adósság címkével jelölt bejegyzések

Felel -e a házaspár egyik fele a másik fél adósságáért?

Share Button

Jelenleg is házasságban élek férjemmel, aki hitelt vett fel, amelyből gépjárművet vásárolt. A hitelt még nem fizette vissza. Szinten vett fel hitelt egy másik bankból amelyet miatt a bank átadta végrehajtónak az ügyet, aki elvinné a férjem nevén lévő gépjárművet.

A kérdésem az, hogy a közös tulajdonú lakásból (1/2, 1/2) is kielégítést nyerhet a végrehajtó, vagyis eladhatja e a lakást? Ha eladhatja akkor az én részemből is követelhet a végrehajtó?

A házastársi vagyonközösségben élők közül ha valamelyik fél hitelt vesz fel, a bank a másik felet adóstársként bevonja a kölcsönszerződébe. Jogilag tehát a házastárs és annak a vagyonközösségben lévő vagyona ugyanúgy helytállni tartozik a hitelszerződés nem teljesítése esetén, mint a hitelt felvevő házastárs vagyoni része.

 

Örökölhetek-e adósságot?

Share Button

Szüleim már nagyon régen elváltak, és édesanyámmal nem is tartom a kapcsolatom. De ha van neki hitel tartozása a bank felé és ha ő elhuny akkor én örökölök adósságot felőle?

A hagyaték erejéig az örökös helytállni tartozik az adósságokért.

Ha a hagyaték értéke nem fedezi az adósságok mértékét, Önnek helytállási kötelezettsége nincs a különbözetre.

Lehetősége van azonban legkésőbb a hagyatéki tárgyaláson az örökség visszautasítására is.

Fontos tudni, ha valamennyi örökös a hagyatékot visszautasítja, az örökség, az adóssággal együtt a magyar államra száll.

Házassági életközösség

Share Button

Férjemmel 1990-ben házasodtunk, de 2004 óta külön háztartásban élünk. A válásra különböző okok miatt még nem került sor.

Külön élésünk óta férjem nagy adósságokat halmozott fel, és a hitelezők engem zaklatnak. Szeretném tudni, köteles vagyok e helytállni a férjem adósságaiért?

A Családjogi törvény szerint a házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik.

Szabályként fogalmazható meg, hogy  a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek. Ami nem közös vagyon, az a házasfelek különvagyona

A házastársi vagyonközösség nem a házasság idejére, csupán az arra az időszakra vonatkozik, amikor a felek között életközösség áll fenn. Ez általában egybeesik a házassággal, ám előfordulhat, hogy a felek között a házasság ugyan fennáll, de az életközösség már nem. Tipikusan ilyen helyzet áll elő a válásoknál különösen a válás előtti időszakban.

A törvény nem definiálja a házassági életközösséget. A bírói gyakorlat szerint az életközösség közös háztartást, közös gazdálkodást és benső házaséletet jelent a házastársak között. Az életközösség megszűnése csak akkor állapítható meg, ha valamennyi vonatkozásban megszűnik a felek együvé tartozása.

Az életközösség átmeneti jellegű megszakítása – ha vagyonmegosztás nem történt – a vagyonközösséget nem szünteti meg.

Nem képezi a házastársi közös vagyon részét az, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik.

A házastárs különvagyonához tartozik:

– a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy,

– a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy,

– a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgy,

– a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy.

Szabály az is , hogy bármelyik házastársnak a vagyonközösség fennállása alatt kötött, jogügyletét a másik házastárs hozzájárulásával kötött ügyletnek kell tekinteni azzal , hogy a másik házastárs felelőssége a házastársa által kötött ügyletért harmadik személlyel szemben a közös vagyonból reá eső rész erejéig áll fenn.

Kivételt képez ez alól, ha az ügyletkötő harmadik tudott, vagy a körülményekből tudnia kellett arról, hogy a másik házastárs az ügylethez nem járult hozzá.

Az ügylet megkötésében részt nem vett házastárs azonban bizonyíthatja, hogy az ügyletkötő harmadik személy tudott vagy a körülményekből tudnia kellett, hogy ő az ügylethez nem járult hozzá. A kérdés megválaszolása eldöntésénél ennek a körülménynek van igazi jelentősége. Ezt azonban csak az összes körülmény ismeretében lehet megválaszolni.

A válasz  összefoglalása: A házastárs által kötött ügyletért harmadik személlyel szemben fennálló anyagi felelősség alól a közös háztartásban élő másik házastárs csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy nem járult hozzá az ügylethez, és erről az ügyletkötő harmadik személy tudott vagy a körülményekből tudnia kellett. Másik esetben, ha a házasság ugyan fennáll, de az életközösség ténylegesen megszakadt a házastársak között.

Fordítható-e termőföld adósságrendezés céljára?

Share Button

Érdeklődni szeretnék,hogy egy 2/4 részben saját tulajdonú zártkertet adósságrendezés céljából fel lehet-e kínálni az adósság rendezésére magánszemély részére?

A tartozás nagyságrendileg megegyezik a zártkert értékével. Ha lehetséges ez a megoldás, mi a teendőm?

Az uj földforgalmi törvény nem teszi lehetővé   zártkert adósságrendezés céljából történő átruházását.

Jelzálogjogosult előnye a végrehajtásban

Share Button

Testvérem tartozik nekem. Megegyeztünk, hogy a teher fejében jelzálog kerül a javamra a tulajdoni lapra bejegyezve. Úgy tűnik, a ház egy másik adós kezdeményezésére árverése kerül.

Szeretném tudni, rendezhetem-e én a testvérem adósságát, megakadályozva ezzel az árverést, illetve, hogy a kölcsön adott összeghez hozzá jussak, megvehetem-e én a házat?

A végrehajtási eljárásban bárki megvásárolhatja a végrehajtás alá vont ingatlant. Különösen igaz ez a jelzálog jogosultjára. Neki még az a  kedvezmény is jár, hogy a vételár 50 %-ig a jelzálogjog követelést betudhatja, azaz ilyen esetben csak a másik 50 %-ot kell készpénzben megfizetnie. Ha Ön tehát megvásárolja kedvezményes áron pl. a becsült érték 50  %-ért az ingatlant, az Ön által megfizetett 50 %-os vételáron osztozkodhat a többi végrehajtást kérő , követelésük arányában.

2 / 2 oldal12