Testvéremmel osztatlan közös tulajdonban van a szüleink által 2001-ben 50-50 %-ban nekünk ajándékozott mintegy 1000  m2 telek a rajta álló családi házzal és 2 garázzsal együtt.

Apánk 2004-ben meghalt, míg édesanyánk, aki haszonélvezőként azóta is a ház nagyobbik részét képező, külön bejáratú lakrészben lakik, ahol a rezsiköltségek (gáz, víz, villany) is külön mérhetőek és elszámolhatóak, várhatóan a közeljövőben meghal.

Én a halála után szeretném megváltani testvérem tulajdonrészét, mert utána a szüleim volt lakrészébe kívánok költözni. A megváltás leendő értékét tudakolva 2016-ban már megkértem egy szakértőt, aki a telkünk forgalmi értékét a családi házzal, garázsokkal együtt akkor megállapította.

Eddig az alábbi kérdések merültek fel bennem: Elővásárlási jogommal élve írásban is be kellene-e jelentenem testvéremnek az osztatlan közös tulajdon megváltására irányuló szándékomat, amit már szóban megtettem?

A közös tulajdon megváltással szüntethető meg a legegyszerűbben. Ez tulajdonképpen egy adásvételi szerződést jelentene, ahol a vételárat az Ön által leírt körülmények figyelembe vételével közösen állapítják meg. Ha ez nem lehetséges és Ön fizető kész,  kizárólag bírósági úton érheti el ugyan ezt.

Fontos tudni, hogy a bentlakó tulajdonostárs – ha ő is kész a megváltásra – előnyt élvez. Ilyenkor a megváltás igazságügyi szakértői vélemény alapján történik. És a megváltási árat általában bírósági letétbe helyezi a megváltó tulajdonostárs. A keresetben a közös tulajdon megszüntetésének igényét indokolni nem kell.

Peres eljárás megindítása előtt tértivevényes ajánlott levéllel írjon testvérének melyben közölje , hogy mekkora összegért hány napon belüli fizetéssel milyen további bent tartózkodási lehetőséggel stb. kész megváltani az ingatlana tulajdoni hányadát.

A megváltási ár kialakítása az Ön feladata, ebben segíteni nem tudok.