Vissza az előző oldalra

Polgári jog

Hogyan hasznosítható az osztatlan közös tulajdonú ingatlan?

Share Button

Férjem házasságkötésünket megelőzően két évvel vásárolt egy fél házat, melyet fel is újítottunk.

Mivel időközben én is házat vásároltam, ahol jelenleg élünk, arra gondoltam, talán érdemes volna kiadni, vagy eladni.

A ház fél tulajdonosa a MÁK, akit a megvásárláskor értesítettünk, de nem reagáltak azóta sem. Volna érdeklődő albérlőnek, de nem tudom, hogy mivel a férjem 1/2 részben tulajdonos, így kiadhatja-e a fél házat, mert legalább karbantartanák az albérlők.Így viszont csak tönkremegy, főleg télen fűtés és karbantartás hiánya miatt.

Milyen egyéb kötelezettségünk lenne, ha albérletbe adnánk?

Előzetesen a közös tulajdonú ingatlan használatáról tájékoztatom:

A köztudatban az az általános nézet, hogy  közös tulajdon esetében a tulajdonostársak tulajdoni hányaduknak megfelelő nagyságú területet használhatnak az ingatlanból. A közös tulajdon osztatlanságából az következik hogy mindegyik tulajdonostárs jogosult az egész ingatlan használatára.

A tulajdoni hányadrész eszmei hányadot jelent, ami nem vetíthető le automatikusan az ingatlan fizikai értelemben lévő megosztására. Az egész tulajdon birtoklására és használatára való jogosultságnak az a korlátja  hogy nem szabad ezzel a joggal úgy élni, hogy a másik  tulajdonostárs ingatlanhoz fűződő jogai, érdekei ne  sérüljenek.

Tipikus példa erre, hogy nem lehet kizárni a másik tulajdonost az ingatlan használatából – ha használni akarja. Természetesen arra van lehetőség, hogy a tulajdonostársak egy külön szerződéssel fizikailag is megosszák egymás között a használatot.

Ebben az esetben valóban úgy lesz, hogy minden tulajdonostárs a megállapodás szerinti részt használhatja az ingatlanban. Az előzőekből következik nagyon gyakran az a félreértés, amikor a közös tulajdonú lakást csak az egyik tulajdonostárs lakja  és utóbb a másik tulajdonostárs használati díjat szeretne tőle követelni, mivel az ő részét is használta az ingatlanból.

Mivel mindegyik tulajdonostársat megilleti az egész tulajdon használata és birtoklása, ezért ezen az alapon egymástól használati díjat nem kérhetnek. A tulajdonos akkor követelhet jogosan használati díjat, ha a bentlakó tulajdonostársa őt az ingatlan használatából kizárta, azaz megakadályozta, hogy ő is használhassa az ingatlant.

Ebben az esetben a bentlakó tulajdonostárs megsértette a másik tulajdonos jogait, aki emiatt nem élhetett birtoklási, használati jogával.

Analógiával az ingatlan hasznosítására is a fent elmondottak irányadóak.

Fontos tudni, hogy az illetékes önkormányzat közös tulajdon esetében  megköveteli a tulajdonostárs hozzájárulását a bérbeadáshoz.

A rövid vagy hosszú távú bérbeadás  szabályairól könyvelőiroda tud felvilágosítást nyújtani.

Eladás:

a tulajdonostársnak elővásárlási joga van. Az okiratot szerkesztő ügyvéd 15 nap felhívással tértivevényes ajánlott levélben  fogja megkeresni hogy él-e ezen jogával. Ha nem válaszol, a vélelem hogy nem élt. Tehát a fél ingatlan eladható,javaslom bízzon meg a vevő keresésével ingatlanirodát.

Jogosult-e a tulajdonostárs bejelentkezni az ingatlanba, ha már az egyik tulajdonos benne lakik?

Share Button

Édesapám és a nővére megörökölte a nagymamám házát.  Édesapám a többségi tulajdonos, aki a megörökölt házban él, mióta megvásárolták azt nagymamámmal 30 évvel ezelőtt. Nővérének egyéb ingatlana van, ott lakott eddig. 

Arra vagyok kíváncsi, hogy a törvény kötelezheti -e nagynéném apámat a ház eladására, és ha igen, mennyi idő után? Kötelezheti-e apámat, hogy őt kifizesse?

Azon felül, hogy a többségi tulajdonos nem akarja, hogy a testvére bejelentkezzen hozzá állandó lakcímre, ezt hogyan teheti meg? Jogos-e?

Tulajdonostárs a tulajdoni joga alapján jogosult a tulajdoni hányada mértékével arányos ingatlanhasználatra, illetve az ingatlanba bejelentkezhet, oda lakcímkártyát készíttethet.

A tulajdonközösség megszüntetése azaz, hogy egyik tulajdonos a másik tulajdoni jogát magához váltsa, nem lehet egyoldalú elhatározás kérdése. Közös megegyezéssel adásvétel keretében történhet a tulajdonközösség megszüntetése vagy közös értékesítéssel a vételár tulajdoni hányad szerinti elosztásával.

Ha közös megegyezés nincs, bármelyik fél kérheti a tulajdonközösség megszüntetését az illetékes bíróságtól.

 

 

Eladható-e az osztatlan közös tulajdonú ingatlanrész a tulajdonostárs megkérdezése nélkül?

Share Button

Szeretném megkérdezni közös tulajdonba levő háza ami fel-fele arányba van, eladható-e a másik fél megkérdezése nélkül?

Osztatlan közös ingatlantulajdon esetén az egyik tulajdonostárs kizárólag a saját részét adhatja el, melyre a másik tulajdonostársnak elővásárlási joga van.

A másik tulajdonostárs tehát a harmadik személy vevőtől jövő vételi ajánlatnak megfelelően élhet elővásárlási jogával. Ez a joggyakorlat biztosítja, hogy a másik tulajdonostárs tudta nélkül új tulajdonostárs nem kerülhet osztatlan közös tulajdonba vele.

Hogyan lehet a közös tulajdont megszüntetni?

Share Button

A testvéremmel ketten örököltünk egy házat, amelyben ő benne él. Milyen módon tudnám eladni a részemet, ha ő nem akarja megvenni?

A tulajdonostárs testvérének elővásárlási joga van, ha Ön eladná a fél ingatlana tulajdoni hányadát. Ezt bármikor megteheti, vagy magánkézből, vagy ingatlanközvetítő segítségével.

Ha nem lesz vevője, és a testvére nem kívánja megváltani az Ön részét, bíróságtól kérhető a közös tulajdon megszüntetése.

Mely esetben van elővásárlási joga a társasházi lakások tulajdonosainak?

Share Button

Egy négylakásos társasháznak vagyok az egyik lakásnak a tulajdonosa. A lakások albetétesítve vannak (egy helyrajzi szám,/1/2/3/4) a telek viszont osztatlan közös tulajdon.

Az szeretném megkérdezni, hogy van e elővásárlási jogom ha a szomszédom eladja a lakását?  Ha igen akkor az eladáskor kell kapjak hivatalos papírt, hogy lemondok az elővásárlási jogomról?

Ha a társasház alapszabálya feljogosítja a társasházi lakások tulajdonosait, vagy a társasházat elővásárlásra, abban az esetben lakáseladáskor a többi lakás tulajdonosát, illetve a társasházat fel kell hívni elővásárlási jog gyakorlásra. Ha ilyen rendelkezés nincs, a lakások szabadon értékesíthetők.

Mi történik, ha az eltartó hamarabb halna meg, mint az eltartott?

Share Button

2005-ben kötöttem az édesanyám testvérével egy eltartási szerződést ingatlan átruházással és tartási joggal. Az eltartottam ez év márciusában 90 éves lesz, nagyon jó egészségnek örvend. Sajnos az én egészségi állapotom nagyon megromlott. A
kérdésem mi történik akkor ha én halálozom el előbb?

Az eltartási szerződés “szerencse-jellege” azt is eredményezheti, hogy az
eltartó időben korábban halálozik el, mint akiről gondoskodik. Ebben az
esetben az eltartó jogutódja az örököse, akivel a tartási szerződés
folytatódik.

Mi a teendő, ha osztatlan közös tulajdonban örökölt ingatlanból a tulajdonostárs nem tud kifizetni?

Share Button

Testvéremmel 2015. októberében, (édesapánk halála után) örököltünk egy lakást 2/3 , 1/3 részben.Nekem van 1/3 rész. A testvérem nem akarja eladni az ingatlan, számomra a részemet kifizetni nem tudja. Kérdésem ilyen esetben mit tudok tenni?

A közös tulajdon bírósági úton történő megszüntetését lehet kérni, ha a közös értékesítéstől valamelyik tulajdonostárs elzárkózik, illetve a tulajdoni hányadát nem akarja eladni a másiknak.

Hogyan tudom saját telekrészem leválasztani az osztatlan közös tulajdonról?

Share Button

Van egy külterületi besorolású kb 20.000 m2 osztatlan közös telek, melyből 2296 m2 az én tulajdonomban van. Ha szeretném kivonatni osztatlan közösből, de tudomásom van róla, hogy akinek túl van építve a telekrésze, az nem fog belemenni, hogy csak én váljak ki az osztatlan közösből, akkor mi a teendőm?

Osztatlan közös földtulajdon megváltoztatásához valamennyi tulajdonostárs beleegyezése és aláírása szükséges.

Hogyan szüntethető meg az örököstárssal fennálló osztatlan közös tulajdon?

Share Button

Szüleim halálát követően ingatlanjukat, testvéremmel örököltük. Én eladnám, de ő nem akarja. Idegen embernek meg így, a felét nem tudom értékesíteni.

Ő azt mondta,hogy bár ki tudna fizetni,nem akarja megvenni a részem. Mit tehetek ebben a helyzetben?

Ön is megválthatja a testvére részét, javaslom tegyen vételi ajánlatot. Ha erre nincs lehetősége és a közös értékesítés is meghiúsult, bíróságtól kérheti a közös tulajdon megszüntetését, mely esetben végső soron az ingatan árverésből befolyt tulajdoni hányad arányos vételára illeti meg Önt.

 

Hogyan lehetséges közös tulajdonú ingatlan eladása, ha nincs egyetértés?

Share Button

Azzal a kérdéssel fordulnék önhöz, mi lehet a teendő abban az esetben ha szüleim elváltak és a családi házat édesapám a részét a testvéremre hagyta, mivel úgy gondolta a másik fele pedig az enyém lesz “amikor” majd édesanyám meghal.

Jelenleg nem lakik senki a házban és bátyám nem hajlandó eladni a házat viszont a számlákat se hajlandó fizetni. Lenne vevő is a házra, viszont mivel a fele az ő nevén van a másik fele a háznak édesanyám nevén így nem tudjuk eladni.

Ha a tulajdonostársak a közös tulajdonú ingatlan közös eladásában megegyezni nem tudnak, továbbá, ha egyik sem váltja meg a másik ingatlan részét, bármelyik tulajdonostárs kérheti a közös tulajdon bíróság általi megszüntetését.

1 / 12 oldal12345...10...Utolsó »