Vissza az előző oldalra

Tartási, öröklési szerződés

Mit jelent a tartási jog hogyan lehet megszűntetni?

Share Button

Keresztapám végrendeletet írt ügyvéd által részemre, mert neki csak én vagyok, mint hozzátartozó. A házat annak idején az első feleségével vették közösen, aki a keresztanyám volt. Sajnos ő meghalt, majd a papa újból nősült, és ezzel a feleséggel kötöttek egy szerződést aminek a hivatalos nevét nem tudom, de a lényege, hogy a nőnek tartási joga van a házon, tulajdoni joga nincs.

Már mindketten idősek otthonába laknak, de a földhivatalba ez a tartási jog be van jegyezve, ha jól tudom. Mi ebbe a házba már nagyon sok pénzt beleöltünk mert közben a lányom beköltözött.

Kérdésem , hogy a papa halála után lehet-e valamilyen követelése a volt feleségnek, vagy ha már esetleg ő sem fog élni, akkor a hozzátartozónak?

A ráeső pénzösszeget ő annak idején elvitte, és a válóperen nem volt követelése. Hogyan lehetne ezt a papírt érvényteleníteni, vagy egyáltalán érvényben van-e még ebben az esetben?

Öröklési szerződés alapján alapján tartási jogot jegyeznek az ingatlanra.

E szerződés alapján eltartott halála esetén  – mely a végintézkedés  egyik formája -a szerződéssel lekötött vagyontárgy ( pl. ingatlan) az eltartót illeti hagyatéki eljárás keretében.

A  tartási jog az eltartott javára be van jegyezve.A tartási jogot töröltetni  a szerződés közös megegyezéses felbontásával lehet.

A tulajdoni lap tájékoztat arról hogy az öröklési vagy eltartási szerződés alapján van-e bejegyezve a tartási jog. Ha az ingatlan tulajdoni joga eltartott nevére átírásra került akkor eltartási szerződést köttetett a felek között. Ennek megszüntetése is közös megegyezéses felbontással lehetséges.

Érvényes öröklési szerződés esetén igényt tarthat-e unokahúg az ingatlan egy részére?

Share Button

Több mint két éve létrejött érvényes öröklési szerződés esetén, ha az örökhagyónak nincs sem gyermeke, sem testvére, sem élő házastársa, sem élő szülője, az anyai ágon lévő unokahúga igényt tarthat-e az ingatlan egy részére?

Az  öröklési szerződés esetén köteles részre az örökös nem tarthat igényt.

Milyen módon örökölhet szülő helyett a testvér?

Share Button

Gyermektelen házaspár vagyunk. Végrendelettel, lemondó nyilatkozattal kizárhatóak-e a szülők a köteles részből ? Szülők elhalálozása esetén örökölhetnek-e a testvérek?

A szülők végrendeleti kitagadással csak abban az esetben zárhatóak ki az örökségből, ha a kitagadás valamely feltétele a ptk. szerint érvényesen fennáll.

Testvér öröklését eltartási/ öröklési szerződéssel lehetne biztosítani. ez esetben ha két éven belül nem halálozik el az eltartott-nincs köteles rész.

Eladható-e tartási joggal terhelt ingatlan?

Share Button

Eltartási szerződés esetén, ha az eltartott már évek óta nem lakik lakásában, mivel egészségi állapota miatt az eltartó magához költöztette, van-e lehetőség az ingatlan eladására az eltartott halála előtt? Illetve milyen módon?

Az eltartási szerződés biztosítására bejegyzésre kerül az ingatlan tulajdoni lapjára az un. tartási jog.

Igaz, hogy az eltartó tulajdoni joga is bejegyzésre kerül, de az ingatlan forgalomképességének akadálya a bejegyzett tartási jog. Ez a jog csak halotti anyakönyvi kivonattal törölhető-az eltartott halálát követően.

A törlés után nyílik meg a lehetőség az ingatlan eladására.

Eltartott halála előtt a tartási szerződést fel lehet bontani – közös megegyezéssel – és azt követően az ingatlan eladható.

Életjáradéki szerződés

Share Button

Mozgássérült, önmagát már ellátni képtelen nem egyeneságbeli rokonunk szeretet- otthonba kényszerült menni, lakásában nem ápolható. Az otthon és az üresen maradt lakás költségeit a nyugdíja nem fedezi. A különbséget a mi családunk rendezi, ami anyagilag elég megterhelő nekünk, ezért azt tervezzük, hogy ki kellene adni a lakást.

A lakás nagyon lelakott állapotban van, rengeteget kell rá költeni, hogy ki lehessen adni. Eltartási szerződést tervezünk vele kötni, mert így a mi tulajdonunkba kerül a lakás.

A rokonunk is egyetért ezzel. A kérdésem az, hogy ha a néni nem lakik a lakásban, akkor lehet-e eltartási szerződést kötni? Ha nem mit javasol?

Az eltartási szerződés egyik formája az életjáradék fizetése.

Mivel Önök esetében fogalmilag kizárt a személyes tartás, gondozás, -mert ezt a szeretetotthon intézi- ezért a havi járadékfizetés ki tudja tenni a tartási szerződés tartalmát.

Az ingatlan tulajdoni joga ez életjáradéki szerződés által is az eltartóé lesz, az ingatlan nyilvántartásban a tartási/életjáradéki jog feljegyzésre kerül, mely azt biztosítja, hogy az ingatlan az eltartott életében nem adható el.

Az eltartók a tulajdoni joguk alapján felújíthatják, bérbe adhatják hiszen az Önök esetén az eltartott nem lakja az ingatlant. Fontos tudni, hogy korlátozottan cselekvőképes személy esetében az ügylethez az illetékes gyámhatóság hozzájárulása is szükséges.

Elszámolás eltartási szerződés esetén

Share Button

2002. májusában az édesapám és a testvére tartási szerződést kötött az édesanyjukkal. Édesapánk 2014. április 19-én meghalt.

Négyen vagyunk örökösök (gyermekei). A tartási szerződésben a tartás összegét 20000 Ft-ban határozták meg. Az ingatlanokat átírták az eltartottak nevére. Kérdésem hogy hogyan lehet az elszámolást elvégezni?

Az új Ptk –t hatályba lépése  után elhalálozás esetén kell alkalmazni. Viszont  több mint két év telt el a tartási szerződés megkötése és a haláleset óta, ezért nincs elszámolás a tartási szerződésből eredően az eltartók és az örökösök között.

Eltartási szerződés

Share Button

Nincsenek örököseim, de ismerősömet nagyon kedvelem. Ő gondozza kutyáimat és szeretném ha halálom után övé lenne a házam. Mit tegyek?

A gondozás meghálálásának egyik praktikus módja lehetne, ha az ingatlan tulajdonjogát eltartási szerződéssel átruházná a gondozóra. Ebben az esetbe az ingatlanra tartási jog lesz bejegyezve.

Elhalálozása esetén a halotti anyakönyvi kivonattal ezen jog törölhető az ingatlan-nyilvántartásból és az ingatlan tulajdoni joga tisztán, tehermentesen a gondozót illetné.

Öröklési szerződésben szereplő ingatlan eladása

Share Button

Öröklési szerződést kötöttünk nagymamámmal, mely az ő valamennyi ingatlanára és ingóságára vonatkozik.

Most jelentkezett az egyik ingatlanra egy vevő, és mi szeretnénk eladni neki a házat.

Nem akarjuk az öröklési szerződést felbontani a nagymamával, mert az többi vagyonára is vonatkozik.

Mivel a mama nagyon beteg, el akarjuk kerülni azt a helyzetet, hogy esetleges halála esetén – ha felbontjuk az öröklési szerződést,- a törvényes öröklés lépjen életbe, és ez által azok is örököljenek, akiket a mama nem szeretett volna örökségben részesíteni.

Szeretnénk tudni, van-e megoldás ebben a helyzetben, és ha igen, mi?

Az öröklési szerződés a végintézkedés egyik formája. Abban különbözik a végrendelettől, hogy az öröklési szerződés a köteles részt kizárja.

Fontos tudni, hogy ilyen szerződés egy úgynevezett eltartási jogviszonyt is tartalmaz, mely szerint a szerződéses örökös köteles kellő módon eltartani az örökhagyót.

Öröklési szerződés hatálya alatti ingatlan két módon értékesíthető:

Az egyik, ha a felek közös megegyezéssel akként módosítják az öröklési szerződést, hogy az adásvétel tárgyát képező ingatlant abból kiveszik.

A másik –egyszerűbb-megoldás, ha közösen tesznek ügyvéd előtt olyan nyilatkozatot, hogy az ingatlant értékesíteni kívánják, és ezért kérik az ingatlanra –az öröklési szerződés alapján feljegyzett – elidegenítési és terhelési tilalom törlését. Mindkét esetben két lépcsőben zajlik az értékesítés:

Az öröklési szerződés, vagy a másodikként említett nyilatkozat földhivatalba történő benyújtásával az ingatlan tulajdoni lapjáról törlődik az elidegenítési és terhelési tilalom, majd második lépésként az adásvételi szerződés földhivatali benyújtásával a vevő tulajdoni jogot szerez.

Fontos tudni, hogy ez esetben két földhivatali eljárás zajlik egymást követően, tehát az eljárási illetéket kétszer kell leróni.

A fent vázolt két megoldás között lényeges különbség, hogy az első esetben az öröklési szerződés módosul, míg a második esetben érintetlen marad.

Öröklési szerződés esetén van-e köteles rész?

Share Button

Nagymamám és nagypapám elváltak anno nagypapám megnősült ujra és született édesanyámnak egy féltestvére.

Nagypapám meghalt 1994-ben állitólag előtte eltartási szerződést kötöttek a fiúval, így ha édesanyám örökölt is volna ez elvileg akkor már nem valósul meg mivel a fiúnak adták a lakást és el is adta.

Édesanyámat kihagyták a hagyatéki eljárásból. Szeretnénk utána járni jár -e Neki valami Édesapja után vagy már igy nem mivel a féltestvérének a nevén volt a lakás amit el is adott? Végrendelet nem készült.

A eltartási szerződés kizárja a köteles részt, így édesanyja  nem örököl.

Hogyan módosítható az eltartási szerződés?

Share Button

Eltartási szerződést kötöttünk másfél évvel ezelött a szüleimmel én és az egyik unokájuk. A szerződés megkötése óta sajnos édesanyám meghalt, édesapámról gondoskodom, ellátom, a másik eltartó havonta egyszer meglátogatja, semmiben nem vesz részt.

Érdeklődöm, hogy ki és milyen formában változtathatja meg a szerződést? Ügyvéd vagy vagy biróság ?

Az  eltartási szerződést az eltartó és az eltartott közös megegyezéssel bármikor módosíthatja vagy megszüntetheti ügyvéd előtt, míg ennek hiányában bármelyik fél csak bíróságtól, kérheti azokat.

4 / 5 oldal12345