Vissza az előző oldalra

Közös tulajdon

Hogyan adható el a Magyar Állammal osztatlan közös ingatlan?

Share Button

2012-ben örököltem egy belterületi ingatlant 1/4 részben.(207m2-kivett beépítetlen terület)2014-ben az egyik tulajdonos halála után 1/4 rész az állam tulajdonába került. A másik két tulajdonostársammal el szeretnénk adni, mivel ők már idősek (80+), hogy ne “osztódjon tovább a haláluk után a föld. Az lenne a kérdésem, ha találnánk rá vevőt, hogy mehetne végbe az adásvétel az egészre, úgy hogy az állam is tulajdonos.

Osztatlan közös tulajdonú ingatlan egy része, ha magántulajdonban van, akként is eladható, hogy a Magyar Állam tulajdoni illetősége fennmarad.  Ebben az esetben a Magyar Államnak csupán elővásárlási joga van, mellyel belterületi ingatlanok esetében általában nem él. Javaslom, hogy ingatlanirodán keresztül hirdessék meg az ingatlan eladását. A Vevő később eldöntheti, hogy tesz-e vételi ajánlatot az állami tulajdonú ingatlanrészre vagy sem.

Milyen jogai vannak az osztatlan közös tulajdonú ingatlan tulajdonosainak?

Share Button

Osztatlan közös udvarban lakom. 4 házrész van, mi leghátul lakunk. Az 1 lakó kerítéssel meg egyéb tárgyakkal lezárta az első részt. Egy pirinyó kis sávban közlekedünk, a kukát éppen hogy ki tudom vinni. Mi autóval stb be se tudunk állni az udvarba. A nagyobb kaput számkombinációs lakattal lezárja, kódját nem adta meg. A villanyóránk legelöl van 1 kis helységben, azt is zárja, kulcsunk nincs.

Több vitánk volt már ezek miatt. Fel akart jelenteni ingatlan megsértés miatt. Azt mondja az a rész az övé. Az ingatlan kertjét csak én gondozom, füvet nyírok, havat lapátolok stb. Az egész járdát, a telken belül is én lapátolom télen, az ő részük előtt is.

Ilyen esetben mik a tulajdonosok jogai és kötelességei? Elzárhatja az első részt?? A tulajdoni lapban nincs semmilyen megosztás csak az adásvételi szerződésében.

Tulajdonos társak közötti kizárólagos természetbeni használati rend megfogalmazása az adásvételi szerződésben is történhet.

Ha minden tulajdonostárs aláírásával magára nézve kötelező érvényűnek fogadja el, akkor egyenértékű a külön íven esetleg  földmérői vázrajz alapján készített használati megosztással.

Fontos tudni, hogy ingatlan eladás esetén a használati rendet az új vevőnek is magára nézve kötelező érvényűnek kell elfogadnia.

Ezen szabályok bármely tulajdonostárs által történő megsértése ellen a jogosult tulajdonostárs tiltakozhat, birtokvédelmet kérhet. Ha a szabályozás nem megfelelő közös megegyezéssel módosítható.

Ki kell hogy fizesse az ikerház egyégei között felhúzott kerítés költségét?

Share Button

Van egy nyaralónk, ikerház, osztatlan közös tulajdonon. A másik ikerféllel nem felhőtlen a viszony, ezért a kertet szeretnénk elválasztani kerítéssel. Valójában a másik ikerfél is szeretné ezt, de szerinte ez a mi kötelességünk. Valóban így van? A mi kötelességünk ezt megtenni? (mi vagyunk a bal fél, tehát a jobb oldalunkon lenne a kerítés) Vagy a két félnek közösen kell vállalni ennek költségeit?

Addig milyen kötelezettségeknek vagy korlátozásoknak kell eleget tennünk. Gondolok itt például arra, hogy kutyával mentünk nyaralni. Az ikerfél számonkérheti-e ezt rajtunk, annak ellenére, hogy az ő térfelére nem ment át az állat?

A helyi hatósági rendelet a kerítés építését csak önálló ingatlanok vonatkozásában szabályozza. Ha az önálló ingatlan osztatlan közös tulajdonban van és a tulajdonostársa az önálló ingatlan középvonalában a természetbeni kizárólagos használat elválasztásához kerítést kívánnak építeni, azt a közös tulajdon szabályai szerint közös költségen javasolt megtenniük.

Kötelező-e osztatlan közös tulajdonú ingatlannál használati megállapodást kötni?

Share Button

Lehet- e bármilyen jogszabályban fellelni, illetve hivatkozni a következőre: osztatlan közös tulajdonnál Ingatlan használati megosztási szerződés megkötése kötelező.

Közös tulajdonban álló ingatlan tulajdonostársai szóbeli, írásbeli megállapodással vagy ráutaló magatartással szabályozhatják ingatlanuk természetbeni használatát.

Használati megosztási vázrajz készíttetését közösön elhatározhatják –azt alá is kell írniuk- és ehhez ügyvéd vagy közjegyző által készített okiratot is aláírhatnak, de erre nincs jogszabályi kötelezettségük.

Hogyan juthatunk örökségünkhöz, ha az örökös társ felesége lakik a házban?

Share Button

Négyen voltunk testvérek. A fiú testvérem feleségével második házasságát követően szüleim házában éltek. Szüleim halála után megörököltük a házat./2008/ A testvéremék továbbra is ott laktak nem fizették ki a testvérek részét.

A testvérem 2014-ben meghalt az első házasságából született gyerekei megörökölték az ő részét, felesége pedig holtig tartó özvegyi jogot. Az özvegy él az osztatlan tulajdonú házban.

Sem a gyerekek sem az özvegy nem fizeti ki a három testvért. Hogyan juthatunk hozzá jogos örökségünkhöz ?

Peren kívüli megoldás, ha a tulajdonos társak, a haszonélvezővel együtt megbízást adnak egy ingatlan irodának, hogy az ingatlant értékesítse, vagy azt a tulajdonosok közvetlenül értékesítik.

Mindkét esetben a vételár a tulajdoni arányok szerint – a haszonélvezet figyelembevételével – oszlik meg a tulajdonosok között. Ha erre nincs mód bármely tulajdonostárs a bíróságtól kérheti a közös tulajdon megszüntetését.

Szükséges-e minden tulajdonos hozzájárulása az osztatlan közös ingatlan egy részének eladásához?

Share Button

Szükséges -e a hozzájárulása a másik ingatlan összes tulajdonosának egy osztatlan közös telken álló ingatlan eladásához?

Elővásárlási jogunkkal nem élnénk mert nem engedhetjük meg anyagilag, de számunkra nem elenyésző fontosságú kik költöznének mellénk.

Ha mégis megvalósulna az adásvétel a harmadik féllel, a közös területeket hogy és miként érinti a szerződés?

Tulajdonostársnak a Ptk. szerint elővásárlási joga van. Anélkül, hogy le nem mondott volna róla (tevőlegesen vagy hallgatólagosan) érvényesen nem jön létre harmadik személlyel az adásvétel és a földhivatal a tulajdonjog változást nem jegyzi be.

A tulajdonostársak csak az elővásárlási joggyakorlásukkal akadályozhatják meg nem kívánatos harmadik személy tulajdoni joga bejegyzését.

A közös tulajdon szabályai szerint az eladó tulajdonostárs olyan mértékű és használati módú tulajdonjogot ad el, melyet ő maga a magáénak tudott, ráutaló magatartással vagy okirati rendelkezésekkel. (például: ingatlan természetben kizárólagos használati megállapodás) A harmadik személy az eladó tulajdonostárs általános jogutódja.

Hogyan szabályozható a közös tulajdonú ingatlan használata?

Share Button

1990-ben szüleimtől ajándékba kaptam egy közös osztatlan tulajdonban lévő ingatlanból egy telekrészt, amire 4 éven belül lakóházat kellett építenem.

Utcafronton található a szülői ház, ami romos állapotú, az én házam az udvarban épült. 7 éve elköltöztünk onnan én is a gyermekeimmel, édesapám elhunyt, édesanyám is elköltözött. 

Az általam épített lakóházban a testvérem lakik a családjával szívességi lakhasználóként. Eleinte próbáltuk eladni az ingatlanokat közösen, majd külön-külön, de mindig kútba esett az ügylet.

A telket nem lehet megosztani sem, s az épület nem lett földmérővel feltérképezve és a földhivatalba bevezetve sem. A testvérem szeretné megvásárolni a tulajdonrészemet,(amit azóta a gyerekeimre írattam), de szeretnénk legalább egy használati megosztást, mivel édesanyám úgy gondolja, hogy az általam épített ház az ő tulajdona is és ő is rendelkezhet vele (kiadhatja albérlőknek stb.).

Szeretném, ha a húgoméknak lenne tető a fejük felett és ezt a többi tulajdonostársak figyelembe vennék, illetve ne tartsanak igényt az én tulajdonomra.

A gyermekei általi ingatlan eladási szerződésben javaslom rögzítsék külön pontban  a természetben kizárólagos használati rendet vagy mellékeljenek hozzá , minden tulajdonos által aláírt , földmérő által készített természetben kizárólagos használati  megosztási vázrajzot.

Mire kell ügyelni osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetében?

Share Button

Osztatlan közös tulajdonként jegyzett ikerházfél megvásárlását fontolgatom. Az ingatlan 2/4-ed része az ikerház-fél, teljesen lekerítve, gyakorlatilag önálló. Mi a módja és milyen költsége van (illetve mi kell hozzá a másik ikerféltől?), hogy a 2 ingatlan 2 külön helyrajzi számra kerüljön? Min múlik, hogy a földhivatal elfogadja-e a telek-alakítási kérelmet avagy nem? P.S.: A másik fél több hitelt is felvett a saját ingatlanrészére, ami a tulajdoni lapon linkelve is van az Ő tulajdonrészéhez – jelenthet ez nekem később bármilyen problémát (Terhelés, elidegenítés, stb.)

A helyi rendezési tervben meghatározott legkisebb teleknagyság alatt önálló ingatlan nem alakítható ki. Az építésügyi hatóságtól tájékozódjon erről. Javaslom, hogy helyi geodétával is egyeztessen a telekalakítás lehetőségéről.

A szomszéd ingatlanrész terheltsége az Ön tulajdoni hányadát nem érintő tétel. Ön saját jogán hitelt vehet fel és a saját részére azt ráterhelheti.

Mivel ikeringatlanról van szó, ezért az ingatlannal kapcsolatos bármely változtatás csak a szomszéd beleegyezésével, aláírásával lehetséges. A banki terhelés miatt ehhez még a bank jóváhagyása is szükséges.

Szükséges-e az osztatlan közös tulajdonostárs hozzájárulása lótartáshoz?

Share Button

Ha egy osztatlan közös tulajdonban lévő telken vásárolok egy önálló családi házat (a telken ezen kívül még egy családi ház van), és a házhoz tartozó telekrészek kapcsán van érvényes használati megállapodás, ill a “saját” telkem le is van kerítve, akkor a másik tulajdonostárs beleszólása/engedélye kell ahhoz, ha lovat szeretnék a telekrészemen tartani és az ehhez szükséges könnyűszerkezetes építményt is meg szeretném építeni rá, vagy a használati megállapodás lefedi, hogy azt csinálok a telekrészemen, amit akarok?

Engedélyhez kötött tevékenység folytatásához vagy felépítmény létesítéséhez – osztatlan közös tulajdon esetén – a tulajdonostárs hozzájárulása szükséges.

Az ingatlanhasználati- megállapodás a hozzájárulást nem váltja ki, hiszen az ilyen megállapodás az adásvételi szerződéskori állapotot tartalmazza részletezve benne, hogy mely tulajdonostárs milyen mértéket használhat kizárólagosan a telekből és a rajt álló felépítményből.

Szülő által elajándékozott ingatlan eladása után igényelhető -e köteles rész?

Share Button

Édesanyám a testvéremnek ajándékozta az édesapámmal közös tulajdonban volt ingatlan 1/2-ed részét. Édesapám 3 éve elhunyt, tehát, a mostani állapot alapján nekem 1/4-ed részem van az ingatlanban.

A testvérem a telek beépítetlen részét, melyet ajándékba kapott, eladta építési teleknek.

Kérdésem: Ki döntötte el, hogy a telek beépítetlen része csak az övé, ez jogos volt-e? A tulajdoni lapon ez nincs kijelölve. Az eladás után nem kellene megkapnom a köteles részt?

Osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetében az egyik tulajdonos tulajdoni illetősége eladásakor a másik tulajdonosnak elővásárlási joga van. Az elővásárlási jogról lemondó nyilatkozat hiányában a tulajdonosváltozást a földhivatal nem vezeti át.

Tértivevényes ajánlott levéllel történő lemondatásnál elegendő a tulajdonos társ címéről „nem kereste, elköltözött stb.” jelöléssel visszaérkező dokumentum csatolása a földhivatalhoz.

A fent elmondottak igazak, ha a tulajdonos társ nem az egész tulajdoni hányadát, hanem annak csak egy részét értékesíti harmadik személy felé.

Az Ön joga tehát az eladásnál, hogy ugyanazon az áron, amennyiért a harmadik személy megvette az ingatlanrészt Ön is megveheti. Köteles rész azonban ilyen jogügyleteknél nem érvényesíthető, mert a kötelesrész az öröklési joghoz tartozik.

1 / 7 oldal12345...Utolsó »