Vissza az előző oldalra

Eljárás a közjegyző előtt

Hogyan jelenthető be igény örökségre? Hogyan deríthető ki, milyen ingatlan-hagyaték van örökhagyó nevén?

Share Button

Két gyermekem édesapjától 25 éve elváltunk, azóta nincs
is kapcsolat köztünk-köztük, nem fizetett gyerektartást sem. Újra megnősült
és lett két gyermeke, jó módban élnek.

Van -e mód arra, hogy valamilyen nyilvántartásba felvetessem a gyerekeimet, hogyha esetleg elhalálozása esetén lenne hagyaték, a hagyatékfelvételnél ne tagadhassák le a
gyermekeimet. Tisztában vagyok vele, hogy megoldható nyilván, hogy halálakor
ne legyen semmi tulajdonjoga.

Halálesetkor a hagyatéki eljárást bármely örökös megindíthatja. Ha az örökös
feltételezi, hogy ingatlanhagyaték maradt az örökhagyó után – de azok
helyrajzi számát nem ismeri – kérheti a hagyatéki eljárásban eljáró
hatóságot (önkormányzat, közjegyző), hogy az örökhagyó nevére keresve a
Takarnet rendszerből derítse ki, van-e örökhagyó nevén a magyar
ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett ingatlan.  Ha igen, a vér szerinti
gyermek örököl. Ha örökhagyó halála előtt 5 évvel azt örökhagyó
elajándékozta, az ajándékozásból kimaradt vér szerinti gyermek kötelesrészre
jogosult.

Ki a törvényes örökös, ha sem a felmenők, sem a testvérek nem élnek?

Share Button

Az lenne a kérdésem, hogy ki lesz a kb. 20 hektáros földterület örököse, ha a nagybátyánknak nincs gyermeke, nem élnek a szülők és az egyetlen testvére (Édesanyánk) is elhunyt? (Nem vagyunk földművesek.)

 “A törvényes öröklési rend első körben egyenes ágon zajlik: örökhagyó gyermeke és szülei között – ha nincs házastársa, míg második körben – ha nincs gyermek és szülő – a testvér az örökös.” – olvastam egyik válaszában. Abban az esetben, amikor sem szülő, sem testvér nem él már, de a korábban elhunyt testvérnek vannak gyerekei, örökölhetik-e a testvér leszármazottai a nagybátyjuk vagyonát?

Ha testvér leszármazói vannak csupán – mint törvényes örökösök – ők fejenként egyenlő arányban örökölnek.

Örökölhető-e földtulajdon agrárvégzettséggel nem rendelkező házastárs által?

Share Button

Férjemmel közel negyven éve vagyunk házasok.  Mindkettőnknek második házassága. Ő hozott két fiút, én egyet, és született egy közös.

 Az én fiamat nem vette a nevére, nem is fog örökölni a férjem halála esetén semmit. 

Ellenben kérdésem az: a férjem a rendszerváltás idején, amikor már több mint húsz éves házasságban éltünk visszalicitált 20 hektáros földtulajdont. Engem azóta bejelentett a családi gazdaság tagjának. Viszont azt hallottam, hogy ha nincs agrárvégzettségem, vagy Aranykalászos gazda igazolványom, a férjem esetleges halála esetén én nem öröklök semmit, csak a három fia.

Ezt roppant igazságtalannak tartanám, mert nekem egyéb vagyonom nincs, a fiam házában élünk, erre ugyan haszonélvezet van rátéve. Tehát ennyi amivel rendelkezem. Kérdésem tehát: ilyen feltételek mellett, ha a házastársam elhalálozna, a 20 hektár földből én semmit sem öröklök, még haszonélvezetet sem?

Mező- és erdőgazdasági földet törvényes öröklés útján mind belföldi és tagállami, mind pedig külföldi természetes személy korlátozás nélkül szerezhet, és hatósági engedélyezés sem szükséges hozzá.

Elsőként az örökhagyó gyermekei minősülnek törvényes örökösnek, akik fejenként egyenlő arányban örökölnek. Ha az örökhagyónak van túlélő házastársa, a Ptk. szabályai szerint ő is egy gyerek részt örököl a hagyatékból, vagyis öröklési jogi szempontból úgy kell rá tekinteni, mintha az elhunyt leszármazója volna.

Fontos változás, hogy a házastársat holtig tartó haszonélvezeti jog csak az örökhagyóval közösen lakott lakáson, valamint a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon illet meg, egyéb vagyontárgyakon, így a mező- és erdőgazdasági földön 2014. március 15-e óta már nem.

Mikor érvényesíthető köteles rész igény?

Share Button

Édesapámmal születésem óta nem ill. csak részben (egész életemben háromszor) tartottam a kapcsolatot. A háza és vagyona a mostoha húgomé lesz mert ott lakik. Egy nagyon nagy házról van szó és még egy másik lakásról. Lehet -e köteles részem ha édesapám nem gondoskodik rólam végrendeletében ill. ha húgom nevére irat/íratott mindent?

Örökölni vagy köteles részt érvényesíteni csak akkor lehet, ha van hagyatéki vagyon. Ha hagyatéki vagyon nincs, mert örökhagyó halálát megelőző 10 éven belül ajándékozással ingyenesen elidegenítette, akkor a köteles részre jogosult az igényét érvényesítheti hagyatéki eljárás keretében.

Mi minősül ági vagyonnak?

Share Button

Férjem 2016. decemberében tragikus hirtelenséggel elhalálozott, házasságunkból gyermek nem született. A közösen lakott lakáson kívül kizárólagos tulajdona volt egy lakótelepi ingatlan is, azon az anyósomnak és sógornőmnek holtig tartó haszonélvezeti joga van.

Az anyósom most hagyatéki pert indított velem szemben, mert azt állítja, hogy az ingatlan ági vagyon, így annak ő az örököse. Az ingatlan egyébként valamikor önkormányzati bérlakás volt, amelynek anyósom volt a bérlője.

Mivel anyósom ezt még a 30 %os kedvezményes áron sem tudta volna megvásárolni, ezért a vásárlás jogáról lemondott a férjem javára. Az adásvételi szerződében vevőként a férjem szerepelt, ő fizette ki (munkáltatói kölcsönből) a kedvezményes ár kezdő 10 %os részletet is, majd ő vett fel hitelt a fennmaradó rész megfizetésére is. Ezt házasságunkat megelőzően egyedül ő, majd házasságkötésünket követően közösen fizettük. Még jelenleg is van hátra valamekkora összeg a hitelből.

A kérdésem az lenne, hogy anyósom a fentiek miatt jogosan hivatkozik arra, hogy ez a lakás ági vagyon? Az anyósom egyébként hagyatéki igényt is bejelentett, arra hivatkozással, hogy az ingatlanban ablakot cseréltetett, illetve ő fizette a fűtés korszerűsítést is.

Ha mégsem tekinti a bíróság ezt ági vagyonnak, akkor hogy alakul majd az öröklés, illetve ezeknek a beruházásoknak a megfizetése.

Álláspontom szerint az ingatlan nem ági vagyon, mert ági vagyonnak minősül a hagyatékon belül az a vagyontárgy, amelyik az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről öröklés vagy ingyenes juttatás útján hárult. A haszonélvező értéknövelő beruházása az ingatlanba – ha az bizonyítható – elszámolási tétel lehet az örökösök által.

Örökös távollétáben hogyan tud osztályos egyezséget kötni a többi örökössel?

Share Button

Anyai ági nagyapám elhunyt! Édesanyám és édesapám sem él mar! Így hármunkra és anyukám testvérere + a nagymamára szállt az öröklés!

Mi hárman testvérek szeretnénk lemondani erről az örökségről a nagymama és nagybátyánk javára! Mi a hivatalos teendő ilyenkor úgy, hogy ketten külföldön tartózkodunk, csak a legkisebb testvér tartózkodik itthon, szóval a hagyatéki tárgyaláson hármunk közül 1 tud részt venni?

Örökösök a hagyatéki eljárásban úgynevezett osztályos egyezséget köthetnek. Egyezségük alapján az 5 örökösből 2 örökösnek adja át a közjegyző az örökséget.

A nyilatkozatot vagy személyesen kell megtenni vagy meghatalmazott jogi képviselő útján vagy írásbeli megállapodásban foglaltan. Javaslom, hogy a hagyatéki tárgyalás előtt helyi ügyvéddel konzultáljanak a legmegfelelőbb nyilatkozattételi mód kiválasztása és megtétele céljából.

Élettárs igényt tarthat -e örökségre, ha a hagyaték tárgyát bizonyíthatóan ő fizette?

Share Button

Élettársam, akivel 27 évig éltem közös háztartásban, végrendelet nélkül elhalálozott, így a tulajdonában levő személygépkocsit a hagyatéki végzés szerint az első házasságából született fia örökölte.

Az említett hagyaték vételi árát azonban én fizettem ki, amelyet számlákkal is tudok bizonyítani. Kérésem az lenne, hogy a személygépkocsi értékének hányad része illet meg engem?

A hagyatéki eljárásban lehetőség van úgynevezett hitelezői igénybejelentésre. Az öröklés tárgyát képező gépjármű esetében a hitelező igényt Önnek konkrét összegben lett volna lehetősége bejelenteni, amit elmulasztott.

Öröklést követően az örökössel szemben támaszthat hasonló polgári jogi igényt, mely esetben az összegszerűséget szintén Önnek kell megjelölni és az igény megalapozottságát bizonyítani banki bizonylattal, számlákkal stb.

Természetesen lehetőség van arra is, hogy közös megegyezésük alapján az örökös az Ön invesztícióját minden eljárás nélkül megfizesse.

Visszautasítható-e csak a hitel az örökségből?

Share Button

Párom édesapja tudomásunk szerint óriási hitelt halmozott fel az elmúlt időszakban. Édesanyjuktól külön ment, és az új kapcsolata miatt veszi fel sorra a hiteleket. Hallottuk hogy a munkahelyén is gondok kezdenek lenni. Félünk hogy ezt a rengeteg tartozást nekünk kell majd kifizetni. Hogyan tud a párom lemondani az esetleges hitel megörökléséről? Van egy családi házuk, de a szülők válófélben vannak. A családi házról is le kell mondani a hitel öröklésével együtt? Vagy lehet csak a hitelről lemondani?

A törvényes öröklés az örökös részéről nem kötelező. Ha az örökös úgy ítéli meg, hogy a hagyaték elfogadás részéről nem kívánatos a hagyatékot visszautasíthatja. A visszautasítás azonban nem válogatás a hagyatéki tárgyak közül, csak a hagyaték teljes visszautasítása lehetséges.

A visszautasítás az örökhagyó halálát követő jogi lehetőség, mely a leszármazókra nem hat ki. Ha a visszautasító gyermeke (leszármazója) is visszautasítja az örökséget – és minden további örökös is – az örökség a Magyar Államot illeti.

Hogyan járhatok el hagyatéki ügyben másik örökös képviseletében?

Share Button

Édesanyám 2015.09.12-én elhunyt. Én és a külföldön lakó húgom örököljük az ingatlanát , mely kb. 4 millió értékű.

Milyen formában küldjön testvérem meghatalmazást Olaszországból, hogy helyette egyedül teljes körűen mindent Magyarországon el tudjak intézni?

A tulajdon 1.2-1.2 részben osztódna. Ha a testvérem nem tud részt vállalni az ügyek rendezésében,  akkor helyette kell mindent fizetnem, ami a lakással, temetéssel, és egyéb dolgokkal kapcsolatos?

Ezeket hogy tudom magamnak visszatéríteni? A lakást egyébként el szándékozzuk adni ha sikerül.

A teljes körű meghatalmazást az Olaszországban élő testvér magyar konzul előtt aláírhatja, míg Ön magyarországi ügyvéd vagy közjegyző előtt. A hagyatéki eljárásban van lehetőség más örökössel szemben, az egyik örökös által fizetett és számlával igazolt költségek elszámolására.

 

Örökhagyó halálát követően élettársának van-e joga a közösen lakott lakást használni?

Share Button

Édesanyám 25 évig élt együtt az élettársával, aki tavaly augusztusban elhunyt. Az élettársnak két fia van az előző két házasságából és most ki akarják semmizni az édesanyámat.  Jövő május 31- a határidő, amíg ki kell költöznie.

Kérem adjon tanácsot mert az az ügyvéd, aki édesanyámat képviseli, nem biztat semmi jóval.

Az ügyben eljáró jogi képviselőnek igaza van, hiszen az élettársat a hatályos törvények kevésbé védik, mint a házastársat (kivéve bejegyzett élettárs).

A törvényes öröklés rendje szerint -ha édesanya élettársa végrendeletet nem tett-  az élettárs gyermekei lesznek az ingatlan örökösei. A bent lakó édesanyának tehát az örökösökkel kell megállapodásra jutnia további lakhatása vonatkozásában.

1 / 2 oldal12