Vissza az előző oldalra

Ügyvéd válaszol

Férj halála esetén mi illeti meg a feleséget?

Hagyaték átadása, Öröklési jog, Ügyvéd válaszol, ,
Share Button

Férjem meghalt, a közösen szerzett ingatlanok, földek öröklése hogyan történik, ha 2 közös gyermekünk van? Mi illet meg engem a feleséget, illetve a 2 gyermeket? Milyen arányban örökölünk ha csak a férjem nevén vannak a szerzemények, de közösen vásároltuk azokat ?

Túlélő házastárs és leszármazók esetében örökhagyó hagyatékából 1 gyermekrésznyit a túlélő házastárs örökli. Ez alól kivétel az örökhagyóval halálakor közösen lakott ingatlan melynek tulajdoni jogát a leszármazók, míg holtig tartó haszonélvezeti jogát a túlélő házastárs örökli.

A hagyatéki eljárásban lehet hitelezői igénnyel élni pl. ingatlan nyilvántartáson kívüli tulajdonlás vagy egyéb ingatlanba történ beruházás esetén.

Hogyan lehet egy korábbi lakót kijelenteni az általam lakott ingatlanból?

Adásvétel, Ingatlanjog, Ügyvéd válaszol
Share Button

Folyamatosan érkeznek az általam megvásárolt lakás postaládájába idegen emberek nevére küldemények. Valószínűleg korábbi bérlők lehetnek. Mi lehet az oka, hogy a posta még mindig ide jön nekik, pedig már régen elköltöztek?

Előfordulhat, hogy az általunk megvásárolt lakásba, házba korábban bejelentkezett személyek nem jelentkeztek ki, csak elköltöztek. Ez lehet az oka annak, ha küldemény érkezik a nevükre.

Ha szeretnénk meggyőződni arról, hogy van -e bárki is bejelentkezve a megvásárolt, vagy megvásárolni kívánt lakásba vagy házba, a következőt tehetjük.

Az ingatlan tulajdonosa bármelyik magyarországi okmányirodában adatszolgáltatást kérhet, melynek alkalmával szóban közlik vele, hogy ki van bejelentkezve az ingatlanába.

Ha erről tudomást szerez, de nem szeretné., hogy az a személy az ingatlanba bejelentkezve maradjon, akkor a tulajdonos „fiktiválási eljárás” keretében egyoldalúan kijelentkeztetheti az oda bejelentett személyt.

Ha a tulajdonos rendelkezik ügyfélkapu hozzáféréssel, akkor e -papíron ki kell keresnie az illetékes önkormányzatot, és ott kérnie kell az illetéktelenül bejelentett személy fiktiválását (kijelentkeztetését)

https://epapir.gov.hu/

Az eljáráshoz, mely ingyenes, tulajdoni lapot kell mellékelni.

A kijelentésről (fiktiválásről) a hatóság az ügyfélkapunk keresztül határozatot küld a kérelmezőnek, és törli a korábban bejelentett személyt/személyeket.

 

 

 

Osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetén mit tehetek annak érdekében, hogy értesítve legyek, ha a szomszéd eladja a saját részét?

Adásvétel, Ingatlanjog, Ügyvéd válaszol,
Share Button

Osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlanon a szomszéd a tudtom nélkül eladta az ő házrészét egy számomra idegen személynek. Nem kellett volna előbb engem is megkérdeznie?

Osztatlan közös tulajdonú ingatlan eladása esetén a tulajdonostársnak elővásárlási joga van. Az elővásárlási joggyakorlást az aktuális tulajdoni lapon feltüntetett címen kell lefolytatni.

Ha Ön az ingatlan-nyilvántartásban szereplő címről már elköltözött, és a tulajdoni lapon nem aktualizált a lakcímét, akkor az elővásárlási joggyakorlás során a tértivevényes ajánlott levél valószínűleg  „nem kereste” vagy „ismeretlen” vagy „elköltözött” jelzéssel érkezett vissza eladóhoz vagy jogi képviselőjéhez.

Ezzel Ön elmulasztotta a lehetőséget az elővételi joggyakorlásra, mert az illetékes földhivatal elfogadja/ vélelmezi, hogy nem kívánt élni ezzel a jogával.

Fontos tehát, hogy a ha ingatlan vásárolunk, s időközben a földhivatalba bejelentett állandó lakcímünk megváltozik, a lakcímadatot a földhivatalban aktualizálni kell, ellenkező esetben nem talál meg bennünket a levél, ami fontos lehet.

A lakcím aktualizálása díjmentes, csak az aktuális címet tartalmazó igazolványt vagy lakcímkártyát kell bemutatni az illetékes földhivatalban.

Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha névváltozás történik házasodás vagy válás miatt. A nevet ebben az esetben is aktuális igazolvánnyal ingyenesen lehet aktualizálni.

Hogyan lehet feltüntettetni egy belterületi ingatlan utca házszámát a tulajdoni lapon?

Földhivatal, Ügyvéd válaszol,
Share Button

Egy somogyi településen lakóházat vásároltam a Vörösmarty utcában. A tulajdoni lapon csak a település neve szerepel és a helyrajzi szám. Mit tehetek annak érdekében, hogy a tulajdoni lapon feltüntetésre kerüljön az ingatlan címe?

Minden belterületi ingatlannak rendelkeznie kell utca házszámmal. Ezt az önkormányzat határozza meg.

Ha Önnek nem szerepel a tulajdoni lapon az utca házszám, kérnie kell az Önkormányzattól egy hatósági bizonyítványt, ami jelen esetben egy címigazolás.  Ez a nyilatkozat megállapítja, hogy az Ön helyrajzi számához milyen lakcím tartozik.

Ezt követően ugyancsak az Önkormányzatnál kezdeményeznie kell a megállapított lakcím felvételét a központi címregiszterbe (KCR)

Ha a cím berögzítése megtörténik a központi címregiszterbe, a tulajdoni lapon is automatikusan feltüntetésre kerül az ingatlan pontos címe.

Meddig vonható vissza a föld adásvételi szerződés?

Ingatlanjog, Külterületi ingatlanok értékesítése, Ügyvéd válaszol, , ,
Share Button

Eladható e mezőgazdasági ingatlan (tanya, legelő) azonnal a vásárlás után, ha igen, milyen feltételekkel és következményekkel? Helyzet: idén tavasszal a szerződés írás folyamatában voltunk amikor a német tulajdonos bejelentette, hogy eladta másnak (németeknek) az általunk megvásárolni kívánt tanyát és legelőt.

A vevő családi okokra hivatkozva most, a kifüggesztési idő lejárta után, kérte a szerződés felbontását. Mivel az eladó nem akar lemondani az előfizetett összegről, a vevő ki fogja fizetni a hátralevő összeget, de azonnal el is akarja adni az ingatlant. Megteheti ezt? Vagy jobban járna, ha lemondana az előfizetett összegről és a tanya megvásárlásáról?

Egy ismerős ügyvéd ezt írta nekem a helyzetről – ami ellenkezik az eladó ügyvédjének a véleményétől, ezért is fordulok önhöz. Tehát az én ügyvédem véleménye: „A földtörvény azt mondja, hogy a tulajdonszerzési jogosultság feltétele, hogy a vevők a szerződésben vállalják, hogy a föld használatát másnak nem engedik át, azt maguk használják, és ennek során eleget tesznek a földhasznosítási kötelezettségüknek, továbbá vállalják, hogy a földet a tulajdonszerzés időpontjától számított 5 évig más célra nem hasznosítják. Így kapnak engedélyt az adásvételre. Ha a vásárlás után rögtön eladják a földet, ami önmagában valóban nem tilos, abból bonyodalom lesz, megbüntetheti őket a hatóság, hogy hamis kijelentést tettek az engedély megszerzése érdekében, vagy a következő vevőnek nehezül meg nagyon a pálya. Főleg, hogy nagyjából mindenki külföldi…” Igaza van ennek az ügyvédnek abban, hogy ezek a feltételei egy mezőgazdasági ingatlan megvásárlásának?

Az eladó ügyvédje szerint ez az ötéves kötelezettség nem kell hogy része legyen az adásvételi szerződésnek. Szerinte az ingatlan eladható de az eladásból származó haszon 70%-at le kell adóznia az államnak. Ön szerint mi a helyzet?

A kifüggesztés lejártáig tudja eladó a szerződést „visszavonni”.

Az 5 éves művelési kötelezettség a szerződés kötelező eleme. Ez idő alatti ingatlan értékesítés nem jelenti a művelési kötelezettség megszegését.

Az ingatlan értékesítéséből ha jövedelme származik eladónak (többért adja el mint vette) a különbözet mint jövedelem 15%-kal SZJA köteles.

 

El lehet -e állni a termőföld adásvételi szerződéstől?

Ingatlanjog, Külterületi ingatlanok értékesítése, Ügyvéd válaszol, , , , ,
Share Button

Mint azt Ön is, illetve a jogszabályok is világosan leírják, termőföld adásvétele esetén  az adásvételi szerződést a szerződéskötést követő 8 napon belül be kell nyújtani a terület fekvése szerint illetékes jegyzőhöz, aki a szerződést a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára 60 napra kifüggeszti, aki a  60 napos határidő lejárta után a jegyző az adásvételi szerződést megküldi a mezőgazdasági igazgatási szervnek (földhivatalnak) jóváhagyás céljából.

A fenn említett esetben az eladónak a szerződés megkötése és a kifüggesztés közötti időpontban van-e lehetősége elállni a szerződéstől? Ha igen, tisztelettel megkérném, hogy az erre irányuló jogszabályhelyet hivatkozza be válaszába. Amennyiben erre a szerződéskötés és a kifüggesztés közötti időpontban nincs lehetőség, esetlegesen van-e a későbbiekben módja az eladónak elállni a szerződéstől? 

474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet 4 §(1).bek.  Az eladó a közzétételi kérelmet az adásvételi szerződés kormányzati portálon való közzétételéig vonhatja vissza. A közzétételi kérelem visszavonását írásban kell bejelenteni a jegyzőnek. A visszavonás iránti bejelentés alapján a jegyző a közzétételi kérelemhez csatolt iratokat visszaküldi az eladó részére.

(2) *  Ha a visszavonás iránti bejelentés a szerződés kormányzati portálon való közzétételét követően érkezik be a jegyzőhöz, a visszavonás iránti bejelentésnek joghatása nincs, az a szerződés közlésének hatályát nem szünteti meg.

Örökölhető-e a haszonélvezeti jog?

Haszonélvezet, Ingatlanjog, Ügyvéd válaszol, ,
Share Button

A testvéreim és én tulajdonjoggal rendelkezünk (mind a hárman 1/3 arányban, tehát összesen 100%-ban) egy ingatlan felett, melynek haszonélvezője édesapám. Ő viszont ez év januárjában elvált édesanyámtól és június 30-n eljegyzett egy másik nőt. Mivel sajnos rossz az egészségi állapota, úgy hiszem, hogy az esküvőt minél hamarabb szeretnék lebonyolítani. A testvéreim és én nagyon félünk attól, hogy a házasságkötés után, édesapám esetleges halála esetén, az ingatlanon lévő haszonélvezeti jogot az új feleség megkapja és ezzel gyakorlatilag hiába mi vagyunk a tulajdonosok, nincs lehetőség arra, hogy visszakapjuk a házunkat.

Érdeklődni szeretnék, hogy ez valós veszély-e? A cikk alapján nekem úgy tűnik, hogy igen, hiszen az új felesége örökli nem csak a ház, hanem a teljes berendezés haszonélvezeti jogát. Ha ez valós veszély, mit tehetünk mi, a tulajdonosok, hogy elhárítsuk?

Önök a tulajdonosok , így haszonélvező halála a tulajdoni jogukat sem a használati jogukat nem érinti- használati joguk „ feléled”. Halotti anyakönyvi kivonattal töröltetni lehet a haszonélvezetet.

A haszonélvezeti jog nem átruházható, nem örökölhető.

Hogyan rendelkezik a ptk. a haszonélvezet megszüntetésével kapcsolatan?

Haszonélvezet, Ingatlanjog, Ügyvéd válaszol, ,
Share Button

Édesanyám 2021. márciusában elhunyt. Sajnos a hagyatéki eljárás nem tudott lezárulni a másik fél miatt. Édesanyám özvegye idősek otthonában él 1,5 éve mert ellátni magát nem tudja. Ő 86 éves. Kérte a közjegyzőtől a haszonélvezeti jog megváltását. A ház értékének 15 000 000 ft -ot vettek alapul amibe mind a két fél beleegyezett. Én a régi számítási módszer alapján úgy gondoltam, mivel 86 éves amit fizetnem kell számára 3 000 000 Ft. Ő nem egyezett bele 7 500 000 Ft-ot követelt tőlem. Nem tudtunk megegyezni. Most már dupla annyit követel. Teljesen kezelhetetlen. Bíróságra kényszerültem adni az ügyet.

Én az ingatlant eladni nem szeretném, saját tulajdonom nincs , édesanyám után ami maradt ingatlan az egyetlen. Szeretnék beköltözni a házba. Egyedüli tulajdonos vagyok, testvérem nincs. Hozzá szeretném tenni, hogy az ingatlan külön vagyon amit édesanyám a saját pénzéből vásárolt egy Pesti lakás árából egy ingatlant vidéken. Azután férjhez ment és ezt az ingatlan egy az egyben elcserélte egy másik családi házra.  Ráfizetni egyik félnek sem kellett mert a két ingatlan értéke ugyanannyi volt. Férjével közös szerzemény egy terasz amit közösen építettek a házhoz. Sajnos végintézkedés nem történt, kifutottunk az időből.

Mi a teendő ilyen esetben? Kötelezhet a ház eladására, ha én nem szeretném? És a mai számítások szerint mennyivel kellene megváltanom az ő haszonélvezeti jogát? Külön vagyon esetén miért kell nekem megváltani a haszonélvezeti jogát , ha nem közösen szerzett vagyon? Ő egy bőröndnyi ruhával kapcsolódott be a házasságba , semmi mással. És hosszú évek alatt se produkált semmit, csak a közös teraszt, ami 6 négyzetméter.

A Ptk.  az alábbiak szerint rendelkezik:

:59.§

(1)A házastárs – a jövőre nézve – bármikor igényelheti a haszonélvezeti jog megváltását. A haszonélvezeti jog megváltásának a házastárs és a leszármazó méltányos érdekeinek figyelembevételével kell történnie.

(2)A megváltásra kerülő vagyonból a házastársat – természetben vagy pénzben – egy gyermekrész illeti meg.

 

Ha egy gyermek az örökös a túlélő házastárs egy gyermek részt, azaz 50%-ot igényelhet megváltás jogcímen.

Milyen adóvonzata van a a haszonélvezetről történő lemondásnak?

Adójog, Illetékmentesség, Ügyvéd válaszol, , , , ,
Share Button

 Van a családi házunk, aminek hárman vagyunk tulajdonosai. Egyik testvéremnek 2/4, másiknak és nekem 1/4 tulajdoni része van. A két testvérem édesapjának holtig tartó haszonélvezete van az ingatlanon.

A kapcsolatunk már nem jó vele, ezért szeretnénk, ha nem lenne rajta a haszonélvezete az ingatlanon. Azt tudjuk, hogy kétféle (békésebb) megoldás jöhet szóba. Vagy ingyenesen(?) lemond a haszonélvezetről vagy közös megegyezéssel. Viszont az illetékekkel nem vagyunk tisztában, hogy kinek is kell fizetni vagy nem fizetni, bármelyik esetben?

Egyrészt ebben szeretném segítségét kéri, hogy tisztában legyünk vele. Másrészt pedig, a saját tulajdoni(1/4)részemet szeretném a másik testvéremnek adni. Milyen lehetőségek vannak? Ajándékozás vagy adásvételi? Ezenkívül még milyen opciók vannak? Illetve itt is az illetékekre lennék kíváncsi még.

Az illeték szempontjából a féltestvér is testvérnek minősül, azaz a köztük levő ajándékozás illetékmentes. A haszonélvezeti jog megszüntetése csak a haszonélvező ez irányú akarata mellett lehetséges.

A testvér ha megváltja a másik testvért 4% vagyonszerzési illetéket fizet, míg ajándékozáskor nincs illeték.

A haszonélvező ingyenes lemondása a saját gyerekei vonatkozásában ajándékozásnak minősül és illetékmentes. Féltestvér esetén (akinek nem édesapja a haszonélvező) és nem örökbefogadott) a haszonélvezeti jog megszüntetése illetékvonzattal jár.

A haszonélvezeti jog megváltása után 4% illetéket kell fizetnie a haszonélvezeti jog vevőjének.

Milyen módon ajándékozhat el egy ingatlant gondnokolt személy?

Ajándékozás, Ingatlanjog, Ügyvéd válaszol,
Share Button

Mindkét szülőm gondnokolt,  külön otthonban vannak és át szeretnék nekem ajándékozni az ingatlant.Bővíteni szeretnék hozzá és felújítani, de erre így nincs lehetőségem mivel nem vagyok tulajdonos.

Az egyik gondnoktól azt a választ kaptam, hogy utána érdeklődött és nem lehetséges. Szeretnék egy választ egy illetékestől,hogy valóban nem lehetséges vagy mi lehet ez mögött,és miért nem lehet, vagy ha mégis lehet akkor mi ennek a menete?

A szerződéses szabadság alapján a gondnokoltat is megilleti a szerződés kötés lehetősége, vagy azzal, hogy az okirat érvényességéhez az illetékes gyámhivatal engedélye szükséges.

Javaslom, hogy vegye fel a kapcsolatot és egyeztessen a gondnokkal és a gyámhivatallal.

3 / 155 oldal12345...102030...Utolsó »