Vissza az előző oldalra

Ügyvéd válaszol

Hogyan érhető el, hogy a nevelt gyermeké legyen a ház, ha örökhagyónak nincs saját gyermeke?

Share Button

Nevelőapám van, anyukámmal 45 éve házasok. Közös gyerekük nincs, nevelőapámnak sincs az előző házasságából. Egy kb. 25.000.000 Ft értékű családi házuk van, ami fele-fele arányban van a nevükön.

Kérdésünk, ha nevelőapám elhunyna, mivel nincs saját gyereke, Édesanyám örökölné-e utána? Viszont, ha Édesanyám hunyna el előbb, akkor a Nevelőapám részét majd gondolom nem én örökölnék utána. Testvérei már nem élnek, viszont azoknak van sok gyerekük. 

Nevelőapa ajándékozhatja vagy eladhatja részét Önnek a haszonélvezeti jogát fenntartva. Az első esetben 9 % míg a második esetben 4 % az illeték. Két lépesben is történhet: ekkor édesanya részére tett házastársi ajándék illetékmentes és a haszonélvezet alapítás is. Ha ezt követően édesanya Önnek ajándékozza nevelőapa fele részét nevelőapa haszonélvezeti jogával terhelten – nem kell illetéket fizetniük . E körben megjegyzem hogy nevelőapa után hagyatéki eljárásra nem kerül sor az ingatlan vonatkozásában. A végrendelet esetében azonban lesz hagyatéki eljárás.

 

Alapítható -e utólag haszonélvezet a gyermekeknek elajándékozott házra?

Share Button

Saját tulajdonomat képező ingatlanomat két lányomnak ajándékoztam 2014 évben azzal, hogy magamnak holtig tartó haszonélvezeti jogot is bejegyeztettem.

2016 év november hónapban házasságot kötöttem . A feleségemmel a házaságkötést megelőző években is és azóta is, az ingatlanon lévő két családi ház egyikében élünk. Ugyanezen ház másik elkülönült (kisebb) részében lányom lakik a barátjával. Kérdésem: Ad-e a jog lehetőséget arra, hogy halálom után feleségem tovébb élhessen haláláig (akár a kisebb házrészben is)?

A teljes ingatlanra Önnek holtig tartó haszonélvezeti joga van, melynek tulajdonosai – ajándékozás jogcímen a gyermekei.

Halála esetén a túlélő házastársa ezen ingatlanokból semmit nem örökölhet.

Haszonélvezeti jogot csak szerződéssel tudna  alapítani a tulajdonos gyermekekkel, ilyen irányú megegyezés esetén.

Élehetnek-e követeléssel az örökösök örökhagyó által korábban elajándékozott ingatlan után?

Share Button

Édesanyám tavaly nekem ajándékozta a balatoni rossz állapotú nyaralójat, melyet ő is ajándékozással kapott a nagymamám tól. Édesanyámat 15 éve én ápolom, vele élek, 2 testvérem nagy ritkán jár felé. Ez is volt az ajándékozas oka,ezt mindkettőjüknek elmondta. Van egy Budapesti lakása melynek felét 3an fogjuk örökölni a törvényes rend szerint, illetve egyéb nagy értékű Ingóságok.

Kérdésem, hogy bármilyen módon a testvéreim támaszthatnak e igényt a nyarlóra, melyre én 10millio forintot költöttem azóta … Ha igen, akkor ezt meg lehet- e előzni édesanyámnak végrendelettel, vagy egyéb nyilatkozattal? Édesanyám 78eves.

Örökhagyó halálát megelőző 10 éven belül tett ajándék köteles rész alapjába beszámít.

A köteles rész mértéke a törvényes örökrész 1/3-a. A köteles rész nem automatikus, a közjegyző akkor adja át ha az arra jogosult azt kifejezetten igényli.

Ajándékozott ingatlan végrendelet tárgyát nem képezheti, kivéve ha az ajándékozási szerződés felbontásra kerül.

Hogyan érhetem el, hogy javaim egy részét ne a lányom, hanem unokaöcsém örökölje?

Share Button

Saját akaratomból gépen szeretném megírni a végrendeletet ha lehet illetve ha kézzel írott a szabályosabb akkor kézzel írnám meg ! Van kettő lakóingatlan illetve egy garázs valamint ingoságok. Kérdésem ,hogy lehet illetve milyen formában írhatom meg,ha az egyik ingatlant az ingóságokkal  kizárólag az unokaöcsémre szeretném hagyni. A másik lakóingatlant valamint a garázst a lányomra ! Indokom : 71 éves beteges mozgásomban korlátozott vagyok már mint fizikai mint erkölcsi segítségre van szükségem jelenleg 106 ezer nyugdíjból élek, tartom fenn a lakásomat.

Lányom nem látogat nem tartja még csak telefonon sem velem sem az apjával a kapcsolatot volt ,hogy évekig nem keresett ,miközben voltam életmentő műtéten és egyéb több más súlyos műtéten és komoly betegségekben,ebben az esetben sem látogatott csak egy esetben .Természetesen az ápolást sem vállalná.Ellentétben az unokaöcsémmel, ő az aki orvoshoz visz vásárol nekem is és a férjemnek is minden egyéb dolgokat   csak ő végzi el naponta látogat ! Kérdésem az lenne,hogy lehet kivitelezni, hogy az egyik lakás kizárólagosan az unokaöcsém tulajdona legyen ?

Végrendelet esetén a törvényes örökös köteles részt igényt terjeszthet elő, ha nem ő a végrendelet kedvezményezettje.

Tehát ha unokaöccsére végrendelettel hagyná ingatlanát a lánya köteles részre lenne jogosult.

A köteles rész mértéke a törvényes örökrész 1 / 3-as.

Ha adásvétel jogcímen ruházza át unokaöccsére az ingatlan tulajdoni jogát és holtig tartó haszonélvezeti jogot tart fenn azon saját magának úgy köteles rész igény nincs. Ha ajándékozná az ingatlant  úgy 10 évig egészségben kellene élnie ahhoz, hogy a köteles rész igény megszűnjön.

Az ajándékozás esetén is holtig tartó haszonélvezeti jogot alapíthat az ingatlanra.

Ha unokaöccsével eltartási vagy öröklési szerződést kötne úgy 2 évig egészségben kellene élnie ahhoz, hogy a köteles rész igény megszűnjön.

Illetékköteles-e a testvértől örökölt készpénz?

Share Button

Készpénzt örököltem a testvér húgomtól kell személyi jövedelemadót fizetni?

Testvértől örökölt hagyaték – ide értve a készpénzt is – illetékmentes, azaz Önnek a hagyaték után nem kell fizetnie.

Visszakövetelhető-e a továbbadott ajándék?

Share Button

Ha az egyik testvér(Öcs) elajándékozta a testvérének(Bátyjának) a tulajdonrészét, És a báty pedig tovább-ajándékozta a gyerekének , akkor az ajándék jogilag semmiféleképpen sem követelhető vissza az öcs által?(meghiúsult feltevés) Mivel az ajándék már nincsen meg a bátyjánál.

Ha az ajándékozási szerződés olyan feltétellel köttetett, hogy az ingatlan tovább nem ajándékozható akkor lehet csak jogalapja a visszakövetelésnek.

Ingatlanra kötött eltartási szerződés esetén érvényesíthető-e köteles rész igény?

Share Button

Édesanyám Idősek otthonába költözött, kis értékű ingatlanát 4 éve eladta, a pénzt nekem adta a lányának. Eltartási szerződést kötött velem 2 éve, hogy az elhalálozott testvéreim gyerekei, a köteles részt ne követeljék, mert szerinte nem érdemlik meg.

Sajnos most elhalálozott, szeretném megkérdezni, hogy a köteles részt követelhetik-e az elhunyt testvéreim gyerekei? Úgy informáltak ismerősök, hogy az eltartási szerződés megkötése után 2 év leteltével, nem követelhetik.Valóban így van?

Mivel nincs ingatlan, ingóság a nevén, egy folyószámla van, amire a nyugdíja ment és abból vonták az idősek otthonából az ellátás összegét. A másik kérdésem, kell-e ilyenkor hagyatéki tárgyalást lefolytatni, hiszen semmi vagyona nem volt az elhalálozásakor, a folyószámlán is csak 960,- Ft volt az egyenleg

Ingatlanra kötött eltartási szerződés alapján köteles rész nem érvényesíthető, ha annak megkötése és örökhagyó halála között eltelt 2 év.

Hagyatéki eljárás örökhagyó nevén álló hagyatékra indulhat.

Az Ön által említett bankszámla hagyatéki ingóságnak minősül.

Meddig igényelhető a köteles rész elajándékozott ingatlan után?

Share Button

Élettársammal 34 éve vagyunk együtt, nem bejegyzett kapcsolatban. Van egy közös gyermekünk. Páromnak előző házasságából van kettő gyermeke. Párom a lakását közös gyermekünknek ajándékozta, de ott maradt az állandó lakcíme.

Halála esetén a két mostoha testvérnek lehet bármilyen követelése? Most az én lakásomban lakunk, tartózkodásihelyként ide van bejelentve. A lakás az én nevemen van. Halála esetén gyermekeinek lehet velem szemben követelésük? Bankban tartott megtakarítás van, melyhez közös gyermekünknek hozzáférése van. Halála esetén ez előnyt jelenthet számára?

Örökhagyó halálát megelőző 10 évben tett ajándék a törvényes örökösét köteles rész igényre jogosíthatja fel.

A köteles rész a törvényes örökrész 1/3-a.

A köteles rész nem automatikus, azt hagyatéki eljárás során kell a jogosultnak igényelni.

Mia a különbség az örökségről való lemondás és a a visszautasítás között?

Share Button

Édesanyámnak többmilliós tartozása van egy pénzintézet felé, ahonnan személyi kölcsönt vett fel, de soha nem fizette a törlesztőrészletet. Én a szüleim egyedüli gyermeke vagyok, van egy férjem és egy kislányunk.

A kérdésem: Amikor édesanyám meghal, hogyan tudok lemondani az örökségről, vagy visszautasítani azt? Lemondás és visszautasítás között van különbség? Illetve amennyiben és lemondok róla/ visszautasítom, és átszáll a gyermekemre, akkor neki csak a nagyanyjától rászállt örökségről kell lemondania, vagy mindenről amit tőlem, az édesanyjától örökölne?

Örökségről lemondás és visszautasítás közötti különbség hogy az első még örökhagyó életében tett kétoldalú megállapodás, míg a második örökhagyó halálát követően tett egyoldalú jognyilatkozat.

A visszautasítás kizárólag örökhagyó hagyatékára vonatkozik melyet a közvetlen örökös és leszármazóinak is meg kell tennie ahhoz, hogy szükségképpeni örökös a Magyar Állam legyen.

Szerezhető -e 1 hektárnál nagyobb belterületi ingatlan engedélyeztetési eljárás nélkül?

Share Button

Az hogy nem földműves személyek 1 hektárig szerezhetnek földet, változik e belterület esetén (kivett, beépítetlen terület)? Vagy belterület esetén is él az 1 hektáros határ?

Az 1 hektár maximum földszerzés csak aranykoronás földre vonatkozik, belterületi, nem aranykoronás ingatlanokra nem.

2 / 155 oldal12345...102030...Utolsó »