adásvétel címkével jelölt bejegyzések

Egy néven lévő házasság alatt szerzett közös ingatlant eladhatja e a tulajdoni lap szrinti tulajdonos?

Share Button

Házasságunk alatt 2 ingatlant vásároltunk, egyet a volt feleségem, egyet az én nevemre íratva. Ha jól tudom ezek közös vagyonnak számítanak így is.

Válásunk után papíron rögzített vagyonmegosztás nem történt. Kérdéseim: -ez mennyi ideig marad így közös vagyon?

A vagyonmegosztásnak van e időbeli hatálya? -a volt nejem eladhatja-e az ingatlant, vagy építhet-e a nevén lévő, de még közös vagyonnak számító ingatlanra a tudtom, belegyezésem nélkül? Vagy ha már ezt megtette tehetek e valamit?

A házasság felbontásának nem előfeltétele a házasság tulajdonát képező ingatlanok vagyoni felosztása.

Az elváló felek e kérdéskört azért sem vonják be a válóperbe, mert a peres illeték jelentősen megemelkedne.

A válást követően a volt házas felek, ráutaló magatartással a vagyoni helyzetüket stabilizálják előfordulhat, hogy az egyik vagy a másik fél nevén levő ingatlan értékesítésre kerül.

Az ilyen adásvételi szerződésbe javasolt azon nyilatkozat rögzítése, hogy az eladó kijelenti a tulajdoni joga átruházásának akadálya nincs, az ingatlan kizárólagos tulajdona.

Jóhiszeműen szerző harmadik fél, vevő, az ilyen szerződéssel tulajdoni jogot szerezhet az ingatlanon.

A vagyon megosztásnak/rendezésnek időbeli korlátja nincs azonban javasolt okiratban rögzíteni, a felek vagyonjogi rendezését, hogy a fent említett értékesítés minden tekintetben megalapozott legyen.

Külföldi állampolgár Magyarországon ingatlant örököl, melyet ugyan azon évben értékesít. Milyen adózási és illetékfizetési kötelezettsége van az örökösnek?

Share Button

Magyarország és Ausztria illetve Németország között az ingatlan eladásból származó bevétel utáni adózással kapcsolatosan van kettős adóztatás elkerülő egyezmény. Ez azt jelenti, hogy például egy örökölt magyar ingatlan eladásából származó jövedelmet az örökösnek kizárólag a magyar adóhatóság felé kell bevallani és leadózni.

Az öröklési illeték fizetés vonatkozásában Magyarországnak Ausztriával van, de Németországgal nincs kettős adóztatás elkerülő egyezménye.

A külföldi nem egyenesági örökös  örökös a magyar illeték törvény szerint Magyarországon öröklési illetéket fizet, melynek mértéke lakóingatlan esetén 9%, míg minden egyéb más ingatlan esetében 18%.

Egyenes ági közeli hozzátartozó örökös, mint például gyermek, unoka, házastárs stb. illetékmentességet élvez Magyarországon. Fontos tudni hogy 2020.07.08. napjától bekövetkezett  öröklés esetén a testvért is mint örököst megilleti az illetékmentesség. Mivel az illetékfizetés tekintetében Németország és Magyarország között nincs kettős adóztatás elkerülő egyezmény, ezért fontos, hogy az örökös német ügyvéddel egyeztesse, hogy a német adóhatóság felé van e és milyen mértékű illetékfizetési kötelezettsége.

Zártkerti adásvételnél ki kell-e függeszteni a szerződést?

Share Button

A közös zártkerti tulajdont szeretném megvásárolni a másik tulajdonostól. Ebben az esetben is ki kell függeszteni az adásvételit a polgármesteri hivatalnál, illetve van-e más megoldás az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére?

A zártkerti ingatlanok vásárlása esetén az a döntő tény, hogy az ingatlan aranykoronából kivett vagy sem.

Az első esetben nem kell a szerződést kifüggeszteni és jóváhagyatni, míg a második esetben a szerződést biztonsági okmányon kell készíteni, de azt sem kell kifüggeszteni és jóváhagyatni, mert a vásárlás miatt a vevő az ingatlan 1/1-ed tulajdonosa lesz.

Eladható-e művelési kötelezettség alatt álló ingatlan?

Share Button

2019. Április óta van a birtokomban egy kb. 6000 nm-es 6hrsz.-en lévő művelési kötelezettség alatt álló külterületi zártkerti ingatlan.(Nem tudom számít-e, de nem vagyok földműves és nem mezőgazdasági termőföldről van szó, hanem rét, kert, gyümölcsös, kaszáló ágazatú ingatlan).

A kérdésem, hogy: 1. Eladhatom-e 5 éven belül vagy művelés kötelezettség miatt nem?

2. Bérbe adni úgy tudom nem lehet,vagy mégis?

3. Amennyiben művelés alól kivonom,akkor azonnal eladhatóvá válik?

A művelési kötelezettség alatti ingatlan eladás nem sérti a kötelezettség teljesítését, más szóval a kötelezettség ideje alatt az ingatlan minden szankció nélkül eladható.

Hogyan adható el egy földterület, melynek egy része végrehajtás alatt van?

Share Button

Van egy földrész,(szántó) ami 8 személy örökölt. Szeretnénk el adni de 1 személy nem írja alá az adásvételit. Ennek a személy ellen végre hajtás van a föld részére. Tehát ha el adnánk előtte ki kell fizetni a tartozását vagy amennyi megilleti. Ő semmire sem hajlandó. Mit tudunk heten tenni ellene hogy el tudjuk adni a földet?

Osztatlan közös földtulajdon akkor is forgalomképes, ha a nyolc tulajdonosa közül hét el akarja adni, egy pedig nem. A hét tulajdonrészre nehezen de lehet vevőt találni.

Ebben az esetben a föld természetben kizárólagos hét tulajdonos által használt részét meg kell határozni és a szerződésbe rögzíteni.

Mivel a nyolcadik tulajdonos része végrehajtás alatt van javasolt, hogy a hét tulajdonos közül azt végrehajtás útján szerezze meg egy és így a teljes ingatlan értékesíthető.

Vonatkozik-e belterületi ingatlanokra is az 1 hektáros szerzési korlát?

Share Button

Szeretném tudni, hogy ha a földterület már belterület így is vonatkozik -e rá  az 1 hektáros szabály ( nincs arany kalászos papírom) vagy belterület esetén ez megvásárolható?

Belterületi aranykorona nélküli ingatlanra nem vonatkozik az 1 hektáros szabály. Az ingatlan minden korlátozás, feltétel és jóváhagyás nélkül megvásárolható.

Hogyan váltható meg a közös tulajdoni rész?

Share Button

Férjem, Édesapja halála után, 1/4 részt örökölt a családi házból, másik 1/4 rész a testvéré, 1/2 rész az Édesanyjáé.

Az Anyuka egyedül élt ebben az ingatlanban, ott minden költséget, az Anyuka fizetett. Időközben, a testvér haza költözött, és az Anyuka, a testvér két gyermekére íratta az ő 1/2 részét, a haszonélvezeti jog maradt.

A testvér kisebb felújítást végzett az akkori élettársával, akivel most már házastársakként élnek abban a házban, és született egy közös gyermek. (Édesanya, testvér, férj, 3 gyermek, ahol az idősebb már elmúlt 18 éves) „Szocpolt” szeretnének igényelni a házra, hogy tovább újíthassák.

A férjem kérheti -e, hogy az ő 1/4 részét kifizesse, vagy erről az örökségről lemondhat?

Közös tulajdon esetén, ha a tulajdonos társak úgy döntenek, hogy kizárólag az egyikőjük legyen az ingatlan tulajdonosa, két megoldás közül választhatnak:

  • adásvételi szerződéssel az egyik magához váltja a másik tulajdoni részét
  • vagy ajándékozás történik a tulajdonos társak között

Mindkét szerződés előfeltétele, hogy az adásvétel/ajándékozás tárgyát képező tulajdoni hányad – per, teher és igénymentes legyen.

Van-e adófizetési kötelezettség, ha egy földterületet többért adok el, mint amennyiért vettem?

Share Button

4 éve vásároltam egy külterületi szőlő elnevezésű földet, és most elszeretném adni. Kell-e szja-t fizetni és ha kell, akkor az egész eladási árra vagy csak a különbözetre ha többért adom el?

Az alábbi SZJA kalkulátorral tudja kiszámítani a fizetendő adó összegét.

Fontos tudni, ha kevesebbért adja el az ingatlant, mint amennyiért szerezte, akkor nem kell adóznia, de ha többért, akkor az értékkülönbözet után kell fizetnie 15 % SZJA-t, de a kalkulátor szerinti kedvezménnyel.

https://www.nav.gov.hu/nav/szolgaltatasok/kalkulatorok/ing_kalk

Meggátolhatják-e a tulajdonostársak az ajándékozást?

Share Button

Jelenleg 8/10-es tulajdonomban van a családi házam, a fiaim 2/10-es tulajdona mellett, haszonélvezeti jogommal terhelten. A fiaimmal 3 éve nincs kapcsolatom. Szeretném eladni az ingatlant, de a fiaim folyamatosan meggátolják.

Szeretném ha az új párom kapná meg a 8/10-es tulajdonomat. Megoldás lenne, ha összeházasodnánk, és utána a feleségemnek ajándékoznám a haszonélvezetem megtartása mellett? A fiaim meggátolhatják ezt?

A 8/10 ingatlan tulajdoni hányadot  jelenleg is ajándékozhatja  tárásának- az Ön haszonélvezeti jogával terhelten –   de ha összeházasodnak nem kell 9 % ajándékozási illetéket fizetni. Az ajándékozás a Fiai nem gátolhatják meg, nekik csak  adásvétel esetén van elővásárlási joguk.

Igénybe vehető-e az illetékkedvezmény lakás vásárlásakor, ha külföldön lakáseladás történt?

Share Button

Tagállami állampolgár azonos elbírálású mint a magyar. Vagyonszerzési illetéket ( 4% a vételár után) ugyanúgy fizet. Ha egy éven belül volt lakáseladás akkor csak a különbözet után kell fizetni az illetéket. Kérdés: mi a helyzet, ha a lakáseladás Németországban volt egy éven belül és a lakásvétel Magyarországon?

Az illetéktörvény kimondja, hogy visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó rendelkezéseket  a belföldi ingatlan tekintetében kell alkalmazni, mely álláspontom szerint azt is jelenti hogy a külföldi lakáseladás nem számítható illetékkedvezménybe.

5 / 22 oldal« Első...34567...1020...Utolsó »