a házban, viszont minden közüzemi számla a nevére szól(villany, gáz,víz).

Sajnálatos módon a haszonélvező hosszú betegség után elhunyt, így a számlákat egy ideje nem tudta fizetni. Szeretné apósom eladni a házat, de nem tudjuk, hogy a közüzemi számlatartozásokat a tulajdonosnak ki kell-e egyenlíteni vagy mi a teendő ilyen esetben? Illetve, hogy eladás előtt a közüzemi szerződéseket át kell-e íratni a tulajdonosra, vagy hagyni kell az egész ügyet, majd a szolgáltatás megszűnik és az új tulajdonos köt új szerződést?

A közműtartozásokért haszonélvezeti jog esetében ha a haszonélvező a számlafizető, mindig az ingatlan tartozik helytállni.

Az aktuális tulajdoni lapot ha letölti azon látható, hogy a jelzálog jog be van e- jegyezve vagy nem. Ha nem, az ingatlan vevőjének a nevére való közműátíráskor fog kiderülni a közműtartozás összege, melyet az eladó tulajdonosnak kell megfizetnie.

A közmű átíráshoz szükséges a haszonélvező halotti anyakönyvi kivonatának bemutatása is. A közműátírást az adásvételi szerződéssel intézi a vevő, ezért nem az eladás előtt, hanem azt követően kell azt elvégeznie.

Van-e művelési kötelezettség erdő vásárlása esetén?

Share Button

Ha szeretnék venni egy erdőterületet, akkor milyen költségekkel jár a vételáron kívül? Azt már sejtem, hogy 1 Ha területig magánszemélyként vásárolhatok, afölött csak úgy, ha többen, illetve, ha van erdőgazdász végzettségem van.

Tegyük fel, hogy sikerül vásárolnom 5 Ha erdőt többedmagammal, ezek után van bármilyen kötelezettségem, vagy azt csinálok vele amit szeretnék? Ha csak „nyaralni” szeretnék odamenni és egy kis faházat építeni, az lehetséges? Vagy kitermelési kötelezettségem is van?

A szerződésben 5 éves művelési kötelezettséget kell  vállalni.

Az illetékes erdőbirtokossággal egyeztessen ennek tartalmáról.

Ha továbbértékesíti az ingatlant az nem érinti az 5 éven belüli művelési kötelezettséget.

Hogyan lehet kijelenteni a lakásból oda bejelentkezett, de már nem ott lakó személyeket?

Share Button

Ajándékozás útján jutottam a ingatlanhoz. Nem lakom itt, máshol van lakásom. Értékesíteni szeretném a tulajdont, de problémás, mert van két személy, akik már sok évek óta elköltöztek.

A személyek anyám életében lettek állandóra bejelentve, de amikor távoztak nem lettek kijelentve. Érdeklődöm, hogy ilyen esetben mi a lehetőség, mit kell tenni, hogy a bejelentkezés érvényételen legyen? Szállásadónak minősülök-e, mint tulajdonos, hogy tudjak intézkedni?

Bármely Kormányablak lakcímnyilvántartó részlegén a tulajdonos személyesen eljárva tájékozódhat arról, hogy ki vagy kik vannak az ingatlanába bejelentve.

Az oda bejelentett de ténylegesen ott nem lakó személyt a tulajdonos fiktiválási eljárás keretében onnan kijelentetheti.

Ennek legegyszerűbb módja a fiktiválási kérelem nyomtatvány és a tulajdoni lap e- papíron történő beküldése a kormányablak részére.

 

2 / 57 oldal12345...102030...Utolsó »