Vissza az előző oldalra

Eljárás a közjegyző előtt

Mikor érvényesíthető köteles rész igény?

Share Button

Édesapámmal születésem óta nem ill. csak részben (egész életemben háromszor) tartottam a kapcsolatot. A háza és vagyona a mostoha húgomé lesz mert ott lakik. Egy nagyon nagy házról van szó és még egy másik lakásról. Lehet -e köteles részem ha édesapám nem gondoskodik rólam végrendeletében ill. ha húgom nevére irat/íratott mindent?

Örökölni vagy köteles részt érvényesíteni csak akkor lehet, ha van hagyatéki vagyon. Ha hagyatéki vagyon nincs, mert örökhagyó halálát megelőző 10 éven belül ajándékozással ingyenesen elidegenítette, akkor a köteles részre jogosult az igényét érvényesítheti hagyatéki eljárás keretében.

Mi minősül ági vagyonnak?

Share Button

Férjem 2016. decemberében tragikus hirtelenséggel elhalálozott, házasságunkból gyermek nem született. A közösen lakott lakáson kívül kizárólagos tulajdona volt egy lakótelepi ingatlan is, azon az anyósomnak és sógornőmnek holtig tartó haszonélvezeti joga van.

Az anyósom most hagyatéki pert indított velem szemben, mert azt állítja, hogy az ingatlan ági vagyon, így annak ő az örököse. Az ingatlan egyébként valamikor önkormányzati bérlakás volt, amelynek anyósom volt a bérlője.

Mivel anyósom ezt még a 30 %os kedvezményes áron sem tudta volna megvásárolni, ezért a vásárlás jogáról lemondott a férjem javára. Az adásvételi szerződében vevőként a férjem szerepelt, ő fizette ki (munkáltatói kölcsönből) a kedvezményes ár kezdő 10 %os részletet is, majd ő vett fel hitelt a fennmaradó rész megfizetésére is. Ezt házasságunkat megelőzően egyedül ő, majd házasságkötésünket követően közösen fizettük. Még jelenleg is van hátra valamekkora összeg a hitelből.

A kérdésem az lenne, hogy anyósom a fentiek miatt jogosan hivatkozik arra, hogy ez a lakás ági vagyon? Az anyósom egyébként hagyatéki igényt is bejelentett, arra hivatkozással, hogy az ingatlanban ablakot cseréltetett, illetve ő fizette a fűtés korszerűsítést is.

Ha mégsem tekinti a bíróság ezt ági vagyonnak, akkor hogy alakul majd az öröklés, illetve ezeknek a beruházásoknak a megfizetése.

Álláspontom szerint az ingatlan nem ági vagyon, mert ági vagyonnak minősül a hagyatékon belül az a vagyontárgy, amelyik az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről öröklés vagy ingyenes juttatás útján hárult. A haszonélvező értéknövelő beruházása az ingatlanba – ha az bizonyítható – elszámolási tétel lehet az örökösök által.

Örökös távollétáben hogyan tud osztályos egyezséget kötni a többi örökössel?

Share Button

Anyai ági nagyapám elhunyt! Édesanyám és édesapám sem él mar! Így hármunkra és anyukám testvérere + a nagymamára szállt az öröklés!

Mi hárman testvérek szeretnénk lemondani erről az örökségről a nagymama és nagybátyánk javára! Mi a hivatalos teendő ilyenkor úgy, hogy ketten külföldön tartózkodunk, csak a legkisebb testvér tartózkodik itthon, szóval a hagyatéki tárgyaláson hármunk közül 1 tud részt venni?

Örökösök a hagyatéki eljárásban úgynevezett osztályos egyezséget köthetnek. Egyezségük alapján az 5 örökösből 2 örökösnek adja át a közjegyző az örökséget.

A nyilatkozatot vagy személyesen kell megtenni vagy meghatalmazott jogi képviselő útján vagy írásbeli megállapodásban foglaltan. Javaslom, hogy a hagyatéki tárgyalás előtt helyi ügyvéddel konzultáljanak a legmegfelelőbb nyilatkozattételi mód kiválasztása és megtétele céljából.

Élettárs igényt tarthat -e örökségre, ha a hagyaték tárgyát bizonyíthatóan ő fizette?

Share Button

Élettársam, akivel 27 évig éltem közös háztartásban, végrendelet nélkül elhalálozott, így a tulajdonában levő személygépkocsit a hagyatéki végzés szerint az első házasságából született fia örökölte.

Az említett hagyaték vételi árát azonban én fizettem ki, amelyet számlákkal is tudok bizonyítani. Kérésem az lenne, hogy a személygépkocsi értékének hányad része illet meg engem?

A hagyatéki eljárásban lehetőség van úgynevezett hitelezői igénybejelentésre. Az öröklés tárgyát képező gépjármű esetében a hitelező igényt Önnek konkrét összegben lett volna lehetősége bejelenteni, amit elmulasztott.

Öröklést követően az örökössel szemben támaszthat hasonló polgári jogi igényt, mely esetben az összegszerűséget szintén Önnek kell megjelölni és az igény megalapozottságát bizonyítani banki bizonylattal, számlákkal stb.

Természetesen lehetőség van arra is, hogy közös megegyezésük alapján az örökös az Ön invesztícióját minden eljárás nélkül megfizesse.

Visszautasítható-e csak a hitel az örökségből?

Share Button

Párom édesapja tudomásunk szerint óriási hitelt halmozott fel az elmúlt időszakban. Édesanyjuktól külön ment, és az új kapcsolata miatt veszi fel sorra a hiteleket. Hallottuk hogy a munkahelyén is gondok kezdenek lenni. Félünk hogy ezt a rengeteg tartozást nekünk kell majd kifizetni. Hogyan tud a párom lemondani az esetleges hitel megörökléséről? Van egy családi házuk, de a szülők válófélben vannak. A családi házról is le kell mondani a hitel öröklésével együtt? Vagy lehet csak a hitelről lemondani?

A törvényes öröklés az örökös részéről nem kötelező. Ha az örökös úgy ítéli meg, hogy a hagyaték elfogadás részéről nem kívánatos a hagyatékot visszautasíthatja. A visszautasítás azonban nem válogatás a hagyatéki tárgyak közül, csak a hagyaték teljes visszautasítása lehetséges.

A visszautasítás az örökhagyó halálát követő jogi lehetőség, mely a leszármazókra nem hat ki. Ha a visszautasító gyermeke (leszármazója) is visszautasítja az örökséget – és minden további örökös is – az örökség a Magyar Államot illeti.

Hogyan járhatok el hagyatéki ügyben másik örökös képviseletében?

Share Button

Édesanyám 2015.09.12-én elhunyt. Én és a külföldön lakó húgom örököljük az ingatlanát , mely kb. 4 millió értékű.

Milyen formában küldjön testvérem meghatalmazást Olaszországból, hogy helyette egyedül teljes körűen mindent Magyarországon el tudjak intézni?

A tulajdon 1.2-1.2 részben osztódna. Ha a testvérem nem tud részt vállalni az ügyek rendezésében,  akkor helyette kell mindent fizetnem, ami a lakással, temetéssel, és egyéb dolgokkal kapcsolatos?

Ezeket hogy tudom magamnak visszatéríteni? A lakást egyébként el szándékozzuk adni ha sikerül.

A teljes körű meghatalmazást az Olaszországban élő testvér magyar konzul előtt aláírhatja, míg Ön magyarországi ügyvéd vagy közjegyző előtt. A hagyatéki eljárásban van lehetőség más örökössel szemben, az egyik örökös által fizetett és számlával igazolt költségek elszámolására.

 

Örökhagyó halálát követően élettársának van-e joga a közösen lakott lakást használni?

Share Button

Édesanyám 25 évig élt együtt az élettársával, aki tavaly augusztusban elhunyt. Az élettársnak két fia van az előző két házasságából és most ki akarják semmizni az édesanyámat.  Jövő május 31- a határidő, amíg ki kell költöznie.

Kérem adjon tanácsot mert az az ügyvéd, aki édesanyámat képviseli, nem biztat semmi jóval.

Az ügyben eljáró jogi képviselőnek igaza van, hiszen az élettársat a hatályos törvények kevésbé védik, mint a házastársat (kivéve bejegyzett élettárs).

A törvényes öröklés rendje szerint -ha édesanya élettársa végrendeletet nem tett-  az élettárs gyermekei lesznek az ingatlan örökösei. A bent lakó édesanyának tehát az örökösökkel kell megállapodásra jutnia további lakhatása vonatkozásában.

Visszavonható-e a hagyatéki eljárás során tett ajándékozás?

Share Button

Édesapám halála után  a hagyatéki eljárás során egy családi házat- amit én és két testvérem örököltünk- elajándékoztuk. Kérdésem az lenne, hogy amit elajándékoztuk én és a testvéreim, vissza lehetne –e vonni?

A hagyatéki eljárás során tett ajándékozás az öröklésnek azon esete amely a hagyatéki eljárásban szereplő örökösök ez irányú egyezsége alapján jön létre. Az egyezséget az eljáró közjegyző hagyja  jóvá. A határozat ellen a meghozatalától számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek.

Fellebbezés hiányában a határozatot a közjegyző jogerőre emeli. A jogerős határozattal a földhivatal az adott ingatlan tulajdoni lapjára bejegyzi a megfelelő örökös tulajdoni jogát. A bejegyző határozat ellen is van helye fellebbezésnek.

Ha Önök mindkét fellebbezési lehetőséget elmulasztották, utólag fellebbezésnek helye már nincs. Így az ajándékot visszakövetelni már nem lehet.

 

Kérhető-e póthagyatéki eljárás, ha nem idéztek örökösként a hagyatéki tárgyalásra?

Share Button

Édesapám 2005-ben halt meg. Végrendeletet hagyott, melyben két gyermekére (a bátyámra és rám), fele-fele arányban hagyta a számláin (OTP, és deviza)lévő összegeket, de engem nem hívtak hagyatéki tárgyalásra (feltehetően a bátyám letagadott), mivel mindent a bátyám intézett az én megkérdezésem nélkül.

Az OTP számláját már levette még életében. Az a kérdésem, hogy felléphetnék-e a birtokomban lévő végrendelettel ennyi év után? Tudom, hogy már nem kapnék semmit, hiszen a testvérem eltulajdonította az összeget, de meg tudhatnám-e valamilyen módon, hogy mekkora összegtől fosztott meg a tulajdon bátyám?

Törvényes örökösök esetében végrendelet tételének általában akkor van jelentősége, ha az örökhagyó a törvényes öröklés mértékétől eltérő mértékben kívánja a törvényes örökösöket részesíteni.

Két leszármazó egyenlő arányban örököl a törvény szerint, ezt az öröklési rendet végrendelettel megerősíteni annyit jelent, minthogy a törvényes öröklést kimondani.

Ha van, ha nincs végrendelet a közjegyzőnek a hagyatéki tárgyalásra a törvényes örököst idéznie kell.

A közjegyző előtt szakban – a polgármesteri hivatalban – a hagyatéki ügyintézőnek kötelessége az örökösök személyének feltárása.

Ha nem derült ki egyik eljárásban sem, hogy Ön törvényes / végrendeleti örökös pót- hagyatéki eljárás kezdeményezését kérheti az illetéke polgármesteri hivatalban. illetve közjegyzőnél.

Kell-e közjegyzői díjat fizetnem, ha nem örökölök?

Share Button

Nagyapám 2008-ban elhunyt. Örököltem és fizettem illetékdíjat. A nagymamám tavaly hunyt el. Mennem kell hagyatékira, de eltartási szerződés miatt, én már nem fogok örökölni. A levélben az szerepel vigyek 48000 forintot. Akkor is fizetnem kell, ha ki vagyok zárva az örökségből?

A közjegyző díját az örökösök fizetik egyetemlegesen. Örökösnek az tekintendő, akit a vonatkozó hagyatékátadó végzésben a közjegyző örökösként említ, és a hagyatékból ténylegesen részesül.

Ha egy örököst a tárgyalásra idéznek, és nem lesz részese a hagyatéknak, -pl. mert öröklési szerződés alapján az eltartó kapja a hagyatékot-, nem kell közjegyzői díjat fizetnie.

Az idézésben a közjegyzői díjra utalás csupán tájékoztatás. A hagyatéki leltár alapján lehet megállapítani, hogy van-e pl. az öröklési szerződéssel lekötött vagyontárgyon kívül egyéb más hagyatéki vagyon is.Ha igen, azt a törvényes öröklés rendje szerint kell átadni a közjegyzőnek.

Megjegyzem : eltartási szerződéssel lekötött ingatlan nem képezheti hagyaték tárgyát, hiszen az eltartó már tulajdonosként van bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba.

1 / 2 oldal12