adásvételi szerződés címkével jelölt bejegyzések

Vásárolhat-e holland állampolgár szántót?

Share Button

Egy holland barátom meg akarja venni a vele szomszédos telket, ami szántó minősítésű, kevesebb, mint 5000 m2. Helyben lakók, magyar lakcimkártyával rendelkeznek, de nincs  magyar állampolgárságuk. Megvehetik-e a telket vagy sem?

Hollandia az EU tagja. Állampolgárai a magyar állampolgárokkal azonosan 10 000 nm-ig vásárolhatnak földet, szántót.

Az Ön barátja megvásárolhatja az 5000 nm szántót. Az adásvételi szerződést biztonsági okmányon kell elkészíteni és a helyi polgármesteri hivatalnál ki kell függeszteni 60 napra.

Ez idő alatt van lehetősége a Földtörvény szerinti elővásárlási jog jogosultaknak, hogy a szerződésben írt feltételekkel megvegyék.

Ha nem élnek ezen jogukkal további 80 nap míg a szerződést az illetékes megyei földhivatal jóváhagyja.

A jóváhagyást követően veheti a barátjuk birtokba a szántót. A jóváhagyást követő 60 napon belül a barátjuk tulajdoni joga is bejegyzésre kerül az ingatlan nyilvántartásba.

Mikor léphet birtokba az új tulajdonos külterületi ingatlan vásárlása esetén?

Share Button

Egy külterületi kertre kötöttünk adásvételi szerződést, amin van egy lakható 30m2 -es ház, mint gazdasági épület van bejegyezve.

Lejárt a kifüggesztés, nincs elővásárló,várjuk az engedélyt a földhivatali bejegyzéshez.

Problémám az lenne, hogy az eladó elhanyagolja a kertet tiszta dudva, nem csinál vele semmit.

Kértünk volna kapu kulcsot, ház és közmű használat nélkül, csak kert használatra, hogy ne legyen ilyen elhanyagolt.

Sajnos nem néztük meg a padlást és azt is szerettük volna megtekinteni utólag.

Az eladó minden kérésünkre csak annyit mond:nem érek rá és nem lenne szerencsés.Jogos ez az eladó részéről?

Már arra is gondoltunk rejtett hiba van a házban,hogy nem enged be bennünket újra megtekinteni.

A vevő részéről a  zártkerti ingatlan birtokába lépés csak az adásvételi szerződést jóváhagyását követően jogszerű.

Illetékfizetés haszonélvezet alapítása után

Share Button

Lakást szeretnék vásárolni de a 3 kiskorú gyerekemre szeretném íratni a tulajdonjogot és mi a párommal csak a haszonélvezeti jogot kérnénk! Ilyenkor mennyi illetéket kell fizetni?

A lakás vételárának a 4 % – a  fizetendő illeték mértéke- függetlenül a haszonélvezeti jogok alapításától ( azok nem növelik az illeték mértékét ha az adásvétellel egy okiratban lesznek alapítva).

Szerződés rejtett hiba miatt történő megtámadásának megakadályozása

Share Button

Siófoki szomszéd-telkek tulajdonosainak szülei pár éve meghaltak. Feltehetően Ők állapodtak meg, hogy az egyik telken lévő ingatlanhoz cca 30 éve épített lakrész szennyvíz elvezetője a másik szomszéd közelebbi aknájába csatlakozzon. 

Most mindkét örökös el kívánja adni ingatlanát. A valamikori megállapodásról egyiküknek sincs konkrét ismerete. De tudomása van arról, hogy soha nem merült fel vita a szülők között e-témában.

Feltehető viszont, hogy a jövendőbeli tulajdonosok a korábbi megállapodáson alapuló helyzetet nem kívánják fenntartani.

Mit mond a jog: a korábbi, megállapodáson alapuló három évtizedes helyzet megszüntetésének költségeit melyik félnek kell fedeznie?

Elfogadható megállapodás lehet-e jelenleg, hogy mindkét tulajdonos a jövendőbeli vevő tudomására hozza az adott helyzetet, és áralkuban ezt figyelembe vevő eladási árban állapodik meg?

Az adásvételi szerződésben rögzíteni kell a fennálló helyzetet. Ha a vevő így is megvásárolja az ingatlant(okat), Eladók eleget tettek a tájékoztatási kötelezettségüknek – így később un. rejtett hiba miatt a Vevő(k) nem kérhetnek árleszállítást (szavatossági joguk okán). 

Az Ön javaslata tehát jogilag megfelelő:  „mindkét tulajdonos a jövendőbeli vevő tudomására hozza az adott helyzetet, és áralkuban ezt figyelembe vevő eladási árban állapodik meg „- feltéve  ha a vevő nem ragaszkodik ahhoz,  hogy a leválasztás Eladók közös költségén történjen még az okirat aláírása előtt.

Ingatlanvásárlásra kötött foglalós szerződés teljesítési határideje

Share Button

Ingatlanvásárlásra foglalós szerződést kötöttem. Az eladók húzzák, halasztják a szerződés megkötését.

Szeretném tudni, meddig tehetik ezt, hiszen nekem a pénzem benne áll, a vételárat  kifizetném, de ők nem érnek rá eljönni, aláírni a szerződést. Én mielőbb szeretném a házat birtokba venni. Mire számíthatok?

A foglalóra kötött megállapodás egyik lényege eleme az idő határozás. Meg kell ugyanis határozni, hogy naptári nap szerint meddig biztosíték a foglaló arra vonatkozóan, hogy a szerződés teljesül.

Ha eredménytelenül telik el a meghatározott idő, elállás joga illeti az arra jogosultat, és a foglaló jogi jellege működésbe lép: a teljesítés meghiúsulásáért felelős fél azt elveszti a foglalót , vagy kétszeresen köteles azt megtéríteni.

Megszűnik-e a szerződéses jogviszony valamelyik fél halálával?

Share Button

2012. novemberében adásvételi szerződést kötöttünk egy lakóházra. A ház kifizetésének határideje január 5-e volt.

A szerződés aláírása napján az okiratot szerkesztő ügyvéd letétbe vette a tulajdonostól a tulajdonjog átruházó nyilatkozatokat, mi pedig a férjemmel széljegyzett tulajdonosként megjelentünk a tulajdoni lapon.

A házat határidőre kifizettük, december 28-án átutaltuk a vételárat. Most tudtuk meg, hogy a tulajdonos január 3-án elhunyt. Hogyan leszünk így tulajdonosok?

A szerződő felek közül valamelyik halála nem szünteti meg a szerződéses jogviszonyt. Különösen, ha az adásvételi szerződés aláírásakor –még a szerződő fél halálát megelőzően- az elhunyt akaratnyilvánítása az volt, hogy a teljes vételár megfizetését követően a vevő legyen az ingatlan tulajdonosa.

Az ügyvédi letétbe vett tulajdonjog átruházó nyilatkozat biztosítja ebben az esetben, hogy Önök tulajdonosok lesznek. Az ügyvéd ugyanis jogosult és köteles azt benyújtani a földhivatalba.

Fontos tudni, hogy ebben az esetben az adásvétel tárgyát képező ingatlan nem lesz hagyatéki eljárás tárgya.

Szükséges-e ügyvéd közreműködése az ingatlan adásvételhez?

Share Button

A tulajdonjog keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat, vagy olyan magánokirat alapján van helye, amelyen a nyilatkozatot tevő, illetve a szerződő felek névaláírásának valódiságát közjegyző tanúsítja.

A magánokiratok esetében nem érvényes az a korábbi rendelkezés, amely szerint, ha az okiratot a szerződő felek végig sajátkezűen írták, és írták alá, akkor tanúk nélkül is alkalmas bejegyzésre, illetve ha nem az aláíró írta az okiratot, akkor két tanú tanúsíthatja, hogy a jogosult az okiratot előttük írta alá, vagy az aláírást előttük sajátjaként ismerte el.

Idegen nyelven írt okirathoz hiteles magyar nyelvű fordítást is csatolni kell.

Külföldön kiállított okiraton az aláírást a magyar – vagy a magyar érdekeket ellátó – külképviseleti szervvel, illetve arra jogosult más szervvel kell hitelesíttetni.

Hitelesítés hiányában az okirat elfogadásáról az Igazságügyi Minisztérium dönt.

Jövedelemadó fizetés termőföld eladása után

Share Button

3 testvér fél éve örökölt 8,7 Aranykorona értékű földet, melyet még nem mértek ki, nem használják. Eladásra került 3×100000.-Ft.-ért 2013.februárban. Az adásvétel adó és illetékmentes-e? Sógorom súlyos beteg, még éltében ugyanakkor eladott 600000.-Ft értékű aranykorona értéket. Adóznia kell-e utána?

Személyi jövedelem adót akkor kell fizetni ha az eladott föld értéke azaz a hagyatéki eljárásban megjelölt érték és az adásvételi szerződésben írt vételár között van pozitív különbség. Ha van : az adó mértéke 16 % de csak a különbözet után kell fizetni. Ebből is levonható pl a közjegyző örökölt földre eső díja,az adásvételi okiratszerkesztés ügyvédi díja.

Kivétel az adózás alól ha a termőföld eladása olyan személy részére történik aki  állattenyésztést folytató regisztrációs számmal rendelkező  mezőgazdasági termelő. Ez utóbbi esetben a vevőt illetékmentesség is megilleti.

Mi a biztosíték, hogy visszakapom a vételárat, ha az elővásárlási jog jogosult veszi meg az ingatlant?

Share Button

Külterületi kert és gazdasági épületet szeretnék vásárolni, de lakhatási célra.

A határidőket ismerve, gyakorlatilag fél év, mire a birtokomba kerül hivatalosan adásvételt követően az ingatlan.

Addig birtokba vehetem-e ha a tulajdonos bele egyezik, véd-e valamilyen jogszabály, hisz a vételárat leteszem érte teljes összegben. Ha meghíusul számomra a vétel, mert valaki jelentkezik elővásárlási jogával élve, a vételárat biztosan visszakapom-e?

Erre milyen biztosítékot tud adni a jogszabály, vagy minek kell feltétlenül szerepelnie az adásvételi szerződésben. Köszönöm, ha gyorsan válaszol, mert 3 nap múlva szerződünk.

A szerződés szólhat úgy hogy Ön birtokba lép. Ha elővásárlási jog jogosult  mégis megvásárolja az ingatlan – elszámolás jön létre Ön és az eladó között.

A vételár visszafizetésére  az elővásárlási jog jogosulttól befolyó vételár a fedezet.

Tulajdoni jog rendezésének lehetőségei

Share Button

19 évvel ezelőtt váltunk el első feleségemmel. Akkor én megváltottam az ő részét és egy éven belül  részletekben kifizettem a közös ingatlanunk felét. Az erre vonatkozó adásvételi szerződést akkor még elég volt egymás között megírni és két tanú előtt aláírni. 

A szerződésben ő vállalta, hogy a teljes vételár megfizetését követően intézkedik, hogy az ingatlan egésze a nevemre kerüljön.

Most van egy vevőm, akinek szeretném eladni a házat, és kiderült, hogy a ház fele még mindig a volt feleségem nevén van. Válásunk óta nem találkoztunk. Szeretném tudni, milyen lehetőségeim vannak az eladásra?

Ha a volt feleség együttműködő, és hajlandó ügyvédi adásvételi szerződést aláírva a korábbi eladási szerződést megismételni, az Önök ügye egyszerűen megoldható.

Ha a volt felesége elzárkózik az új szerződés aláírásától, bonyolultabb eljárás következik. Az ingatlan eladása előtt bíróságtól kell kérnie a közös tulajdon megszüntetését. Ebben a perben tudja bizonyítani, hogy Ön a vételárat már majdnem húsz éve megfizette.

A bíróság – megváltás jogcímen – jogosult az ingatlan tulajdoni jogát  Ön nevére írni .

Javaslom, hogy kössenek a vevővel előszerződést, és ebben a végleges szerződés megkötése feltételéül azt írják, hogy ha az Ön nevén lesz kizárólagosan az ingatlan tulajdoni joga, megkötik a végleges adásvételi szerződést.

Az előszerződés komoly biztosíték mindkét fél részére: az eladó másnak ez előszerződés hatálya alatt nem adhatja el, nem terhelheti meg az ingatlant, a  vevő pedig a feltétel bekövetkeztével köteles az adásvételi szerződét megkötni és a vételárat megfizetni.

Bármelyik fél szerződésszegése esetén a  végleges adásvételi szerződés létrehozását  a másik fél bíróságtól kérheti.

5 / 5 oldal12345