Eladhatom a lakásom amin nagyanyámnak haszonélvezeti joga van? Ő már nem igazán beszámítható, a gondnokság alá helyezését mostanában indítják, viszont nekünk jön a baba sürgős lenne a lakaseladas.
Haszonélvezeti joggal terhelten minden ingatlan eladható. A haszonélvezőnek a szerződést alá sem kell írnia, de a vevőnek tudomásul kell vennie hogy az ingatlant csak a haszonélvező halálát követően veheti birtokba és használhatja.
Anyu idősek otthonába költözött állapota miatt. A lakásban egyedül élt, aminek a fele az övé, a másik felén pedig a testvéremé,és az enyém.
A lakást el szeretnénk adni, mert a családban senki nem akar odaköltözni, mindannyian más városban lakunk. Fenntartása pedig pénzbe kerül, közös költség, fűtés, ha nem lakik ott senki,akkor is.
Nem a pénz miatt adnánk el, mert azért kb másfél milliót kapnánk, sajnos a kisvárosban ennyit ér egy másfél szobás panellakás.
Kérdéseim:
Eladáskor mindhármunknak részt kell venni, és nyilatkozni, hogy eladjuk-e? Kell- e anyu beleegyezése?
Szükséges e ügyvédet fogadni, vagy elég, ha a vevő ügyvédje előtt kötjük a szerződést?
Milyen kiadások merülnek fel az eladás során, amit az eladónak kell állnia?
Mennyi adót kell fizetni, ha 1988 óta van negyedrész tulajdonunk a lakásban,azaz ha másfél millióért tudjuk eladni, egy személyre 500 ezer ft jut?
Mindhárom tulajdonosnak az aláírása szükséges az adásvételi szerződésnél, melyet elég a vevő ügyvédje előtt megtenniük.
Lehetőség van arra is, hogy édesanya Önt meghatalmazza a szerződéskötéssel. A meghatalmazást ügyvéd vagy közjegyző készítheti el.
Ebbe az esetben nem kell édesanyának a szerződéskötésnél jelen lennie.
Az eladó fizeti az ingatlan tulajdoni lap költségét és az energia tanúsítvány díja is az eladót terheli.
Lakáseladás esetében – ha 5 év eltelt a szerzésétől – nem kell személyi jövedelemadót fizetni az eladónak.
2010 tavaszán eladtam egy 7800 m2 beépítetlen belterületi ingatlant osztrák állampolgárnak.
Az adásvételi szerződésen mindössze az útlevél száma szerepel és külföldi lakcíme. Személyi igazolványa sem személyi száma nincs rajta, még magyarországi lakcím sincs, persze adóazonosító jel ill. adószám sem szerepel. Nem úgy mint nekem – mint eladónak az itt felsoroltak mind fel van tüntetve az adás-vételi szerződésen.
Érvényes e az ilyen szerződés? Másik kérdésem:eladhattam -e 2010-ben ezt a belterületi ingatlant osztrák állampolgárnak? Ha nem, mi a teendő?
Javaslom az ingatlan tulajdoni lapját szerezze és győződjön meg arról, hogy a tulajdonos változás átvezetése megtörtént –e az ingatlan nyilvántartáson. Amennyiben igen az Ön által hivatkozott szerződés érvényes.
Uniós állampolgár belterületi ingatlanszerzése – megfelelő adásvételi szerződéssel – bejegyezhető volt a kérdéses időszakban az ingatlan nyilvántartásba.
Van-e biztonságos lehetőség arra, hogy a házunkat részletfizetéssel adjuk el? Milyen jogi dolgokat kell figyelembe venni?
Tulajdonjog fenntartással az eladó joghatályosan eladhat ingatlant és a vételárra részletfizetést engedélyezhet a vevőnek.
A részlet esedékességét, fizetése módját a szerződésbe kell meghatározni. Ha az utolsó részlet is megfizetésre került a vevő jogosult a tulajdoni jog átruházására.
Az eladó érdeke hogy a szerződésbe ki legyen kötve: egy részletfizetés bármely oknál fogva nem fizetése a teljes hátralékos vételárat esedékessé teszi – azaz haladéktalanul meg kell fizetnie a vevőnek a teljes vételárat.
Javaslom a teljesítés biztosítékaként foglalót is nevesítsenek a szerződésbe erre az esetre. Ha nem fizet a vevő határidőre az eladó jogosult a szerződéstől elállni és a foglalót megtartani továbbá köteles elszámolni a foglalón felül kapott összeggel a vevővel.
A vevő köteles az ingatlant kiüríteni az ingatlant – ha a részletek időtartamára birtokba vette. Erre az esetre az elszámolás rendjét , az eredeti állapot helyreállításának módját is jó ha szerződésben rendezik a felek.
Az okiratot szerkesztő ügyvéd az eladói tulajdoni jog átruházó (bejegyző) nyilatkozatot jó ha ügyvédi letétbe veszi az adásvételi szerződés aláírásakor. Ez biztosítja (garantálja) a vevőnek, hogy ha megfizeti a teljes vételárat tulajdonos lesz.
Vita esetén a magyar jog szabályai irányadóak. Az okirat magyar nyelvű változata kerül a földhivatali nyilvántartásba.A vevő a szerződés aláírását követő 30 napon belül az ingatlanra be lesz jegyezve „ tulajdonjog fenntartással történt eladás” jogcímen.
Ez garancia arra is hogy eladó már másnak nem adhatja el az ingatlant. Ha a részlet lejár törlik a tulajdonjog fenntartással történt eladás” jogcímet és bejegyzik a vevőt tulajdonosként – adásvétel jogcímen.
Az eljárás során a Földhivatalnak 2x 6600.-ft eljárási díjat kell fizetni. Az ilyen adásvétel megszokott a magyar joggyakorlatban és biztonsággal kivitelezhető.
A hétvégi házas üdülőterületen (ÜH-1)lévő ingatlanra ugyanúgy vonatkozik az új földtörvény eladási menete?
A tulajdoni lap szerinti zártkert és külterület megnevezésű ingatlanokra vonatkozik a földtörvény, belterületre nem.
1704 m2 tanya (lakóépület és terület) eladó.
Őstermelő közvetlen szomszédunk szeretné megvásárolni. Neki mi saját magunk szeretnénk értékesíteni, nem az ingatlanközvetítő által. Az elővásárlási jogról szeretnénk tudni az aktuális törvényekben foglaltakat!
Az elővásárlási jogról a következőt kell tudnia:
2013.évi CXXII. törvény szerint elővásárlási jog illeti :
a) Magyar Államot;
b) a földet használó olyan földművest,
ba) aki helyben lakó szomszédnak minősül,
bb) aki helyben lakónak minősül, vagy
bc) akinek az üzemközpontja olyan településen van, melynek a közigazgatási határáról közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van a föld fekvése szerinti település közigazgatási határától;
c) az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül,
d) az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül,
e) az olyan földművest, akinek az üzemközpontja olyan településen van, melynek a közigazgatási határáról közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van a föld fekvése szerinti település közigazgatási határától.
Javaslom kössenek adásvételi szerződést a szomszéddal.
Ha külföldön élő magyar állampolgár kívánja eladni termőföldjét a haszonbérlőnek és szeretne adásvételi szerződést kötni vele, akkor itt az eladónak hitelesíttetnie kell -e az aláírását ahhoz, hogy az elkészített adásvételi szerződést alá tudja írni?
Előnyösebb esetleg egy otthoni ügyvédet meghatalmaznia, hogy teljes körűen eljárjon az ügy lebonyolításában?
Külföldön magyar konzul előtt vagy külföldi közjegyző előtt – apostillével ellátva – az adásvételi szerződés aláírható. Az okiratot azonban magyar ügyvédnek kell készítenie.
A haszonbérlő az okiratot szerkesztő magyar ügyvéd előtt teheti meg az aláírását. Fontos tudni, hogy a szerződést egy példányát biztonsági okmányon kell elkészíteni és a külföldi közjegyzői záradékot, valamint az apostillét OFFI fordítással kell ellátni.
Feleségem 3/4 a testvére 1/4 részben örökli nemrég elhunyt apósom vidéki házát. A temetés költségeit stb nagy nehezen kifizettük.
Hagyatéki tárgyalásra várunk, a házat minél gyorsabban el szeretnénk adni. A testvér viszont 20 éve hajléktalan, elérhetetlen. Ha nem találják továbbra sem, eladható nélküle a ház? Ha igen, milyen módon?
Ismeretlen helyen tartózkodó eladó (elővásárlási jog jogosult) esetében is lehet adásvételi szerződést kötni ingatlanra.
Ebben az esetben csak a Felesége 3 / 4 –ed részére lesz bejegyezve a vevő tulajdoni joga – osztatlan közös tulajdonnal az ismeretlen helyen tartózkodó testvérrel.
Ezt követően kérheti a vevő a tulajdonközösség megszüntetését – bírósági úton megváltva ismeretlen helyen tartózkodó tulajdoni részét is.
2010. januárban megbíztunk egy ingatlanirodát (nem kizárólagossággal), hogy lakásunkat árulja. (Mellette hasonlóan más irodákat is.) 2011 októberében más úton eladtuk a lakást, férjem mindegyik irodát e-mailben értesítette az eladásról.
A szóban forgó ingatlaniroda most küldött egy levelet, miszerint nem értesítettük őket és szerződésszegés címén fizessünk közel 100 ezer Ft-ot. A szerződés szövege szerint az eladást követő 3 napon belül írásban kell értesíteni őket.
Mi úgy tudtuk, az e-mail is megfelelő, ill. a többi iroda nem is jelezte, hogy gond lenne.
Az írásbeli bejelentésnek az elektronikusan küldött nyilatkozat (e-mail) is megfelel.
Örököltem egy családi ház ¼ osztatlan közös tulajdonát. A nagy házból enyém 3 szoba, konyha, fürdő, és a kiskertből a terület 1/3-a. Nincs szükségem az ingatlanra, el szeretném adni. Rajtam kívül van még 6 tulajdonostárs, mit tegyek?
Két módját javaslom az értékesítésnek:
Az egyszerűbb, hogy a jelenlegi használati viszonyok alapján keressen vevőt, akit tájékoztat a fennálló helyzetről, és aki ezt elfogadja. Ha a vevőt megtalálta az ingatlanrészre, akkor az adásvétel kapcsán a tulajdonostársak írásban lesznek felszólítva elővételi joguk gyakorlására.
A tulajdonostársak közül ugyanis ugyanolyan feltételekkel megvásárolhatja az ingatlanrészt. Ha viszont nem élnek ezen jogukkal, úgy az elővételi joggyakorlásban írt határidő eltelte feljogosítja a vevőt a tulajdonjog megszerzésére.
Javaslom az adásvételi szerződésbe foglalják bele a hosszú évek során kialakult használati rendet.
Az értékesítés másik módja (bonyolultabb): ha a vevő igényli, készítsen a tulajdonostársaival közösen egy természetbeni kizárólagos használati szerződést, amelyben minden tulajdonostárs kizárólagos használata rögzítésre kerül. Ehhez földmérőt is igénybe lehet venni, aki ezen használatot vázrajzon rögzíti.
