Vissza az előző oldalra

Ügyvéd válaszol

Örökölhet-e nevelt gyermek a nevelő apa nevén álló ingatlanokból?

Share Button

Feleségem édesanyja elhunyt. Feleségem édesanyja kb. 30 éve kötött házasságot második férjével aki nem édesapja feleségemnek (nevelőapa).

Sajnos anyósom elhunyt és ezzel kapcsolatban az a kérdésem: “apósom” nevén van minden közös ingatlan és ingóság (az ingatlan már a házasságuk előtt megvolt, de együtt szépítgettek és növelték annak értékét valamint “apósomnak” volt egy nyaralója ami szintén a házasságuk előtt örökölt szüleitől.

A nyaralót még anyósom élete során értékesítették és apósom besegített az ingatlanunk megvásárlásába amiben tulajdont is szerzett. Kérdésem, feleségem és testvére örököl-e bármit a fent említett dolgokból függetlenül attól, hogy egyik sem volt az ő nevén csak “apósomén”?

Ha anyósának, mint örökhagyónak hagyatéka nincs úgy öröklés sincs, azaz nincs mit Önöknek felvetetni hagyatéki leltárba.

Ha lenne az örökhagyó nevén jegyzett ingatlan vagy ingóság akkor a törvényes öröklés rendje szerint annak az Ön felesége illetve testvére lehetne az örököse, ide értve a túlélő házastársat is, azaz apósát.

 

Mennyi a kölcsön tartozás elévülési ideje?

Share Button

Édesanyám a nővéremnek, 2012 és 2015 között kölcsön adott 500 ezer forintot.Erről nem készült írásbeli szerződés,mivel édesanyám megbízott benne.

Csupán szóbeli megegyezés történt,mely szerint ezt a kölcsönbe kapott pénzt vissza fizeti édesanyámnak.Ez nem történt meg édesanyám többszöri kérésére sem.

Ha édesanyám elhalálozik,a hagyaték értékéhez hozzá-e lehet számítani azt a fél millió forintot?

A polgári jogi viszonyokból eredő követelések 5 év alatt évülnek el. Az elévülést megszakítja a jogosult írásbeli fizetési felszólítása.

Ekkor az elévülés 5 év időtartama újra indul. Ha nem volt ilyen elévülést megszakító  cselekmény  a jogosult a követelését megalapozottan nem igényelheti. Még hagyatéki hitelezői igényként sem.

 

Kérhető -e bérleti díj osztatlan közös ingatlan többlet használatáért?

Share Button

Örököltem egy családi háznak az 1/2 részének a felét,amelyben az édesapám halála óta a nővérem lakik 11 éve. A kérdésem az lenne, hogy kérhetek-e bérleti díjat?

Osztatlan közös tulajdonú ingatlan többlet használatáért az ingatlant használó használati díjat tartozik fizetni – ha a felek másként nem egyeznek meg.

A megegyezés történhet ráutaló magatartással is. A használati díj visszamenőleg igénylésének időtartama nem lehet több 6 hónapnál. A használati díj mértékét a helyben szokásos lakás bérleti díjak alapul vételével lehet megállapítani.

Ki örököl haszonélvezettel rendelkező házastárs halála esetén?

Share Button

Egy ingatlan  1/1 tulajdonos vagyok, egy családtag pedig haszonélvező, van 2 kiskorú gyermekem és a házastársam. Esetleges halálom esetén mi történhet az ingatlannal? A gyerekek kiskorúak, a haszonélvező ilyen esetben eladhatja az ingatlant a tulajdonosok nélkül? Végrendelet mennyire erős? Megszüntetheti a haszonélvezetet?

Ha az ingatlan a házastársával közösen lakott és Ön elhalálozna a házastársának  a törvény erejénél fogva  rangsorban a következő helyen holtig tartó haszonélvezeti joga keletkezne az ingatlanra.

A rangsorban első haszonélvező haszonélvezeti joga sem végrendelettel sem bármilyen más módon nem szüntethető meg kizárólag a haszonélvező ingyenes lemondása által vagy e jogának eladása/megváltása útján.

Az Ön elhalálozása esetén az Ön gyermekei az ingatlan tulajdoni jogát öröklik meg az említett haszonélvezeti jogokkal terhelten.

 

Milyen illetékkedvezménnyel vásárolhat meg egy cég ingatlanokat melyeket tovább akar értékesíteni?

Share Button

Lehet-e teljes illeték mentességet kapnia egy cégnek (KFT.), amely azzal a határozott céllal vesz meg egy ingatlant, hogy azt felújítás után tovább értékesítse?

Ha igen, mik azok a feltételek, amik teljesülése esetén ez előfordulhat, illetve amik szükségesek, vannak-e valamilyen korlátozó tényezők?

Ha nem, mi a legnagyobb kedvezmény, amit megkaphat?

50% illetékkedvezményre, azaz 2% illetékfizetésre lehet jogosult az a társaság aki fő tevékenységben ingatlan forgalmazással foglalkozik.

Ha az ilyen társaság továbbértékesítési célzattal vásárol ingatlant a részleges illetékmentesség igénybevételéhez az is szükséges, hogy az ingatlant 2 éven belül továbbértékesítse.

Javaslom hogy könyvelőjével egyeztessen arról, hogy az Ön Kft.-je alapító okirata megfelelő e az illetékkedvezmény igénybevételéhez.

 

 

Mennyit kell adózni örökölt ingatlan eladása után? Mennyi az özvegyi jog értéke?

Share Button

2007. augusztus 4- én meghalt a férjem: özvegyi jog van bejegyezve a tulajdoni lapra.

4 saját gyermekünk született,és most a családi házat eladnánk , s azt szeretném megtudni , hogy mennyi az özvegyi jog értéke  ,sikeres eladás után?

Az így eladott ingatlan után kell e szja-t fizetnem és a gyerekeknek akik már nagykorúak?

Kell e az eladás előtt valamit intéznem a földhivatalnál,vagy elég ha az eladás után töröltetem az özvegyi jogot? Hogyan kell adózni, ha Németországban dolgozom, újra kell -e indítani a magyar NAV-nál az adózást, mert már 2016-tól dolgozom kint itt adózom?

Az özvegyi jog, más néven holtig tartó haszonélvezeti jog vagyoni értékű jognak minősül. Az eladási árból lehet kiszámítani annak értékét, úgy hogy el kell osztani 20-al és szorozni kell a haszonélvező életkorához kapcsolódó szorzóval. Például 20 millió forint értékű ingatlan eladásánál, ha a haszonélvező 65 évnél idősebb (4-es a szorzója) a haszonélvezet jogértéke 4 millió forint.

Az eladott ingatlan után a szerzésétől, öröklésétől számítottan 5 év már eltelt nem kell Szja-t fizetni sem a tulajdonos eladónak  sem a haszonélvezeti jog eladónak.

Az özvegyi jog törlését a földhivatal a vonatkozó adásvételi szerződés benyújtása alapján végzi el, azaz a szerződésben a haszonélvezeti jogát a jogosult eladással szünteti meg (vagy ingyenes lemondással) az törlésre kerül az ingatlan nyilvántartásból.

Mennyit örököl a házastárs a közösen lakott ingatlanból?

Share Button

Édesapánk egyedüli gyermekként 2008-ben örökölt egy ingatlant, ezzel egyedüli tulajdonossá vált.

2014-ban elváltak édesanyánkkal, majd 2015-ben összeházasodott az új feleségével.

2019-ban az új feleség nyomására (a tudtunk nélkül) az ingatlan tulajdoni lapjára 1/10 rész “házassági vagyonközösség elismerése”, 1/10 rész “ajándékozás” jogcímen az új feleség részére lett bejegyezve.

Idén édesapánk elhunyt, az örökösödésben tehát az új feleség, és a 3 fia vesz részt (jómagam, és 2 édestestvérem).

A kérdésem az lenne, hogy a feleség mekkora részt örököl így az ingatlanból, ugyanis mindhárman egyhangúan úgy gondoljuk, hogy a házasságkötés és a tulajdoni lapban történt változtatások egyaránt az új feleség részéről szándékos haszonszerzési szándékkal történtek.

A Ptk. egyik alapelve a szerződéskötési szabadság. A polgári jog nem ismeri e körben a szándékosságot sem a gondatlanságot. Ezek a büntető joghoz kapcsolódó kategóriák.

A családon belül és a házastársak között létrejövő jogügyleteket a magyar jog preferálja különösen az adójog, merthogy illetékfizetési kötelezettség nélkül lehet ilyen szerződéseket egymás között megkötni.

Az ajándékozás esetén ha örökhagyó halálát megelőző 10 éven belül történt a jog a törvényes örökösök bizonyos körének köteles részt biztosít.

A házastársi ajándék, ha ezen 10 éven belül történt a leszármazókat feljogosíthatja köteles rész iránti igény előterjesztésére, de csak az ajándék vonatkozásában, melynek mértéke a törvényes örökrész 1 /3-a.

A hagyatéki eljárásban a házastárs olyan mértékben örököl mintha ő is egy gyermek lenne azaz 1 / 4-ed részben lesz örököse mindannak ami nem az örökhagyóval utolsóként lakott lakóingatlan és annak berendezési tárgyai. Ezekre ugyanis a túlélő házastárs holtig tartó haszonélvezeti jogot örököl.

Eladható-e haszonélvezettel terhelt ház?

Share Button

Édesanyám 2004-es halála után én örököltem a szülői házunk tulajdonjogát 1/1 arányban. A bátyám a nagyanyám házának édesanyánkra eső részét örökölte, illetve ha majd nagyanyánk elhunyt, a teljes ingatlant.Tehát ketten vagyunk testvérek, 1-1 ingatlannal.

A szülői házunkra édesapánk holtig tartó haszonélvezetet örökölt. Ez az ingatlan kb 2010 óta üresen áll. Évente kb 10 napot töltenek benne a bátyámék, mikor külföldről hazajönnek látogatni.

Minden közüzemet én fizetek 2010 óta, de már előtte is többször mikor édesapám nem fizette a közüzemi számlákat és kikapcsolás szélén állt a villany, a víz. A gázt még 2010 előtt kikapcsolták.

A ház állapota folyamatosan romlik. Elmondtam apámnak, hogy el szeretném adni a házat, mert feleslegesen áll, most még többet ér, mint mondjuk 5-10 év múlva.

Először azt mondta igazam van, rendben van. Bátyám hazajött karácsonyra, neki is elmondtam mi a tervem a házzal, de nem akar belemenni, holott nem ő ennek a háznak a tulajdonosa, illetve apánk véleményét is megváltoztatta, aki azóta hallani sem akar az eladásról.

A kérdésem az lenne, hogy hogy tudnám eladni az ingatlant, hogy a haszonélvezet megszűnjön? Csak peres úton tudom elérni, hogy a haszonélvezetet megszüntessék?

Az Ön tulajdonában lévő, de édesapja haszonélvezeti/özvegyi joggal terhelt ingatlant Ön csak a haszonélvezeti  joggal terhelten tudja értékesíteni.

A vevő részéről a vétel ilyenkor befektetési jellegű beruházás hiszen az ingatlant csak a haszonélvezeti joggal tudja megvásárolni.

E körben tudni kell, hogy a haszonélvezőnek a vonatkozó adásvételi szerződést nem kell aláírnia.

Javaslom azonban, hogy édesapát mindenről tájékoztatva egyezzenek meg abban, hogy édesapa a vevőnek eladja a haszonélvezeti jogát, mely az Illetéktörvény 72. §-a szerinti érték.

Például ha édesapa 65 éves elmúlt és az ingatlan 20 millió forintért kel el, a vételárból 4 millió forint míg Önt 16 millió forint illeti  meg.

Tájékoztatom, hogy a haszonélvezet csak az említett módon vagy ingyenes lemondással szüntethető meg – peres úton nem.

Egyenes ági öröklés esetén kell-e öröklési illetéket fizetni?

Share Button

Szüleim, 1969-ben építettek egy víkendházat. Édesapám halála után 50%-ban az én tulajdonomba került 50%-ban pedig édesanyám volt a tulajdonosa eleve. Édesanyám lett a haszonélvezője.

Édesanyám elhunyt nemrég. Én vagyok az egyedüli egyenesági leszármazottja. Végrendelet nem készült. Kell-e bármilyen adót, vagy illetéket fizetnem ?

Azért érdekel, mert a Földhivatalnak elküldtem a halotti anyakönyvi kivonatot azzal, hogy legyenek szívesek törölni édesanyám tulajdon-, és haszonélvezeti jogát.

Nemrég hívott az Önkormányzattól egy hölgy, és érdeklődött az ingatlanról. Feltett kérdéseket annak érdekében, hogy meg tudják állapítani az ingatlan értékét adó, vagy illeték szempontjából.

Én úgy tudom, hogy régebben épült és ráadásul alacsony értékű, valamint nem lakás céljára használható ingatlanok esetében nem kell sem adót, sem illetéket fizetni. Annak idején édesapám halálakor sem kellett. Ez 18 évvel ezelőtt történt. Azóta megváltozott ?

Más tulajdonában levő ingatlanon, ha haszonélvező elhalálozik a tulajdonos halotti anyakönyvi kivonat földhivatali bemutatásával töröltetheti a haszonélvezeti jogot az ingatlan tulajdoni lapjáról.

Ha az elhunyt haszonélvező az ingatlannak résztulajdonosa is a haszonélvezeti jog csak hagyaték átadó végzéssel töröltethető.

Egyenes ági közeli hozzátartozók között az öröklés értékhatártól függetlenül illetékmentes.

Van -e szja fizetési kötelezetség zártkert eladása esetén?

Share Button

“Zártkerti művelés alól kivett terület és gazdasági épület” kategóriájú ingatlanunk van.

A zártkertet 1999-ben vettük, a gazdasági épületet mi építtettük rá, 2014-ben kaptunk rá használatbavételi engedélyt. Ha az idén eladjuk az ingatlant, hogy számítható ki az ezzel kapcsolatos SZJA?

Valamennyi ingatlanra nézve általános szabály, ha eladásra kerül és több mint 5 éve az eladó tulajdonát képezni – függetlenül az ingatlan eladási árától – az eladónak nem kell SZJA-t fizetnie.

20 / 149 oldal« Első...10...1819202122...304050...Utolsó »