Vissza az előző oldalra

Társasház

Kezdeményezhető-e társasház alapítása, ha nem minden tulajdonos akarja?

Share Button

Házunk 3 egységes ház, osztatlan közös, ügyvédi megosztással. Társasházzá szeretnénk alakulni, a háromból ketten. Megtehetjük, indíthatjuk?

A tulajdonközösség megszüntetése társasház alapítással  csak valamennyi tulajdonos társ közös akaratával lehetséges.

Korrigálható-e a felcserélt helyrajzi szám?

Share Button

Három lépcsőházas szövetkezeti lakásban lakunk. A két szélső lépcsőház helyrajzi száma fel van cserélve és nem tudunk bejelentkezni. A hivatalok azt javasolják kössünk csere szerződéseket a másik lépcsőházban lévő lakókkal. Van e lehetőség a helyrajzi számok felcserélésére, mert úgy mindenki a természetben elfoglalt helyére kerülne. Ettől elzárkóznak a hivatalok.

A csereszerződésnél, magas költségek terhelnék a lakókat ezért utasítják el. Már minden érintettel egyeztettünk, földhivatal, önkormányzat stb, de csak a csere az egyetlen járható út szerintük. Lehet-e új helyrajzi szám megállapítást kezdeményezni? Van- e javaslata az ügyvéd úrnak a helyrajzi szám cserével kapcsolatban?

Mindkét egymástól elkülönült időben történt lakásvásárlási szerződés olyan okirat, melyet az illetékes földhivatal a tulajdonjog változás bejegyzése előtt alaposan megvizsgál. Ha bejegyezte a tulajdonjog változást, az az ingatlan-nyilvántartási állapottal megegyező volt. Az alapító okirat alapján kialakult helyrajzi számok megváltoztatása, azaz cseréje lenne szükséges ahhoz, hogy a valóságnak megfelelő állapottal adekvát legyen az ingatlan-nyilvántartás. Javaslom, hogy ez ügyben egyeztessen a közös képviselővel.

Mely esetben van elővásárlási joga a társasházi lakások tulajdonosainak?

Share Button

Egy négylakásos társasháznak vagyok az egyik lakásnak a tulajdonosa. A lakások albetétesítve vannak (egy helyrajzi szám,/1/2/3/4) a telek viszont osztatlan közös tulajdon.

Az szeretném megkérdezni, hogy van e elővásárlási jogom ha a szomszédom eladja a lakását?  Ha igen akkor az eladáskor kell kapjak hivatalos papírt, hogy lemondok az elővásárlási jogomról?

Ha a társasház alapszabálya feljogosítja a társasházi lakások tulajdonosait, vagy a társasházat elővásárlásra, abban az esetben lakáseladáskor a többi lakás tulajdonosát, illetve a társasházat fel kell hívni elővásárlási jog gyakorlásra. Ha ilyen rendelkezés nincs, a lakások szabadon értékesíthetők.

Hogyan szüntethető meg az osztatlan közös tulajdon egy többlakásos épület esetén?

Share Button

2009-ben épült társasház használatba vételi engedélyt nem kapott, mivel a tervben szereplő parkolók nem kerültek megépítésre /parkológép lett tervezve!/. Az ingatlanok albetétekre osztása megtörtént, mivel a társasházzá alakítás elkezdődött.

Jelenleg azonban osztatlan közös tulajdon, mivel azóta sem sikerült a parkolóhelyek miatt a használatba vételi engedélyt megkapni. Az építtető felszámolás alatt van. Mit lehet tenni? Hogy lehet az osztatlan közös tulajdont megszüntetni? Bérbe adható ilyen körülmények között az ingatlan?

Osztatlan közös tulajdon megszüntetése – ha az több önálló ingatlant foglal magába – társasházi alapító okirat létrehozásával lehetséges. Amíg ilyen okirat nem jön létre, a földhivatalba nem lesz benyújtva, addig az osztatlan közös tulajdon fennmarad és rá a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályai az irányadóak és ugyanezen szabályokkal adható bérbe.

 

Mi a megoldás társasház alapításra, ha a lakók között nincs egyetértés?

Share Button

Hatlakásos társasházunkban, ahol minden lakásnak már saját tulajdonosa van, az alapító okiratot kellene a lakóknak elfogadni illetve aláírni.

Van egy lakó, aki csak akkor hajlandó aláírását teljesíteni, ha egyidejűleg az általa szerkesztett működési szabályzat is minden lakó által aláírásra kerül. Alapító okirat nélkül viszont még közgyűlés összehívása sem lehetséges. Mit lehet/kell tenni ebben az esetben?

Osztatlan közös tulajdon a társasház jogelődje abban az esetben, ha a társasház építésekor az építő vagy építtető elmulasztotta a társasházi formula kialakítását.

A tulajdonostársak konszenzusra kell, hogy jussanak mind az alapító okirat, mid az SZMSZ létrehozásában. Erre általában ügyvédi megbízást adnak és az ügyvéd koordinálja az okiratok létrejöttét.

Mivel az SZMSZ legalább olyan fontos okirat a társasház életében, mint az alapító okirat, ezért javaslom, hogy helyi ügyvéd kolléga segítségét vegyék igénybe a konszenzus létrejöttében.

 

Milyen szabályok vonatkoznak a közös költség viselésére társasház esetén?

Share Button

20 lakásos osztatlan közös tulajdonban élünk, egyenlőre a lakókon kívülálló dolgok miatt nem tudunk társasházat alapítani. Mivel ez a téma évek óta nem tud megoldódni, közös költség sem került megállapításra és fizetésre SZMSZ, stb híján. Van-e bármilyen jogszabály arra vonatkozóan, hogy az osztatlan közös tulajdonok esetében is kötelező a közös költség. Illetve az állagromlás javításának költségei hogyan oszthatók meg?

A közös költségviselésre és az állagmegóvásra a Ptk alábbi szabályai vonatkoznak közös tulajdon esetében:

5:76. § [A közös tulajdon állagának megóvása]

Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs köteles viselni. Ilyen kiadások előtt a tulajdonostársakat lehetőség szerint értesíteni kell.

5:75. § [A közös tulajdon hasznainak szedése, költségviselés és veszélyviselés]

A dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a dologgal kapcsolatos kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is.

Kinek kell a közös költséget fizetnie?

Share Button

Érdeklődni szeretnék, hogy kinek kell fizetni a közös költséget? – A haszonélvezőnek aki benne lakik vagy – A tulajdonosnak aki nem lakik benne?

Az ingatlan tulajdoni lap szerinti aktuális tulajdonosa tartja a kapcsolatot a társasház közös képviselőjével és a közös költség tekintetében az elszámolás közöttük történik meg.

Társasházban lakó tulajdonos hogyan védekezhet tulajdonostársa túlkapásai ellen?

Share Button

30 lakásos társasházban lakom, közvetlen szomszédommal együtt kertkapcsolatos földszinti 8nm2-es terasszal. Az övék közben 12 nm2 lett bármiféle megállapodás nélkül. Majd ez a társasház falához erősített körben vasrácsos korláttal és féltetővel is kiegészült,mérete:5.5×2.2 és 3 méter magas. Ezt követte egy MDF lapokból készült szekrény a mi oldalunkon(2.20×2.40m.) ami végleg elvette a fényt, levegőt és a kertre néző kilátást tőlünk azon az oldalon.

Van- e bármilyen lehetőségem a helyzet rendezésére, mert csak akkor szeretnék jegyzőhöz fordulni, így is megromlott a viszonyunk a szomszéddal, mikor a szekrényt(spájzot) szóvá tettem.

Társasházi birtokvitákban javaslom, hogy a közös képviselő felé jelezze első körben az igényét.

A hatályos társasházi okirat és SZMSZ alapján egyeztessenek a szomszéd „építkezéséről”. Ha jogalap nélküli a közgyűlés hatáskörébe tartozik ennek kimondása.

A közgyűlési határozat bírósági úton 60 napon belül megtámadható, ha az sérti a szomszéd jogos érdekeit. Ha a bíróság helyben hagyja a közgyűlési határozatot az jogerős lesz és végrehajtható.

Hogyan önállósíthatóak az osztatlan közös területen álló épületek?

Share Button

Van egy ingatlanunk, ami egy helyrajzi számon van különálló épületekkel ami összesen 2563 m2. A telekrészeket egymástól kerítés választja el. Bejárat mindenütt az utcafrontra külön bejáratokkal. A mi telkünk a házzal 700 m2-es.

Hogyan lehetne ezt leválasztani önállósítani? Az új törvény szerint lehet e valamennyit beépíteni építési engedély nélkül?

Több felépítmény egy telken azért alakul ki, mert a telek nem megosztható. Az illetékes önkormányzat építésügyi hatósága hatáskörébe tartozik ennek eldöntése.

Önálló helyrajzi számra társasházasítás útján kerülhet az Ön 700 m2-es területe a felépítménnyel. Ehhez valamennyi tulajdonostárs egyetértése és a társasház alapító okirat aláírása is szükséges.

Jó megoldás lehet még, ha a tulajdonostársak a fennálló használati jogviszonyok alapján természetbeni kizárólagos használati megállapodást kötnek. Ehhez egy földmérő által készített vázrajz is mellékelhető. Ilyen esetben a tulajdoni hányadok önállóan jelzálogjoggal terhelhetőek.

Építhető-e mobilgarázs osztatlan közös területen?

Share Button

18 lakásos társasház osztatlan közös tulajdonú udvarán vásároltam egy felszíni parkoló kizárólagos használati jogát 2 évvel ezelőtt.

A parkoló egyik oldalán garázssor van, a másik oldalán kertrész, ez egy különálló, telek szélén elhelyezett parkoló. Szeretnék rá építeni egy tetőt az autóm árnyékolására. Oldalai nem lennének, csak tartógerendák és a tető. Ehhez kell a tulajdonosok 100%-os beleegyezése?

Amennyiben nem sikerül kivitelezni a tető megépítését (ugyanis van 1-2 lakó, akinek nem felelne meg) mobil garázs hosszú távú állandó felállításához szükséges a lakók beleegyezése? Ha igen, milyen százalékban?

A vonatkozó alapító okirat és SZMSZ hiányában általában elmondható, hogy a tulajdonostársak hozzájárulása nem mellőzhető. A mobilgarázs és hasonló gépjármű tároló felépítmények létrehozása előtt.  A belső szabályzatok irányadóak, ha a tulajdonostársak a törvényi rendelkezésektől eltérően határozták meg az ilyen jellegű felépítmények létrehozására vonatkozó előírásokat. Javaslom, hogy egyeztessen a társasház közös képviselőjével az Önre vonatkozó követelményekről.

1 / 2 oldal12