Vissza az előző oldalra

Közös tulajdon

Tulajdonjog-rendezés

Közös tulajdon, Polgári jog, Ügyvéd válaszol, , , , , , , , , , ,
Share Button

A párom 2010 – ben vásárolt egy lakást, mely teljes mértékben az Ő tulajdonában van jelenleg.

Sajnos úgy alakult, hogy a lakásfelújítására szánt összeget másra kellett fordítanunk. Mivel a Párom akkor éppen a próbaidejét töltötte a munkahelyén, nem volt hitelképes, így a felújításra én vettem fel személyi hitelt.

A kérdésem az, hogy a párom eladhatja -e adásvételi szerződés keretében a lakás egy részét nekem a hitel fejében? És kell -e neki adót / illetéket fizetni?

Illetékmentes házastársi/élettársi  tulajdonjog rendezés megfelelő lehet a probléma megoldására, ha az ingatlan  vásárlásakor  már házastársak/élettársak voltak és az ingatlan vásárlása   – pénzügyileg    – közös szerzemény volt.

Fontos tudnia, hogy adásvételi szerződés  csak vételár tényleges megfizetése esetén köthető.

Ebben az esetben  a Vevőnek   vagyonszerzési illetéket kell fizetnie, melynek  mértéke 4 % .

Az eladó akkor fizet  csak  jövedelemadót  ha a  szerzéskori értékhez képest magasabb vételár ellenében ad el. Ekkor a jövedelemadó mértéke: a különbözeti érték 16 % -a.

Osztatlan közös tulajdon megszüntetése

Közös tulajdon, Polgári jog, Ügyvéd válaszol, , ,
Share Button

Balatoni ingatlanom férjemmel közös tulajdonunk. Ezt meg szeretnénk szüntetni.

A rajta fennálló hitelt a jövőben kizárólag én vállalom fizetni és a fennálló hitel mértékével több ingatlanrészt kapok ennek fejében.

Kell –e a megszüntetést követően bármelyikőnknek illetéket fizetnie?

Ingatlan közös tulajdonának megszüntetése esetén vagyonszerzési illetéket akkor kell fizetni, ha a megszüntetés folytán valamelyik tulajdonostárs a korábbi tulajdoni hányadának megfelelő értéknél nagyobb értékhez jut.

A vagyonszerzési illetéket az értékkülönbözet alapulvételével kell fizetni. Házastársi vagyonközösség megszüntetése esetén az értékkülönbözetet a közös vagyon értékének figyelembevételével kell megállapítani.

Az értékkülönbözet után – ha az ingyenes juttatás – ajándékozási  illetéket kell fizetni annak aki a többlete kapja.

Fontos tudni hogy az Ön esetében  csak azért kap a közös vagyonból nagyobb részt, mert a közös tartozásból is többet vállalt át, és az átvállalt tartozás összege az értékkülönbözetet kiegyenlíti.  Ilyen esetben illeték kiszabásának nincs helye.

Az elmondottak élettársak közös tulajdonának megszüntetése esetén is irányadó.

Közös tulajdon megszüntetése

Közös tulajdon, Polgári jog, Ügyvéd válaszol, , , , ,
Share Button

Gyermekeim az elhunyt édesapjuk helyett, örököltek az apai nagyapjuk után 1/6 részt.

Hárman voltak testvérek, két fiú, akik egy anyától származnak, de a második feleségtől is volt egy leánygyermek, aki most az édesanyja halála után megörökölte a részét 3/6-od részt, így van neki 4/6 része az egyik fiú testvér 1/6 és a gyermekeimnek 1/6-od rész.

A leánygyermek beköltözött a házba és nem hajlandó tárgyalni a testvérével sem az én gyermekeimmel sem.

Mit lehet ez esetben tenni? Szeretném normálisan lerendezni amennyiben lehetséges, de sajnos sok pénzünk nincs az évekig tartó pereskedéshez.

Az öröklés kényszer közös tulajdont eredményezett. Ha ennek fenntartása nem áll érdekében a tulajdonostársak közül bármelyiknek – kérnie kell annak megszüntetését.

Első körben javasolt a benn lakót felhívni hogy váltsa meg a többi benn nem lakó tulajdonostárs tulajdoni hányadát. Ha erre nem hajlandó  vagy nem képes a bíróságtól lehet kérni a közös tulajdon megszüntetését.

A bennlakó tulajdonostárs  ha használja a nem ott lakó társai ingatlan hányadát is bérleti díj fizetésére is kötelezhető, (maximum hat hónapra visszamenőleg) mely a tulajdonközösség megszüntetésekor elszámolási tétel.

Természetbeni kizárólagos használat

Közös tulajdon, Polgári jog, Ügyvéd válaszol, , , , ,
Share Button

A szüleimtől kapnék egy kertes házat, azzal a feltétellel, hogy haszonélvezők lesznek. Én arra a telekre építenék egy kis házikót.

Meg lehet-e azt oldani, hogy az általam épített ingatlanra ne legyen haszonélvezetük, csak arra, ami az adás-vétel pillanatában is megvolt? Vagy ez csak a jóindulatuktól függ?

Egyáltalán építkezhetek az ő engedélyük nélkül? Esetleg felhúzhatok kerítést a két lakóépület közé? Válaszát előre is köszönöm.

Ha jól értem:  ajándékozás tárgyát képező ingatlanon szülei háza áll, mely ingatlan  másik felére Ön szeretne építkezni úgy, hogy az egész ingatlant ajándékozzák a Szülők –  de visszatartott haszonélvezeti jogukkal.

Ha így van, javaslom, hogy  pl. az ingatlan ½ -ed tulajdoni jogát szerezze meg Ön – ajándékozással vagy adásvétellel (illetékmentesen) – de ezzel egyidejűleg egész ingatlanra készíttessenek  természetben kizárólagos használati megosztási vázrajzot is.

Ebben rögzítenék mely tulajdonost  melyik ingatlanrész használata illeti mindenkor kizárólagosan  – jogutódaikra is kiterjedő hatállyal. Így szükségtelenné válhat a haszonélvezet visszatartása és Ön saját jogán rendelkezhet az ingatlanrészével (építkezhet, kerítést húzhat stb.).

Osztatlan közös tulajdonú ingatlan használata

Közös tulajdon, Polgári jog, Ügyvéd válaszol, , , ,
Share Button

Édesapám évekkel ezelőtt elhunyt. A házát édesanyám örökölte 1/2 részben, a másik felét a 8 gyerek. Édesanyám is elhunyt, hagyatéki tárgyalás még nem volt.

Egyik gyerek ellen végrehajtási eljárás alkalmával megvettük a tulajdonrészét. Most ismét örökös ő is, és birtokba szeretné venni a házat, viszont életvitele miatt mi, a többi gyerek ezt nem szeretnénk.

Édesanyám szeretett volna végrendeletet írni, amire már sajnos nem került sor, viszont tudjuk, hogy Ő nem lett volna örökös a szerint.

Hivatalos úton hogyan lehet megakadályozni hogy ő oda beköltözhessen és esetlegesen károkat okozzon ottlétével?

1/16-od tulajdonos lesz az Ön által említett örökös. Ennyied részben jogosult az ingatlan használatára – nem többre. Ha többet használ  – a többi  tulajdonostársat a többlethasználatért  használati díj illeti.

Javaslom  váltsa magához az egyik tulajdonostárs az egész ingatlant (fizesse ki többi tulajdonostársat) vagy kezdeményezzék a hagyaték átadása után a közös tulajdon megszűntetését: közös értékesítéssel, végső soron bíróság útján (árveréssel).

Élettársi vagyonmegosztás

Közös tulajdon, Polgári jog, Ügyvéd válaszol, , , ,
Share Button

Élettársi vagyonmegosztással kapcsolatban szeretnék kérdezni. Az élettársi kapcsolat alatt vásároltunk egy házat ami 50-50%-ban került a nevünkre.

A vételárban benne volt a párom kapcsolat előtti lakásának ára (8 millió) is és hitelt is vettünk fel rá.(A ház jelenlegi piaci ára 30 millió körül van).

Mivel a párom bankban dolgozik és kapott kedvezményes munkáltatói hitelt így a hitel csak az ő nevén szerepelt. Mivel én ez idő alatt a közös gyermekünket neveltem otthon és a háztartást vezettem (valamint besegítettem a párom nevén lévő cégben) a gyes-en, gyed-en kívül nem volt jövedelmem vagyis a hitel törlesztőrészleteit is a párom bankszámlájáról fizettük.

Érdeklődni szeretnék, hogy ebben az esetben a házból milyen részre tarthatok igényt?  A gyerekre természetesen már nem tart igényt a párom a ház árából pedig mindössze 5 millió forintot akar adni.

Az ő ügyvédje szerint őt illeti meg a korábbi lakásának ára (8 millió) és a felvett hitel teljes összege mivel az ő számlájáról történt a törlesztés.

Lehetséges, hogy az, hogy én a közös gyermekünket neveltem és a háztartást vezettem semmit nem jelent a párom pedig ez alatt a saját vagyonát gyarapította?

Az élettársi viszony az érzelmi kapcsolaton felül gazdasági kapcsolat is. Fennállása alatt az élettársak közös tulajdonosai lesznek mindannak, amit együttélésük alatt közös gazdálkodásuk során szereztek.

A szerzésben való közreműködésük aránya feltárása során nem csak a felek jövedelmét kell vizsgálni, hanem az élettársak által folytatott tevékenységeket is, mint például a gyermek nevelést.

Mindezeket az együttélés teljes időszakában kell vizsgálni és ezek összevetésével lehet a közreműködés arányát megállapítani.

A háztartásban végzett munka az élettársi vagyonközösség során elismert gazdasági tevékenység. Ugyanilyen a másik élettárs vállalkozásában végzett munka is.

Mindkettő a szerzésben való közreműködésnek számít. Gazdasági értékének meghatározása a vonatkozó bírói gyakorlat szerint történik.

Fontos szabály, ha a szerzésben való közreműködés aránya a bírósági  bizonyítási eljárás lefolytatása során sem állapítható meg, azt egyenlőnek kell tekinteni.

Közös tulajdon megszüntetése

Közös tulajdon, Polgári jog, Ügyvéd válaszol, , ,
Share Button

Elváltam a férjemtől és a házunk eladásával megbíztunk egy ingatlanközvetítőt.

Ő talált is egy vevőt, de a volt férjem már nem akarja eladni, de engem se tud kifizetni.

Mit tehetek ebben az ügyben, hogy aláírja az adásvételi szerződést.

Jogi eszközzel  a szerződés aláírását nem lehet kikényszerítenie. Ebben a körben  a meggyőzésnek van domináns szerepe.

Tudassa tehát volt férjével, hogy szándékozik a közös tulajdont megszüntető pert kezdeményezni – ha a Ő a közös értékesítéstől elzárkózik.

Ebben az esetben általában árverésre kerül sor –mely egyikőjüknek sem érdeke.

Közös tulajdon megszüntetése családon belül

Közös tulajdon, Polgári jog, Ügyvéd válaszol, , , ,
Share Button

Nagymamám megörökölte egy viszonylag nagy értékű ingatlan 3/4 tulajdonrészét, valamint haszonélvezete is van az ingatlanon. Tulajdonrészét szeretné nekem (unokájának) ajándékozni. A problémánk az 1/4 rész tulajdonosával van. 

A későbbiekben szeretnék az ingatlanba beköltözni, azonban előtte különböző értéknövelő beruházásokat szeretnék végrehajtani.

A tulajdonostársat többször megkerestük kivásárlási ajánlattal, azonban a tulajdonrészét jóval többre értékeli a valósnál. Mindenképp szeretném, hogy a tulajdonomba kerüljön a teljes ingatlan, hisz nyilván a beruházásokhoz nem fog hozzájárulni.

Szükséges-e a tulajdonostárs beleegyezése az ajándékozáshoz?
Hogyan kerülhetne a tulajdonomba az ingatlan, ha az 1/4 rész értékén nem tudunk közösen megegyezni? Van-e erre valami jogi lehetőség?

Nagymama ajándékozásához nem kell a tulajdonostárs beleegyezése. Nagymama illetékmentesen ajándékozhatja a 3/4 ingatlant unokájára. Így új osztatlan közös tulajdon keletkezik a1 1/4 rész tulajdonosával.

A közös tulajdon megszüntetését, -ha békés úton nem megy-bíróságtól lehet kezdeményezni. Ebben az eljárásban Önnek lehetősége lesz megváltással megszerezni az 1/4 részt is. Az értéke igazságügyi szakértő állapítja meg, nem a kisebbségi tulajdonostárs.

Közös tulajdon megszüntetése haszonélvezettel terhelt ingatlan esetében

Közös tulajdon, Polgári jog, Ügyvéd válaszol, , , , ,
Share Button

Édesanyán 10 évig élt valakivel, aki a halála előtt írt egy végrendeletet, miszerint én vagyok az egyik örökös, a másik örökös a vér szerinti lánya, édesanyámnak pedig lakhatási joga van a tulajdonban.

A vér szerinti lány nem él velünk, viszont édesanyám az ingatlanban lakik. Most ügyvédhez fordult és követeli az ő részét, mégpedig készpénzben, mivel az ingatlant nem sikerült eladnunk.

Tartunk attól, hogy az ingatlant el fogják árverezni, mivel nem tudjuk őt kifizetni. Kérdezni szeretném, hogy ez lehetséges e és mivel tudnánk védekezni? Még annyit, hogy a végrendeletben le van írva, hogy édesanyámnak élete végéig lakhatást kell biztosítanunk, mind a ketten.

A közös tulajdon megszüntetését bármely tulajdonostárs kérheti  bíróságtól, ha peren kívüli egyezség, vagy eladás útján a közös tulajdon nem szűnik meg.

Önöknek jogában állna megváltani az ingatlant a tulajdonostárstól, de nem tudják. Javaslom, hogy próbálják meg az ingatlan közös értékesítését,  és a vételár felosztását, ugyanis ha bíróság árverés útján szünteti meg a közös tulajdont, anyagilag sokkal rosszabbul járnak.

A közös értékesítésnél édesanya haszonélvezeti joga komoly értéket képvisel. ha az ingatlan 12 Mft értékű, és édesanya 65 évnál idősebb, akkor a haszonélvezet értéke (2.400.000 Ft) Az önre és a másik tulajdonosra eső rész fejenként 4, 8 MFt.

Vegyék ezt figyelembe, ha mégis kifizetnék a másik tulajdonostársat.

A közös tulajdon megszüntetését sajnos megakadályozni nem lehet, mert a másik tulajdonostárs kérelmére a bíróságnak döntenie kell, és ez a döntés végső soron nem lehet más, mint az árverés.

Házastársi közös vagyon

Közös tulajdon, Polgári jog, Ügyvéd válaszol, ,
Share Button

Házasságunk alatt a férjem külön vagyonából ingatlant vásároltunk, de házasságkötéskor nem írtunk vagyonszerződést, melyben leírtuk volna, hogy van a férjemnek külön vagyona.

Csak a férjem nevére került az ingatlan, mert én sajnos bar listás vagyok. A kérdésem az, hogy ügyvéd előtt kell-e nyilatkozni, és mikor?

Az ingatlan a napokban kerül bejegyzésre a férjem nevére a földhivatalban. 

A házastársi közös vagyon mindaz, ami nem tartozik valamelyik fél külön vagyonába.

A házastárs külön vagyonához tartozik:

a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy,

a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy, 

a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgy,

a külön vagyon értékén szerzett vagyontárgy. Az ingatlan jogi sorsa a jogszabálynak megfelelően alakult – ezért külön nyilatkozatra nincs szükség.

7 / 8 oldal« Első...45678