Vissza az előző oldalra

Hagyatéki eljárás

Hogyan juthat hozzá az ingóságok örököse az örökséghez, ha az ingatlantulajdonos nem engedi be a lakásba?

Hagyatéki eljárás, Öröklési jog, Ügyvéd válaszol,
Share Button

A párom nagypapája a napokban elhunyt. A 4 éve elhunyt feleségének a lakásában élt, melyre holtig tartó haszonélvezeti joga volt.

A végrendelet szerint az ingóságok örököse a párom, de a lakás amiben az ingóságok vannak, a 4 éve elhunyt feleség örököseié. Szeretnénk átnézni és elhozni a számunkra értékes dolgokat, de az örökösök nem akarnak beengedni a lakásba. Megtehetik-e ezt?

Az örökség tárgyai közé nem csak ingatlan, hanem ingó dolgok, mint pl. nagy értékű bútor, autó, bankszámla, pénz is tartoznak.

300.00.-Ft érték feletti ingóság esetén az örökösöknek lehetőségük van  –  hagyatéki eljárás megindításaként –   az ingó hagyaték leltározását kérni ugyanis a hagyatékot kérelemre leltározni kell, ha az elhaltnak 300.000,-Ft-ot meghaladó értékű ingó vagyona van.

Az öröklési bizonyítvány kiállítását  olyan helyzetben lehet kérni , amikor leltározandó vagyon  azaz a  hagyatékhoz tartozó ingóság értéke a 300.000,- Ft-ot nem éri el .

Az eljárást az  illetékes önkormányzatnál lehet megindítani.

Indítható-e póthagyatéki eljárás?

Hagyatéki eljárás, Öröklési jog, Ügyvéd válaszol, , , , , , ,
Share Button

Nagyapám 2012.03.09-én hunyt el. Ingatlan vagyonát hagyatéki eljárás keretében átadták de a nagymamámmal együtt tulajdonosa volt egy tetemes bankszámlának-melyet nem.Egyetlen fiuk volt édesapám akivel emiatt megromlott a viszonya. A kérdésem az volna hogy van e édesapámnak jogorvoslatra lehetősége miszerint a nagyapám halála időpontjában a bankszámlán szereplő összeg apai részét ő örökölheti-e.

Indíthat-e édesapám póthagyatéki eljárást amiben zárolnák a bankszámlát amíg pont kerül a póthagyatéki eljárás végére?

Póthagyatéki eljárás indítására az örökös jogosult.

Póthagyaték tárgyává csak olyan vagyont lehet tenni, amely egyébként a hagyaték tárgyát képezte volna, de abból kimaradt. Ennek bizonyítása a póthagyatéki eljárást kezdeményező örökös kötelessége.

Visszautasítható-e az örökség?

Hagyatéki eljárás, Öröklési jog, Ügyvéd válaszol, ,
Share Button

Nagyapám halála után 3 gyereke örökölt egy fél házat, illetve nagybátyám lemondott örökségéről anyám javára.

Nagybátyám elhunyt. Vagyona nem lévén nem volt hagyatéki tárgyalás.

3 hónap múlva megjelent valaki egy behajtás követelő cégtől, hogy az elhunyt 4 hónapja nem fizeti az egyik bank felé fennálló, közel 1 millió forintot meghaladó tartozásának törlesztőrészleteit.

Nagybátyámnak van egy fia, aki(érthető módon) nem akarja a tartozást kifizetni, ezért lemondana örökségéről.

Lehet mégiscsak hagyatéki eljárást kérni? Akkor most nagyanyám örökli a tartozást?

Ha igen akkor ő is lemondhat róla, és így tovább gyerekek, unokák? Mi lesz nagyanyám halála után a ház másik felével?

Az örökös az örökséget visszautasíthatja. Ha minden örökös visszautasítással él a végső örökös a Magyar Állam lesz.

Fel kell-e tüntetni a hagyatéki leltárban a közös bankszámlaszámot?

Hagyatéki eljárás, Öröklési jog, Ügyvéd válaszol, , ,
Share Button

Az édesanyám mostohatestvére (mivel nincs se fel- és lemenő rokonsága), végrendelet útján az édesanyámra hagyta a dolgait.

Volt egy bankszámla, amihez az édesanyámnak is volt jogosultsága, tehát kettejük nevén volt, de mint hagyaték ez is szerepel a végrendeletben, a devizaszámlával együtt.

Az önkörmányzat leltár felvételét kérte mindenről, a kérdés az lenne, hogy a bankszámlán szereplő összeg(ek)et be kell-e írni ebben az esetben?

Hagyatéki eljárásban fel kell tüntetni az ingatlant, a nagy értékű ingóságot és az örökhagyó nevén álló bankszámlát is.

Nem kivétel ez alól az autó és a részvény sem.

A bankszámlán álló pénzeszköz a hagyatéki eljárás során zárolva lesz és csak a jogerős hagyaték átadó végzéssel szabadul fel.

Amennyiben a bankszámla két néven volt, várhatóan a felét fogják zárolni.

Nem tudok megjelenni a hagyatékátadáson. Mi a teendő?

Hagyatéki eljárás, Öröklési jog, Ügyvéd válaszol, ,
Share Button

Rokonom elhalálozása kapcsán idéztek közjegyzőhöz, mint örököst. Nem tudok megjelenni a hagyatéki tárgyaláson. Mit tegyek?

Amennyiben Ön a kitűzött napon nem tud személyesen megjelenni a hagyatéki tárgyaláson képviseletéről meghatalmazott útján gondoskodhat, vagy fontos okból pl: kórházi kezelés kérheti a tárgyalás elhalasztását.

A meghatalmazáshoz elég a két tanú előtt aláírt meghatalmazás, amelynek tartalmaznia kell az örökhagyó nevét, születési nevét, anyja nevét és utolsó lakcímét, az idézésen levő közjegyzői ügyszámot, a meghatalmazó és a meghatalmazott személyes adatait (név, születési név, születési hely, dátum, személyi szám utolsó négy számjegye, édesanyja neve, lakcím), továbbá azt, hogy a meghatalmazott őt a hagyatéki tárgyaláson teljes jogkörrel képviselheti. Meghatalmazott kizárólag hozzátartozó lehet vagy ügyvéd.

Amennyiben Ön szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg a tárgyaláson és képviseletéről meghatalmazott útján sem gondoskodik, az a hagyatéki tárgyalás megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza.

Ha nincs hagyaték, kit terhelnek a kötelezettségek?

Hagyatéki eljárás, Öröklési jog, Ügyvéd válaszol, , ,
Share Button

A kérdésem a következő lenne: Elhunyt a testvérem.

Elvált, és 3 kiskorú (15,15, és 2 hét múlva 18) gyereke maradt utána.

Semmilyen ingatlanja nem volt, ingósága is minimális. Ki örökölhet utána, és kinek a feladata a temetés elintézése, és annak az anyagi vonzata törvény szerint kit terhel?

Ha nincs hagyaték, akkor öröklésről nem lehet beszélni. A hagyatéki eljárás megindítása egyébként is csak ingatlan hagyaték esetén kötelező.

Általában elmondható ilyen esetekre, hogy örökösök a leszármazók. Az örökös kötelessége az eltemettetés is.

Ennek az az oka. hogy nemcsak a szülőnek kötelessége a gyereket eltartani, hanem ez fordítva is  igaz.

Ha a kiskorúakra marad ez a kötelesség, természetesen nem ők állnak, helyt, hanem a testvér.

Hagyatékátadás

Hagyatéki eljárás, Öröklési jog, Ügyvéd válaszol, , ,
Share Button

Férjem nemrégiben elhunyt. Szeretném a közös néven lévő házunkat értékesíteni. Férjemnek előző házasságából két lánya van, akikkel egyáltalán nem tartottuk a kapcsolatot (sohase kerestek bennünket), így nem is ismerem őket, és azt sem tudom, hol laknak. Férjem még életében végrendelkezett (német közjegyző előtt), melyben ingatlanrészét rám hagyta.

A tulajdoni lapon még mindig elhunyt férjem szerepel a ház fele tulajdonosaként. Mit tanácsol, mit tegyek?

Ön sajnos hosszadalmas hagyatéki eljárás elébe néz.
Mivel csak tulajdonostól lehet tulajdont szerezni, így szükséges az elhunyt férj tulajdoni részét jogilag rendezni. Az elhunyt fél részének eladói csak az örökösök lehetnek.

Ingatlan birtokába örökös hagyaték átadásával jut. A szokásos eljárás szerint az illetékes önkormányzatnál tett bejelentéssel (halotti anyakönyvi kivonat bemutatásával) indul az eljárás, mely közjegyzői hagyatékátadással zárul.

A folyamat hosszadalmassá válik ismeretlen helyen tartózkodó örökös esetén, mert ilyenkor ügygondnok kirendelésére kerül sor. A kirendelt ügyvéd képviseli az ismeretlen lévő örökös érdekeit, és így kerül az ingatlan örökség a lány/lányok nevére. Érdemes közreműködni az ismeretlen helyen lévő örökösök felkutatásában, mert a későbbiekben az eladás is csak az ő közreműködésükkel lehetséges.

Itt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy olyan esetekben, ahol ingatlanrészüket kizárólag házastársukra kívánják hagyni, arról érdemes időben megfelelő módon rendelkezniük.

Leszármazók esetén a végrendelkezés azért nem megfelelő, mert nem zárja ki a köteles részt. Házastársuk ugyanis könnyen kerülhet olyan helyzetbe, hogy számára idegen személlyel kell közösködnie, aki esetleg nem együttműködő.

Minden ügy más, ezért a legmegfelelőbb rendelkezési forma kiválasztását bízzák hagyatéki ügyekben jártas szakemberre.

3 / 3 oldal123