A törvényes öröklésnél az elhunyt rokonai lesznek az örökösök, meghatározott sorrendben. A rokonsági kapcsolatot vérségi alapon határozza meg a törvény : elsőként az elhunyt leszármazói állnak, vagyis a gyermekek, majd az unokák, azután a dédunokák. A házastársat (özvegyi) haszonélvezeti jog illeti meg , de ha nincs leszármazó, akkor ő örökli a vagyont.
Olyan is előfordul, hogy sem leszármazó, sem házastárs nincs, ekkor a felmenői illetve az oldalági rokonok az örökösök vagyis a szülők, testvérek, nagyszülők, unokatestvérek stb.
Végrendeleti öröklésről akkor beszélünk , amikor az örökhagyó még életében gondoskodni akar vagyonáról és végrendeletet készíttet azaz meghatározza , hogy ki és milyen arányban legyen az örököse. A végrendeletre a Polgári Törvénykönyv szabályai az irányadók.
A törvényes és végrendeleti öröklés sorrendjét is rendezi a törvény. Ha az elhunyt végrendelkezett, akkor elsősorban ez fogja meghatározni, hogy ki és mit örököl utána. Ha nincs végrendelet, akkor a törvényes öröklés szabályai fognak érvényesülni.
Ha nincs örökös – a magyar állam örököl.
Fontos tudni, hogy akkor érvényes egy végrendelet ha abból kiderül , hogy hol és mikor készült és, hogy az a halál esetére szóló intézkedést tartalmaz .
A saját kézzel írott végrendeletet az elejétől a végéig az örökhagyónak kell írnia. Több oldal esetén folytonos számozással kell ellátnia, és minden oldalát alá kell írnia.
Más által pl. például géppel írt végrendeletnél ezen túlmenően két okirati tanúra is szükség van, akik tanúsítják, hogy azt az örökhagyó írta alá, vagy aláírását előttük sajátjaként ismerte el. Fontos, hogy a tanúk egyike sem lehet az adott végrendelet kedvezményezettje.
Javaslom hogy végrendelet készítésénél szakmailag jártas ügyvédet vegyenek igénybe, aki a végrendeletet országos nyilvántartásba is helyezi.