Vissza az előző oldalra

Öröklési jog

Nem tudok megjelenni a hagyatékátadáson. Mi a teendő?

Share Button

Rokonom elhalálozása kapcsán idéztek közjegyzőhöz, mint örököst. Nem tudok megjelenni a hagyatéki tárgyaláson. Mit tegyek?

Amennyiben Ön a kitűzött napon nem tud személyesen megjelenni a hagyatéki tárgyaláson képviseletéről meghatalmazott útján gondoskodhat, vagy fontos okból pl: kórházi kezelés kérheti a tárgyalás elhalasztását.

A meghatalmazáshoz elég a két tanú előtt aláírt meghatalmazás, amelynek tartalmaznia kell az örökhagyó nevét, születési nevét, anyja nevét és utolsó lakcímét, az idézésen levő közjegyzői ügyszámot, a meghatalmazó és a meghatalmazott személyes adatait (név, születési név, születési hely, dátum, személyi szám utolsó négy számjegye, édesanyja neve, lakcím), továbbá azt, hogy a meghatalmazott őt a hagyatéki tárgyaláson teljes jogkörrel képviselheti. Meghatalmazott kizárólag hozzátartozó lehet vagy ügyvéd.

Amennyiben Ön szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg a tárgyaláson és képviseletéről meghatalmazott útján sem gondoskodik, az a hagyatéki tárgyalás megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza.

Végrendelet letétbe helyezése

Share Button

Szeretném megtudni azt, van-e mód annak biztosítására, hogy halálom esetén a végrendeletem a hagyatéki eljárásból ne maradjon ki?

Kevesen tudják, hogy végrendelet készítésére vonatkozó megbízás alkalmával az a végrendelkezőnek lehetősége van kérni azt, hogy a végrendelet a Magyar Ügyvédi Kamara Irattárában kerüljön elhelyezésre.

Ebben az esetben a végrendelet bevezetésre kerül a központi végrendeleti nyilvántartásba és a végrendelet visszakereshetővé válik a végrendeletet készítő ügyvéd, a végrendelkező, közjegyző részére.

A Magyar Ügyvédi Kamara Irattára számítógépes nyilvántartásban rögzíti a végrendelkező ügyfél nevét és adatait. A nyilvántartásba vételről a végrendeletet készítő ügyvéd is értesül 48 órán belül, azzal, hogy az irattár a regisztráció sorszámát megküldi. A végrendelet egy eredeti példánya lezárt borítékban kerül az irattárba.

A lezárt borítékban lévő okiratot csak a hagyatéki eljárás során eljáró közjegyző részére küldi meg az irattár. Ez az irattározott végrendelet azonban bármikor visszavonható, módosítható.

Felhívom a figyelmet arra, hogy célszerű az örökösöknek, illetve akire nézve az örökhagyó végrendelkezett, felvilágosítást kérni arról, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara Irattárában őriznek-e borítékban lezárt végrendeletet az örökhagyótól.

Ha nincs hagyaték, kit terhelnek a kötelezettségek?

Share Button

A kérdésem a következő lenne: Elhunyt a testvérem.

Elvált, és 3 kiskorú (15,15, és 2 hét múlva 18) gyereke maradt utána.

Semmilyen ingatlanja nem volt, ingósága is minimális. Ki örökölhet utána, és kinek a feladata a temetés elintézése, és annak az anyagi vonzata törvény szerint kit terhel?

Ha nincs hagyaték, akkor öröklésről nem lehet beszélni. A hagyatéki eljárás megindítása egyébként is csak ingatlan hagyaték esetén kötelező.

Általában elmondható ilyen esetekre, hogy örökösök a leszármazók. Az örökös kötelessége az eltemettetés is.

Ennek az az oka. hogy nemcsak a szülőnek kötelessége a gyereket eltartani, hanem ez fordítva is  igaz.

Ha a kiskorúakra marad ez a kötelesség, természetesen nem ők állnak, helyt, hanem a testvér.

Eltartási szerződés

Share Button

Nincsenek örököseim, de ismerősömet nagyon kedvelem. Ő gondozza kutyáimat és szeretném ha halálom után övé lenne a házam. Mit tegyek?

A gondozás meghálálásának egyik praktikus módja lehetne, ha az ingatlan tulajdonjogát eltartási szerződéssel átruházná a gondozóra. Ebben az esetbe az ingatlanra tartási jog lesz bejegyezve.

Elhalálozása esetén a halotti anyakönyvi kivonattal ezen jog törölhető az ingatlan-nyilvántartásból és az ingatlan tulajdoni joga tisztán, tehermentesen a gondozót illetné.

Öröklési szerződésben szereplő ingatlan eladása

Share Button

Öröklési szerződést kötöttünk nagymamámmal, mely az ő valamennyi ingatlanára és ingóságára vonatkozik.

Most jelentkezett az egyik ingatlanra egy vevő, és mi szeretnénk eladni neki a házat.

Nem akarjuk az öröklési szerződést felbontani a nagymamával, mert az többi vagyonára is vonatkozik.

Mivel a mama nagyon beteg, el akarjuk kerülni azt a helyzetet, hogy esetleges halála esetén – ha felbontjuk az öröklési szerződést,- a törvényes öröklés lépjen életbe, és ez által azok is örököljenek, akiket a mama nem szeretett volna örökségben részesíteni.

Szeretnénk tudni, van-e megoldás ebben a helyzetben, és ha igen, mi?

Az öröklési szerződés a végintézkedés egyik formája. Abban különbözik a végrendelettől, hogy az öröklési szerződés a köteles részt kizárja.

Fontos tudni, hogy ilyen szerződés egy úgynevezett eltartási jogviszonyt is tartalmaz, mely szerint a szerződéses örökös köteles kellő módon eltartani az örökhagyót.

Öröklési szerződés hatálya alatti ingatlan két módon értékesíthető:

Az egyik, ha a felek közös megegyezéssel akként módosítják az öröklési szerződést, hogy az adásvétel tárgyát képező ingatlant abból kiveszik.

A másik –egyszerűbb-megoldás, ha közösen tesznek ügyvéd előtt olyan nyilatkozatot, hogy az ingatlant értékesíteni kívánják, és ezért kérik az ingatlanra –az öröklési szerződés alapján feljegyzett – elidegenítési és terhelési tilalom törlését. Mindkét esetben két lépcsőben zajlik az értékesítés:

Az öröklési szerződés, vagy a másodikként említett nyilatkozat földhivatalba történő benyújtásával az ingatlan tulajdoni lapjáról törlődik az elidegenítési és terhelési tilalom, majd második lépésként az adásvételi szerződés földhivatali benyújtásával a vevő tulajdoni jogot szerez.

Fontos tudni, hogy ez esetben két földhivatali eljárás zajlik egymást követően, tehát az eljárási illetéket kétszer kell leróni.

A fent vázolt két megoldás között lényeges különbség, hogy az első esetben az öröklési szerződés módosul, míg a második esetben érintetlen marad.

Öröklés köteles rész nélkül

Share Button

Az élettársam nővére kötött eltartási szerződést, de az akivel megkötötte saját magát anyagilag is eltartotta mivel magas nyugdíja volt. A hölgy most meghalt és azt mondták hogy menni kell hagyatékira mert valami köteles rész jár, de itt még két örökös van.

Azt tudni kell hogy az elhuny akivel megkötötte a szerződést annak életében nem iratot a nevére semmit csak a halál után lehet az övé. Szeretném tudni hogy ebben az esetben mennyi lehet az örökrész?

Az eltartási szerződéssel az eltartó azonnal megszerzi az eltartás fejében adott ingatlan tulajdoni jogát – az ingatlanra más örökös nem tarthat igényt és köteles részre sem jogosult.

Ha öröklési szerződés köttetett a felek között akkor az ingatlan tulajdoni joga csak hagyatéki eljárás keretében lesz az eltartóé – az ingatlanra más örökös nem tarthat igényt és köteles részre sem jogosult.

Öröklési szerződés esetén van-e köteles rész?

Share Button

Nagymamám és nagypapám elváltak anno nagypapám megnősült ujra és született édesanyámnak egy féltestvére.

Nagypapám meghalt 1994-ben állitólag előtte eltartási szerződést kötöttek a fiúval, így ha édesanyám örökölt is volna ez elvileg akkor már nem valósul meg mivel a fiúnak adták a lakást és el is adta.

Édesanyámat kihagyták a hagyatéki eljárásból. Szeretnénk utána járni jár -e Neki valami Édesapja után vagy már igy nem mivel a féltestvérének a nevén volt a lakás amit el is adott? Végrendelet nem készült.

A eltartási szerződés kizárja a köteles részt, így édesanyja  nem örököl.

Követelhető-e a köteles rész?

Share Button

Édesanyám nyugdíjasként az OTP-vel szeretne olyan szerződést kötni, hogy az anyagilag segíti őt. Ellenben ha meghal a ház az OTP-é.

Ebben az esetben mint az egyetlen lánya, van e jogom köteles részemet behajtani majd ha erre kerülne a sor?

A szerződés típusát nem határozta meg. Ezért csak általánosságban válaszolhatom: vannak olyan szerződések amelyek a köteles rész kizárják.

Hogyan módosítható az eltartási szerződés?

Share Button

Eltartási szerződést kötöttünk másfél évvel ezelött a szüleimmel én és az egyik unokájuk. A szerződés megkötése óta sajnos édesanyám meghalt, édesapámról gondoskodom, ellátom, a másik eltartó havonta egyszer meglátogatja, semmiben nem vesz részt.

Érdeklődöm, hogy ki és milyen formában változtathatja meg a szerződést? Ügyvéd vagy vagy biróság ?

Az  eltartási szerződést az eltartó és az eltartott közös megegyezéssel bármikor módosíthatja vagy megszüntetheti ügyvéd előtt, míg ennek hiányában bármelyik fél csak bíróságtól, kérheti azokat.

Mikor kell az új PTK szabályait alkalmazni?

Share Button

Édesapámmal 2013. októberében eltartási szerződést kötöttem.Az ingatlan nevemre történő bejegyzése megtörtént. Édesapám 2014. március 24-én hirtelen meghalt. Van egy testvérem.

Ebben az esetben a régi vagy az új jogszabály az irányadó?

Ő örököl-e, illetve kell-e neki fizetni a köteles részt?

2014.03.15-ét követő halálesetnél az új Ptk. szabályait kell alkalmazni.

Lényeges változás a kötelesrész alapjának számításánál, hogy a tartási szerződéssel elidegenített vagyon esetében a szerződés megkötésétől számított két éven belül megnyíló öröklés esetén a köteles rész alapjához hozzá kell számítani a vagyon értékének tényleges gondozással, tartással nem fedezett részét. (Ptk. 7:80-7:83. §)

41 / 45 oldal« Első...102030...3940414243...Utolsó »