Vissza az előző oldalra

Ügyvéd válaszol

Igényelhető-e köteles rész 10 éven túli ajándékozás után?

Share Button

Hárman vagyunk testvérek. Most tudtuk meg (2019.04.28), hogy szüleink a legkisebb testvérünk nevére íratták az ingatlanjukat ajándékozási szerződést kötve vele 1998.07.27 -én. Haláluk esetén húgommal jogosultak vagyunk-e a köteles részre?

A köteles részre jogosultság legalább két előfeltételnek kell megfelelnie: következzék be maga a haláleset, mely alapján megállapítható legyen, hogy nem telt el 10 év örökhagyó halála és az ajándékozás ténye megvalósulása között. Az Ön által írt eset e követelményeknek nem felel meg.

Örököl-e az unoka az nagypapa halála esetén?

Share Button

Férjemet édesapja már a születésekor elhagyta viszont a nevére vette . Az édesanyával nem voltak házasok .Egy másik házasságából született még egy fiú gyermek. A férjem 3 éve elhunyt , van egy közös kislányunk , 4 éves .

A kérdésem az , hogy férjem édesapja halála esetén megillet e engem és a lányomat bármi is , jogos örökösök vagyunk ?

A törvényes öröklés rendje szerint leszármazó kiesése esetén az ő leszármazója, azaz az unoka örököl.

Saját forrásból vásárolt ingatlanra igényt tarthat -e az élettárs?

Share Button

Lányom együtt él a barátjával, de egyedül szeretne saját lakást vásárolni. Ehhez Mi adnánk egy nagyobb összeget és a hiányzó részt hitellel pótolná, amit szintén egyedül venné fel. Azt szeretném megkérdezni, hogy szakításuk esetén követelhet-e a fiú valamit?

Az Ön által írt élettársi kapcsolat a lánya élettársát nem jogosítja fel semmilyen vagyonjogi igény érvényesítésére, ha a kapcsolat kettőjük között megszakadna.

Értékesíthető -e a lakásal közös helyrajzi számon lévő garázs?

Share Button

Társasházi lakásomhoz tartozik egy kizárólagos használati joggal rendelkező gépkocsi-beálló /parkoló/, amely földhivatali bejegyzésben és a társasház alapító okiratában is szerepel. Garázst vásároltam és értékesíteni szeretném kocsi-beállómat.Természetesen a tulajdonos társak írásos hozzájárulásával és elővásárlási joguk biztosításával.Értékesíthető a kizárásos használat joggal rendelkező kocsi-beálló ?

Akár társasházban tulajdon hányaddal nem rendelkező számára is ,ha a tulajdonostársak nem élnek elővásárlási jogukkal, írásban hozzá járulnak a kizárólagos használati jog átruházásához .

Álláspontom szerint önállóan nem forgalom képes a lakáshoz alapító okirat szerint tartozó gépkocsibeálló, mert önálló helyrajzi számon nem szerepel, és az ingatlan-nyilvántartásban sincs osztatlan közös tulajdoni hányadként feltüntetve

Alapítható-e végrendelettel haszonélvezet?

Share Button

10 éve élünk együtt,nem bejelentve, nekem van egy házam, három gyermekem válás után elfordult tőlem.  A házamat rájuk akarom majd hagyni, de a páromnak akarom holtáig tartó haszonélvezetbe adni.

Lehet-e végrendeletben megtennem ezt közjegyző előtt, vagy előre még életemben be kell jegyeztetnem, amit nem szeretnék. Ha halálom előtt történne bármi probléma kapcsolatunkkal, – (láttam már hirtelen begőzölt nőt)nem szeretnék a visszavonással bíbelődni. Tehát végrendelettel rendelkezhetek-e efelől úgymond opciós jelleggel, hogy a jog a halálommal száll át páromra? Másik gyermekeim birtokba vehetik-e majd, párom halála után?

Végrendeletben rendelkezhet úgy, hogy az ingatlana haszonélvezője a párja legyen. A törvényes öröklés rendje szerint ugyanennek az ingatlannak a tulajdonosai egyenlő arányban a gyermekei lesznek. A haszonélvezettel terhelt ingatlan birtoklásának, hasznai szedésének joga a haszonélvezőt illeti, amely egyben azt is jelenti, hogy a tulajdonosok – amíg a haszonélvező él – az ingatlant nem használhatják.

Kik örökölnek az elhunyt örökös után?

Share Button

Nagypapám 20 évvel ezelőtti halálakor Édesanyám én nővére 50-50%-ban örökölték meg a Nagymamám és Nagypapám által birtokolt ingatlant. A Nagymamám azóta is az ingatlanban lakik. Anyukám nővére nemrég elhunyt. Ki örökli meg az ő részét? Két nagykorú gyereke van, ők öröklik meg ezt a részt, tehát 50%-ban édesanyám, 25-25%-ban pedig a két gyerek tulajdona lesz az ingatlan, vagy valamilyen módon visszaszállhat az öröklési jog a nagymamámra?

Az örökhagyó gyermekei fejenként egyenlő arányban öröklik a hagyatékot, ha van az elhunytnak házastársa ő egy gyermek résznyit örököl és ha az elhunyttal közösen lakott ingatlant a halálozás idejében, akkor annak az ingatlannak a haszonélvezetét.

Jogosult-e a tulajdonostárs bejelentkezni az ingatlanba, ha már az egyik tulajdonos benne lakik?

Share Button

Édesapám és a nővére megörökölte a nagymamám házát.  Édesapám a többségi tulajdonos, aki a megörökölt házban él, mióta megvásárolták azt nagymamámmal 30 évvel ezelőtt. Nővérének egyéb ingatlana van, ott lakott eddig. 

Arra vagyok kíváncsi, hogy a törvény kötelezheti -e nagynéném apámat a ház eladására, és ha igen, mennyi idő után? Kötelezheti-e apámat, hogy őt kifizesse?

Azon felül, hogy a többségi tulajdonos nem akarja, hogy a testvére bejelentkezzen hozzá állandó lakcímre, ezt hogyan teheti meg? Jogos-e?

Tulajdonostárs a tulajdoni joga alapján jogosult a tulajdoni hányada mértékével arányos ingatlanhasználatra, illetve az ingatlanba bejelentkezhet, oda lakcímkártyát készíttethet.

A tulajdonközösség megszüntetése azaz, hogy egyik tulajdonos a másik tulajdoni jogát magához váltsa, nem lehet egyoldalú elhatározás kérdése. Közös megegyezéssel adásvétel keretében történhet a tulajdonközösség megszüntetése vagy közös értékesítéssel a vételár tulajdoni hányad szerinti elosztásával.

Ha közös megegyezés nincs, bármelyik fél kérheti a tulajdonközösség megszüntetését az illetékes bíróságtól.

 

 

Hogyan számítható ki a fizetendő szja mértéke ingatlaneladás esetén?

Share Button

Öten vagyunk testvérek, édesanyánk halála miatt örököltünk 1/2 házat, melynek természetesen másik felét édesapánk.Leltári értéke a fél résznek 4 290 600 Ft volt.

2015 -ben sajnos édesapánk is meghalt, így az ő részét is együtt örököltük öten, szintén azonos leltári értéken.

2018-ban értékesítettük a lakást 9 750 000 Ft-ért, melyből azonos arányban kaptuk meg a részünket. Az ingatlanos részére 300 000 Ft került kifizetésre, valamint 26 000 Ft ügyvédi költség is felmerült, ezekről van számla, amely az én nevemre szól, miután a testvéreim ügyvéd által meghatalmaztak a lebonyolítással. Kérdés, mennyi személyi jövedelemadót kell fizetnünk az adóhatóság felé?

Az ingatlan értékesítésből származó jövedelem SZJA kalkulátorát az alábbiakban találja, mellyel kiszámolhatja az eladott ingatlan megszerzésére fordított és az ingatlannal kapcsolatos egyéb költségei levonását követően a fizetendő adó mértékét.

https://www.nav.gov.hu/sites/apeh/calc/ingatlan_jovedelem_calc1.html

Fontos tudni, hogy az adott névre kiállított számla, csak a számlán szereplő személy esetében adócsökkentő tétel.

Milyen jogi megoldással használhatom legálisan a szomszédom telkét?

Share Button

A szomszédaim idősebb emberek, nem akarnak már földműveléssel foglalkozni ezért felajánlották, hogy a hátsó kertjüket (belterületi ingatlan, kivett lakóház, udvar besorolású telek hátsó része) eladnák nekem. Ehhez meg kellene osztani az ingatlanjukat, hogy a hátsó kertjeiket kitevő 400-600 m2-nyi telekrészt határrendezéssel az én ingatlanomhoz csatolhassam.

Ez a földhivatal szerint földmérő bevonásával, megosztási tervvel meg minden mizériával elég tetemes összeg lenne. Tovább bonyolítja a dolgot, hogy a településen létezik minimális telekméret, ezért valószínűleg nem kivitelezhető a megosztás azon a nyomvonalon, ahogy azt a szomszédaim és én szeretnénk. A ház formája határozza meg a minimális telekméretet ami jelen esetben 800 m2 lenne így nem lehet 400 m2-t leválasztani az 1016 m2-es telekből.

Itt a telkek négyzetméterára 100-150 forint között alakul, így ha lehetséges is a területrendezés, annak adminisztrációs díja többszörösen meghaladná a telkek értékét. A szomszédok minden megoldásban benne lennének, csak azt kérik, hogy építsek kerítést és gondozzam a kertet mert a másfél méteres gaz miatt a jegyző bírsággal fenyegeti őket.

Megoldás lehet, ha a két ingatlant összevonják – földmérővel – osztatlan közös tulajdonba és készítenek egy természetben kizárólagos használati megosztást – akár földmérő nélkül – hogy a tulajdoni hányadtól eltérően ki melyik földrészletet használhatja kizárólagosan. Mivel belterületi ingatlanról van szó, a bérlet és a szívességi használati konstrukció is megoldás lehet.

 

Érdeklődnék, hogy a sima bérleti szerződés ad-e megfelelő keretet arra, hogy a szomszédaim hátsó kertjeit hosszútávra (pl: 25-30 évre) bérbe vegyem?

Mi történik, ha a szomszédom, akivel a szerződést kötöm elhalálozik? Az örököst köti-e a bérleti szerződés?

A házassági szerződés megváltoztatható-e a hagyatékátadáskor?

Share Button

Édesapám 70 éves korában megházasodott másodszor. A feleségnek is volt felnőtt gyermeke és ingó és ingatlan tulajdonai és neki is. Kötött házassági szerződést, amelyben kitértek arra, hogy a külön-külön tulajdonok (ingatlan, autók) haláluk esetén az egyenes ági leszármazott gyermeké lesz/marad. Nyilatkoztak arról, hogy haszonélvezeti jogukról is lemondanak, hogy az örökösök hozzájuthassanak örökségükhöz. Aláírva, letanúzva.

Édesapám elhunyt, a hagyatéki tárgyaláson a közjegyző azt mondta, hogy hiába van ez a papír aláírva mindkét házastárs által, az elhalt édesapám felesége dönti el, hogy igényt tart-e a haszonélvezetre az én általam megörökölt ingatlanra, vagy nem.

Természetesen igényt tart, nem lepődtem meg, de rendkívül igazságtalan ügy. Ő személyesen aláírta anno, hogy nem tart igényt erre.

Mennyi esélyem van érvényben tartani az édesapám és a feleség között írásban kötött szerződés rendelkezését?

A végrendeleti nyilatkozat a végrendelkező életében bármikor visszavonható, módosítható. A túlélő házastárs a hagyatéki eljárás során tette meg végrendeleti nyilatkozata módosítását, melyet a közjegyző álláspontom szerint jogilag helyesen akceptált.

40 / 155 oldal« Első...102030...3839404142...506070...Utolsó »