Halál esetére gondolva az emberek vagy előre tervezik vagyonuk leendő sorsának alakulását vagy rábízzák azt a jogszabályok általi rendezésre.
Az első esetben egyoldalúan rendelkeznek a vagyonuk sorsáról például végrendeletet írnak, vagy más személlyel közösen megállapodással rendezik a vagyonuk sorsát.
Ez utóbbi történhet úgy, hogy például az ingatlanuk tulajdoni jogát ügyvédi megállapodás aláírásával átruházzák a velük szerződő másik személy nevére – ezt hívjuk eltartási szerződésnek. De történhet úgyis, hogy az örökhagyóval szerződő fél az ingatlan tulajdoni jogát csak a halál bekövetkeztével kapja meg- ez az öröklési szerződés.
Az öröklési szerződéssel való tulajdonszerzés nem automatikus, szükséges hozzá hagyatéki eljárás lefolytatása is.
A halotti anyakönyvi kivonat és az ingatlan tulajdoni lapja bemutatásával polgármesteri hivatal előtt indul a hagyatéki eljárás. Az ingatlant felértékelik és a hagyatéki leltárt közjegyzőnek adják át.
A közjegyző az öröklési szerződés bekérését követően az eltartónak adja át az ingatlan tulajdoni jogát és ezt be is jegyezteti az ingatlan- nyilvántartásba.
Jó hír, hogy nem öröklési illetéket kell az eltartónak fizetnie, csak vagyonszerzési illetéket. Ennek mértéke 4 %. Oka pedig, hogy a kétoldalúan aláírt öröklési szerződés alapján az eltartót ténylegesen járadékfizetési vagy ápolási, gondozási, eltemettetési stb. kötelezettség is terheli, melynek fejében – azaz nem ingyenes, hanem ellenszolgáltatás fejében – szerzi meg az ingatlan tulajdoni jogát.
Ezért kell csak visszterhes vagyonszerzési illetéket fizetnie. További jó hír, hogy ilyen megállapodásokkal a többi örökös ún. köteles része is kizárható.