Vissza az előző oldalra

Öröklési jog

Hogyan alakul az öröklés ha egy gyermek és házastárs az örökös?

Share Button

Édesapám halála után ingatlanát és a rajta lévő házat ki örökli, ha az egyetlen gyermeke én vagyok, viszont 20 évvel ezelőtt megnősült, és az új feleséggel együtt is élt.

Úgy tudom, hogy az özvegy az ingatlant nem örökli, csak holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg a közösen lakott ingatlanon,illetve az egyéb hagyatékból, vagyontárgyakból pedig egy gyerekrésznyi. Igaz ez?

A közösen lakott ingatlan tulajdoni jogát a túlélő házastárs nem örökli- azt a gyermek kizárólag örökli – Őt holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg. Minden más hagyatékon a túlélő házastárs egy gyermek részt örököl, azaz az Önök esetében az öröklés 50- 50 % mértékű.

Hagyatéki eljárás alá esik -e a tartási szerződéssel lekötött ingatlan?

Share Button

Ha volt tartási szerződés és az ingatlan 1/2-ed része illeték kötelezettséggel járt (2004.június) a nagymamámtól aki 2017. februárjában hunyt el, akkor várható még hagyatéki eljárás avagy -2004-ben megtörtént az ingatlan felosztás- így már nem?

Eltartási szerződés esetében az eltartó tulajdoni joga bejegyzésre kerül azonnal az ingatlan tulajdoni lapjára és az eltartott javára a tartási jog. Ilyen ingatlan nem kerül be hagyatéki eljárásba. Öröklési szerződéssel lekötött ingatlan képezheti csak hagyatéki eljárás tárgyát.

Meddig számít a köteles részbe az eltartási szerződéssel lekötött ingatlan?

Share Button

Édesapám apja 2016. májusában meghalt. A hagyatéki eljárás során derült ki, hogy Édesapám lány testvére és a szülők között eltartási szerződés köttetett 2016. március 25-én (2 hónappal a halála előtt).

A hagyatéki közjegyző a hagyatékba ezt nem is vette figyelembe, még a köteles részt sem! A szerződést csak a földhivatalból jóval később sikerült megszerezni.A szülői ház terhére kötöttek eltartásit. A hagyatéki eljárás 2016. június 21-én volt.

Édesapám rendszeresen ellátta őket, segített a ház körül, mint jó gyermek. Nem is értettük az egészet… Az eltartásival kapcsolatosan mit lehet tenni?

Semmisséget kérni lehet-e ilyen esetben? Véleményem szerint a ház 1/3ára jogosult lenne édesapám, legalább annyira, mint a többi fél… Mindezek mellett nagyobb 5-10millió) összegű pénz tűnt el a hagyaték előtt, amely szintén nem szerepelt az eljárás során. Sajnos bizonyíték nincsen.

Összesen a két szülőnek 300e volt a nyugdíja, amely mellett igen spártaian éltek…Illetve az elhunyt említette néhányszor, hogy ha meghal, majd öröklünk pénzt, amit életében nem ajándékozott nekünk… Vélhetően a tartási szerződést kötött lány testvér javára ajándékozták ezt a pénzösszeget. Elismerni természetesen nem ismerik el…de pénz az nincsen.

Az eltartási szerződéssel lekötött ingatlan tulajdonosa az eltartó, ezért az ilyen ingatlan nem képezi hagyaték tárgyát.

Ha az örökhagyó a szerződéskötéstől számítva 2 éven belül meghal, és az a tartási szolgáltatás, amit a haláláig nyújtottak neki, kevesebb mint az örökség a különbözet a kötelesrész alapja lehet. A kötelesrészt az arra jogosultnak kell igényelnie hagyatéki vagy póthagyatéki eljárás kertében, de végső soron a bíróságtól, mely igény 5 év alatt évül el.

A másik kérdésre válasz, hogy hagyatéki eljárás tárgyát csak az az örökség képezheti, amely a hagyatéki leltárban szerepel.

Milyen költségekre számíthatok örökösként?

Share Button

Hagyatéki eljárásban pénzt (kincstári takarékjegy, takarékszövetkezeti kamatjegy, banki számla )örököltem. A közjegyzői eljárás illetékét kifizettem, van-e adó (Szja) kötelezettségem és ha igen mennyi százalék?

Olyan örökösök, akik nem közeli hozzátartozók öröklési illetéket fizetnek. A közeli hozzátartozók és a testvér illetékmentesen örökölnek. Sem a közeli hozzátartozóknak , sem egyéb örökösöknek SZJA fizetési kötelezettsége – az öröklés miatt – nem keletkezik .

Ha az öröklés tárgya ingatlan és az örökös azt továbbértékesíti – többért, mint amennyiért örökölte – akkor kell csak SZJA-t fizetnie a pozitív különbözet után, feltéve, hogy az örökléstől számított öt év nem telt el.

Visszautasítható-e a hagyaték egy része, ha igen, mely esetben?

Share Button

Sajnos örökössé váltam és már a szüleim esetében is csak egy fölösleges rossz volt a föld (használni nem tudták, mert osztatlan közös, ám gazmentesítésre, parlagfűirtásra elkérték a pénzt). Konkrétan pénznyelő nulla haszonnal. Külter. erdő, kivett saját használatú út, legelő, bányatelek 2/12 tulajdoni hányad, 3173nm. Belter. kivett beépítetlen ter. 5300/126788 tulajdoni hányad, 97ha 4525nm. Ezt ketten örököljük a bátyámmal.

Mi lemondanánk róla, de tájékozódtunk és állítólag csak a teljes örökségről lehet lemondani. A külterületre (mivel legelőnek is van nevezve) a „mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld” megnevezés használható? Hiszen így akkor vissza tudnánk utasítani… legalább azt.

A belterület is „beépítetlen”, tehát adott esetben az is csak „föld”, hiszen se közmű, se oda vezető út. Ez esetleg vehető szintén mezőgazdasági földnek? Lemondanánk, elajándékoznánk 1Ft-ért is, hiszen bár 8M a földhivatal szerinti öröklési értéke, nekünk csak pénznyelő, mert illetéket (közjegyzői díjat) kell az öröklésért fizetni és később pedig a gazmentesítést évente, de mivel közös, eladni-, használni nem tudjuk. Mi erre a megoldás?

Ajándékozható önkormányzatra, az államnak? Melyikről lehet lemondani és milyen módon?

Az örökséget csak teljes egészében lehet visszautasítani, amely alól 1 kivétel van: a mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld, a hozzátartozó berendezés, felszerelési tárgyak, állatállomány és munkaeszközök öröklését visszautasíthatja az örökös, ha nem foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel.

Az ön által említett belterületi kivett beépítetlen terület nem tartozik a fenti kivétel kategóriába.

Elidegenítésére javaslom, hogy helyben olyan ingatlan irodát keressen fel, amely az Ön általi öröklés tárgyát képező ingatlanokat értékesít és kínálja fel eladásra vagy ajándékozza az irodának.

Milyen feltétellel köthető életjáradéki szerződés?

Share Button

Öröklési szerződést szeretnék kötni tartási szerződés nélkül. Valahol olvastam, hogy ez is lehetséges, de tv.-re nem tudok hivatkozni. Ha nem akkor lehetséges-e egy eszmei összeggel megtenni? (pl. 5-10 eFt/hó).

Életjáradéki szerződés alapján az egyik fél meghatározott pénzösszeg időszakonként visszatérő szolgáltatására köteles.

Az életjáradéki szerződés a tartási szerződéstől abban különbözik, hogy a tartási szerződésnél természetbeni szolgáltatásokkal valósul meg az ellenérték nyújtása.

Általában ingatlan tulajdoni jogának átruházása az ellenérték. Mindkét szerződés esetében az eltartó azonnal tulajdonosa lesz az ingatlannak, de az eltartott tartási/ életjáradéki joga is be lesz jegyezve az ingatlan tulajdoni lapjára. Az öröklési szerződés az előző kettőtől különbözik, mert az eltartó csak az eltartott halálát követően lesz tulajdonosa az ingatlannak.

A férj halálát követően örököl-e a feleség is, vagy csak a gyermek?

Share Button

A kérdésem: Ha a férj akinek van egy felnőtt gyereke (aki nem hajlandó vele kapcsolatot tartani vagy ha igen csak érdekből) meghal, a feleség örököl valamit a törvény szerint? Vagy ilyenkor a gyerek örököl mindent? Végrendeletében szabályozható ki mit örököl? Kizárható a hálátlan gyerek?

A feleség is egy gyermek részt örököl, azaz ha nincs más örökös a feleség a gyermekkel azonos mértékben örököl, az alábbiak szerint:

Házastárs öröklése leszármazó mellett

Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti

– a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és

– egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.

Az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon a házastárs által megörökölt haszonélvezeti jog nem korlátozható, és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető a leszármazó részéről.

A hagyatéki eljárás során kötött osztályos egyezségben a házastársnak a gyermekrész helyett az egész hagyatékra kiterjedő holtig tartó haszonélvezeti jog biztosítható.

Érvényesíthető-e utólag köteles rész igény hagyatéki eljárásban nem bejelentett ingatlan után?

Share Button

Édesapám 2010-ben halt meg. A hagyatéki előadónak bejelentettem a tudomásom szerinti 2 ingatlanát. A hagyatéki tárgyaláson 2011-ben már csak 1 ingatlan szerepelt. A közjegyzőtől nem kaptam segítséget, tájékoztatást az eljárás jogairól és arról, hogy a köteles részre bejelentést kell tennem.

A napokban egy ismerősömtől került a kezembe a tulajdoni lap arról az ingatlanról, amely nem szerepelt a hagyatéki tárgyaláson és kiderült, hogy halála előtti hónapban elajándékozta az első házasságából született mostoha testvéremnek.

Mit tudok tenni 6 év után. Pót hagyatéki vagy per? Hol tudok elindulni, elvégre nem hibáztam.

10 éven belül elajándékozott ingatlan köteles rész igénylésére jogosíthatja fel a törvényes örököst. Az igényt a póthagyatéki eljárás indítása keretében terjesztheti elő, ha az alap hagyatéki eljárásban az ajándékozás tényéről és az elajándékozott ingatlanról nem volt tudomása.

A köteles rész mértéke a törvényes örökrész fele.  Mivel Ön elmulasztotta a köteles rész igény iránti bejelentését az alap hagyatéki eljárásban – pedig annak feltételei fennálltak – ezért a mulasztása jogvesztéssel jár.

Hogyan zajlik a hagyatéki eljárás?

Share Button

Szeretném megkérdezni Öntől, hogy a hagyatéki tárgyalás hogyan is zajlik, mert már többféle verziót kaptam, és teljesen össze vagyok zavarodva! Édesanyám elhunyt, én és a testvérem örököltünk tőle egy családi házat.

Végrendelet nem volt, így mindenféleképpen fele-fele arányban, vagy amit mi közösen meghatározunk magunk között dől el az öröklési hányad? Valamint felértékelik az ingatlant, és annak az összege határozza meg a közjegyzői díjat, ami tudtommal fél illetve egy % körül lehet?

Több százezret számoltam így költségként, és megmondom őszintén sokallom olyan szempontból hogy egyenes ágú örökösök vagyunk. A Polgármesteri Hivatalban elindították a folyamatot, onnan kerül az ügy a kirendelt közjegyzőhöz, ezek után értesítenek majd minket vagy nekünk kell kinyomozni és időpontot kérni a tárgyaláshoz?

Örökös indítja a hagyatéki eljárást a halotti anyakönyvi kivonattal az illetékes polgármesteri hivatalban. Itt adó és értékbizonyítvány készül, ez az érték – ha nincs más hagyaték a közjegyzői díj alapja, a közjegyzői díjat az alábbi linken tekintheti meg:

https://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?docid=99100014.IM  

A hagyatéki előadó küldi meg az illetékes közjegyzőnek a hagyatéki leltárt. A közjegyző idézi meg tárgyalásra az örökösöket és az esetleges köteles részre jogosultakat. Hagyatéki tárgyalás mellőzésével is átadhatja a közjegyző a hagyatékot, ha az örökösök ezt kérik, mert nincs közöttük vita, a törvényes öröklési rendet fogadják el.

Ha tárgyalásra kerül a sor az örökösök osztályos egyezséget tehetnek, mellyel a törvényes öröklés mértékétől eltérő mértékben kérhetik a közjegyzőt a hagyaték átadására. Az öröklés illetékmentes és földhivatali eljárási illeték mentes is.

Örökölhető-e öröklési szerződéssel termőföld?

Share Button

Édesanyám 82 éves, élettársával 18 évig éltek együtt. 16 évvel ezelőtt írt az élettársa ügyvéd előtt öröklési szerződést, melyben mindent édesanyámra hagyott. A hagyatékban szerepel egy tanya gyümölcsössel, szántóval mely több mint 1 hold, és bérbe adva kb. 5 Ha föld.

A közjegyzőnél szembesültünk, hogy ezt a törvényes örökösök öröklik akiket mi akkor láttunk először. Tehetünk-e ez ellen valamit? A földet mindenképpen a törvényes örökösök öröklik vagy a tanyát is a kisebb földterülettel együtt? Az aranykalászos gazda képzést folyamatban lévő ügy közben is el lehet végezni, vagy már késő, és mivel élettársak voltak semmit sem ér a végrendelet?

A földforgalmi törvény csak a törvényes örökösök részére enged földet, tanyát örökölni. Ezzel ellentétes végakarat (végrendelet, öröklési szerződés) ezen részében részlegesen érvénytelen. Az eljáró közjegyző minden ilyen esetben az illetékes megyei földhivatalt keresi meg a részleges érvénytelenség, a törvényes öröklés tekintetében.

20 / 45 oldal« Első...10...1819202122...3040...Utolsó »