adásvételi szerződés címkével jelölt bejegyzések

Milyen adófizetési kötelezettség merül fel ingatlan eladás és ingatlan vétel esetén?

Share Button

Nagymamám eladta a lakását. Abból  a pénzből egy drágább házat szeretnénk venni, melyet én kapnék meg, az én nevemen lenne.

A régi lakás a nagymamám és az édesapám nevén van.  Az én nevemen már van egy lakóingatlan. Szeretném kérdezni, hogy ebben az esetben mennyi adóra illetve illetékre lehet számítani? Ez ajándékozásnak minősül?

A köztudatban összemosódik az adófizetés az illetékfizetéssel.

Ugyan mindkettő adónem, de SZJA-t csak eladó fizet, míg vagyonszerzési illetéket mindig a vevő.

Nagymama tehát akkor fizet adót, ha a lakását 5 éven belül vásárolta és most többért adta el.

Ha nagymama saját nevére 3 éven belül vásárolna új lakást / családi házat – többért, mint amennyiért eladott, akkor a különbözet után kell fizetnie 4 % vagyonszerzési illetéket. Ha viszont Ön lesz a vevő ezt az illeték kedvezményt nem veheti igénybe, mert nem Ön adott el lakást 3 éven belül.

Ha nagymama pénzéből az Ön nevére vásárolnak ingatlant, ez adásvételnek minősül, de mögötte pénzajándékozás van. Közeli hozzátartozók, mint nagymama-unoka illetékmentesen ajándékozhatnak pénzt. Jó megoldás lehet, ha a nagymama nevére történik az új ingatlan vásárlása – illeték kedvezménnyel – és ezt követően nagymama Önnek ajándékozza az ingatlant illeték mentesen.

A föld elővételi jog jogosultak .

Share Button

A szomszédos tanya eladóvá vált, 2800 M2 kivett tanya terület,rajta romos épület, körülötte 1 ha szántó és 3 ha gyep /Natura 2000/.

Az eladók unokatestvér gyermekei, örökölték, bérleti szerződés nincs rá senkivel. A férjem bejelentett földműves, máshol is van még földje a településen, a tanyánk kb. fél éve mezőgazdasági üzemközpontként be van jelentve, de a bejelentett lakcíme a szomszédos településen van.

Sajnos a földtörvény alapján emiatt az utolsó ranghelyen állunk az elővásárlásnál, minden helyben lakó földműves előttünk van, hiába vagyunk szomszédok. Semmiképp se szeretnénk elveszíteni, tudomásunk van róla hogy helybeli állattartó gazdálkodó pályázik rá.

Milyen megoldást tudna javasolni, hogy biztosra menjünk? Járható út lenne-e ha kötnénk feles bérleti szerződést, esetleg utána egy előszerződést a vételre? Mindenképp bejelentkezzen-e a férjem a tanyai lakcímre?

A haszonbérleti szerződés és a feles bérlet azonos súlyú -e? A tanyát a hozzátartozó földterülettel megvehetjük-e kifüggesztés nélkül? Milyen kockázata lehet az előszerződésnek?

Tanya a Földforgalmi törvény hatálya alá tartozik , ezért csak jóváhagyással , kifüggesztéssel vásárolható. Előszerződést  nem érdemes kötni az említett procedúra miatt-mert eladónak végleges adásvételi szerződést kell kifüggesztetnie .

Az előszerződés azt jelenti , hogy a felek megegyeznek abban hogy egy későbbi időpontban adásvételi szerződést fognak kötni. A Földforgalmi törvény hatálya alá tartozó ingatlanok esetében az előszerződés  kötése értelmetlen, nem releváns.  . Hogy ki lesz a vevő  : a tényleges vásárló vagy elővásárlás esetén az elővételi jog gyakorlója – azt általában a NAK véleménye dönti el.  Természetesen ha nincs elővételi jog , akkor a tényleges vevő. A Földforgalmi törvény  szerint a férjének javasolt  legalább azonos sorrendi helyen szerepelnie , mint a vélt vetélytárs.

Ezért javasolt  helyi földművesi  minőség megszerzése, az állapot ilyetén kialakítása. Előny ha a földet  használó földművesként vásárol – aki 3 éve a jogügylet tárgyát képző földet használja úgymint  haszonbérlő, részes művelő, feles bérlő stb. A földet használó földműves és a földműves kategóriáján belül első helyen a helyben lakó szomszéd, második helyen a helyben lakó, harmadik helyen azok szerepelnek akiknek lakóhelye, mezőgazdasági üzemközpontja 3 éve azon a telekülésen van, amely az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási hátárától maximum 20 km távolságra van. A földön volt részes művelőt, illetve a volt feles bérlőt is elő- haszonbérleti jog illeti meg.

Zártkert eladásánál elkerülhető-e az elővételi joggyakorlás?

Share Button

Zártkerti ingatlan vételét tervezem. Meg is egyeztem a tulajdonosokkal a vételárról, az ügyvéd is közölte az ő munkadíjának az összegét.

Ha megtörténik az adás-vételi szerződés, utána pedig a kifüggesztés és a 60 nap alatt egy elővásárlásra jogosult személy vételi ajánlatot tesz és megfelel a földforgalmi törvényben foglalt rendeletben a tulajdonszerzés jogosultságának és „megvásárolja az ingatlant előlem” akkor ebben az esetben én elbukhatom az ügyvédi munkadíj költségeit is?

A félelmei elkerülése végett javaslom, hogy az adásvétel előtt a zártkertet a tulajdonos művelés alól vonassa ki kivett zártkertté.

Ez sürgősséggel (10.000.- Ft) 2 héten belül megtörténhet és ezt követően kifüggesztés és jóváhagyási lejárás nélkül egyszerű adásvételi szerződéssel a zártkertet megvásárolhatja.

A vásárlás során elővásárlási joggyakorlás sincs.

Egy éven belüli föld eladás után jelentkezik-e szja fizetési kötelezettség, ha a vételárat lakás vásárlásába forgatjuk?

Share Button

Szüleink termőföldjét 2014-ben örököltük meg öcsémmel. 2015-ben eladtuk, a hagyatéki végzésben szereplő 2,7 MFt feletti, 11 MFt-os áron. Még 2015-ben mindketten vásároltunk lakást ebből a jövedelemből. Kérdésem: Ebben az esetben is kell-e jövedelemadót fizetnünk?

Szja szempontjából lakás vásárlás földeladással nem számolható össze. Csak lakás –lakással. Ezért a földeladás  hagyatéki érték és eladási érték közötti különbözetet le kell adózni és az adóbevallásban is szerepeltetni kell.  ( 2016 01.01-ig a jövedelemadó 16 % volt , ezt követően 15 %)

Amit a külföldi Vevőnek a magyarországi ingatlanra kötendő szerződésekkel kapcsolatban tudnia érdemes

Share Button

Amit a külföldi Vevőnek a magyarországi ingatlanra kötendő szerződésekkel kapcsolatban tudnia érdemes

Magyarországi ingatlan adásvételénél a magyar jogot kell alkalmazni, és magyar ügyvéd vagy közjegyző (többnyire ügyvéd) kell, hogy készítse az okiratot.

Az okirat aláírása történhet úgy, hogy minden fél az okiratot készítő ügyvéd  előtt ír alá. Ebben az esetben elégséges a magyar nyelvű szerződés tolmács útján történő fordítása.

Ha a külföldi szerződő fél igényli és kéri az okirat írásbeli fordítását is, ezt annak költségén az aláírás előtt el kell készíteni. Ezen fordításnak nem szükséges hiteles OFFI fordításnak lennie.

A földhivatalba a magyar nyelvű szerződés lesz benyújtva, amely alapján a tulajdonjog változás 60 napon belül átvezetésre kerül az illetékes földhivatalban.

Ha valamelyik fél személyesen nem tud jelen lenni az egyidejű aláíráson, akkor aláírását ugyanazon ügyvéd előtt eltérő időpontban is megteheti. A szerződés akkor hatályosul, ha minden szerződő fél aláírt.

A szerződő feleknek akadályoztatottságuk esetén lehetőségük van meghatalmazott által, vagy személyesen, de saját országuk közjegyzője, vagy magyar diplomáciai képviseleten aláírni.

Ha meghatalmazás útján történő aláírás mellett dönt a szerződő fél, magyar ügyvéd vagy közjegyző által szerkesztett meghatalmazást használhat fel. Ennek aláírása az adásvételi szerződéshez hasonlóan, ha nem Magyarországon történik, akkor külföldi közjegyző, vagy magyar külképviselet előtt zajlik.

A külföldi közjegyző azt tanúsítja, hogy az okiratot előtte írta alá a szerződő fél. Mivel a külföldi közjegyző aláírás hitelesítése a magyar földhivatali eljárás során önmagában nem elegendő, szükséges a közjegyzői tanúsítvány felülhitelesítése (apostille). A felülhitelesítés azt igazolja, hogy a külföldi közjegyző jogosult volt a szerződő fél aláírásának hitelesítésére.

Tekintve, hogy a hitelesítés ebben az esetben idegen nyelven történik, ezért a földhivatali eljáráshoz csatolni kell annak hiteles OFFI (Országos fordító iroda) magyar nyelvű fordítását is.

Az okirat jogszabálynak megfelelő tartalmáért a magyar okiratot szerkesztő ügyvéd felel, ellenjegyzésével.

Más a helyzet, ha diplomáciai hitelesítéssel magyar külképviselet előtt ír alá valamely szerződő fél. Ha az aláíró magyar, nem szükséges az okirat idegen nyelvű fordítása, viszont ellenkező esetben – azaz ha a nem magyar fél írja alá szerződést – akkor igen. Ebben az esetben nem kell aposille-t beszerezni.

Okiratok külföldön történő aláírása esetén az okiratot szerkesztő ügyvéd emailban vagy postai úton megküldi ügyfelének az aláírandó dokumentumot, aki azt megfelelő példányszámban kinyomtatva  az általa megbízott  közjegyzőhöz magával viszi. Elég egy példányt apostille-vel ellátni, de minden példányt szükséges közjegyzővel záradékoltatni. Az apostille beszerzését követően az ügyfél visszapostázza Magyarországra az által aláírt példányokat az okiratot szerkesztő ügyvéd irodájába, aki intézi a továbbiakat:

-beszerzi a szükséges OFFI fordítást

-intézi a tulajdonjog változás földhivatali átvezetését , a vevő tulajdoni joga bejegyzését

Új lehetőségként , ma már egy szerződéskötést, például egy ingatlan adásvételt ajándékozást stb. el lehet intézni az okiratot szerkesztő  ügyvéd előtti személyes jelenlét nélkül is, elektronikus úton távazonosítással,mind a magyar mind a külföldi szerződő felek esetében.

A külföldön tartózkodó vagy adott ügyvédi irodában megjelenésben  akadályozott vagy egyéb okból  elfoglalt személyeknek lehetőségük van, hogy otthonukban  írjanak alá adásvételi szerződés illetve egyéb okiratot , melyet az ügyvéd  a távazonosítás után ellenjegyez.  A  távellenjegyzésre azt követően kerül sor hogy a fél által aláírt okiratok az ügyvédi irodába megérkeztek.

Milyen meghatalmazás fogadható el adásvételi szerződésben történő képviselethez?

Share Button

Lányomnak van egy lakása Budapesten, ahol én holtig tartó haszonélvező vagyok. Lányom hosszú ideje külföldön él, és úgy döntött, hogy eladja ezt a lakást.

Szeretné, ha az eladást teljes egészében én intézném, nem tud hazajönni az eladás lebonyolítására. Azt szeretném megtudni, hogy milyen meghatalmazás szükséges a teljes körül lebonyolításhoz.

Elegendő-e, ha a lányom által aláírt meghatalmazást ügyvéd hitelesíti? Ingatlanközvetítő iroda szerint konzulátusi ellenjegyzés szükséges.

Külföldön magyar meghatalmazó, magyar konzul előtt, vagy külföldi közjegyző előtt apostillével, (és ennek OFFI fordításával) írhat alá olyan meghatalmazást, amely Földhivatali ügyintézéshez- tulajdonjog változás átvezetéséhez alkalmas. A meghatalmazott ugyan ezt az okiratot magyar ügyvéd vagy közjegyző előtt írhatja alá érvényesen.

Ezen okirattal Ön a lánya budapesti ingatlana eladását teljes körűen intézheti. Eldöntendő kérés továbbá, hogy az Ön haszonélvezeti joga megszüntetésére ingyenes lemondással vagy ellenérték fejében kerül e sor. Ez utóbbi esetben Ön mint haszonélvező vagyoni értékű jog  eladói félként szerepel a vonatkozó adásvételi szerződésben.

Másik lehetőség: akár a meghatalmazás akár a szerződés aláírható külföldön ha az ügyvéd távazonosítást végez a felekről.

Hogyan vásárolhatok lányom helyett lakást?

Share Button

Ausztráliában élő, már kettős állampolgár lányom lakást szeretne venni Budapesten.

Magyarországi lakcíme,szem.igazolványa nincs. A lakás kiválasztásával, annak megvételével engem bízna meg, mert munkája és a jelentős utazási költség miatt erre nincs lehetősége.

Hogyan tudom én ezt lebonyolítani? Meghatalmazással az adás-vételi szerződés esetleg lehetséges? Ha igen, mit kell annak tartalmaznia? … a lányom 35 év alatti, jár neki az 1.ingatlan vásárlása után járó illeték kedvezmény?

Meghatalmazással az adás-vételi szerződés aláírása lánya helyett és nevében  lehetséges. Ezt az okiratot ügyvédnek kell elkészíteni. Lánya külföldön is aláírhatja  magyar konzul vagy külföldi közjegyző előtt ( apostille-vel) Ez utóbbi esetben OFFI fordítás is szükséges.

35 év alatti első lakást vásárlónak jár az illetékkedvezmény de csak akkor ha a vételár nem több mint 15 MFt és a vásárlónak nincs  fél ingatlan a tulajdonában vagy arra vonatkozó haszonélvezeti jog .

A szerződés külföldön i aláírható, ilyenkor skypon történik a távazanosítás és az ügyvédi ellenjegyzés.

Honnan lehet megtudni, hogy van-e egy ingatlanra haszonélvezeti jog bejegyezve?

Share Button

Idős Édesanyámnak van egy lakása Budapesten. Hogyan tudhatnám meg, hogy van-e rajta haszonélvezeti jog?

Ha van haszonélvezeti jog rajta és a haszonélvező nem akar lemondani erről a jogáról, akkor hogyan tudja Édesanyám eladni a lakását ?

A TAKARNET rendszerrel bíró iroda vagy ügyfélkapu útján vagy közvetlenül a Földhivatalnál ingyenes betekintéssel a helyrajzi szám közléssel tájékozódhat az ingatlan tulajdoni lapjáról.

Ha van haszonélvezeti jog bejegyezve, azt a tulajdoni lap tartalmazza. Fontos tudni, hogy a tulajdonos a haszonélvező megkérdezése nélkül is eladhatja – de csak haszonélvezeti joggal terhelten.

Eladható-e haszonélvezeti joggal terhelt föld, ha a bérlő a vevő?

Share Button

A földet szeretném eladni, de van rajta a mostohámnak haszonélvezeti joga.

A földet kiadta bérbe de a bérlő megszeretné venni, ám a haszonélvező nem akar beleegyezni de a bérlő még a haszonélvezeti joggal együtt is meg venné ehhez kell-e a haszonélvező aláírása vagy nem ?

Haszonélvezeti joggal a tulajdonos eladhatja az ingatlant, mely vételár alku során a haszonélvezeti jog értékcsökkentő tétel. A haszonévezőnek az adásvételi szerződést nem kell aláírnia, az adásvétel az eladó és a vevő között jön létre.

Szükség van-e ajándékozásnál is a tulajdonostársak lemondó nyilatkozatára?

Share Button

Tulajdonomban van egy 16 m2-es garázs. Mivel nincs rá szükségem, szeretnék tőle megszabadulni. Gondoltam eladom, értéke kb 3-500.000 Ft lehet.

A garázs osztatlan közös tulajdonban van, kb. 250 tulajdonossal vagyunk a garázstelepen, mindenki máshol él az országban. Eladni az engedélyük nélkül nagyon körülményes.

Közben felmerült, hogy egy régi barátomnak ajándékozom a garázst, csak szabaduljak tőle.

Az ügyvéd az ajándékozási szerződést elkészítette. Ezek után a Földhivatal küldte a felszólítást, hogy kéri a kb. 250 lemondó nyilatkozatot!

Nem ajándékozhatom el a 250 tulajdonostárs hozzájárulása nélkül a garázsomat?? A tértivevényes levelek többe kerülnének, mint amit a garázs ér! Ön szerint ez tényleg így van?

Ajándékozás esetén az elővásárlási jog fogalmilag kizárt, mert az ajándékozás ingyenes jogügylet, benne semmilyen vásárlás nem történik.

Csak az adásvételi szerződésnek tartalmi eleme a vásárlás, amikor a tulajdonostársaknak  a jogszabályok elővásárlási jogot biztosítanak.

Gyakori az az eset, hogy részajándékozás előzi meg az adásvételt, azért hogy a részben már megajándékozott és tulajdonosként bejegyzett vevő – elővásárlási jogtól mentesen – vásárolhasson, ugyanis tulajdonostársak egymás közötti vétele esetén a többi tulajdonostárs még a jogszabály által egyébként adott elővásárlási jogukkal sem élhetnek.

Fontos tudni, hogy nagy számú tulajdonostársak esetében lehetőség van arra, hogy erre való hivatkozással az elővásárlási jog gyakorlás mellőzhető legyen.

 

3 / 5 oldal12345