Élettársammal akarok öröklési szerződést kötni, akivel nem hivatalosan, de egy címen élünk együtt. Minden vagyonom ráhagynám, ellátás, gondozás, ápolás fejében. Még dolgozom, van jövedelmem. A szerződés dátumától számítva a gyerekeim meddig követelhetnek kötelesrészt a vagyonból?
Az öröklési szerződéskötéstől számított két évnek kell eltelnie ( életben maradnia)hogy gyermekei ne tudjanak követelni élettársától semmi örökrész.
Édesanyámnak van egy lakása, amit az anyukája hagyott rá és ezt a lakást rám szeretné hagyni, de van egy testvérem is akit kizárna az örökségből. Milyen úton tud rendelkezni hogy ez a lakás csakis az Én tulajdonomba maradjon?
A testvért az ingatlan örökléséből kizárólag kitagadás útján lehet mellőzni végrendelettel.
A kizárás pl., hogy édesanya csak Önnek adja az ingatlant végrendelettel, nem fosztja meg a testvért a köteles rész igényre való jogosultságtól.
Édesanyával köthetnek olyan visszterhes megállapodást, mint pl. az adásvétel, amelynél a testvérnek nem lehet kötelesrész igénye. Fontos tudni, hogy ajándékozás esetén – ha örökhagyó halálát megelőző 10 évben történik – a testvér köteles részre jogosultsága fennmarad.
Ingyenes ingatlan ajándékozás útján /férjem ajándékozta/ került birtokomba egy házrész. Ebből férjem előző házasságából született lánya köteles részt igényel. Az ajándékozási szerződésben meghatározott összeget vagy a hagyatéki eljáráskor aktuális piaci ár egyharmadát kell figyelembe venni?
Örökhagyó halálával az öröklés, a köteles részre való jogosultság bekövetkezik. Az adó és értékbizonyítvány erre az időszakra vonatkozik, és a köteles rész alapját is ez az érték határozza meg.
Hárman vagyunk testvérek. Most tudtuk meg (2019.04.28), hogy szüleink a legkisebb testvérünk nevére íratták az ingatlanjukat ajándékozási szerződést kötve vele 1998.07.27 -én. Haláluk esetén húgommal jogosultak vagyunk-e a köteles részre?
A köteles részre jogosultság legalább két előfeltételnek kell megfelelnie: következzék be maga a haláleset, mely alapján megállapítható legyen, hogy nem telt el 10 év örökhagyó halála és az ajándékozás ténye megvalósulása között. Az Ön által írt eset e követelményeknek nem felel meg.
Férjem halála után, 2 gyermekem és én egyenlő arányban örököltük a házat. Ez eladásra került, majd újat vettem, hasonló feltételekkel.
Mikor ezt is eladtam és újat vettem, egyik gyermekem és én magam is 2-2 millió forinttal egészítettük ki az új ház árát, másik gyermekem ehhez nem járult hozzá.
Közben a viszony is megromlott vele, súlyosan megsértette nővéremet. Írhatok-e olyan végrendeletet, melyben ő csak az eladott ház vételárának ráeső részét örökli, nem pedig azt, amiben jelenleg élek és bizonyítani tudom, hogy másik gyermekem és jómagam 2-2 Mill. Ft-t fizettünk rá a vételkor?
Ha örökhagyó végrendelkezik és ezáltal valamely törvényes örökösének a törvényes örökrészénél kevesebb jut, (vagy nem jut) úgy köteles részre szorítja őt. A köteles rész a törvényes örökrész egyharmada.
Gyermektelen vagyok. Halálom után ki a jogos örökösöm? Két élő testvérem van. A húgomra szeretném hagyni az ingó vagyonomat a gondoskodás és ápolása hálájául. A másik testvérem kérhet-e a jogos? részt?
A testvér nem jogosult kötelesrészre a testvére halála esetén.
Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, továbbá szülőjét, ha ez a személy az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne.
Ön végrendelettel egyik testvérének juttathatja összes ingóságát, vagy azokat reá ajándékozhatja, anélkül, hogy a másik testvér azokra bármilyen igényt támaszthatna.
Édesanyám engem nevezett meg végrendeletében örökösének, mert én viseltem gondját. A saját (tehát nem örökölt) pénzemen fizetem ki öcsém köteles részét. Visszterhes vagyonszerzés-e ez a kifizetés?
A kötelesrész pénzbeli kifizetése nem minősül ajándéknak, ezért az öccsének nem kell utána illetéket fizetnie.
Nagymamánk 2001-ben fiának – édesapánknak – ajándékozta lakása ráeső tulajdonjogát. Haszonélvezete maradt rajta. Édesapánk 2009-ben meghalt.
A 2010-ben lefolytatott hagyatéki tárgyalás után mi – édesapánk két gyermeke – lettünk a tulajdonrész örökösei, természetesen nagymamánk haszonélvezeti joga mellett.
Nagymamánk 2016-ban meghalt, ami után, mi testvéremmel eladtuk a lakást.
Érdeklődnénk, van e jogi alapja annak, hogy ebből édesapánk egyik testvére most még tőlünk kötelesrészt követeljen. Nagymamánk halála után – mivel neki tulajdonában ingatlan nem volt – hagyatéki tárgyalás nem volt.
A törvényes örökösök a leszármazók a kérdezett esetben. Örökhagyó testvére nem törvényes örökös. Köteles részre ezért nem jogosult.
Anyukám 1-éve meghalt, 4-en vagyunk testvérek, de csak az egyik gyerek kapott meg mindent ajándékozással. Ingatlant stb. Most az ingatlant árulják. Mi hárman nem kapunk semmit az eladott ingatlan árából?
Ha a kérdezett esetben az ajándékozás az örökhagyó halálát megelőzően történt, úgy – mert elhalálozás előtti 10 éven belüli ajándékozásról van szó – a többi három örökös leszármazó köteles részt igényelhet.
Ha a kérdezett esetben a hagyatéki tárgyalás során – egyezség keretében – lett egyedüli örökös a négy közül valaki, akkor a többi köteles részre nem jogosult és az egyedüli örökös a hagyaték tárgyát képező ingatlant értékesítheti, a befolyó teljes vételár őt illeti.
Nagymamám elajándékozta nekem az ingatlan tulajdonjogát ingyenesen. Én az unokája vagyok, mamámnak van 2 fia akik rá se néznek, egyik külföldön van, másik pedig egy hónapba egyszer jön 5 percben megkérdezi hogy van majd hazamegy, de nem segít neki semmiben.
A szerződésben benne van, hogy épp szellemi tudatában hozta meg ezt a döntést (közjegyzőnél okiratba van foglalva, mint nyilatkozat, megerősítésként ,hogy épp szellemi tudatában hozta meg a döntést és senki sem kényszerítette rá) hiszen én gondozom, főzök, takarítok, kertet rendben tartom, és vásárolok mert Ő mozgássérült.
Kérdésem a következő : Ha nagymamám elhalálozik, 10 éven belül, így a 2 fia jogosult a köteles részre ?
A 10 éven belül tett ajándék – a köteles részre jogosult törvényes örökös igényére/ kérelmére – a köteles rész alapjába beszámít.
A köteles rész a törvényes örökrész 1/3-a, melyet elsődlegesen pénzben kell megfizetni, másodlagosan ingatlan tulajdoni hányadban.
