adásvételi szerződés címkével jelölt bejegyzések

Külterületi ingatlanrész vásárlása

Share Button

Külterületen vásároltam kert besorolású ingatlant, és a “macerák” ellenére fellelkesülve, gondoltam a mellette lévő kertekből próbálok még venni.

A szomszédok részéről ment is volna a dolog, de amikor utána néztem a földhivatalban, kiderült, hogy az egyik résztulajdonosnak NAV általi végrehajtás van a bejegyezve (az egész földdarab értékéhez képest annak többszöröse).

Egy másik kert ugyancsak résztulajdonosának pedig jelzálog van bejegyezve a nevére az adott kert földhivatali adataiban.

Meg lehet-e vásárolni esetleg a nem terhelt tulajdonrészeket, úgy, hogy károsan ne érintsenek a ráterhelt tartozások? Milyen módja van ennek, ha van egyáltalán értelme?

A tehermentes tulajdoni hányadra köthető adásvétel. Tehermentes ingatlanrész tulajdoni hányada vásárlása esetén a vevő tehermentesen szerzi meg a vásárlás tárgyú ingatlan tulajdoni illetőséget.

Az adásvételi szerződést-mert annak tárgya földtörvény hatálya alá tartozik-ki kell függeszteni, és a mezőgazdasági szakigazgatási szervnek azt jóvá kell hagynia.

Kinek a feladata az adásvétel bejelentése a NAV felé?

Share Button

Abban az esetben, ha a Földhivatal megküldi a határozatot, melyben az adásvételi szerződést jóváhagyta, az egyszerűsített határozat – szemlén a bejegyző határozat résznél az eladó törlésre került, a jogosult nevénél pedig az új vevő szerepel, van-e teendője bármelyik félnek?

Az adásvételi szerződésen a tulajdonjog bejegyzése a határozat szerint megtörtént (Földhivatal által lepecsételve, aláírva).

A NAV-hoz kell-e jelezni vagy a Földhivatal megteszi ezt a lépést? Mennyi időn belül várható, hogy megküldik a vásárlási illetékről a fizetési kérelmet?

Az okiratot szerkesztő ügyvéd köteles a NAV adatlapot is elkészíteni, és azt a bejegyzési kérelemmel együtt a földhivatalnál érkeztetni.

A földhivatal automatikusan küldi tovább az adatlapot a NAV-nak  a szerződés egy példányával. Ezek alapján történik a vagyonszerzési illeték kiszabása.

Az illetékkiszabás és megfizetés időtartama kb. 2-3 hónap.

Vásárolhat-e holland állampolgár szántót?

Share Button

Egy holland barátom meg akarja venni a vele szomszédos telket, ami szántó minősítésű, kevesebb, mint 5000 m2. Helyben lakók, magyar lakcimkártyával rendelkeznek, de nincs  magyar állampolgárságuk. Megvehetik-e a telket vagy sem?

Hollandia az EU tagja. Állampolgárai a magyar állampolgárokkal azonosan 10 000 nm-ig vásárolhatnak földet, szántót.

Az Ön barátja megvásárolhatja az 5000 nm szántót. Az adásvételi szerződést biztonsági okmányon kell elkészíteni és a helyi polgármesteri hivatalnál ki kell függeszteni 60 napra.

Ez idő alatt van lehetősége a Földtörvény szerinti elővásárlási jog jogosultaknak, hogy a szerződésben írt feltételekkel megvegyék.

Ha nem élnek ezen jogukkal további 90 nap míg a szerződést az illetékes megyei földhivatal jóváhagyja.

A jóváhagyást követően veheti a barátjuk birtokba a szántót. A jóváhagyást követő 30 napon belül a barátjuk tulajdoni joga is bejegyzésre kerül az ingatlan nyilvántartásba.

Ki kell-e függeszteni önkormányzat által történő kisajátítás esetén?

Share Button

A 90-es évek elején elhunyt Édesanyám után  kárpótláson járó szántóföldet visszaigényeltem .

Ezt a területet eddig a Termelő szövetkezet művelte integrációs szerződés keretén belül. Ez év végével a szerződés lejár és nem kívánom újrakötni.

Mint nyugdíjas úgy gondolom most már ráérek vele foglalkozni.Mivel 2014-ben árpa volt bele vetve és már learatták, így már a földmérő ki is mérte.

A gond ekkor kezdődött, az ingatlan 4 méter széles és 1 km hosszú. Így mezőgazdasági gépekkel műveltetni nem tudom. 

A fiam venne mellettem lévő területekből,  mely öt tulajdonosé. A másik felől is öt tulajdonosé.

Kérdésem az lenne mind az 5 tulajdonosnak bele kell egyezni az adásvételbe, vagy az adott hrsz. megbontható úgy, hogy jobbról is veszünk 2 métert és balról is veszünk 2 métert?

Mind  a kétfelől a tulajdonosok közül kettő nem akarja eladni.

Egy HA alatt vehet e a fiam földet?

10.000.-m2-ig nem földműves magyar állampolgár is  vehet földet. Ez személyenként értendő de a  már meglevőt is be kell számítani.

Az Ön fia tehát az eladó résztulajdonokat megvásárolhatja, de mivel nem szűnik meg a vásárolt ingatlan/ok esetében az osztatlan közös tulajdon ezért az adásvételi szerződést ki kell függeszteni és elővásárlási joga van a tulajdonostársaknak is.

Mikor léphet birtokba az új tulajdonos külterületi ingatlan vásárlása esetén?

Share Button

Egy külterületi kertre kötöttünk adásvételi szerződést, amin van egy lakható 30m2 -es ház, mint gazdasági épület van bejegyezve.

Lejárt a kifüggesztés, nincs elővásárló,várjuk az engedélyt a földhivatali bejegyzéshez.

Problémám az lenne, hogy az eladó elhanyagolja a kertet tiszta dudva, nem csinál vele semmit.

Kértünk volna kapu kulcsot, ház és közmű használat nélkül, csak kert használatra, hogy ne legyen ilyen elhanyagolt.

Sajnos nem néztük meg a padlást és azt is szerettük volna megtekinteni utólag.

Az eladó minden kérésünkre csak annyit mond:nem érek rá és nem lenne szerencsés.Jogos ez az eladó részéről?

Már arra is gondoltunk rejtett hiba van a házban,hogy nem enged be bennünket újra megtekinteni.

A vevő részéről a  zártkerti ingatlan birtokába lépés csak az adásvételi szerződést jóváhagyását követően jogszerű.

Illetékfizetés haszonélvezet alapítása után

Share Button

Lakást szeretnék vásárolni de a 3 kiskorú gyerekemre szeretném íratni a tulajdonjogot és mi a párommal csak a haszonélvezeti jogot kérnénk! Ilyenkor mennyi illetéket kell fizetni?

A lakás vételárának a 4 % – a  fizetendő illeték mértéke- függetlenül a haszonélvezeti jogok alapításától ( azok nem növelik az illeték mértékét ha az adásvétellel egy okiratban lesznek alapítva).

Szerződés rejtett hiba miatt történő megtámadásának megakadályozása

Share Button

Siófoki szomszéd-telkek tulajdonosainak szülei pár éve meghaltak. Feltehetően Ők állapodtak meg, hogy az egyik telken lévő ingatlanhoz cca 30 éve épített lakrész szennyvíz elvezetője a másik szomszéd közelebbi aknájába csatlakozzon. 

Most mindkét örökös el kívánja adni ingatlanát. A valamikori megállapodásról egyiküknek sincs konkrét ismerete. De tudomása van arról, hogy soha nem merült fel vita a szülők között e-témában.

Feltehető viszont, hogy a jövendőbeli tulajdonosok a korábbi megállapodáson alapuló helyzetet nem kívánják fenntartani.

Mit mond a jog: a korábbi, megállapodáson alapuló három évtizedes helyzet megszüntetésének költségeit melyik félnek kell fedeznie?

Elfogadható megállapodás lehet-e jelenleg, hogy mindkét tulajdonos a jövendőbeli vevő tudomására hozza az adott helyzetet, és áralkuban ezt figyelembe vevő eladási árban állapodik meg?

Az adásvételi szerződésben rögzíteni kell a fennálló helyzetet. Ha a vevő így is megvásárolja az ingatlant(okat), Eladók eleget tettek a tájékoztatási kötelezettségüknek – így később un. rejtett hiba miatt a Vevő(k) nem kérhetnek árleszállítást (szavatossági joguk okán). 

Az Ön javaslata tehát jogilag megfelelő:  „mindkét tulajdonos a jövendőbeli vevő tudomására hozza az adott helyzetet, és áralkuban ezt figyelembe vevő eladási árban állapodik meg „- feltéve  ha a vevő nem ragaszkodik ahhoz,  hogy a leválasztás Eladók közös költségén történjen még az okirat aláírása előtt.

Ingatlanvásárlásra kötött foglalós szerződés teljesítési határideje

Share Button

Ingatlanvásárlásra foglalós szerződést kötöttem. Az eladók húzzák, halasztják a szerződés megkötését.

Szeretném tudni, meddig tehetik ezt, hiszen nekem a pénzem benne áll, a vételárat  kifizetném, de ők nem érnek rá eljönni, aláírni a szerződést. Én mielőbb szeretném a házat birtokba venni. Mire számíthatok?

A foglalóra kötött megállapodás egyik lényege eleme az idő határozás. Meg kell ugyanis határozni, hogy naptári nap szerint meddig biztosíték a foglaló arra vonatkozóan, hogy a szerződés teljesül.

Ha eredménytelenül telik el a meghatározott idő, elállás joga illeti az arra jogosultat, és a foglaló jogi jellege működésbe lép: a teljesítés meghiúsulásáért felelős fél azt elveszti a foglalót , vagy kétszeresen köteles azt megtéríteni.

Megszűnik-e a szerződéses jogviszony valamelyik fél halálával?

Share Button

2012. novemberében adásvételi szerződést kötöttünk egy lakóházra. A ház kifizetésének határideje január 5-e volt.

A szerződés aláírása napján az okiratot szerkesztő ügyvéd letétbe vette a tulajdonostól a tulajdonjog átruházó nyilatkozatokat, mi pedig a férjemmel széljegyzett tulajdonosként megjelentünk a tulajdoni lapon.

A házat határidőre kifizettük, december 28-án átutaltuk a vételárat. Most tudtuk meg, hogy a tulajdonos január 3-án elhunyt. Hogyan leszünk így tulajdonosok?

A szerződő felek közül valamelyik halála nem szünteti meg a szerződéses jogviszonyt. Különösen, ha az adásvételi szerződés aláírásakor –még a szerződő fél halálát megelőzően- az elhunyt akaratnyilvánítása az volt, hogy a teljes vételár megfizetését követően a vevő legyen az ingatlan tulajdonosa.

Az ügyvédi letétbe vett tulajdonjog átruházó nyilatkozat biztosítja ebben az esetben, hogy Önök tulajdonosok lesznek. Az ügyvéd ugyanis jogosult és köteles azt benyújtani a földhivatalba.

Fontos tudni, hogy ebben az esetben az adásvétel tárgyát képező ingatlan nem lesz hagyatéki eljárás tárgya.

Szükséges-e ügyvéd közreműködése az ingatlan adásvételhez?

Share Button

A tulajdonjog keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat, vagy olyan magánokirat alapján van helye, amelyen a nyilatkozatot tevő, illetve a szerződő felek névaláírásának valódiságát közjegyző tanúsítja.

A magánokiratok esetében nem érvényes az a korábbi rendelkezés, amely szerint, ha az okiratot a szerződő felek végig sajátkezűen írták, és írták alá, akkor tanúk nélkül is alkalmas bejegyzésre, illetve ha nem az aláíró írta az okiratot, akkor két tanú tanúsíthatja, hogy a jogosult az okiratot előttük írta alá, vagy az aláírást előttük sajátjaként ismerte el.

Idegen nyelven írt okirathoz hiteles magyar nyelvű fordítást is csatolni kell.

Külföldön kiállított okiraton az aláírást a magyar – vagy a magyar érdekeket ellátó – külképviseleti szervvel, illetve arra jogosult más szervvel kell hitelesíttetni.

Hitelesítés hiányában az okirat elfogadásáról az Igazságügyi Minisztérium dönt.

5 / 6 oldal« Első...23456