Vissza az előző oldalra

Közös tulajdon

Mi a teendő, ha osztatlan közös tulajdonban örökölt ingatlanból a tulajdonostárs nem tud kifizetni?

Share Button

Testvéremmel 2015. októberében, (édesapánk halála után) örököltünk egy lakást 2/3 , 1/3 részben.Nekem van 1/3 rész. A testvérem nem akarja eladni az ingatlan, számomra a részemet kifizetni nem tudja. Kérdésem ilyen esetben mit tudok tenni?

A közös tulajdon bírósági úton történő megszüntetését lehet kérni, ha a közös értékesítéstől valamelyik tulajdonostárs elzárkózik, illetve a tulajdoni hányadát nem akarja eladni a másiknak.

Hogyan tudom saját telekrészem leválasztani az osztatlan közös tulajdonról?

Share Button

Van egy külterületi besorolású kb 20.000 m2 osztatlan közös telek, melyből 2296 m2 az én tulajdonomban van. Ha szeretném kivonatni osztatlan közösből, de tudomásom van róla, hogy akinek túl van építve a telekrésze, az nem fog belemenni, hogy csak én váljak ki az osztatlan közösből, akkor mi a teendőm?

Osztatlan közös földtulajdon megváltoztatásához valamennyi tulajdonostárs beleegyezése és aláírása szükséges.

Hogyan szüntethető meg az örököstárssal fennálló osztatlan közös tulajdon?

Share Button

Szüleim halálát követően ingatlanjukat, testvéremmel örököltük. Én eladnám, de ő nem akarja. Idegen embernek meg így, a felét nem tudom értékesíteni.

Ő azt mondta,hogy bár ki tudna fizetni,nem akarja megvenni a részem. Mit tehetek ebben a helyzetben?

Ön is megválthatja a testvére részét, javaslom tegyen vételi ajánlatot. Ha erre nincs lehetősége és a közös értékesítés is meghiúsult, bíróságtól kérheti a közös tulajdon megszüntetését, mely esetben végső soron az ingatan árverésből befolyt tulajdoni hányad arányos vételára illeti meg Önt.

 

Hogyan lehetséges közös tulajdonú ingatlan eladása, ha nincs egyetértés?

Share Button

Azzal a kérdéssel fordulnék önhöz, mi lehet a teendő abban az esetben ha szüleim elváltak és a családi házat édesapám a részét a testvéremre hagyta, mivel úgy gondolta a másik fele pedig az enyém lesz “amikor” majd édesanyám meghal.

Jelenleg nem lakik senki a házban és bátyám nem hajlandó eladni a házat viszont a számlákat se hajlandó fizetni. Lenne vevő is a házra, viszont mivel a fele az ő nevén van a másik fele a háznak édesanyám nevén így nem tudjuk eladni.

Ha a tulajdonostársak a közös tulajdonú ingatlan közös eladásában megegyezni nem tudnak, továbbá, ha egyik sem váltja meg a másik ingatlan részét, bármelyik tulajdonostárs kérheti a közös tulajdon bíróság általi megszüntetését.

Hogyan adható el a Magyar Állammal osztatlan közös ingatlan?

Share Button

2012-ben örököltem egy belterületi ingatlant 1/4 részben.(207m2-kivett beépítetlen terület)2014-ben az egyik tulajdonos halála után 1/4 rész az állam tulajdonába került. A másik két tulajdonostársammal el szeretnénk adni, mivel ők már idősek (80+), hogy ne “osztódjon tovább a haláluk után a föld. Az lenne a kérdésem, ha találnánk rá vevőt, hogy mehetne végbe az adásvétel az egészre, úgy hogy az állam is tulajdonos.

Osztatlan közös tulajdonú ingatlan egy része, ha magántulajdonban van, akként is eladható, hogy a Magyar Állam tulajdoni illetősége fennmarad.  Ebben az esetben a Magyar Államnak csupán elővásárlási joga van, mellyel belterületi ingatlanok esetében általában nem él. Javaslom, hogy ingatlanirodán keresztül hirdessék meg az ingatlan eladását. A Vevő később eldöntheti, hogy tesz-e vételi ajánlatot az állami tulajdonú ingatlanrészre vagy sem.

Milyen jogai vannak az osztatlan közös tulajdonú ingatlan tulajdonosainak?

Share Button

Osztatlan közös udvarban lakom. 4 házrész van, mi leghátul lakunk. Az 1 lakó kerítéssel meg egyéb tárgyakkal lezárta az első részt. Egy pirinyó kis sávban közlekedünk, a kukát éppen hogy ki tudom vinni. Mi autóval stb be se tudunk állni az udvarba. A nagyobb kaput számkombinációs lakattal lezárja, kódját nem adta meg. A villanyóránk legelöl van 1 kis helységben, azt is zárja, kulcsunk nincs.

Több vitánk volt már ezek miatt. Fel akart jelenteni ingatlan megsértés miatt. Azt mondja az a rész az övé. Az ingatlan kertjét csak én gondozom, füvet nyírok, havat lapátolok stb. Az egész járdát, a telken belül is én lapátolom télen, az ő részük előtt is.

Ilyen esetben mik a tulajdonosok jogai és kötelességei? Elzárhatja az első részt?? A tulajdoni lapban nincs semmilyen megosztás csak az adásvételi szerződésében.

Tulajdonos társak közötti kizárólagos természetbeni használati rend megfogalmazása az adásvételi szerződésben is történhet.

Ha minden tulajdonostárs aláírásával magára nézve kötelező érvényűnek fogadja el, akkor egyenértékű a külön íven esetleg  földmérői vázrajz alapján készített használati megosztással.

Fontos tudni, hogy ingatlan eladás esetén a használati rendet az új vevőnek is magára nézve kötelező érvényűnek kell elfogadnia.

Ezen szabályok bármely tulajdonostárs által történő megsértése ellen a jogosult tulajdonostárs tiltakozhat, birtokvédelmet kérhet. Ha a szabályozás nem megfelelő közös megegyezéssel módosítható.

Ki kell hogy fizesse az ikerház egyégei között felhúzott kerítés költségét?

Share Button

Van egy nyaralónk, ikerház, osztatlan közös tulajdonon. A másik ikerféllel nem felhőtlen a viszony, ezért a kertet szeretnénk elválasztani kerítéssel. Valójában a másik ikerfél is szeretné ezt, de szerinte ez a mi kötelességünk. Valóban így van? A mi kötelességünk ezt megtenni? (mi vagyunk a bal fél, tehát a jobb oldalunkon lenne a kerítés) Vagy a két félnek közösen kell vállalni ennek költségeit?

Addig milyen kötelezettségeknek vagy korlátozásoknak kell eleget tennünk. Gondolok itt például arra, hogy kutyával mentünk nyaralni. Az ikerfél számonkérheti-e ezt rajtunk, annak ellenére, hogy az ő térfelére nem ment át az állat?

A helyi hatósági rendelet a kerítés építését csak önálló ingatlanok vonatkozásában szabályozza. Ha az önálló ingatlan osztatlan közös tulajdonban van és a tulajdonostársa az önálló ingatlan középvonalában a természetbeni kizárólagos használat elválasztásához kerítést kívánnak építeni, azt a közös tulajdon szabályai szerint közös költségen javasolt megtenniük.

Kötelező-e osztatlan közös tulajdonú ingatlannál használati megállapodást kötni?

Share Button

Lehet- e bármilyen jogszabályban fellelni, illetve hivatkozni a következőre: osztatlan közös tulajdonnál Ingatlan használati megosztási szerződés megkötése kötelező.

Közös tulajdonban álló ingatlan tulajdonostársai szóbeli, írásbeli megállapodással vagy ráutaló magatartással szabályozhatják ingatlanuk természetbeni használatát.

Használati megosztási vázrajz készíttetését közösön elhatározhatják –azt alá is kell írniuk- és ehhez ügyvéd vagy közjegyző által készített okiratot is aláírhatnak, de erre nincs jogszabályi kötelezettségük.

Hogyan juthatunk örökségünkhöz, ha az örökös társ felesége lakik a házban?

Share Button

Négyen voltunk testvérek. A fiú testvérem feleségével második házasságát követően szüleim házában éltek. Szüleim halála után megörököltük a házat./2008/ A testvéremék továbbra is ott laktak nem fizették ki a testvérek részét.

A testvérem 2014-ben meghalt az első házasságából született gyerekei megörökölték az ő részét, felesége pedig holtig tartó özvegyi jogot. Az özvegy él az osztatlan tulajdonú házban.

Sem a gyerekek sem az özvegy nem fizeti ki a három testvért. Hogyan juthatunk hozzá jogos örökségünkhöz ?

Peren kívüli megoldás, ha a tulajdonos társak, a haszonélvezővel együtt megbízást adnak egy ingatlan irodának, hogy az ingatlant értékesítse, vagy azt a tulajdonosok közvetlenül értékesítik.

Mindkét esetben a vételár a tulajdoni arányok szerint – a haszonélvezet figyelembevételével – oszlik meg a tulajdonosok között. Ha erre nincs mód bármely tulajdonostárs a bíróságtól kérheti a közös tulajdon megszüntetését.

Szükséges-e minden tulajdonos hozzájárulása az osztatlan közös ingatlan egy részének eladásához?

Share Button

Szükséges -e a hozzájárulása a másik ingatlan összes tulajdonosának egy osztatlan közös telken álló ingatlan eladásához?

Elővásárlási jogunkkal nem élnénk mert nem engedhetjük meg anyagilag, de számunkra nem elenyésző fontosságú kik költöznének mellénk.

Ha mégis megvalósulna az adásvétel a harmadik féllel, a közös területeket hogy és miként érinti a szerződés?

Tulajdonostársnak a Ptk. szerint elővásárlási joga van. Anélkül, hogy le nem mondott volna róla (tevőlegesen vagy hallgatólagosan) érvényesen nem jön létre harmadik személlyel az adásvétel és a földhivatal a tulajdonjog változást nem jegyzi be.

A tulajdonostársak csak az elővásárlási joggyakorlásukkal akadályozhatják meg nem kívánatos harmadik személy tulajdoni joga bejegyzését.

A közös tulajdon szabályai szerint az eladó tulajdonostárs olyan mértékű és használati módú tulajdonjogot ad el, melyet ő maga a magáénak tudott, ráutaló magatartással vagy okirati rendelkezésekkel. (például: ingatlan természetben kizárólagos használati megállapodás) A harmadik személy az eladó tulajdonostárs általános jogutódja.

1 / 7 oldal12345...Utolsó »