adójog címkével jelölt bejegyzések

Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség egyenes ági rokonok közötti ajándékozás esetén?

Share Button

Édesapám és édesanyám 50-50%-ban tulajdonosa egy panellakásnak (körülbelül 10 éve vásárolták). Ezt szeretnék most nekem, felnőtt fiuknak, ajándékozni. Úgy tudom, hogy az egyenes ági rokonság fennállása miatt illetékmentes lesz ez a művelet.

Szeretném megtudni, hogy a jelenlegi hatályos ajándékozási,- és szja,- vagy bármely más – törvények értelmében keletkezik-e bármilyen egyéb fizetési kötelezettségünk (akár az ajándékozóknak v. az ajándékozottnak) az alábbiakon kívül: – ügyvédi munkadíj, – földhivatali eljárási díj (6.600 Ft), – tulajdoni lap másolatának díja (4.500 Ft)? (Első lakásomat szerezném ilyen módon, illetve az ingatlan forgalmi értéke kisebb mint 15 MFt.)

Az első lakásszerzési kedvezmény ajándékozási szerződésnél nem jöhet szóba. Az ajándékozott- ha közeli hozzátartozó- nem fizet ajándékozási illetéket, és az ajándékozó sem fizet SZJA-t.

A ház milyen készültségi állapotát fogadják el az illetékmentesség szempotjából?

Share Button

Amennyiben az építési telek megvételekor vállalom, hogy 4 éven belül felépül a ház, és kérem az illetékmentességet, de ez mégsem sikerül, milyen fizetési kötelezettségem keletkezik? Egyáltalán a ház milyen készültségi állapotát fogadják el az illetékmentesség szempontjából?

Késedelmi pótlékkal növelt összeggel kell a vagyonszerzési illetéket megfizetnie. A használatba vételi engedéllyel igazolható a kért illetékmentesség feltételének teljesítése

 

Lakás eladást követően, – másik lakás vásárlása esetén- milyen feltételekkel érvényesíthető illetékkedvezmény?

Share Button

2015. januárjában eladtam ajándékozás úján szerzett lakásomat. Az interneten sok helyen olvastam, hogy 1 éven belül másik ingatlant szükséges vásárolnom hogy kedvezményes legyen az illeték fizetés, azonban sehol nem találok arról leírást, mi van akkor ha nem 1 hanem mondjuk 2 év elteltével tudok csak másik ingatlant venni? (nagyon felmentek az ingatlan árak, így nehezebb a megfelelő megtalálása).

Ha éven túl találok másik ingatlant, mennyivel kell több illetéket fizetnem, vagy milyen “szankcióval” jár?

4 % vagyonszerzési illetéket kell fizetnie, – ha egy éven túl talál másik ingatlant. Ha egy éven belül,  akkor az eladott és vett lakóingatlan pozitív különbözete után fizeti a 4 %-ot.  Az illetékkedvezmény csak egy éven belüli adás-vétel esetén érvényesíthető.

 

Van-e illetékfizetési kötelezettség nagyszülőről unokára történő ajándékozás esetén?

Share Button

Ha nagyszülő unokájának szeretne ajándékozni egy vidéki telket, milyen mértékű illeték terheli?

Közeli hozzátartozók közötti ajándékozás után nem kell ajándékozási illetéket fizetnie a megajándékozottnak.

Kaphat-e 35 év alattiaknak járó illetékkedvezményt, aki örökléssel korábban már szerzett ingatlant?

Share Button

Kaphat-e testvérem 35 év alattiakat megillető első lakáshoz jutóknak járó lakás-szerzési illetékkedvezmény, ha a lakáshoz öröklés útján jutott hozzá?

Az örökléssel szerzett ingatlant általában özvegyi haszonélvezeti jog terheli. Amennyiben a testvére esetében is ez a fennálló helyzet, úgy az örökölt ingatlan megléte nem zárja ki a 35 év alattiakat megillető illetékkedvezmény igénybe vételét másik lakóingatlan vásárlása esetén.

Ha a testvér nem vásárol az örökölt ingatlan mellett más lakás ingatlant, az örökölt ingatlan esetében a 35 év alatti kedvezmény nem vehető igénybe, ugyanis, ez a  kedvezmény csak visszterhes vagyonszerzés esetében alkalmazható, és az öröklés nem visszterhes, azaz nem ellenérték fejében történő szerzés.

Igénybe veheti-e az illetékkedvezményt az eladó családtagja is?

Share Button

Az Édesapám nemrég eladta a saját, 100%-ban tulajdonban lévő házát.Az ebből származó X millió forintot, az általam és férjem által megvásárolt ingatlanba adja bele, mivel együtt fogunk élni, de tulajdonosként csak én és a férjem fogunk szerepelni az új házban.

A megvásárolni kívánt ingatlan után vagyonszerzési illetéket kell fizetni, ebből, ami az illeték alapját képezi, levonható -e ez az általa befektetett X millió forint, és csak a különbözet után kell fizetni, vagy így is az egész után kell illetéket fizetni?

Az illetékkedvezmény igénybe vétele személyhez kötött. Ez azt jelenti, hogy az 1 éven belül eladott ingatlan, és a vásárolt ingatlan eladójának és vevőjének azonosnak kell lennie ahhoz, hogy a különbözet után lehessen illetékelni.

Jó megoldás lehet, ha legalább az Ön részét első körben édesapja vásárolja , majd tovább ajándékozza Önnek. Így a vásárlásnál az illeték-kedvezmény, az ajándékozásnál az illetékmentesség érvényesíthető

 

Hogyan ajándékozhat ingatlant nagynéni az unokahúgra illetékmentesen?

Share Button

Idős nagynéném tulajdonában lévő nyaraló ingatlan tulajdonjogát szeretné rám átruházni.

Hogyan lehet ezt illetékmentesen vagy a legkevesebb illeték megfizetésével megtenni: -nekem ajándékozza -anyámnak ajándékozza, majd ő nekem -végrendeletben anyámra hagyja -van másik testvérük is- majd ő nekem ajándékozza -végrendeletben rám hagyja. Egyenesági rokonnak számítok egyáltalán?

Az illetékmentesség abban az esetben áll fenn, ha első körben nagynénje édesanyjának, majd azt követően édesanyja Önnek ajándékozza az ingatlant.

Mindkét esetben ügyvédi vagy közjegyző közreműködése szükséges.  Az ő díján felül ügyletenként további 6600 Ft földhivatali eljárási illeték fizetendő.

Melyik évtől illetékmentes az öröklés egyenes ági rokonok között?

Share Button

Szeretném megkérdezni, hogy az öröklés melyik évtől adómentes? Régebben fizettem érte, lánya vagyok az elhunytnak.

Másik kérdésem: lehet-e tudni, hogy a lakásszerzés utáni illetéket 2002. évben milyen számlára kellett teljesíteni?

Az örökösödési illeték eltörlése 2008.01.01.-től   kezdődött , amikor az egyenes ági örökösök 20 millió forint alatti értékű ingatlanok öröklése esetén  mentesültek az öröklési illeték fizetése  alól.

Ebbe a  kategóriába tartoznak az édes- és nevelt gyermekek, a szülők és nevelőszülők is . 2010.01.01. -től  ez az értékhatár is megszűnt. Ettől kezdve értékhatár nélkül mentes az öröklés egyenes ági örökösök között. 2013.01.01.-től a túlélő házastárs öröklése is illetékmentes.

A másik kérdésével javaslom , hogy forduljon a NAV-hoz.

Összevonható-e több ingatlanértékesítés adózási szempontból?

Share Button

2013 decemberben örököltem egy 15 millió forintos ingatlant (értékbecslés alapján ez került a hagyatéki listába), de piaci ára kb. 25 millió, illetve van egy több mint 10 éve tulajdonomban lévő ingatlan ami kb. 28 milliót ér.

Szeretném a két ingatlant ebben az évben eladni és egy másikat venni az alábbi lehetőségek szerint:
1. Eladom az örökölt ingatlant (25 millió) és veszek egy drágábbat (kb. 45 millió) úgy , hogy készpénzzel még ráfizetek.
2. Eladom a saját (kb. 28 millió) és az örökölt ingatlant (kb. 25 millió) és veszek a kettő áránál olcsóbb ingatlant. (45 millió)
3. Eladom a saját ingatlant (kb. 28 millió) készpénzzel ráfizetek veszek egy drágább ingatlant (45 millió), majd az örökölt ingatlant eladom még egy éven belül. (kb. 25 millió)
4. Eladom a saját ingatlant (kb. 28 millió) készpénzzel ráfizetek veszek egy drágább ingatlant (kb. 45 millió), majd az örökölt ingatlant (kb. 25 millió) eladom 2013 decemberhez képest 5 éven belül.

Azt szeretném kérdezni, hogy adózás szempontjából a 4 lehetőség közül mikor járok a legkedvezőbben, vagy van-e esetleg olyan lehetőség amire nem gondoltam, de a legkedvezőbb lenne illetve ezekben az egyes esetekben hogyan kell számolni az adót?

Adó  lehet személyi jövedelemadó és vagyonszerzési illeték is.

Adózás szempontjából nem vonható össze több értékesítés csak illeték vonatkozásában.( adó nincs  5 évnél régebben vásárolt lakóház eladása  esetén  de korábbi eladásnál is adókedvezmény vehető figyelembe: 2. évtől a különbözet 90 %-a, 3.évtől a 60 % -a, 4. évtől a 30 %-a mint adóalap adózik 16 %-al)

Magánszemély több lakástulajdon cseréje, illetve egy éven belül több lakástulajdon vásárlása, értékesítése esetén, az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben – a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű – a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező egyetlen cserét, értékesítést lehet figyelembe venni.

Ha a magánszemély a további lakáscseréivel, lakásvásárlásaival szemben az előbbi feltételeknek megfelelő, további lakáscserét, lakásértékesítést nem tud igazolni, e lakáscserék, lakásszerzések illetékkötelezettsége az általános szabályok szerint alakul.

2015 január 1-jétől az úgynevezett cserét pótló vétel esetében,  amennyiben a magánszemély a lakása megvásárlásakor már tudja, hogy másik lakását a vásárlást követően, egy éven belül eladja, és a lakáseladási szándékáról nyilatkozik, kérheti, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal alkalmazza a cserepótló vétel illetékkedvezményét, mely alapján az illeték kiszabási eljárást – legfeljebb 12 hónapra – felfüggeszti.

A magánszemély azonban dönthet úgy, hogy nem terjeszt elő az illeték felfüggesztésére irányuló kérelmet, mert nem biztos abban, hogy a lakását egy éven belül értékesíteni tudja.

Ebben az esetben, ha mégis sikerül a lakóingatlanát értékesíteni egy éven belül, akkor megteheti, hogy a korábbi szabályozás szerint azt bejelenti. Ebben az esetben a hivatal módosítja a korábban kiszabott illetéket.

Megillet-e a 35 év alattiak illetékkedvezménye?

Share Button

2014. évben I/I részben tulajdonosa lettem egy ingatlannak.
50%-át édesanyám nekem ajándékozta, majd az ajándékozást követő 7 napon belül az ingatlan másik felét megvásároltam.

Jár nekem a 35 év alattiak illetékkedvezménye, hogy az ingatlanban az adás-vétel előtt már tulajdonjogot szereztem?

Az 50- 50 % lakástulajdon megléte kizárja a  35 év alattiak illetékkedvezményének igénybevételét.

4 / 12 oldal« Első...23456...10...Utolsó »