Vissza az előző oldalra

Polgári jog

Korrigálható-e a felcserélt helyrajzi szám?

Share Button

Három lépcsőházas szövetkezeti lakásban lakunk. A két szélső lépcsőház helyrajzi száma fel van cserélve és nem tudunk bejelentkezni. A hivatalok azt javasolják kössünk csere szerződéseket a másik lépcsőházban lévő lakókkal. Van e lehetőség a helyrajzi számok felcserélésére, mert úgy mindenki a természetben elfoglalt helyére kerülne. Ettől elzárkóznak a hivatalok.

A csereszerződésnél, magas költségek terhelnék a lakókat ezért utasítják el. Már minden érintettel egyeztettünk, földhivatal, önkormányzat stb, de csak a csere az egyetlen járható út szerintük. Lehet-e új helyrajzi szám megállapítást kezdeményezni? Van- e javaslata az ügyvéd úrnak a helyrajzi szám cserével kapcsolatban?

Mindkét egymástól elkülönült időben történt lakásvásárlási szerződés olyan okirat, melyet az illetékes földhivatal a tulajdonjog változás bejegyzése előtt alaposan megvizsgál. Ha bejegyezte a tulajdonjog változást, az az ingatlan-nyilvántartási állapottal megegyező volt. Az alapító okirat alapján kialakult helyrajzi számok megváltoztatása, azaz cseréje lenne szükséges ahhoz, hogy a valóságnak megfelelő állapottal adekvát legyen az ingatlan-nyilvántartás. Javaslom, hogy ez ügyben egyeztessen a közös képviselővel.

Közös lakás esetén helyt állni tartozik-e a lakásban nem lakó tulajdonos társ a bent lakó nem fizető helyett?

Share Button

Adott egy panel lakás, amelynek 9/10 tulajdoni hányad az én tulajdonomban, 1/10 tulajdoni hányad annak a tulajdonában van, aki használja az ingatlant. (haszonélvezet nincs bejegyezve).

A probléma ott kezdődik, hogy a bent lakó nem fizet rezsit, amit csak ő használ, illetve közös költséget sem. Én a fele közös költséget minden hónapban befizetem, mert természetesen egyén is az ingatlan, még ha nem is használom. Viszont így elég nagy tartozás kezd keletkezni.

Kivásárlásról hallani sem akar a másik tulaj, befizetni a tartozását sem. Mondván én jobban állok, fizessem én… Van- e arra lehetőség, hogy bíróságra vigyem az ügyet annak érdekében, hogy el tudjam adni az ingatlant, amit a másik fél nem akar? (mivel nagyon kényelmes neki az ingyen élés). (én az ingatlanban soha nem éltem 1 percet sem). Megterhelhetik tulajdoni lapon az én hányadomat is, ha ő nem fizet? ergo rajtam is behajtható bármi ilyenkor?

Osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetében – függetlenül a tulajdoni hányadoktól – az ingatlan helytállni tartozik a közmű és egyéb használati díjtartozásokét.

Hogyan járjak el, ha az osztatlan közös tulajdon megszüntetése számomra hátrányos?

Share Button

Nővéremmel ketten elhunyt szüleink után ingatlant örököltünk egyenlő arányban.Én születésem óta az ingatlanban laktam-lakom a szüleinkkel.A nővérem szeretné ha kifizetném a részét az ingatlanból.

Mi a teendő ha nem tudom kifizetni és eladni sem akarom az ingatlant?Sajnos ha eladnánk a fele pénzből nem kapnék másik ingatlant,és nyugdíj előtt állva hitelt sem akarok felvenni.

Hogy elkerülje az esetleges közös tulajdon megszüntetése iránti pert, javaslom, hogy olyan hosszú távú részletfizetési adásvételi szerződésben egyezzen meg testvérével, amely még neki is megfelelő és az Ön teherbíró képességét sem haladja meg.

Osztatlan közös tulajdonú ingatlan egy részének eladásakor megilleti-e az elővételi jog a tulajdonos társat?

Share Button

Osztatlan közös tulajdonú ingatlanunk van, négy tulajdonossal,melynek kizárólagos használatát a három tulajdonos szavazati többséggel szabályozta.

A szavazati többséget szabályozó tulajdonosok el akarják adni a használattal szabályozott tulajdonrészüket. Megtehetik? A vásárló OTP hitelből vásárolna.

Mind a négy tulajdonos beleegyezése szükséges, vagy elég a negyedik tulajdonos elővásárlási jogának lemondása?

A közös tulajdon feljogosítja a tulajdoni hányadát eladni nem kívánó tulajdonost, hogy ugyanazon áron, ugyanazon feltételekkel, ahogy harmadik személy vevő vásárolna, éljen elővásárlási jogával.

Ha él ezen jogával, az ingatan kizárólagos tulajdonosa lesz és kizárólagos használója. Ha nem él ezen jogával a Vevő mint Eladók jogutóda a már kialakult esetleg okiratban is rögzített használati rend, vázrajz szerint használhatja adásvétel tárgyát.

Kötelezhető-e a szomszéd vezetékszolgalom alapítására?

Share Button

Vásároltam egy telket és a közműbekötést (víz, szennyvíz) a szomszéd telkén keresztül lehetne megoldani, szolgalmi joggal, így lenne olcsóbb és gyorsabb a bekötés.

Másik lehetőség, hogy gerincvezetéket kell a fő útról kiépíteni, ami időben és pénzben is sokkal több (1 év és 4 millió Ft). Ha esetleg ebbe nem egyezik bele a szomszéd akkor az Önkormányzat vagy a jegyző kötelezheti a szolgalmi jogra?

Mivel a vízvezetés kialakítása megoldható az adott ingatlanra, így kényszerű szolgalom e vonatkozásban nem jöhet létre hatósági úton álláspontom szerint.

Ugyan költségesebb a főgerincről való leágaztatás, de ezt az ingatlan vételi ára kialakításánál lehetett volna figyelembe venni.

Hogyan lehetséges a közös tulajdon megszüntetése?

Share Button

Van egy ingatlan, ami már nagyon régóta üresen áll, mert a tulajdonosok nem tudnak megegyezni.

Az ingatlan tulajdonosai: 1. személy : 1/2 rész 2. személy : 1/4 rész 3. személy : 1/4 rész Az 1. és 2. tulajdonos szeretné megvenni a 3. tulajdonostól az ingatlant.

Ami eddig történt: – értékbecslés – szóbeli ajánlat (nem fogadta el) – 3. tulajdonos is hívott értékbecslőt – írásbeli ajánlat (nem fogadta el) Sajnos azért az 1/4 részért többet kér, mint a jelenlegi piaci árnak a duplája, ami természetesen nem jogos. 2 független értékbecslő is kint volt, egyik a 3. tulajdonos jelenlétében is. Mind a 2 értékbecslő hasonló összeget állapított meg.

Mit lehetne tenni, hogy az első 2 tulajdonos megvehesse a 3. tulajdonostól az ingatlan 1/4 részét reális áron? (Az első 2 tulajdonos fizet minden fenntartási költséget, közműveket, biztosítást a háznál, karban tartja, füvet nyír… a 3. tulajdonos nem fizet semmit, tehát úgy gondolom igazság szerint még ennyi sem járna neki, ennek ellenére fel lett ajánlva a reális ár azért az 1/4 részért.)

A közös tulajdon megszüntetése ha a tulajdonosok közös megegyezése alapján nem lehetséges bíróságtól kérhető. Ilyenkor a fizetőképességét igazoló, általában többségi tulajdonos megváltja a másik tulajdonostárs ingatlan illetőségét.

Hogyan hasznosítható az osztatlan közös tulajdonú ingatlan?

Share Button

Férjem házasságkötésünket megelőzően két évvel vásárolt egy fél házat, melyet fel is újítottunk.

Mivel időközben én is házat vásároltam, ahol jelenleg élünk, arra gondoltam, talán érdemes volna kiadni, vagy eladni.

A ház fél tulajdonosa a MÁK, akit a megvásárláskor értesítettünk, de nem reagáltak azóta sem. Volna érdeklődő albérlőnek, de nem tudom, hogy mivel a férjem 1/2 részben tulajdonos, így kiadhatja-e a fél házat, mert legalább karbantartanák az albérlők.Így viszont csak tönkremegy, főleg télen fűtés és karbantartás hiánya miatt.

Milyen egyéb kötelezettségünk lenne, ha albérletbe adnánk?

Előzetesen a közös tulajdonú ingatlan használatáról tájékoztatom:

A köztudatban az az általános nézet, hogy  közös tulajdon esetében a tulajdonostársak tulajdoni hányaduknak megfelelő nagyságú területet használhatnak az ingatlanból. A közös tulajdon osztatlanságából az következik hogy mindegyik tulajdonostárs jogosult az egész ingatlan használatára.

A tulajdoni hányadrész eszmei hányadot jelent, ami nem vetíthető le automatikusan az ingatlan fizikai értelemben lévő megosztására. Az egész tulajdon birtoklására és használatára való jogosultságnak az a korlátja  hogy nem szabad ezzel a joggal úgy élni, hogy a másik  tulajdonostárs ingatlanhoz fűződő jogai, érdekei ne  sérüljenek.

Tipikus példa erre, hogy nem lehet kizárni a másik tulajdonost az ingatlan használatából – ha használni akarja. Természetesen arra van lehetőség, hogy a tulajdonostársak egy külön szerződéssel fizikailag is megosszák egymás között a használatot.

Ebben az esetben valóban úgy lesz, hogy minden tulajdonostárs a megállapodás szerinti részt használhatja az ingatlanban. Az előzőekből következik nagyon gyakran az a félreértés, amikor a közös tulajdonú lakást csak az egyik tulajdonostárs lakja  és utóbb a másik tulajdonostárs használati díjat szeretne tőle követelni, mivel az ő részét is használta az ingatlanból.

Mivel mindegyik tulajdonostársat megilleti az egész tulajdon használata és birtoklása, ezért ezen az alapon egymástól használati díjat nem kérhetnek. A tulajdonos akkor követelhet jogosan használati díjat, ha a bentlakó tulajdonostársa őt az ingatlan használatából kizárta, azaz megakadályozta, hogy ő is használhassa az ingatlant.

Ebben az esetben a bentlakó tulajdonostárs megsértette a másik tulajdonos jogait, aki emiatt nem élhetett birtoklási, használati jogával.

Analógiával az ingatlan hasznosítására is a fent elmondottak irányadóak.

Fontos tudni, hogy az illetékes önkormányzat közös tulajdon esetében  megköveteli a tulajdonostárs hozzájárulását a bérbeadáshoz.

A rövid vagy hosszú távú bérbeadás  szabályairól könyvelőiroda tud felvilágosítást nyújtani.

Eladás:

a tulajdonostársnak elővásárlási joga van. Az okiratot szerkesztő ügyvéd 15 nap felhívással tértivevényes ajánlott levélben  fogja megkeresni hogy él-e ezen jogával. Ha nem válaszol, a vélelem hogy nem élt. Tehát a fél ingatlan eladható,javaslom bízzon meg a vevő keresésével ingatlanirodát.

Hogyan szüntethető meg a közös tulajdon?

Share Button

10 éve megörökölte a nejem a szülői ház 1/3-d részét (két testvére is 1/3-1/3 részt). Szóbeli megállapodás alapján 5 év leteltével kívánták értékesíteni az ingatlant. A nővére azóta is egyedül a házban él, és ő is fizeti a rezsit, adót…stb, viszont most már akadályozza az értékesítést, és nem kíván kiköltözni sem.

A nejem, és a bátyja szeretne a pénzéhez jutni, de nem tudunk vele zöld ágra vergődni, mindent blokkol. Kérdésem az lenne, hogy mit tudunk tenni, mihez van jogunk (pl. a részünket kiadhatjuk-e albérletbe, vagy követelhetünk-e tőle bérleti díjat a 2/3-d rész után, hogy jobb belátásra bírjuk, illetve ő mit követelhet rajtunk (pl.a rezsi 2/3 részét, vagy …).

A tulajdonrészt megváltani csak a nejem tudná anyagilag, de csak végső megoldásként jöhet szóba. Mit  tegyünk?

Közös tulajdon megszüntetésének legegyszerűbb, leggyorsabb módja, ha a tulajdonostársak közös megegyezéssel akként döntenek, hogy egyikük kifizeti a másikat és így megváltás útján az ingatlan tulajdoni joga egy kézbe kerül.

Értékesíthető -e a lakásal közös helyrajzi számon lévő garázs?

Share Button

Társasházi lakásomhoz tartozik egy kizárólagos használati joggal rendelkező gépkocsi-beálló /parkoló/, amely földhivatali bejegyzésben és a társasház alapító okiratában is szerepel. Garázst vásároltam és értékesíteni szeretném kocsi-beállómat.Természetesen a tulajdonos társak írásos hozzájárulásával és elővásárlási joguk biztosításával.Értékesíthető a kizárásos használat joggal rendelkező kocsi-beálló ?

Akár társasházban tulajdon hányaddal nem rendelkező számára is ,ha a tulajdonostársak nem élnek elővásárlási jogukkal, írásban hozzá járulnak a kizárólagos használati jog átruházásához .

Álláspontom szerint önállóan nem forgalom képes a lakáshoz alapító okirat szerint tartozó gépkocsibeálló, mert önálló helyrajzi számon nem szerepel, és az ingatlan-nyilvántartásban sincs osztatlan közös tulajdoni hányadként feltüntetve

Jogosult-e a tulajdonostárs bejelentkezni az ingatlanba, ha már az egyik tulajdonos benne lakik?

Share Button

Édesapám és a nővére megörökölte a nagymamám házát.  Édesapám a többségi tulajdonos, aki a megörökölt házban él, mióta megvásárolták azt nagymamámmal 30 évvel ezelőtt. Nővérének egyéb ingatlana van, ott lakott eddig. 

Arra vagyok kíváncsi, hogy a törvény kötelezheti -e nagynéném apámat a ház eladására, és ha igen, mennyi idő után? Kötelezheti-e apámat, hogy őt kifizesse?

Azon felül, hogy a többségi tulajdonos nem akarja, hogy a testvére bejelentkezzen hozzá állandó lakcímre, ezt hogyan teheti meg? Jogos-e?

Tulajdonostárs a tulajdoni joga alapján jogosult a tulajdoni hányada mértékével arányos ingatlanhasználatra, illetve az ingatlanba bejelentkezhet, oda lakcímkártyát készíttethet.

A tulajdonközösség megszüntetése azaz, hogy egyik tulajdonos a másik tulajdoni jogát magához váltsa, nem lehet egyoldalú elhatározás kérdése. Közös megegyezéssel adásvétel keretében történhet a tulajdonközösség megszüntetése vagy közös értékesítéssel a vételár tulajdoni hányad szerinti elosztásával.

Ha közös megegyezés nincs, bármelyik fél kérheti a tulajdonközösség megszüntetését az illetékes bíróságtól.

 

 

1 / 12 oldal12345...10...Utolsó »