Vissza az előző oldalra

Köteles rész

Megtámadható-e a végrendelet?

Köteles rész, Öröklési jog, Ügyvéd válaszol, , , , , , ,
Share Button

Nagybátyámnak én vagyok az egyedüli rokona. Nagybátyám végrendelkezett a barátnője javára/ nem felesége, nem élettársa/ ügyvéd előtt, közjegyzővel hitelesítve.

Kizárás, kitagadás esetén megtámadható-e a végrendelet? Köteles rész jár-e nekem?

Öröklésből való kiesés legfontosabb esete a kizárás/kitagadás. A Ptk. taxatíve felsorolja a kitagadás eseteit, melyek fennállásáról vagy fenn nem állásáról – megtámadás esetén – a bíróság dönt.

Ha a végrendeletben meghatározott tényállás – azaz a kitagadási ok – a bírósági bizonyítási eljárás során nem állja meg a helyét, akkor a bíróság megállapítja az öröklés tényét vagy a köteles részhez való jogot.

Fontos tudni, hogy minden végrendelet bíróság előtt megtámadható, viszont lényeges azt is előre látni, hogy csak a jogalappal tett megtámadás vezet eredményre.

Hogyan lehet valakit kitagadni az örökségből? Meddig számít bele az ajándék a köteles rész alapjába?

Köteles rész, Öröklési jog, Ügyvéd válaszol, , , , , , , ,
Share Button

Édesapánk ez év februárjában elhunyt.Hárman vagyunk testvérek. /egy nővérem és egy öcsém van./

A napokban derült ki, hogy 7 éve a családi lakást  a szüleim az öcsém fiának ajándékozták, ami eddig el volt titkolva.

Kitagadhatnak-e bennünket a nővéremmel az örökségből? Jár-e nekünk köteles rész?  A megtakarított pénzt is csak ő örökli? /Ha kitagadásról van  van szó, kell-e lennie valamilyen nyomának?/

Kitagadni egy örököst csak végrendelettel lehet.

A kitagadás jogszerűsége a hagyatéki eljárás során vitatható, nem automatikus.

A feltételeit a PTK határozza meg. Az új PTK előtt tett ajándékozás esetében az örökhagyó halálát megelőző 15 évig az ajándékokat a köteles részbe be kell tudni, azaz ilyen ajándékozás esetén igényelhető a köteles rész.

 

Milyen szabály szerint kell kiadni a köteles részt?

Köteles rész, Öröklési jog, Ügyvéd válaszol, , , ,
Share Button

Abban az esetben, ha egy ajándékozási szerződés 2014 januárban készült, de 2014 márciusában változott az erre vonatkozó törvény,akkor az új,vagy a régi szerint kell pl a köteles részt kiadni?

Általánosságban elmondható, hogy a 2014. március 15. előtti tényeken, jogviszonyokon, jognyilatkozatokon alapuló ügyekben fő szabályként még a régi PTK. rendelkezései alkalmazandók akkor is, ha a hatásuk csak az új Ptk. után jelentkezik – pl. a halálesetre ezt követően kerül sor.

Minden egyéb esetben – azaz pl. a 2014. 03.15. után keletkezett ajándékozási szerződésre is –  már az új Ptk. alkalmazandó. – köteles rész tekintetében is. Az új Ptk. rendelkezéseit tehát  a hatályba lépését követően keletkezett tényekre és jognyilatkozatokra – így például  ajándékozási szerződésre – kell alkalmazni, ezért  a 2014. március 15-ét megelőzően már fennálló ajándékozásra a régi Ptk. az  irányadó.A kötelesrész mértékét ugyanis az  új Ptk megváltoztatta amely  amely szintén ezt indokolja.

Jogosult-e köteles részre, akinek javára végrendeletben rendelkeztek?

Köteles rész, Öröklési jog, Ügyvéd válaszol, , ,
Share Button

USA és magyar állampolgár vagyok. Arizonában élek, vagyonom is itt van. Érvényes arizonai végrendeletem van. Ebben Magyarországon élő fiamra kisebb összeget hagytam, mivel évek óta semmilyen kapcsolatban nem vagyunk. Jogosult-e  köteles részre, és ha igen, mennyire?

Ha végrendeleti juttatásban részesül a törvényes örökös, az nem zárja ki, hogy a törvény erejénél fogva még a hagyatékból örökösként részesüljön.

Köteles részről abban az esetben beszélünk, ha egy törvényes örökös nem örökölhet, azért, mert végrendelettel az örökséget más személy kapja. Ebben az esetbe a törvényes örökrész 1 /3-a kérhető köteles rész jogcímen.

 

Örököl-e a feleség, ha a férj végrendeletileg kitagadta?

Köteles rész, Öröklési jog, Ügyvéd válaszol, , , ,
Share Button

Elhalálozás esetén milyen vagyon illet engem az örökségből, ha az elhalálozott a férjem volt, de nem éltünk már együtt?

Az elhalálozott írt egy végrendeletet, amiben kizárt az örökösödésből. Van-e ilyenkor és mit takar a „köteles rész”? Több helyről azt hallottam, hogy létezik és jár nekem a vagyon 1/3-ad része.

A házastársat egy gyermekrésznyi örökség illeti, kivéve a kizárás/kitagadás esetét.

Ez utóbbi esetben az is feltétel, hogy az öröklésből kiesés törvényi feltételei fennálljanak, azaz a vonatkozó okirat formailag és tartalmilag érvényes, azaz megfelelő legyen.

A kizárt örökös bíróság előtt vitathatja a végrendelet megfelelőségét.

A házastárs törvényes örökös, akkor is, ha nem él együtt örökhagyóval. A külön élés a házastársat csak az özvegyi jogától fosztja meg.

A kitagadás , ha érvényes minden vonatkozásban megfosztja a kitagadottat az örökléstől.

Ajándékba kapott ingatlan meddig számít a köteles rész alapba és milyen értékkel?

Köteles rész, Öröklési jog, Ügyvéd válaszol, , , , , ,
Share Button

Apósomnak van egy lakása, ami egy az egyben az övé, de a férjem igényt tartana a lakásra. Rajta kívül még 4 testvére van. Ha ajándékozással a férjem nevére íratja a lakást még amíg él a papa, és a lakást kiadja, apósom halála után a testvérek kérhetnek valamit a lakásból, ha előtte nem tartanak igényt?

Örökhagyó halálát megelőző 10 éven belüli ajándékozás tárgya a köteles rész alapjába beszámítandó. Jelenleg a köteles rész mértéke a törvényes örökrész 1/3-a. Ha tehát a papa az ajándékozást követő 10 éven belül meghal, a testvérek, – mint köteles részre jogosult törvényes örökösök – az elajándékozott ingatlan értékének 1/3-át köteles részként igényelhetik az illetékes közjegyző előtti hagyatéki eljárásban.

A köteles rész igénylése csupán lehetőség, nem kötelező. Ilyen igény esetén a közjegyző meghatározza annak mértékét, melyet általában pénzben kell megfizetni.

Haszonélvezeti joggal való vétel

Egyéb, Köteles rész, Öröklési jog, Ügyvéd válaszol, , , ,
Share Button

Anyukám egy ingatlanon rám íratta a 100% -os holtig tartó haszonélvezeti jogot. Vannak testvérem, akik édesanyám halála után a tulajdonjogot fogják örökölni. Nekem van saját tulajdonomban lévő ingatlanom.

Testvéreim követelhetik- e , hogy fizessem ki az ő részüket abból az ingatlanból, ahol holtig tartó haszonélvezetem van, vagy arra nem kötelezhetnek?

Ha eladják az ingatlant amelyben haszonélvezeti jogom van, az új tulajdonosnak van e joga beköltözni mellém mint lakó, amennyiben én ezt nem szeretném?

 

Az örökhagyó halálát megelőző 10 éven belül adott ajándékot a köteles rész alapjához kell számítani.

Haszonélvezettel terhelt ingatlan vételénél a vevőnek tudomásul kell vennie, el kell fogadnia, hogy az ingatlan tulajdonjogát a birtoklás jogával felruházott haszonélvezővel együttesen vásárolja meg azz a vevő nem használhatja az ingatlant amíg haszonélvező él.

A birtoklás joga megilleti a haszonélvezőt a tulajdonossal szemben, a tulajdonos az ingatlanba nem költözhet be a haszonélvezeti jogfennállása alatt.

 

Ajándékozás után meddig jár a köteles rész, mennyi a mértéke?

Köteles rész, Öröklési jog, Ügyvéd válaszol, , ,
Share Button

Anyám 2014.januárba eladta a lakását az árát nekem ajándékozta.Azóta nálam van. Testvéremnek jár-e majd a köteles rész és mennyi?

Örökhagyó halálát megelőző 10 éven belül elajándékozott ingatlan értéke beszámítható a köteles rész alapjába. A köteles rész nem automatikusan jár, azt az arra jogosultnak igényelnie kell az illetékes közjegyző előtti hagyatéki eljárásban.

A köteles rész mértéke  a törvényes örökrész egyharmad.

Megillet-e köteles rész halál esetére szóló ajándékozása után?

Köteles rész, Öröklési jog, Ügyvéd válaszol, , , , , ,
Share Button

A szüleim 6 szobás vidéki háza fele-fele arányban volt a nevükön. Édesapámnak rajtunk, azaz a 3 törvényes gyermekén kívül, született egy házasságon kívüli gyermeke.

Ekkor édesapám a saját részét az öcsémnek adta halál esetére szóló ajándékozással. Kérdésem:ha a szüleim meghalnak nekem nem jár semmi?

 

Az ilyen ajándékozás az örökhagyó és a megajándékozott személy között jön létre, még az örökhagyó életében. Az elajándékozott vagyon azonban csak az örökhagyó-ajándékozó halálával egyidejűleg jut a megajándékozott tulajdonába.

Az ajándék visszavonására egyoldalúan nincs lehetőség.

Ptk. szerint köteles rész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, továbbá szülőjét, ha az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne. A kötelesrész az örökhagyó legközelebbi rokonainak és aktuális házastársának  az öröklési törvény szerint járó minimumrészesedése  az örökhagyó vagyona terhére.

Ha az ajándékozás azzal a feltétellel történt, hogy a megajándékozott az ajándékozót túléli, a szerződésre az halál esetére szóló ajándékozás szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a szerződés megkötését az öröklési szerződésnek megfelelően kell tenni, azaz két tanúnak, és az okiratot szerkesztő ügyvédnek is alá kell írnia.

 

Meddig érvényesíthető a köteles rész?

Köteles rész, Öröklési jog, Ügyvéd válaszol, , , ,
Share Button

A gyermekem apja nős, most készülnek válni. A nagy értékű ingatlan, amelyben élnek (2 gyermekükkel) házastársi közös vagyon, melyet a vagyonjogi kérdésekben történő peren kívüli megegyezés körében a két gyermekükre kívánnak íratni (gondolom ajándékozás jogcímén). Mindezzel a mi közös fiunk kiesik az apja utáni öröklésből. Kérdésem, hogy tekintettel arra, hogy a fenti jogügylet azt a célt szolgálja, hogy a mi közös fiunk az apja után ne örököljön mit lehet tenni?

Mi lesz a helyzet, ha törvényes öröklés lesz, és mi lehet a helyzet, ha végrendeleti öröklésre kerül sor? Az élők közötti korábbi ingyenes juttatás úgy tudom ugyanúgy a hagyaték része, mint a halál pillanatában az örökhagyó nevén szereplő vagyon. Milyen igényt tud érvényesíteni a fiam a jövőben, hogy ne essen el a jogos apai örökrészétől?

Ön bizonyára  köteles részre gondol kérdésében. Az örökhagyó halálát megelőző 10 éven belül tett ingatlan ajándék értéke a köteles rész alapjába beszámít.

Ha a törvényes örökös igényli, a törvényes örökrésze egyharmada erejéig köteles részt érvényesíthet a hagyatéki eljárásban. Amennyiben gyermeke apja 10 éven belül nem halálozik el, a köteles rész nem érvényesíthető.

7 / 9 oldal« Első...56789