Vissza az előző oldalra

Osztályos egyezség

Kikényszeríthető-e az osztályos egyezség bírósági úton?

Share Button

A testvéremmel örököltünk két ingatlant az édesapám után. Az egyik ingatlan 1/1 tulajdonában volt az édesapámnak (ebben lakik a testvérem).

A másik ingatlannak pedig 1/2 tulajdonrésze az én tulajdonomban van a másik fele az édesapámé volt (ebben lakok én).

Tetemes adóssága van a testvéremnek és az ő rá eső részt az örökségből át akarja íratni a gyerekére a hagyatéki eljáráson.

Ami azt jelentené hogy az ingatlan amiben lakik 1/2 része a gyereke nevén lenne a másik 1/2 rész pedig az én nevemen lenne.

A másik ingatlannak amelyben én lakok annak pedig a negyed része átkerülne a gyermeke nevére a 3/4 része pedig lenne az én részem.

Én csak azt szeretném ha az az ingatlan amiben laknak az teljesen lenne a gyermeke nevén legyen a másik aminek 1/2 része az én tulajdonomban van az pedig az én nevemen legyen kizárólag 1/1 tulajdonban.

Ha nem tudunk megegyezni az osztályos egyezségnél akkor bírósághoz fordulhatok és kérhetem így a vagyonfelosztást?

Az örökösök között a hagyatéki eljárás során tett osztályos egyezség azt jelenti, hogy az örökösök közös akarattal a hagyaték tárgyaiból való részesedésüket a törvényes öröklési rendtől eltérően szabályozzák.

Lényeg, hogy minden örökös részesedik a hagyatékból, de nem a törvényes öröklésnek megfelelően. Fontos tudni hogy osztályos egyezséget bírósági úton kikényszeríteni nem lehet csak a törvényes öröklést.

 

Alapítható-e haszonélvezet végakarattal?

Share Button

 Édesanyám ez év júniusában meghalt, a hagyatéki eljárás folyamatban van. Testvéremmel ketten vagyunk örökösök. Édesanyánk mindig mondta, hogy azt szeretné, ha a nyaraló a bátyám tulajdonába kerülne, én pedig a holtig tartó haszonélvezetet kapnám meg.

Annak ellenére, hogy ez csak szóban hangzott el szeretnénk ennek az anyai akaratnak eleget tenni.

Be lehet ezt az anyai kérést venni a hagyatéki eljárásba, azaz lehet e a hagyatéki eljárás során ilyen egyezséget kötni a testvéremmel?

Mennyi illetéket kell nekem a haszonélvezeti jog megszerzéséért fizetnem (63 éves vagyok az ingatlan kb. 10 millió)? 3. A testvérem, vagy az ő egyenesági örököse fizet-e illetéket az én esetleges halálom után, amikor megszűnik a haszonélvezeti jog?

Haszonélvezet végrendelettel is lehet alapítani.

Mivel ilyen végrendelet nem készült , ezért a szóbeli végakaratnak osztályos egyezséggel meg tudnak felelni, azaz az ingatlan tulajdonjoga örököse a bátyja lehet, míg annak haszonélvezője Ön.

A haszonélvező halálakor nincs illetékfizetési kötelezettség, csupán az illetékes földhivatalhoz a halotti anyakönyvet kell becsatolni 6.600,- Ft eljárási / törlési illeték megfizetése mellett.

Az egyenes ági öröklés illetékmentes, ideértve az osztályos egyezséget is.

Hogyan kerülhet örökhagyó testvére nevére vagyontárgy, ha a testvér nem örökös?

Share Button

Testvérem sajnos 41 évesen meghalt. Az autóm az ő nevére lett véve. Én használom én fizetem a díjait én szervizeltetem. Az örökös a férje és a kisfia lett. Hogyan lehetne a nevemre íratni, vagy megoldani hogy ne a férjé legyen az autó? A férj beleegyezne minden megoldásba.

Hagyatéki eljárásban az örökség tárgyát képező vagyontárgyak csak az örökösök között „mozgathatóak” – osztályos egyezség keretében. Olyan egyezség nem jöhet a hagyatéki eljárás során a nem örökös testvérrel, hogy a gépjármű a testvéré legyen. Ez a jogügylet csak a hagyaték átadását követően köthető az örökös és Ön között például adásvétel jogcímen.

 

Képviselhetik-e az örökösök egymást egyezségkötésnél?

Share Button

Édesapám 2013. aug-i halálát követően a húgom megkért arra, hogy a hagyatékok úgy legyenek elosztva, hogy a nevére ne kerüljön semmi, mert banki tartozásai vannak, és a bank a nevére átkerülő ingatlanokat azonnal lefoglalná.

Ezt e-mailes levélváltásaink során többször is hangsúlyozta, majd a hagyatéki tárgyalás előtt egy írásos meghatalmazással is nyomatékosította (mivel ő maga a tárgyaláson nem akart megjelenni, engem hatalmazott meg). Így is tettem, annál is inkább, mert a közjegyző is megerősítette, hogy a pénzintézetek valóban kinyomozzák, hogy valamelyik adósuknak a nevére került-e valamilyen nagyobb értékű vagyontárgy. 

Ennek ellenére, testvérem 2014 májusa környékén pert indított, hogy mégis kerüljön a nevére a hagyaték részét képező családi ház 1/2 tulajdoni hányadának fele (a másik 1/2 tulajdonrész anyám nevén van). A bíróság első fokon meg is ítélte neki ezt az örökrészt olyan indokkal, hogy a meghatalmazás ún. “színlelt megállapodás”, mivel a hagyatékok átruházása, köztük a szóban forgó ingatlan 1/4 része is csak azért történt, hogy a banktól megmentsük. 

Kérdésem: Érdemes-e fellebbezni egy ilyen ítélet ellen, és ha igen, milyen indokkal és milyen jogalappal?

Húgommal ellentétben ugyanis én nagyon nem szeretném, ha az ingatlanból bármit is lefoglalna a bank, mivel osztatlan közös tulajdonról van szó, vagyis nincs semmilyen megállapodás arról, hogy az ingatlannak mely része melyik tulajdonostárshoz (jelen állapot szerint anyámhoz vagy hozzám) tartozik! Csak a használat lett megosztva apám és anyám között még a válásuk során, 1988-ban, a tulajdon osztatlan közös maradt. Ez pedig azt jelenti, hogy bármi változás történik az ingatlannal kapcsolatosan, az valamennyi tulajdonostársat érinti, így az én ingatlanhasználatomat és életminőségemet is jelentősen befolyásolná (minden bizonnyal negatív irányban), ha a húgom felelőtlen életvitele miatt ráteszi a kezét a bank arra az osztatlan közös ingatlanra, ahol én is tulajdonostárs vagyok.

A hagyatéki eljárás ún. nemperes eljárás, melyben egyik fél a másikat nem képviselhet meghatalmazással olyan egyezségkötésnél amelyben mindketten felek. Ha a bíróság színlelt szerződésként minősítette a megállapodást az még egy ok arra, hogy a jogorvoslat iránti igény előterjesztését megfontolják.

Korábban örökölt ingatlanra köthetek-e későbbi hagyatékátadás alkalmával egyezséget?

Share Button

Szüleink halálával (1997 illetve 2015) megörököltük 1/2- 1/2 arányban a családi házat. A örökölt részem feléről testvérem javára lemondok, ugyanakkor a fennmaradó részt (1/4) szeretném ugyancsak testvéremmel – 1997-ben együtt örökölt erdőrészre elcserélni.

Kérdésem: 1.Ez mennyiben járható út?2.Tekintettel arra, hogy az erdőrész az első(1997-es)öröklés része volt, a mostani közjegyzői hagyatéki eljárás során ez lebonyolítható-e? 3. Ha külön – csereszerződés útján – akkor mi a gyakorlati eljárása és költség vonzata?

A kérdés két külön jogi ügyletre vonatkozik. A hagyatéki eljárásban osztályos egyezség keretében az örökösök egymás között rendezhetik – egymásnak át adhatják – a hagyaték tárgyait. Lényeg, hogy minden örökösnek jusson valami. Nincs azonban lehetőség arra, hogy egy korábbi hagyatéki eljárásban szerepelt vagyontárgyat az egyezségbe bevonjanak.

A Földforgalmi törvény alapján földet csak földre lehet cserélni, ezért a kérdezett csereügylet lebonyolítását adásvétellel lehetne megoldaniuk.

Hogyan egyenlíthetőek ki az öröklésbeli aránytalanságok a hagyatékátadás alkamával?

Share Button

Édesanyám elhunyt és hárman vagyunk testvérek anyai oldalról, mert nővérem és bátyám apukája már rég meghalt. Így egész kicsi koruktól apukám nevelte őket is.

A probléma az, hogy mivel testvéreim apukája meghalt, így a házunk fele részét ők ketten örökölték még 1981-ben. Így most a ház másik fele az, amiből nekem jár az 1/3 rész.

Ezzel igazán sem apukám, sem pedig én nem értünk egyet, mivel apukám az elmúlt bő 30 évben a fizetését hazaadta, ő csinálta a fejlesztéseket, sőt még a ház hitelét, amiből vásárolták is ő fizette ki. Az igazságos az lenne, ha egyformán örökölnénk mind a hárman. Van esetleg erre lehetőség?

Az igazságos öröklés érdekében – feltéve, hogy ebbe minden örökös társ partner – köthetnek osztályos egyezséget, ahol Ön a törvény szerinti mértékétől magasabb részt örököl.

Másik megoldásként – feltéve ha édesapának van ajándékozható ingatlan vagy ingó vagyontárgya – az Ön javára történő ajándékozást javaslom édesapa részéről, mellyel az Ön által vázolt aránytalanságot kiegyenlítheti.

 

Hogyan köthetnek az örökösök egyezséget?

Share Button

2014 decemberében elhunyt nagymamám után még nem zajlott le a hagyatéki tárgyalás. Egy családi ház és egy üres telek maradt utána az örökösöknek, akik egyhangúlag el szeretnék adni az ingatlanokat.

Két örökös felajánlotta örökrészét (tulajdonhányadát az ingatlanokból) megvételre a másik örököstársnak, aki élve elővásárlási jogával, igényt tart az örökrészekre, hajlandó kivásárolni az örökösöket egy már megállapodott összegben.

Az lenne a kérdésem, hogy ez a kivásárlás (tulajdonrész megváltása pénzzel) csak és kizárólag a hagyatéki tárgyaláson -illetve utána- lehetséges csak leghamarabb (még nem tűzték ki a hagyatéki időpontját)?

Van arra mód a jog szerint, hogy a hagyatéki tárgyalásig az örökrész átadása megtörténjen és a hagyatéki tárgyaláson ez jóvá hagyásra kerüljön?

Hagyatéki egyezség keretében van mód arra, hogy az Önök – mint örökösök – általi megállapodásukat a közjegyző hagyatéki osztályos egyezségbe foglalja. Ez azonnal jogerő lesz ha az fellebbezési jogukról a tárgyaláson lemondanak.

Mi a legcélszerűbb módja az örökösök egymás közti megegyezésének?

Share Button

Nagymamám 2014. decemberében elhunyt, egy családi házat hagyott hátra, melyre többen vagyunk örökösök. Az egyik örökös -élve elővásárlási jogával- kivásárolna a tulajdonrészemből. Hagyatéki tárgyalás még nem volt.

Az lenne a kérdésem, hogy az örökös társ engem kivásárolhat, kifizethet e a hagyatéki tárgyalás előtt? Vagy ez csak a hagyatéki tárgyaláson lehetséges?

Szabály, hogy a hagyatéki eljárásban lehet átengedni  visszterhesen, de csak más örökösnek, tehát olyan személynek, aki az örökhagyónak törvény szerint vagy végrendelet alapján egyébként is örököse.

Az örökösök a hagyatéki tárgyaláson köthetnek egymás közötti egyezséget, melyet osztályos egyezségnek neveznek.
Ezen egyezség keretében a hagyaték tárgyai, vagy pl. egy ingatlan tulajdoni hányadai átruházhatók ingyenesen, vagy ellenérték fejében.

Az egyezség alapján az egyik örökös tulajdoni hányadát megváltó örökös adásvétel  jogcímen szerzi meg a megváltott tulajdoni hányadot.

Ha az átengedés visszterhesen jött létre, az örökös terhére öröklési, az örökrészt megszerző terhére pedig visszterhes vagyonátruházási illetéket kell kiszabni azzal, hogy az ingatlanrészt átengedő örökös illetékmentesen örököl.

A megváltási ár megfizetésére javasolt időpont a hagyatéki egyezség megkötésének a napja, mert a jogerős egyezség létrejötte deklarálja a megváltást.

Lemondhatunk-e édesanyánk javára az örökségről?

Share Button

Édesapám 2014 szeptemberében elhunyt, a hagyatéki eljárás még nem történt meg.

Öcsémmel közösen örökölnénk egy autót, valamint bizonyos pénzösszeget, viszont ezekről édesanyánk részére szeretnénk lemondani.

Nincs több örökös, csak apai nagyanyánk. Megtehetjük-e ezt, és ha igen, akkor édesanyámnak milyen mértékű illetéket kell megfizetnie az átadott örökségre.

Az új PTK. szerint édesanyával, mint örökössel köthető osztályos egyezség arra nézve, hogy az önök által megnevezett hagyatékrészek örököse a túlélő házastárs édesanya legyen. Ennek illetékvonzata nincs, a túlélő házastárs öröklés jogcímen örököl.

Osztályos egyezség közjegyző előtt

Share Button

Férjem meghalt, 3 fiú gyermeke van. Írt egy végrendeletet, miszerint a legidősebb fiára hagyja a panel lakását mivel a hitelre vásárolt lakás törlesztését is a legidősebb fia fizette.

A kettő kisebbik fia a hagyatéki tárgyaláson a kötelező öröklési részt minden vita nélkül át szeretnék adni a legidősebb fiúnak.

Az a kérdésem hogy a hagyatéki tárgyaláson  mit kell nekik mondani?

 

A hagyatéki tárgyaláson az örökösöknek lehetőségük van ún. osztályos egyezséget kötni. Ennek az a lényege hogy illetékmentesen az egyik örökös a másik örökösnek tudja juttatni az örökségét.

Mivel végrendelet készült és csak egyik örökös javára, ezért a másik kettő örökös köteles részre jogosult.  A köteles részt kifejezetten igényelni kell.

Ha ilyen igényt az arra jogosult nem terjeszt elő, (nem kéri a köteles részt) a hagyatékot a közjegyző a végrendeleti örökösnek adja át.

1 / 2 oldal12