Vissza az előző oldalra

Közös tulajdon

Hogyan történik osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdonrész megváltása?

Share Button

Testvéremmel osztatlan közös tulajdonban van a szüleink által 2001-ben 50-50 %-ban nekünk ajándékozott mintegy 1000  m2 telek a rajta álló családi házzal és 2 garázzsal együtt.

Apánk 2004-ben meghalt, míg édesanyánk, aki haszonélvezőként azóta is a ház nagyobbik részét képező, külön bejáratú lakrészben lakik, ahol a rezsiköltségek (gáz, víz, villany) is külön mérhetőek és elszámolhatóak, várhatóan a közeljövőben meghal.

Én a halála után szeretném megváltani testvérem tulajdonrészét, mert utána a szüleim volt lakrészébe kívánok költözni. A megváltás leendő értékét tudakolva 2016-ban már megkértem egy szakértőt, aki a telkünk forgalmi értékét a családi házzal, garázsokkal együtt akkor megállapította.

Eddig az alábbi kérdések merültek fel bennem: Elővásárlási jogommal élve írásban is be kellene-e jelentenem testvéremnek az osztatlan közös tulajdon megváltására irányuló szándékomat, amit már szóban megtettem?

A közös tulajdon megváltással szüntethető meg a legegyszerűbben. Ez tulajdonképpen egy adásvételi szerződést jelentene, ahol a vételárat az Ön által leírt körülmények figyelembe vételével közösen állapítják meg. Ha ez nem lehetséges és Ön fizető kész,  kizárólag bírósági úton érheti el ugyan ezt.

Fontos tudni, hogy a bentlakó tulajdonostárs – ha ő is kész a megváltásra – előnyt élvez. Ilyenkor a megváltás igazságügyi szakértői vélemény alapján történik. És a megváltási árat általában bírósági letétbe helyezi a megváltó tulajdonostárs. A keresetben a közös tulajdon megszüntetésének igényét indokolni nem kell.

Peres eljárás megindítása előtt tértivevényes ajánlott levéllel írjon testvérének melyben közölje , hogy mekkora összegért hány napon belüli fizetéssel milyen további bent tartózkodási lehetőséggel stb. kész megváltani az ingatlana tulajdoni hányadát.

A megváltási ár kialakítása az Ön feladata, ebben segíteni nem tudok.

Mikor keletkezik elszámolási jogviszony a felek között?

Share Button

Házasságom előtt az én lakásomban éltünk együtt a leendő férjemmel, majd házaspárként is.

Majd a lakásomat cseréltük el egy házra, melynek én vagyok a tulajdonosa. Ezt az ingatlant többször átalakítottuk közösen.

Kérdésem, hogy esetleges válás esetén hogyan alakul a vagyonmegosztás? Kiskorú gyermekeinket a férjem kapná.

Esetleg a gyerekek miatt a férjem lakhatna tovább az ingatlanban a gyerekek miatt? Az ingatlan eladása során mi járna a férjemnek?

Házastársi életközösség alatt az Ön külön vagyonát képező ingatlanra a házastársak együttesen tesznek beruházást (felújítás, átépítés, hozzáépítés) akkor válás esetén a házastársak között elszámolási jogviszony keletkezik.

Ez egy rendkívül bonyolult rendezés, melyet csak a tényállás teljes tisztázása mellett lehet elintézni.

Például ha az átépítés, hozzáépítéssel is vegyül az elszámolás még bonyolultabb, mert a nem tulajdonos házastárs akár tulajdoni jogi igénnyel is felléphet. Javaslom, hogy helyi ügyvéd kollégával egyeztesse a konkrét tényállást.

Hogyan lehet megszüntetni az osztatlan közös tulajdont?

Share Button

Édesanyám 10 évig élt élettársi kapcsolatban. 1/2 arányban van tulajdonjoga a volt élettársával vásárolt házból. A volt élettárs 12 éve lakik abban a házban és már a zárakat is lecseréltette, de eladni nem akarja a házat, fizetni pedig bar évek óta ígérgeti, de meg semmi nem történt. Mit lehet tenni jogi úton?

Az ügyben nem az élettársi jogviszonynak hanem a tulajdonostársi közösségnek van relevanciája. Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése lehetséges módozatai:

egymástól megváltás,

közös értékesítés és a vételár felosztása,

társasház alapítás,

bírósági per és végrehajtás.

A többlet használatot folyató tulajdonostárstól a helyben szokásos mértékű bérleti díjat is igényelheti az ingatlant nem használó tulajdonostárs.

 

Csak az egyik fél pénzéből közös névre vásárolt ingatlan kinek a tulajdona?

Share Button

Párommal 3 éve élek együtt. Neki soha nem volt a segélyen kívül semmilyen jövedelme.

1 éve rávett vegyünk közös lakást, amit én fizettem de fele fele arányba vagyunk tulajdonosak. Azóta felújítottuk,  mindent én fizettem számlák az én nevemre szólnak. Neki továbbra sincs semmilyen jövedelme. A számlákat én fizetem.

Nincs semmilyen élettársi viszony bejelentve csak itt lakunk a házban . Az én lakhelyem ide van bejelentve az övé csak ideiglenesen, ha úgy döntünk hogy szétmegyünk fele fele arányba kell osztozkodnunk?

Vagy csak a vételár felét követelheti mivel mindent én vettem számlával igazolva? Vagy így amit most ér a ház annak a fele az övé?

Az ingatlan nyilvántartás közhiteles. Az ingatlanok tulajdoni lapjára bejegyzett állapot a tulajdoni viszonyokat tükrözi.

Ha Önök egyenlő arányú tulajdonostársként vannak bejegyezve, akkor ez az aktuálisan fennálló jogi helyzetét rögzíti ingatlanuknak.

Ha ezen változtatni kívánnak végezzenek tulajdonjog rendezést egymás között.

A tulajdonjog rendezés csak közös akarattal jöhet létre, ügyvédi vagy közjegyző által készített okirattal.

Felhívom szíves figyelmét, hogy online tájékoztatásom  saját  szakmai véleményem, mely   bíróság vagy más hatóság előtt  kötelező jogi erővel nem bír.

Hogyan szüntethető meg a közös tulajdon?

Share Button

A húgommal megörököltük a szülői házat fele-fele arányban. A húgom évtizedek óta ott lakik, mind a mai napig.

Egyezség nincs, kiköltözni nem akar! Az ingatlan osztatlan, és peres úton sem osztaná meg a bíróság! Nem lehetséges! Milyen lehetőségeim vannak/ ha vannak?

Osztatlan közös tulajdoni hányad addig tart, míg egyik tulajdonos úgy nem dönt, hogy azt megszüntetni. Ha konszenzusban van a másik tulajdonossal akkor egyik a másikat tulajdonát megváltja vagy az ingatlant közösen értékesítik és a vételárat felosztják egymás között.

Ha egyezségre nem jutnak bármelyik fél a bíróságtól kérheti a közös tulajdon megszüntetését. Ennek több módja van: a bíróság úgy ítél, hogy egyik tulajdonos váltsa meg a másik tulajdonát vagy árverés útján értékesíti az ingatlant.

Az árverési értékesítés jóval kedvezőtlenebb mint a piaci értékesítés.

 

 

Hogyan váltható meg a közös tulajdoni rész?

Share Button

Férjem, Édesapja halála után, 1/4 részt örökölt a családi házból, másik 1/4 rész a testvéré, 1/2 rész az Édesanyjáé.

Az Anyuka egyedül élt ebben az ingatlanban, ott minden költséget, az Anyuka fizetett. Időközben, a testvér haza költözött, és az Anyuka, a testvér két gyermekére íratta az ő 1/2 részét, a haszonélvezeti jog maradt.

A testvér kisebb felújítást végzett az akkori élettársával, akivel most már házastársakként élnek abban a házban, és született egy közös gyermek. (Édesanya, testvér, férj, 3 gyermek, ahol az idősebb már elmúlt 18 éves) “Szocpolt” szeretnének igényelni a házra, hogy tovább újíthassák.

A férjem kérheti -e, hogy az ő 1/4 részét kifizesse, vagy erről az örökségről lemondhat?

Közös tulajdon esetén, ha a tulajdonos társak úgy döntenek, hogy kizárólag az egyikőjük legyen az ingatlan tulajdonosa, két megoldás közül választhatnak:

  • adásvételi szerződéssel az egyik magához váltja a másik tulajdoni részét
  • vagy ajándékozás történik a tulajdonos társak között

Mindkét szerződés előfeltétele, hogy az adásvétel/ajándékozás tárgyát képező tulajdoni hányad – per, teher és igénymentes legyen.

Osztatlan közös tulajdonú ingatlan egy része felújítható-e a tulajdonostárs beleegyezése nélkül?

Share Button

Van egy ingatlan ami 1/6, 2/6, 3/6 arányban van elosztva, az 1/6 + 2/6 résszel bíró személyek élnek a házban, a 3/6-dal rendelkező nem itt él, minden felújítást, költségeket a benne élők fizetnek. Osztatlan közös tulajdon.

A 3/6-dal rendelkező fél ingatlanrészét (egy szobát) szeretnének a benne élők felújítani, állagmegóvás céljából. Ha ebbe nem egyezik bele a 3/6-dal rendelkező fél, de mégis saját költségen kivitelezik a benne élők, milyen következményeket vonhat maga után? Eladni az ingatlanrészét valószínűleg nem tervezi.

Természetben kizárólagos használatú közös tulajdonú ingatlan esetében az ingatlan felét használni jogosult területére csak birtokháborítás terhe mellett lehet bemenni. Az állagmegóvás szükségességének mértékét mindig az eset körülményei határozzák meg.

Javaslom, hogy a tulajdonos társsal történt egyeztetés nélkül – életveszélyes állagromlás megszüntetését kivéve – a felújításhoz ne fogjanak hozzá.

Mi történhet, ha osztatlan közös tulajdonú ingatlan egy része adóssággal terhelt?

Share Button

Van egy háromszobás ingatlan fele a nevemen. Holtig tartó haszonélvezettel. A másik fele a gyerekeim nevén van fele- fele  arányban, mert ketten örökölték a férjem halála után mint örökösök.

A kérdésem, ha az egyik gyerek kB. 1 milliós tartozás halmozott fel a lakásra, több helyről, és egy tartozást már ráírtak a lakásra, és a többit sem tudja kifizetni, akkor mi lesz?

Hogy fogják beszedni? Lefoglalják a lakást, vagy az ingóságaimat? Vagy ilyenkor mit tesznek? Soha nem volt tartozásom, és most a gyerek miatt megterhelik a lakást.

A konkrét ügy adatainak hiányában általában elmondható, hogy az adott adós nevén álló ingatlan illetőség kerül csupán megterhelésre jelzálogjog vagy végrehajtási jog stb. teherrel.

Ez végső soron azt jelenti, hogy például az 1 / 4-ed lakóingatlan, amely az Ön haszonélvezeti jogával is terhelt végrehajtás tárgyát képezheti.

Ha például a banki szerződés vételi jogot is tartalmaz, akkor a bank osztatlan közös tulajdonba bejöhet az ingatlan 1 / 4 –ére. Ha ilyen nincs, az árverési vevő lehet a tulajdonostárs.

Megjegyzem, ha árverésre kerül sor az 1 / 4-ed terhelt tulajdonrészt Önök is megvásárolhatják. Általában 3. személy vevő hiányában az ilyen árverések eredménytelenek.

Közös lakás esetén helyt állni tartozik-e a lakásban nem lakó tulajdonos társ a bent lakó nem fizető helyett?

Share Button

Adott egy panel lakás, amelynek 9/10 tulajdoni hányad az én tulajdonomban, 1/10 tulajdoni hányad annak a tulajdonában van, aki használja az ingatlant. (haszonélvezet nincs bejegyezve).

A probléma ott kezdődik, hogy a bent lakó nem fizet rezsit, amit csak ő használ, illetve közös költséget sem. Én a fele közös költséget minden hónapban befizetem, mert természetesen egyén is az ingatlan, még ha nem is használom. Viszont így elég nagy tartozás kezd keletkezni.

Kivásárlásról hallani sem akar a másik tulaj, befizetni a tartozását sem. Mondván én jobban állok, fizessem én… Van- e arra lehetőség, hogy bíróságra vigyem az ügyet annak érdekében, hogy el tudjam adni az ingatlant, amit a másik fél nem akar? (mivel nagyon kényelmes neki az ingyen élés). (én az ingatlanban soha nem éltem 1 percet sem). Megterhelhetik tulajdoni lapon az én hányadomat is, ha ő nem fizet? ergo rajtam is behajtható bármi ilyenkor?

Osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetében – függetlenül a tulajdoni hányadoktól – az ingatlan helytállni tartozik a közmű és egyéb használati díjtartozásokét.

Hogyan járjak el, ha az osztatlan közös tulajdon megszüntetése számomra hátrányos?

Share Button

Nővéremmel ketten elhunyt szüleink után ingatlant örököltünk egyenlő arányban.Én születésem óta az ingatlanban laktam-lakom a szüleinkkel.A nővérem szeretné ha kifizetném a részét az ingatlanból.

Mi a teendő ha nem tudom kifizetni és eladni sem akarom az ingatlant?Sajnos ha eladnánk a fele pénzből nem kapnék másik ingatlant,és nyugdíj előtt állva hitelt sem akarok felvenni.

Hogy elkerülje az esetleges közös tulajdon megszüntetése iránti pert, javaslom, hogy olyan hosszú távú részletfizetési adásvételi szerződésben egyezzen meg testvérével, amely még neki is megfelelő és az Ön teherbíró képességét sem haladja meg.

1 / 9 oldal12345...Utolsó »