Vissza az előző oldalra

Új Polgári Törvénykönyv szabályozása 2014

Mikor örököl a túlélő házastárs egy gyerek résznyit a vagyonból?

Share Button

Az egyik fél elhalálozásakor az özvegy haszonélvezeti jogot szerez a lakott ingatlanra és gyermek léte esetén egy gyereknyi részt örököl.

Mi tekintendő az örökség részének? Az elhalálozás idejében meglévő közös vagyon teljessége, vagy csak a fele – mondván a vagyont a házastárssal a vagyonközösségben együtt szerezték. Azaz egy gyerek esetén az özvegy a teljes vagyon felét vagy 3/4-ét kapja?

A túlélő házastárs az örökhagyó tulajdonában levő ingatlanon állagot (tulajdonjogot) nem örököl, csak haszonélvezeti joga keletkezik az ingatlanon – feltéve, hogy a házastársi jogviszony fennáll és az ingatlan az elhunyt házastársa halála idején vele közösen lakott volt.

Az egy gyerek résznyi tulajdonjogot a túlélő házastárs csak akkor örököl, ha az előbb említett ingatlanon felül is van a hagyatékban ingatlan.

Örökli-e az ági vagyont a túlélő házastárs?

Share Button

2 éve nősültem másodszor.Nekem van egy lakásom. A feleségem hozzám költözött. Minden az én tulajdonom volt.Ő be van oda jelentkezve ideiglenesen, mert van egy családi háza fele részben, ahol ő állandó lakos.

Halálom esetén örökölne e utánam valamit is, vagy halálom esetén haszonélvezete lenne e a lakásomon?

Az új Ptk. szerint a házastárs is örökös. Ha leszármazók vannak 1 gyermek résznyit örököl, ha nincsenek a felmenőkkel együttes örökös. A külön vagyon – ha az ági vagyon – feljogosítja házastárs öröklése esetén az ági örököst ági vagyoni joga igényérvényesítésére.

Fontos tudni azonban, hogy az ági vagyonon is a túlélő házastárs haszonélvezeti joga keletkezik – mely megváltható. Ha leszármazó van és ági igény jogosult is, a házastárs örökrészére az ági vagyoni jogi igény érvényesíthető.

Hogyan alakul az öröklés az új ptk. szerint?

Share Button

Édesapám halála után ingatlanát és a rajta lévő házat ki örökli, ha az egyetlen gyermeke én vagyok, viszont 20 évvel ezelőtt megnősült, és az új feleséggel együtt is élt.

Úgy tudom, hogy az özvegy az ingatlant nem örökli, csak holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg a közösen lakott ingatlanon,illetve az egyéb hagyatékból, vagyontárgyakból pedig egy gyerekrésznyi. Igaz ez?

Az új Ptk. hatálya alatt történt elhalálozás esetén a közösen lakott ingatlan tulajdoni jogát a túlélő házastárs nem örökli, csak holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg. Minden más hagyatékon a túlélő házastárs egy gyermek részt örököl, azaz az Önök esetében az öröklés 50- 50 % mértékű.

Örököl-e a férj a házasság előtt vásárolt lakásból?

Share Button

43 éves elvált nő vagyok, 12 éves kislányommal és élettársammal élek a 2013 óta saját lakásomban.

Jövő hónapban házasságot kötök élettársammal. A kérdésem az lenne, hogy esetleges elhalálozásom után a kislányom lesz-e az egyedüli örökösöm, vagy a leendő házastársam is tulajdonrészese lesz-e a házasság előtt megszerzett lakásomnak, haszonélvezet megilleti-e rá vonatkozóan?

A túlélő házastárs is a gyermekekhez hasonlóan tulajdonjogot örököl, mégpedig annyit, mintha ő maga is az örökhagyó egy gyermeke lenne. Ezen felül az örökhagyóval közösen lakott lakásban lakhat és az ahhoz tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat használhatja, mint haszonélvező.

Ezen lakás tulajdonjogából azonban a túlélő házastárs tulajdonjogot nem örököl. Egyébként is a saját lakás, amelyet házassága előtt vásárolt különvagyonnak számít.

Ha Önnek több ingatlana lenne elhalálozásakor, a közösen lakott ingatlanon felüli ingatlanokból a túlélő egy gyermek résznyit örököl – kivéve, ha azok is az Ön különvagyonához tartoztak.

Ki az örökös egyik szülő halála esetén, ha nincs testvér?

Share Button

Anyukámnak ajándékoztam a lakás részemet, fele-fele arányban voltunk, most már csak az övé, mert én külföldön tartózkodom. A kérdésem az lenne, ha vele valami történne, akkor mindenfajta dolog nélkül én örökölném ezek után? Nincs testvérem, apukám sem velünk él.

A túlélő házastárs 1 gyermekrészt örököl. Ha édesapa nem vált el édesapától, akkor Önök ketten fele- fele arányban öröklik az ingatlant. Ha édesanyával házastársként élt édesanya az ingatlanba, akkor az Ön örökölt fél ingatlanán édesapának özvegyi/haszonélvezeti joga is keletkezik.

Ha édesapa elvált házastársától, akkor Ön az egyedül örökös – feltételezve hogy nagyszülők sem élnek.

Örökhagyó halála után mit örököl a feleség és mit a gyerekek az új ptk. szerint?

Share Button

Az első feleségem elhunyt, két gyermekem van az első feleségemtől, már nagykorúak. Újra házasodtam, a lakás amiben lakunk 1/1 tulajdoni részben az enyém.

A lakáson van 2,3 millió forint felújítási hitel, ezáltal elidegenítési és terhelési tilalom van bejegyezve. A gyerekeknek nincs saját lakásuk, az egyikük albérletben lakik, a másik külföldön dolgozik, életvitelszerűen ott él.

Ha én halnék meg előbb, akkor hogyan alakul az öröklés, mit takar az új Ptk. szerint ebben az eseteben az özvegyi jog, (ill. mi a különbség haszonélvezeti jog és az özvegyi jog között) ill. ha a feleségem nem szeretné, beköltözhetnek-e a lakásba a gyerekek?

A haszonélvezeti jog egyik formája az özvegyi jog, mely a túlélő házastársat megillető haszonélvezeti jog.

Az új Ptk. az örökhagyóval utolsóként közösen lakott lakóingatlanra és annak berendezési tárgyaira enged özvegyi jogot a túlélő házastársnak.

A túlélő házastárs egy gyermekrészt örököl ez mellett, így az Önök esetében 1 / 3 –ot. A gyerekek szintén 1 / 3 –ot örökölnek, azonban abban a lakásba, ahol a túlélő házastárs özvegyi joga van bejegyezve csak a feleség hozzájárulásával lakhatnak.

Hogyan kell értelmezni az egy gyerekrésznyi öröklést az új ptk. szerint?

Share Button

Segítségét kérném az öröklési törvényben leírt egy gyermeknyi rész öröklésének értelmezésében. Édesapám és feleségének is a második házassága, ami 45 éve tart.Édesapám első  házasságából 2 gyermek, feleségének 1 gyermek származik. Közös gyermek nincs.

Volt Édesapámnak egy háza aminek fele részét  házasság kötésük után második feleségére íratta. Tehát van feleségének egy1/2 tulajdona. Édesapám halála esetén az egyenes ági leszármazott mellett az édesapám részéből is örököl egy gyermek résznyit a második felesége?

A feleség első házasságából származó  gyermekét mennyi rész illeti meg a házból ha az Édesanyja elhalálozik? Hiszen ez a ház korábban Édesapámé volt, házasságukból közös gyermek nemszületett. A feleség első házasságából származó gyermek örököl nagyobb arányban?

Az új Ptk. a házastárs javára egy gyermekrésznyi örökrészt enged. Ez azt jelenti, ha a házastársak közül valaki előbb elhalálozik, a másik az elhalálozott gyermekeivel együtt egy gyermekrészt örököl.

Fontos tudni, hogy csak a vér szerinti gyermekek örökölnek- végrendelet hiányában. A másik házastárs gyermeke tehát nem örököl, ha például kizárólag a feleség lánya.

Hogyan biztosítható, hogy javaink öröklése elképzelésünk szerint történjen?

Share Button

Férjemmel mindketten második házasságunkban élünk.Közös gyermekünk nincs. Mindkettőnknek első házasságából, 2-2 gyermeke van. Van egy családi házunk aminek 1/2, 1/2 arányban mi vagyunk a tulajdonosai.

Szeretnénk olyan végrendeletet készíteni amiben, bármelyikünk halála esetén a túlélő házastárs örököljön minden ingó és ingatlan vagyont. Ilyen esetben a gyerekeknek le kell mondani még életünkben az örökségükről a túlélő házastárs javára?

Viszont ha lemondanak, és a túlélő házastárs ismét végrendelkezne a másik halála után, amiben mind a 4 gyerek lenne utána az örökös…. ilyen létezik, kivitelezhető? Gondolom ha létezik ilyen, akkor a túlélő saját gyermeke örökösödési illeték megfizetése nélkül örököl, viszont az elhalálozott házastárs gyerekeinek illetéket kellene fizetni? Érdemes ezzel a formával foglalkozni egyáltalán, mert ha kivitelezhető akkor valószínű csak ügyvéden keresztül lehet megvalósítani?

Házastársak esetén az egymás javára végrendelkezés nem zárja ki a köteles részt.

Köteles résztől a jogosultat kitagadással lehet megfosztani. A köteles részre jogosult megteheti, hogy ilyen igényt nem terjeszt elő hagyatéki eljárásban. A hagyatéki eljárás előtt is van lehetőség a köteles részről lemondani, melyet az örökhagyóval kötött kétoldalú megállapodással lehet megtenni.

A végrendelet bármikor módosítható, visszavonható és új végrendelet tehető. A közeli hozzátartozók között az öröklés illetékmentes. Az Ön korábbi házasságból származott gyermek nem közeli hozzátartozója az Ön jelenlegi házastársának, ezért végrendeleti örökösként az ilyen gyermek illetékfizetés mellett örökölhet amennyiben jelenlegi házastársa nevezi meg őt örököseként.

Kötelezheti -e az örökös a túlélő házastársat a közösen lakott ingatlan elhagyására?

Share Button

Férjem első házasságából van egy leánya, aki már nem él velünk, a házat amibe lakunk a férjem örökölte, nekünk nincs közös gyerek. Férjem nagyon beteg. Kérdésem az, hogy kitehet-e a leánya a házból ?

A 2014. március 15. napján hatályba lépett új polgári törvénykönyv számos változást vezetett be az öröklési jog területén. A változások nagyban érintik a túlélő házastársat. Lényeges változás, hogy gyermekek mellett már nem általános haszonélvezeti jogot örököl a hagyatékon a túlélő házastárs, hanem részben ő is a gyermekekhez hasonlóan tulajdonjogot örököl, mégpedig annyit, mintha ő maga is az örökhagyó egy gyermeke lenne.

Ezen felül továbbra is az örökhagyóval közösen lakott lakásban lakhat és az ahhoz tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat használhatja, mint haszonélvező.

A házastársak utolsó közös lakásából az örökös gyermek a haszonélvező házastársat nem teheti ki és nem kérheti a haszonélvezet megváltását sem a bíróságtól. Természetesen közös megegyezéssel  a haszonélvezet megváltható.

Az új Ptk.másik fontos változásként megszünteti azt a szabályt, hogy amennyiben az özvegy újabb házasságot köt, elveszíti az örökségként szerzett haszonélvezeti jogát.

Az új Ptk. szerint az újabb házasságkötés a haszonélvezeti jogra semmilyen következménnyel nincs.

A régi vagy az új PTK szabályai érvényesek?

Share Button

A végrendelet kelte 2013.12.25., az elhalálozás napja 2014.04.18. Ebben az esetben a köteles rész 1/2-ed vagy 1/3-ad arányú a másik törvényes örökös részére?

Az új Ptk –t hatályba lépése  utáni elhalálozás esetén kell alkalmazni. Ez igaz a köteles rész mértékére is. Köteles rész címén a leszármazót és a szülőt annak harmada illeti, ami neki – a köteles rész alapja szerint számítva – mint törvényes örökösnek jutna.

1 / 3 oldal123