Ha az Édesapámmal eltartási szerződést kötök, -mert a másik 2 testveremmel nincsen semmilyen kapcsolata- a házból, ami az Édesapám nevén van, az Ő halálakor a köteles rész mind a két testvéremnek jár akkor is, ha nekem az Édesapámmal eltartási szerződésem van? Vagy az eltartási szerződés nem befolyásolja a köteles részt halál esetén?
A tartási szerződés létrejöttétől számított 2 év eltelte után köteles rész igény nem érvényesíthető.
Van 3 testvér akik közül 2 már elhunyt, nekik egy-egy gyerekük. A még élő testvérnek nincs gyereke, férje így az egyik testvér gyerekére hagyja a házat melyet végrendeletbe irt. Kérdésem hogy a másik testvér gyerekének jár-e köteles rész?
Köteles rész egyenes ágon igényelhető, oldalágon nem.
A szüleim 1/2-1/2 részben tulajdonosai egy lakásnak. Két gyermekük van: én és az öcsém. 2013-ban részemre holtig tartó haszonélvezetet írattak az egész lakásra.
Ha ők elhunynak, és a lakást fele-fele részben örököljük az öcsémmel, akkor a haszonélvezeti jogom ha jól tudom, a saját részemen törlődik (mivel tulajdonossá válok), de kérdésem az, hogy a másik felén: az öcsémén, megmarad-e?
A tulajdonjog bejegyzés a haszonélvezet törlésével jár, de csak azon a tulajdoni illetőségen amelyre a bejegyzés vonatkozik.
Az ingatlan másik felén a haszonélvezeti jog továbbra is érvényesen fennmarad.
A nagymamám lakását a négy gyereke örökölte. Az egyik örökös a saját részét nekem adta (közjegyző előtt) ajándékozási szerződés keretében. (oldalági rokonok vagyunk) Az ajándékozó félnek nincsenek gyerekei – egyenesági rokonai, csak oldalágiak (testvérek és testvérek gyerekei).
Az ajándékozó fél az ingatlan haszonélvezője lett az ajándékozást követően. A kérdésem az lenne, hogy az ajándékozó fél halálát követően felléphet-e bárki hogy miért nem örököl utána? (itt gondolok a testvéreire, vagy a halott testvérének a gyerekeire).
Ajándékozás esetén köteles részre jogosult csak egyenesági rokon lehet és ő is csak akkor ha az ajándékozás és az ajándékozó halála között 10 év nem telt el.
Örökösödési illetékkel kapcsolatban lenne a kérdésem. Teljes vagyonomat 3 egyenlő részben fiamra, mostoha fiamra és húgomra kívánom hagyni.
Jól tudom, hogy mindhárman mentesek az örökösödési illeték fizetése alól?
Elváltam mostoha fiam apjától. Ettől ugye még továbbra is mostoha (nevelt) fiamnak számít!? Jogilag a mostoha és nevelt gyermek megnevezés ugyanazt fedi?
A nevelt gyermek, ha örökbefogadása nem történt meg, nem lehet a nevelőszülő örököse, nem illeti meg a nevelőszülő után öröklési illetékmentesség, ha például végrendelettel örökössé van nevezve.
Le tudok -lemondani az örökségről a testvérem javára, úgy ha szándéknyilatkozatot teszek, amiben feltételeket szabok ? Pl. a testvérem gondozza anyukámat a haláláig, minden felmerülő költséget (temetés) ő fizet, pár hónappal ezelőtt elhunyt apukám temetés költségének a felét kifizeti nekem, mert 100 %-ban én fizettem a temetést. Jogilag ez elfogadott, vagy mi a helyes megoldás erre?
Az örökségről lemondás az örökhagyóval kötött kétoldalú írásbeli megállapodás. A lemondó és testvére között jogviszonyt nem keletkeztet.
Jogi álláspontom szerint az Ön által említett feltételekhez nem köthető.
Házastársak vagyunk, több ingatlanunk van, mindegyik két néven van bejegyezve.Egy fiunk van. Ha egyikünk meghal hogy zajlik az öröklés?
Bármelyikük elhalálozása esetén a túlélő házastárs az utolsóként közösen lakott ingatlan holtig tartó haszonélvezeti jogát szerzi meg és ugyan ezen ingatlanuk tulajdonosa 1 / 1-ben gyermekük lesz.
Minden egyéb más hagyatéki vagyontárgy tulajdoni jogát a túlélő házastárs és a gyermek örökli 1 / 2 – 1 / 2-ed arányban.
A fenti törvényes öröklés végrendelettel illetve Önök közötti vagyonátrendezéssel lehetséges, ajándékozás/adásvétel keretében, mely ügyletek illetékmentesek.
A házastársamnak nincs gyermeke, nem élnek a szülei, de élnek a testvérei. Több ingatlanunk van, melyeknek a tulajdonjoga a házastársam nevén van haszonélvezeti joga az én nevemen. A házastársam esetleges halála esetén ki az örökös? Örökölnek e a testvérei? Úgy tudom, hogy egyedüli örököse csak én lehetek.
Ha örökhagyónak sem szülei, sem leszármazója nincs az utána maradt hagyaték kizárólagos örököse a túlélő házastárs.
Anyukám régi házát eladta, melynek árából új házat vett. Azonban ezt a házat már azonnal a testvérem nevére íratta. Eltartási szerződést nem kötöttek. Ez már több, mint 10 éve történt. Édesanyám esetleges halála esetén igényelhetek köteles részt?
Jogi álláspontom szerint Önnek nem jár köteles rész az alábbiak miatt:
Édesapám kb. 2 hete hunyt el. Örökül csak állampapír számlát hagyott, egyéb vagyont nem. Édesanyámmal házasságban éltek.
Húgommal ketten vagyunk, édes gyermekek. Élő testvére, szülei nincsenek.
Első kérdésem, hogy hármunkon kívül felmerülhet-e még valaki örökösként? (Unokák, unokatestvér)
Második kérdésem, hogy hogyan tudnánk a testvéremmel a részünket visszautasítani, azért hogy édesanyánk hozzáférjen a teljes állampapírban lévő összeghez?
Az öröklési rend egymást követő sorrendben: szülő-gyermek/unoka-túlélő házastárs és ha ezek közül örökös nincs csak akkor következnek a távolabbi örökösök úgy mint unokatestvér stb.
Ahhoz hogy a túlélő házastárs örököljön önök helyett is, egyezséget lehet kötni a közjegyző előtt , melyben ekként rendelkeznek. Ez nem az öröklés visszautasítása, hanem a hagyaték tárgyát illetően egyezség az örökösök között, hogy egyedül csak az egyik örökös részesüljön a hagyatékból. Az egyezség megköthető a hagyatéki tárgyalás előtt is, melyet az illetékes közjegyzőhöz el kell juttatni.
