Vissza az előző oldalra

Polgári jog

Milyen jogai vannak az osztatlan közös tulajdonú ingatlan tulajdonosainak?

Közös tulajdon, Polgári jog, Ügyvéd válaszol, , ,
Share Button

Osztatlan közös udvarban lakom. 4 házrész van, mi leghátul lakunk. Az 1 lakó kerítéssel meg egyéb tárgyakkal lezárta az első részt. Egy pirinyó kis sávban közlekedünk, a kukát éppen hogy ki tudom vinni. Mi autóval stb be se tudunk állni az udvarba. A nagyobb kaput számkombinációs lakattal lezárja, kódját nem adta meg. A villanyóránk legelöl van 1 kis helységben, azt is zárja, kulcsunk nincs.

Több vitánk volt már ezek miatt. Fel akart jelenteni ingatlan megsértés miatt. Azt mondja az a rész az övé. Az ingatlan kertjét csak én gondozom, füvet nyírok, havat lapátolok stb. Az egész járdát, a telken belül is én lapátolom télen, az ő részük előtt is.

Ilyen esetben mik a tulajdonosok jogai és kötelességei? Elzárhatja az első részt?? A tulajdoni lapban nincs semmilyen megosztás csak az adásvételi szerződésében.

Tulajdonos társak közötti kizárólagos természetbeni használati rend megfogalmazása az adásvételi szerződésben is történhet.

Ha minden tulajdonostárs aláírásával magára nézve kötelező érvényűnek fogadja el, akkor egyenértékű a külön íven esetleg  földmérői vázrajz alapján készített használati megosztással.

Fontos tudni, hogy ingatlan eladás esetén a használati rendet az új vevőnek is magára nézve kötelező érvényűnek kell elfogadnia.

Ezen szabályok bármely tulajdonostárs által történő megsértése ellen a jogosult tulajdonostárs tiltakozhat, birtokvédelmet kérhet. Ha a szabályozás nem megfelelő közös megegyezéssel módosítható.

Hogyan szüntethető meg az osztatlan közös tulajdon egy többlakásos épület esetén?

Polgári jog, Társasház, Ügyvéd válaszol, , , ,
Share Button

2009-ben épült társasház használatba vételi engedélyt nem kapott, mivel a tervben szereplő parkolók nem kerültek megépítésre /parkológép lett tervezve!/. Az ingatlanok albetétekre osztása megtörtént, mivel a társasházzá alakítás elkezdődött.

Jelenleg azonban osztatlan közös tulajdon, mivel azóta sem sikerült a parkolóhelyek miatt a használatba vételi engedélyt megkapni. Az építtető felszámolás alatt van. Mit lehet tenni? Hogy lehet az osztatlan közös tulajdont megszüntetni? Bérbe adható ilyen körülmények között az ingatlan?

Osztatlan közös tulajdon megszüntetése – ha az több önálló ingatlant foglal magába – társasházi alapító okirat létrehozásával lehetséges. Amíg ilyen okirat nem jön létre, a földhivatalba nem lesz benyújtva, addig az osztatlan közös tulajdon fennmarad és rá a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályai az irányadóak és ugyanezen szabályokkal adható bérbe.

 

Milyen szabályok vonatkoznak a közös költség viselésére társasház esetén?

Polgári jog, Társasház, Ügyvéd válaszol
Share Button

20 lakásos osztatlan közös tulajdonban élünk, egyenlőre a lakókon kívülálló dolgok miatt nem tudunk társasházat alapítani. Mivel ez a téma évek óta nem tud megoldódni, közös költség sem került megállapításra és fizetésre SZMSZ, stb híján. Van-e bármilyen jogszabály arra vonatkozóan, hogy az osztatlan közös tulajdonok esetében is kötelező a közös költség. Illetve az állagromlás javításának költségei hogyan oszthatók meg?

A közös költségviselésre és az állagmegóvásra a Ptk alábbi szabályai vonatkoznak közös tulajdon esetében:

5:76. § [A közös tulajdon állagának megóvása]

Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs köteles viselni. Ilyen kiadások előtt a tulajdonostársakat lehetőség szerint értesíteni kell.

5:75. § [A közös tulajdon hasznainak szedése, költségviselés és veszélyviselés]

A dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a dologgal kapcsolatos kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is.

Kötelező-e osztatlan közös tulajdonú ingatlannál használati megállapodást kötni?

Közös tulajdon, Polgári jog, Ügyvéd válaszol, , , ,
Share Button

Lehet- e bármilyen jogszabályban fellelni, illetve hivatkozni a következőre: osztatlan közös tulajdonnál Ingatlan használati megosztási szerződés megkötése kötelező.

Közös tulajdonban álló ingatlan tulajdonostársai szóbeli, írásbeli megállapodással vagy ráutaló magatartással szabályozhatják ingatlanuk természetbeni használatát.

A szerződés nem kötelező de használati megosztási vázrajz készíttetését közösön elhatározhatják .

Hogyan juthatunk örökségünkhöz, ha az örökös társ felesége lakik a házban?

Közös tulajdon, Polgári jog, Ügyvéd válaszol, , , ,
Share Button

Négyen voltunk testvérek. A fiú testvérem feleségével második házasságát követően szüleim házában éltek. Szüleim halála után megörököltük a házat./2008/ A testvéremék továbbra is ott laktak nem fizették ki a testvérek részét.

A testvérem 2014-ben meghalt az első házasságából született gyerekei megörökölték az ő részét, felesége pedig holtig tartó özvegyi jogot. Az özvegy él az osztatlan tulajdonú házban.

Sem a gyerekek sem az özvegy nem fizeti ki a három testvért. Hogyan juthatunk hozzá jogos örökségünkhöz ?

Peren kívüli megoldás, ha a tulajdonos társak, a haszonélvezővel együtt megbízást adnak egy ingatlan irodának, hogy az ingatlant értékesítse, vagy azt a tulajdonosok közvetlenül értékesítik.

Mindkét esetben a vételár a tulajdoni arányok szerint – a haszonélvezet figyelembevételével – oszlik meg a tulajdonosok között. Ha erre nincs mód bármely tulajdonostárs a bíróságtól kérheti a közös tulajdon megszüntetését.

Szükséges-e minden tulajdonos hozzájárulása az osztatlan közös ingatlan egy részének eladásához?

Közös tulajdon, Polgári jog, Ügyvéd válaszol, , ,
Share Button

Szükséges -e a hozzájárulása a másik ingatlan összes tulajdonosának egy osztatlan közös telken álló ingatlan eladásához?

Elővásárlási jogunkkal nem élnénk mert nem engedhetjük meg anyagilag, de számunkra nem elenyésző fontosságú kik költöznének mellénk.

Ha mégis megvalósulna az adásvétel a harmadik féllel, a közös területeket hogy és miként érinti a szerződés?

Tulajdonostársnak a Ptk. szerint elővásárlási joga van. Anélkül, hogy le nem mondott volna róla (tevőlegesen vagy hallgatólagosan) érvényesen nem jön létre harmadik személlyel az adásvétel és a földhivatal a tulajdonjog változást nem jegyzi be.

A tulajdonostársak csak az elővásárlási joggyakorlásukkal akadályozhatják meg nem kívánatos harmadik személy tulajdoni joga bejegyzését.

A közös tulajdon szabályai szerint az eladó tulajdonostárs olyan mértékű és használati módú tulajdonjogot ad el, melyet ő maga a magáénak tudott, ráutaló magatartással vagy okirati rendelkezésekkel. (például: ingatlan természetben kizárólagos használati megállapodás) A harmadik személy az eladó tulajdonostárs általános jogutódja.

Hol érvényesíthető a birtokvédelem a szomszéddal szemben?

Polgári jog, Szomszédjog, Ügyvéd válaszol, , ,
Share Button

A szomszéd a kerítés melletti fájával terjeszkedik telkemre a kerítésen át. A garázs épület előtti területen a szomszéd terebélyes fájáról lehullott jelentős mennyiségű száraz falevél van paplanszerűen.

Tavasszal szélcsendes időben nagy mennyiségű virághulladék, valamint ezt követően a termés beérésekor a fáról lehullott rengeteg dió van szerte-széjjel szintén a garázs épület előtti területemen (csúszás veszély!).

A terebélyes fa magasabb ágai a növekedés miatt mind jobban a telek belseje felé és a garázs teteje fölé terjeszkednek.

Köteles vagyok-e a szomszéd fájának telkem feletti jelentős benyúlását és az abból adódó, előbb leírt kellemetlen körülményeket elviselni? Hol érvényesíthetem birtokom védelmét a „szomszédjoggal” szemben?

Egyéven belüli  szomszédjogi vitákban első fokon a helyi jegyző illetékes. A helyszíni szemle alapján megállapítja a jogsértést határozattal kötelezheti a szomszédot a fája megfelelő kialakítására, hogy az Önt ért jogsérelem orvosolva legyen. Ha a határozatot a szomszéd határidőre nem hajtja végre, bírságolásra számíthat. Egyéven túl a biróság az illetékes hatóság.

Hogyan szabályozható a közös tulajdonú ingatlan használata?

Közös tulajdon, Polgári jog, Ügyvéd válaszol, , , , ,
Share Button

1990-ben szüleimtől ajándékba kaptam egy közös osztatlan tulajdonban lévő ingatlanból egy telekrészt, amire 4 éven belül lakóházat kellett építenem.

Utcafronton található a szülői ház, ami romos állapotú, az én házam az udvarban épült. 7 éve elköltöztünk onnan én is a gyermekeimmel, édesapám elhunyt, édesanyám is elköltözött. 

Az általam épített lakóházban a testvérem lakik a családjával szívességi lakhasználóként. Eleinte próbáltuk eladni az ingatlanokat közösen, majd külön-külön, de mindig kútba esett az ügylet.

A telket nem lehet megosztani sem, s az épület nem lett földmérővel feltérképezve és a földhivatalba bevezetve sem. A testvérem szeretné megvásárolni a tulajdonrészemet,(amit azóta a gyerekeimre írattam), de szeretnénk legalább egy használati megosztást, mivel édesanyám úgy gondolja, hogy az általam épített ház az ő tulajdona is és ő is rendelkezhet vele (kiadhatja albérlőknek stb.).

Szeretném, ha a húgoméknak lenne tető a fejük felett és ezt a többi tulajdonostársak figyelembe vennék, illetve ne tartsanak igényt az én tulajdonomra.

A gyermekei általi ingatlan eladási szerződésben javaslom rögzítsék külön pontban  a természetben kizárólagos használati rendet vagy mellékeljenek hozzá , minden tulajdonos által aláírt , földmérő által készített természetben kizárólagos használati  megosztási vázrajzot.

Kinek kell a közös költséget fizetnie?

Polgári jog, Társasház, Ügyvéd válaszol,
Share Button

Érdeklődni szeretnék, hogy kinek kell fizetni a közös költséget? – A haszonélvezőnek aki benne lakik vagy – A tulajdonosnak aki nem lakik benne?

Az ingatlan tulajdoni lap szerinti aktuális tulajdonosa tartja a kapcsolatot a társasház közös képviselőjével és a közös költség tekintetében az elszámolás közöttük történik meg.

Mire kell ügyelni osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetében?

Közös tulajdon, Polgári jog, Ügyvéd válaszol, , ,
Share Button

Osztatlan közös tulajdonként jegyzett ikerházfél megvásárlását fontolgatom. Az ingatlan 2/4-ed része az ikerház-fél, teljesen lekerítve, gyakorlatilag önálló. Mi a módja és milyen költsége van (illetve mi kell hozzá a másik ikerféltől?), hogy a 2 ingatlan 2 külön helyrajzi számra kerüljön? Min múlik, hogy a földhivatal elfogadja-e a telek-alakítási kérelmet avagy nem? P.S.: A másik fél több hitelt is felvett a saját ingatlanrészére, ami a tulajdoni lapon linkelve is van az Ő tulajdonrészéhez – jelenthet ez nekem később bármilyen problémát (Terhelés, elidegenítés, stb.)

A helyi rendezési tervben meghatározott legkisebb teleknagyság alatt önálló ingatlan nem alakítható ki. Az építésügyi hatóságtól tájékozódjon erről. Javaslom, hogy helyi geodétával is egyeztessen a telekalakítás lehetőségéről.

A szomszéd ingatlanrész terheltsége az Ön tulajdoni hányadát nem érintő tétel. Ön saját jogán hitelt vehet fel és a saját részére azt ráterhelheti.

Mivel ikeringatlanról van szó, ezért az ingatlannal kapcsolatos bármely változtatás csak a szomszéd beleegyezésével, aláírásával lehetséges. A banki terhelés miatt ehhez még természetben kizárólagos használati megosztás is szükséges melyet minden tulajdonosnak alá kell írni.

4 / 11 oldal« Első...23456...10...Utolsó »