Vissza az előző oldalra

Eljárás a közjegyző előtt

Kik örökölnek az elhunyt örökös után?

Share Button

Nagypapám 20 évvel ezelőtti halálakor Édesanyám én nővére 50-50%-ban örökölték meg a Nagymamám és Nagypapám által birtokolt ingatlant. A Nagymamám azóta is az ingatlanban lakik. Anyukám nővére nemrég elhunyt. Ki örökli meg az ő részét? Két nagykorú gyereke van, ők öröklik meg ezt a részt, tehát 50%-ban édesanyám, 25-25%-ban pedig a két gyerek tulajdona lesz az ingatlan, vagy valamilyen módon visszaszállhat az öröklési jog a nagymamámra?

Az örökhagyó gyermekei fejenként egyenlő arányban öröklik a hagyatékot, ha van az elhunytnak házastársa ő egy gyermek résznyit örököl és ha az elhunyttal közösen lakott ingatlant a halálozás idejében, akkor annak az ingatlannak a haszonélvezetét.

A házassági szerződés megváltoztatható-e a hagyatékátadáskor?

Share Button

Édesapám 70 éves korában megházasodott másodszor. A feleségnek is volt felnőtt gyermeke és ingó és ingatlan tulajdonai és neki is. Kötött házassági szerződést, amelyben kitértek arra, hogy a külön-külön tulajdonok (ingatlan, autók) haláluk esetén az egyenes ági leszármazott gyermeké lesz/marad. Nyilatkoztak arról, hogy haszonélvezeti jogukról is lemondanak, hogy az örökösök hozzájuthassanak örökségükhöz. Aláírva, letanúzva.

Édesapám elhunyt, a hagyatéki tárgyaláson a közjegyző azt mondta, hogy hiába van ez a papír aláírva mindkét házastárs által, az elhalt édesapám felesége dönti el, hogy igényt tart-e a haszonélvezetre az én általam megörökölt ingatlanra, vagy nem.

Természetesen igényt tart, nem lepődtem meg, de rendkívül igazságtalan ügy. Ő személyesen aláírta anno, hogy nem tart igényt erre.

Mennyi esélyem van érvényben tartani az édesapám és a feleség között írásban kötött szerződés rendelkezését?

A végrendeleti nyilatkozat a végrendelkező életében bármikor visszavonható, módosítható. A túlélő házastárs a hagyatéki eljárás során tette meg végrendeleti nyilatkozata módosítását, melyet a közjegyző álláspontom szerint jogilag helyesen akceptált.

Honnan szerezhetőek be egy korábbi hagyatéki eljárás dokumentumai? Milyen mértékig felel az örökös a tartozásokért?

Share Button

Páromat még pár hónapos korában édesapja elhagyta. Édesanyja azóta újraházasodott és páromat körülbelül 2 éves kora óta édesanyja és nevelőapukája neveli. Párom édesapja 25-30 éve elhunyt. Mikor párom abba a korba került, nevelőapjával elmentek és minden örökségről lemondtak,amit édesapja után örökölhet. 2015-ben azonban hozta a postás a levelet páromnak(34), hogy több, mint 1millió forintnyi tartozást örökölt édesapjától. (Itt azonban hozzátenném, hogy párom édesapjának lett 2 másik gyermeke is és tőlük semmi ilyesmit nem követelnek azóta sem.)

Próbáltuk kikérni a lemondó nyilatkozatot, de azt mondták, hogy nem találják. Azóta részletfizetéssel próbálunk kievickélni a tartozásból. Odáig értünk, már “csak” 300.000 forintnyi tartozásunk van. Azonban 3 nappal ezelőtt előkerült egy másik, szintén az édesapától örökölt, 800.000 forintnyi tartozás, amit szintén csak rajtunk követelnek. Ttöbb, mint 20 évig semmilyen levelet nem kapott a párom a hitelintézettől és sehonnan az örökölt tartozás miatt, jogosan követelhetik-e rajta ezt a nem kevés összeget?!

Lehetséges-e az, hogy a lemondó nyilatkozat csak úgy “eltűnjön” ? Lehetséges-e bármi olyan jogi lépés amellyel tisztázhatjuk, hogy párom anno minden örökségről lemondott, így jogtalanul követelik rajta édesapja után örökölt tartozást?!

Ha volt hagyatéki eljárás, annak iratait az illetékes közjegyzőtől, vagy jogutódjától, vagy az illetékes megyei levéltártól próbálja beszerezni.

Fontos tudni, hogy örökségről lemondani örökhagyó életében örökhagyóval kötött kétoldalú megállapodással lehet. Kiskorú örökös esetén ehhez szükséges a gyámhatósági hozzájárulás is. A hagyatéki tárgyaláson az örökséget visszautasítani lehet, kiskorú örökös esetén ehhez szükséges a gyámhatósági hozzájárulása is. Ha a hagyatékban ingatlan is volt, javaslom szerezze be annak tulajdoni lapját, melyen, ha öröklés jogcímen az Ön neve is fel van tüntetve, akkor valószínűsíthető, hogy nem mondott le, nem utasította vissza az örökséget.

Fontos szabály, hogy az örökös csak a hagyaték erejéig, azaz örökrésze erejéig felel a hitelezőkkel szemben az örökhagyó tartozásaiért.

 

Hogyan jelenthető be igény örökségre? Hogyan deríthető ki, milyen ingatlan-hagyaték van örökhagyó nevén?

Share Button

Két gyermekem édesapjától 25 éve elváltunk, azóta nincs
is kapcsolat köztünk-köztük, nem fizetett gyerektartást sem. Újra megnősült
és lett két gyermeke, jó módban élnek.

Van -e mód arra, hogy valamilyen nyilvántartásba felvetessem a gyerekeimet, hogyha esetleg elhalálozása esetén lenne hagyaték, a hagyatékfelvételnél ne tagadhassák le a
gyermekeimet. Tisztában vagyok vele, hogy megoldható nyilván, hogy halálakor
ne legyen semmi tulajdonjoga.

Halálesetkor a hagyatéki eljárást bármely örökös megindíthatja. Ha az örökös
feltételezi, hogy ingatlanhagyaték maradt az örökhagyó után – de azok
helyrajzi számát nem ismeri – kérheti a hagyatéki eljárásban eljáró
hatóságot (önkormányzat, közjegyző), hogy az örökhagyó nevére keresve a
Takarnet rendszerből derítse ki, van-e örökhagyó nevén a magyar
ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett ingatlan.  Ha igen, a vér szerinti
gyermek örököl. Ha örökhagyó halála előtt 5 évvel azt örökhagyó
elajándékozta, az ajándékozásból kimaradt vér szerinti gyermek kötelesrészre
jogosult.

Ki a törvényes örökös, ha sem a felmenők, sem a testvérek nem élnek?

Share Button

Az lenne a kérdésem, hogy ki lesz a kb. 20 hektáros földterület örököse, ha a nagybátyánknak nincs gyermeke, nem élnek a szülők és az egyetlen testvére (Édesanyánk) is elhunyt? (Nem vagyunk földművesek.)

 “A törvényes öröklési rend első körben egyenes ágon zajlik: örökhagyó gyermeke és szülei között – ha nincs házastársa, míg második körben – ha nincs gyermek és szülő – a testvér az örökös.” – olvastam egyik válaszában. Abban az esetben, amikor sem szülő, sem testvér nem él már, de a korábban elhunyt testvérnek vannak gyerekei, örökölhetik-e a testvér leszármazottai a nagybátyjuk vagyonát?

Ha testvér leszármazói vannak csupán – mint törvényes örökösök – ők fejenként egyenlő arányban örökölnek.

Örökölhető-e földtulajdon agrárvégzettséggel nem rendelkező házastárs által?

Share Button

Férjemmel közel negyven éve vagyunk házasok.  Mindkettőnknek második házassága. Ő hozott két fiút, én egyet, és született egy közös.

 Az én fiamat nem vette a nevére, nem is fog örökölni a férjem halála esetén semmit. 

Ellenben kérdésem az: a férjem a rendszerváltás idején, amikor már több mint húsz éves házasságban éltünk visszalicitált 20 hektáros földtulajdont. Engem azóta bejelentett a családi gazdaság tagjának. Viszont azt hallottam, hogy ha nincs agrárvégzettségem, vagy Aranykalászos gazda igazolványom, a férjem esetleges halála esetén én nem öröklök semmit, csak a három fia.

Ezt roppant igazságtalannak tartanám, mert nekem egyéb vagyonom nincs, a fiam házában élünk, erre ugyan haszonélvezet van rátéve. Tehát ennyi amivel rendelkezem. Kérdésem tehát: ilyen feltételek mellett, ha a házastársam elhalálozna, a 20 hektár földből én semmit sem öröklök, még haszonélvezetet sem?

Mező- és erdőgazdasági földet törvényes öröklés útján mind belföldi és tagállami, mind pedig külföldi természetes személy korlátozás nélkül szerezhet, és hatósági engedélyezés sem szükséges hozzá.

Elsőként az örökhagyó gyermekei minősülnek törvényes örökösnek, akik fejenként egyenlő arányban örökölnek. Ha az örökhagyónak van túlélő házastársa, a Ptk. szabályai szerint ő is egy gyerek részt örököl a hagyatékból, vagyis öröklési jogi szempontból úgy kell rá tekinteni, mintha az elhunyt leszármazója volna.

Fontos változás, hogy a házastársat holtig tartó haszonélvezeti jog csak az örökhagyóval közösen lakott lakáson, valamint a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon illet meg, egyéb vagyontárgyakon, így a mező- és erdőgazdasági földön 2014. március 15-e óta már nem.

Mikor érvényesíthető köteles rész igény?

Share Button

Édesapámmal születésem óta nem ill. csak részben (egész életemben háromszor) tartottam a kapcsolatot. A háza és vagyona a mostoha húgomé lesz mert ott lakik. Egy nagyon nagy házról van szó és még egy másik lakásról. Lehet -e köteles részem ha édesapám nem gondoskodik rólam végrendeletében ill. ha húgom nevére irat/íratott mindent?

Örökölni vagy köteles részt érvényesíteni csak akkor lehet, ha van hagyatéki vagyon. Ha hagyatéki vagyon nincs, mert örökhagyó halálát megelőző 10 éven belül ajándékozással ingyenesen elidegenítette, akkor a köteles részre jogosult az igényét érvényesítheti hagyatéki eljárás keretében.

Mi minősül ági vagyonnak?

Share Button

Férjem 2016. decemberében tragikus hirtelenséggel elhalálozott, házasságunkból gyermek nem született. A közösen lakott lakáson kívül kizárólagos tulajdona volt egy lakótelepi ingatlan is, azon az anyósomnak és sógornőmnek holtig tartó haszonélvezeti joga van.

Az anyósom most hagyatéki pert indított velem szemben, mert azt állítja, hogy az ingatlan ági vagyon, így annak ő az örököse. Az ingatlan egyébként valamikor önkormányzati bérlakás volt, amelynek anyósom volt a bérlője.

Mivel anyósom ezt még a 30 %os kedvezményes áron sem tudta volna megvásárolni, ezért a vásárlás jogáról lemondott a férjem javára. Az adásvételi szerződében vevőként a férjem szerepelt, ő fizette ki (munkáltatói kölcsönből) a kedvezményes ár kezdő 10 %os részletet is, majd ő vett fel hitelt a fennmaradó rész megfizetésére is. Ezt házasságunkat megelőzően egyedül ő, majd házasságkötésünket követően közösen fizettük. Még jelenleg is van hátra valamekkora összeg a hitelből.

A kérdésem az lenne, hogy anyósom a fentiek miatt jogosan hivatkozik arra, hogy ez a lakás ági vagyon? Az anyósom egyébként hagyatéki igényt is bejelentett, arra hivatkozással, hogy az ingatlanban ablakot cseréltetett, illetve ő fizette a fűtés korszerűsítést is.

Ha mégsem tekinti a bíróság ezt ági vagyonnak, akkor hogy alakul majd az öröklés, illetve ezeknek a beruházásoknak a megfizetése.

Álláspontom szerint az ingatlan nem ági vagyon, mert ági vagyonnak minősül a hagyatékon belül az a vagyontárgy, amelyik az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről öröklés vagy ingyenes juttatás útján hárult. A haszonélvező értéknövelő beruházása az ingatlanba – ha az bizonyítható – elszámolási tétel lehet az örökösök által.

Örökös távollétáben hogyan tud osztályos egyezséget kötni a többi örökössel?

Share Button

Anyai ági nagyapám elhunyt! Édesanyám és édesapám sem él mar! Így hármunkra és anyukám testvérere + a nagymamára szállt az öröklés!

Mi hárman testvérek szeretnénk lemondani erről az örökségről a nagymama és nagybátyánk javára! Mi a hivatalos teendő ilyenkor úgy, hogy ketten külföldön tartózkodunk, csak a legkisebb testvér tartózkodik itthon, szóval a hagyatéki tárgyaláson hármunk közül 1 tud részt venni?

Örökösök a hagyatéki eljárásban úgynevezett osztályos egyezséget köthetnek. Egyezségük alapján az 5 örökösből 2 örökösnek adja át a közjegyző az örökséget.

A nyilatkozatot vagy személyesen kell megtenni vagy meghatalmazott jogi képviselő útján vagy írásbeli megállapodásban foglaltan. Javaslom, hogy a hagyatéki tárgyalás előtt helyi ügyvéddel konzultáljanak a legmegfelelőbb nyilatkozattételi mód kiválasztása és megtétele céljából.

Élettárs igényt tarthat -e örökségre, ha a hagyaték tárgyát bizonyíthatóan ő fizette?

Share Button

Élettársam, akivel 27 évig éltem közös háztartásban, végrendelet nélkül elhalálozott, így a tulajdonában levő személygépkocsit a hagyatéki végzés szerint az első házasságából született fia örökölte.

Az említett hagyaték vételi árát azonban én fizettem ki, amelyet számlákkal is tudok bizonyítani. Kérésem az lenne, hogy a személygépkocsi értékének hányad része illet meg engem?

A hagyatéki eljárásban lehetőség van úgynevezett hitelezői igénybejelentésre. Az öröklés tárgyát képező gépjármű esetében a hitelező igényt Önnek konkrét összegben lett volna lehetősége bejelenteni, amit elmulasztott.

Öröklést követően az örökössel szemben támaszthat hasonló polgári jogi igényt, mely esetben az összegszerűséget szintén Önnek kell megjelölni és az igény megalapozottságát bizonyítani banki bizonylattal, számlákkal stb.

Természetesen lehetőség van arra is, hogy közös megegyezésük alapján az örökös az Ön invesztícióját minden eljárás nélkül megfizesse.

1 / 3 oldal123