Zártkert-re lehet-e bármilyen gazdasági tevékenységet bejelenteni? Esetleg telephelyként bejegyeztetni?
A cégbíróság a telephely bejegyzése során azt vizsgálja, hogy az adott ingatlanak a tulajdoni lap szerinti tulajdonosa írásban hozzájárult- e hogy az ingatlana a jövőben egy adott cég telephelyeként/székhelyeként is legyen hasznosítva.
A telephelyként való cégbejegyzés fogalmilag magában tartalmazza azt is, hogy a telephelyen az adott társaság bevételt szerző gazdasági tevékenységet folytat.
Van e arra lehetőség hogy megszabaduljak KFT tagságomtól? Sajnos a kft. tulajdonos-társaimmal kialakult egy messze nem konstruktív, patt-helyzet amiből úgy tűnik a különböző nézőpontok miatt nem tudunk kimozdulni.
A KFT gyakorlatilag kómában van, semmilyen tevékenységet nem folytat, bevétel nincs, kiadás mindössze az könyvelői költség a semmi riportolásáról.Közel a fizetésképtelenség is.
Szeretnék a tulajdoni részemtől megválni, ami 27%. Egyik tulajdonos-társam sem kívánja sem átvenni, sem azt hogy kiszálljak.
Az alapító okirat tartalma dönti el, hogy a Kft tagsági viszony megszűnésének mely módjait határozták meg az alapító tagok. A legáltalánosabb mód az üzletrész adásvétel. Arra is van lehetőség, hogy az alapító tagok megengedjék az ajándékozást is . Az első megszűnési mód általában elővásárlási jogot biztosít a másik tagnak, a társaságnak vagy a társaság által kijelölt személynek. Ilyen esetben tehát az elővásárlási jog jogosultaknak ezen jogukról le kell mondani, ahhoz, hogy harmadik személy vevő az üzletrészt megvásárolhassa. Ajándékozás esetén nincs elővásárlási jog.
Ha egy Kft. működésképtelen azt a tényt az ügyvezetőnek / tagoknak a Cégbíróságnál be kell jelenteni. A Cégbíróság törli a céget a nyilvántartásból. Az alapító tagok végelszámolással is megszűntehetik a Kft.-t, ehhez közös akarat kell, valamint az, hogy a Kft. ne tartozzon senkinek kiegyenlíthetetlenül.
Ha a Kft. eladósodott felszámolásnak van helye. A Cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörében is megszüntetheti a Kft-t.
Egy 10.800 m2-es ingatlant és az ezt üzemeltető kft- t szeretnénk megvenni.
Korábban új cégként kívántuk megvenni, de mivel a terület 60%-a külterület, termőföld besorolással, így cég nem veheti meg, magánemberként szintén nem kaphatjuk meg, mert nem vagyunk földművelők.
A jelenlegi tulajdonos szerint az egyetlen lehetőség tehát a mostani kft. megvásárlása, ami már 6 éve működik. Kérdésem, hogy a most aktuális földtörvény alapján, a jelenlegi cég elidegenítheti a vállalkozást, ingatlant, ezzel a termőföldet?
Kérdése arra irányul hogy ingatlant és az ezt üzemeltető kft-t szeretnék megvenni.
Fontos tudni: volt egy időszaka amikor a törvény megengedte hogy kft. vehessen földet.
Ezek a tulajdoni jogok be lettek jegyezve az ingatlan nyilvántartásba és ezeket az új Földtörvény nem érinti.
A társaság üzletrészét nem csak földműves veheti meg. A társaság önálló jogi személy. Ha a tagságában változás áll be, – és a Kft . tulajdonaként van bejegyezve a föld – az új tulajdonosok a társaság vagyonát sajátjukként tudhatják.
Ingatlanközvetítő betéti társaságot alapítottam. Én vezetem az üzletet, képviselem a céget, mint a társaság beltagja, feleségem munkaviszonyban dolgozik üzletünkben.
Azt hallottam, hogy nekem nem lehet a minimálbér alapján fizetnem a társadalombiztosítást és egyéb járulékot, hanem a szakmai elvárt jövedelem után kell. Vonatkozik ez a feleségemre is?
A Magyar Alkotmánybíróság határozata értelmében – mely megerősítette az illetékjogszabály módosítását – a vállalkozóknak legalább a tevékenységükre jellemző kereset szerint kell szja-t és tb-t fizetniük.
Aki ezt nem tudja kitermelni, annak továbbra is legalább a minimálbér a minimális járulékalap. A szabály csak a személyesen közreműködő társas vállalkozókra vonatkozik így Önre feltételezve hogy a társaságnál Ön nem áll munkaviszonyban, hanem elmondása szerint tagsági viszonyban látja el az üzletvezetést.
Akik munkaviszonyban dolgoznak a cégükben – mint pl. az Ön felesége – azokra nem vonatkozik az elvárt jövedelem, Őket a munkaszerződés alapján kell megítélni.
Fontos tudni, hogy egy Betéti Társaságnál csak akkor láthat el a beltag munkaviszonyban feladatokat, ha erről a társasági szerződés is így rendelkezik.
Ha ez nincs belefoglalva az alapító okiratba -és ezt a formát szeretnék – akkor módosítani kell a társasági szerződést. Mindezeken felül munkaszerződés megkötése is szükséges feltétele a jogviszonynak adózási szempontból munkaviszonnyá minősítésének.
Háromtagú társaságot kívánunk alapítani. Valamely tag halála esetén nem szeretnénk az örökösökkel tagsági viszonyba kerülni.
Azt a tanácsot kaptuk, hogy az üzletrész egy tagra jutó mértékére kössünk halál esetére szóló ajándékozási szerződést. Helyes megoldásnak tartja-e ezt?
Helyesebb megoldás, ha az alapító okirat arról rendelkezik, hogy valamely tag halálával a társasági szerződés az üzletrész jogutódra átszállását kizárja.
Így az örökösök tagsági jogviszonya nem jöhet létre, de velük el kell számolni, azaz az örökösökre eső üzletrészt a tagoknak vagy a társaságnak pénzben meg kell váltania.
Kft alapítás – Milyen mértékű illetéket és közzétételi költségtérítést kell fizetni kft. alapítása esetén ?
Az illeték mértéke attól függ, hogy egyszerűsített eljárásban kerül sor a cég bejegyzésére vagy sem.
Az egyszerűsített eljárásban az illeték mértéke 15.000,- Ft, egyéb esetben 100.000,- Ft.
Közzétételi költségtérítést az egyszerűsített eljárásban nem kell fizetni, egyéb esetben: 5.000,- Ft.
1992-ben alapított, minden szempontból rendben lévő betéti társaságomat egészségügyi okokból eladnám.
BT tagja kilépnek új tagok belépnek – ez az un. eladás BT esetében.
Önnek kell a megfelelő személyeket megtalálnia. Ha rendelkezésre állnak ügyvéd előtt kell a társasági szerződést módosítani.
Szövetkezeti üzletrészem van autójavítással foglalkozó szövetkezetben. Nyugdíjba mentem és felajánlottam a szövetkezetnek -amelynek 38. éve tagja vagyok-) tagságom megszűnését és üzletrészem megvásárlását mivel elő vételi joga van.
A szövetkezet meg is vásárolná de az összeg az én számomra nem megfelelő ez esetben kérhetem-e, hogy szabadon rendelkezzem az eladással illetve a szavazati jogommal?
A szövetkezeti üzletrész 2007. május 1. napjával átalakított befektetői részjeggyé alakul át. (2006. évi X. törvény a szövetkezetekről 101 §.)
Az átalakított befektetői részjegy a szövetkezetből annak működése során nem vonható ki, azonban örökölhető, a szövetkezetre, szövetkezeti tagra átruházható.
Átruházás esetén a szövetkezetet, bármely más tagot ebben a sorrendben elővásárlási jog illeti meg.
Az átalakított befektetői részjeggyel kapcsolatos elővásárlási jog szabályait az alapszabályban kell meghatározni azzal, hogy az elővásárlásra jogosultak az átalakított befektetői részjegy értékesítésére vonatkozó szándéknak a szövetkezethez történő bejelentésétől számított 30 napon belül gyakorolhatják az elővásárlási jogukat.
Az átalakított befektetői részjegyek szövetkezeti tagsági viszonyt nem keletkeztetnek.
Az átalakított befektetői részjegy a befektetői részjegyre vonatkozó szabályok szerint jogosít az adózás utáni eredményből részesedésre és ugyanilyen módon viseli a veszteséget is.
Szükséges – e módosítani a társasági szerződést ügyvezető váltáskor?
Ha csak ez az egy változás van, az nem igényli a társasági szerződés módosítását.
Fontos tudni azonban, hogy ha a későbbiekben a társasági szerződés módosítását igénylő változás is lesz, úgy hatályosítani kell ezen adatokat is a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt okiratban.
Mikor és meddig kell a társasági szerződést kötelezően módosítani?
A már bejegyzett társaságoknak, amelyek törzstőkéje nem éri el a 3 millió forintot, 2016. március 15-éig kötelezően meg kell emelniük a törzstőkéjüket. Ezen időpont előtti cégmódosítás is (pl: székhelyváltozás, ügyvezető váltás, üzletrész értékesítés) maga után vonja a kötelező törzstőke emelést . Fontos tudni, hogy ilyen esetekben a törzstőke emelés hiányában a cégbíróság nem jegyzi be a változásokat.
A törzstőke emelés történhet a tagok pénzbeli hozzájárulásával, apporttal, illetve a korábban eredménytartalékba helyezett eredmény terhére is.
Ha valamely társaság nem kívánja megemelni a törzstőkéjét, a társaság vagy átalakul betéti társasággá vagy végelszámolással megszüntethető.
Azon társaságok – amelyek törzstőkéjüket nem emelik meg a 2014. március 15-ét követő első cégmódosítással egyidejűleg, de legkésőbb 2016. március 15. napjáig – törvényességi felügyeleti eljárással , pénzbírsággal , kényszertörléssel számolhatnak.
