ajándékozás címkével jelölt bejegyzések

Igényt tarthat-e testvérem köteles részre a szüleimtől kapott ingatlanok vonatkozásában?

2016-08-16Köteles rész, Öröklési jog, Ügyvéd válaszolajándékozás, ajándékozási szerződés, köteles rész, köteles rész alapja

Édesanyám és édesapám 2015.októberében nekem ajándékoztak 2 nagyobb értékű ingatlant. Azért döntöttek így, hogy a nővérem és családja ezeket majd ne örököljek. Szüleim még élnek.

A nővéremre más ingatlant szeretnének hagyni de az még nincs neki ajándékozva. Az lenne a kérdésem ha szüleim közben elhunynának a nővérem igényt tarthatna e a szüleim által korábban nekem ajándékozott ingatlanokra?? Hiszen ezt a szüleim okkal ajándékoztak nekem hogy csak az enyém legyen!

A kötelesrész alapjába tartozik az örökhagyó által halálát megelőző 10 éven belül ajándékozott ingatlan értéke. A kötelesrész nem automatikus azt az arra jogosult örökösnek kifejezetten igényelnie kell a hagyatéki eljárás során. Van tehát lehetőség arra, hogy a testvérével megegyezve úgy döntsenek, hogy kötelesrész igény előterjesztésére nem kerül sor.

Kérhető-e kötelesrész elajándékozott ingatlanból?

2016-07-14Köteles rész, Öröklési jog, Ügyvéd válaszolajándékozás, köteles rész, köteles rész alapja

Édesapám tavaly év végén átíratta a féltestvérem nevére azt az ingatlant, amit szocpol támogatásból épített, amit rajtam kívül a három édes testvérem után kapott!

A köteles részt, most követelhetjük e a féltestvérünktől? Igaz, nincs szó halálozásról, de eddig mindenki ezt tanácsolta, mivel jelenleg az örökségünk, már nem az édesapám tulajdonában van!

Köteles rész csak halálozást követően kérhető. A hagyatéki eljárás az a fórum ahol a közjegyző dönt annak megállapításáról. 10 éven belüli ajándékot a kötelesrész alapjához kell számítani.Ezt megelőzően csak közös akarattal lehet annak kifizetésében megállapodni.

Milyen illetékvonzattal íratható át ingatlanrész volt élettárs nevére?

2016-07-09Adójog, Ügyvéd válaszol, Visszterhes vagyonátruházási illetékadásvétel, ajándékozás, ajándékozási illeték, élettárs, élettársak közötti elszámolás, illetékfizetési kötelezettség

Volt párommal van egy 20 milliós házunk 1/2-1/2 arányban, amin 30 milliós tőketartozás van (forintosítás miatt).

A hitelt én egyedül fizetem 3 éve, amióta a volt párom elköltözött. Párom szeretne kilépni a hitelből és a házból is. A hitellel kapcsolatban a bank kért egy vagyonközösséget megszüntető papírt, hamarosan elindítjuk a folyamatot.

Kérdéseim: Kell-e adásvételit írnunk, avagy hogyan fog átkerülni a nevemre a ház másik fele? Kell-e vagyonszerzési illetéket fizetnem, hiszen tőle nem a házat kapom, hanem hitelt, azaz a háznak a volt páromra eső felét is én fogom kifizetni.

Az ajándékozás kérdése is felmerült az illetékfizetés csökkentése / eltüntetése miatt, de úgy tudom, hogy 9% az ajándékozási illeték (nem bejelentett élettársi kapcsolatban éltünk), a vásárlási pedig 4%.

A hatályos illetéktörvény kizárólag a házastársi tulajdonrendezést preferálja illetékmentességgel. Ez lehet adásvétel vagy ajándékozás vagy vagyonjogi rendezés.

Önök esetében az adásvételi szerződés érvényességéhez a bank hozzájárulása is szükséges. A vonatkozó hitelszerződést is módosítani kell. A vagyonszerzési illetéket Önnek meg kell fizetnie: ha adásvételt kötnek 4%-ot, ha ajándékozási szerződést kötnek 9%-ot.

Hogyan ajándékozható unokára haszonélvezettel terhelt ingatlan?

2016-07-09Ajándékozás, Ingatlanjog, Ügyvéd válaszolajándékozás, ajándékozás kiskorúnak, ajándékozási illeték, családon belüli ajándékozás, egyenes ági rokon, haszonélvezet, haszonélvezettel terhelt ingatlan, illetékmentesség, ingatlan ajándékozása

Van egy ingatlanom, amire 20 éve haszonélvezeti jogot alapítottunk szüleimmel. Apukám meghalt édesanyám meg el szeretné a házat ajándékozni 2 éves unokámra. Mi ennek a menete?

Unokára, mint egyenes ági rokonra illetékmentesen ajándékozhat. Ehhez ügyvéd vagy közjegyző által készített ajándékozási szerződést kell aláírnia. A haszonélvezőnek az okiratot nem szükséges aláírnia. Az ajándékozással az unoka lesz a tulajdonos, de a dédszülői haszonélvezeti joggal terhelten.

Kérhető-e köteles rész a 10 éven belül adott ajándékból?

2016-07-09Köteles rész, Öröklési jog, Ügyvéd válaszolajándékozás, köteles rész, köteles rész alapja, öröklési jog

Nagypapám 2013. évben elhalálozott. Halála előtt nagyobb pénzösszeget adott unokáinak, illetve egyik gyermekének. A másik gyermekével nem tartotta a kapcsolatot több mint 10 évig, se szóban, se személyesen. Végintézkedés nem volt, egy kis terület maradt utána tiszta hagyatékként. A kis terület a törvényes öröklés rendje szerint kerül szétosztásra.

A másik gyermek viszont kéri a köteles részét a pénzösszegből. Nagypapám nem utalt arra, nem tett soha olyan nyilatkozatot, hogy a hagyaték tiszta értékéhez ez is hozzátartozna, ezt direkt felújításra adta nekünk, valamint azért, mert mi ápoltuk és gondoztuk. Soha nem olyan kitétellel, hogy osztályra kellene bocsátani. Van okunk aggódni?

Az örökhagyó halálát megelőző 10 éven belül bizonyítottan adott pénzajándék a köteles rész alapjába beszámít.

Mennyi adó és illeték fizetendő lakás eladás illetve vétel esetén?

2016-07-09Adójog, Ügyvéd válaszol, Visszterhes vagyonátruházási illetékadásvétel, adófizetési kötelezettség, adókedvezmény, ajándékozás, illetékkedvezmény, illetékmentesség, SZJA fizetés, SZJA fizetési kötelezettség

Férjem vásárolt 2010.01. egy lakást aminek 8.800.000.- volt a vételára. 50% a saját nevére , 50%-ban a barátnője nevére íratta.

Mikor külön váltak, a hölgy elajándékozta a férjemnek a nevén lévő 50% azaz 4.000.000.- tulajdonrészt. Most eladjuk a lakást 14.500.000.- ért és rögtön veszünk egy másikat 18.000.000.- értékben. Milyen fizetési kötelezettségünk lesz adó illetve illetek?

Lakóingatlan esetében, ha 5 évig az ingatlan vagy annak része valaki tulajdonában volt és ezt követően eladja nem kell SZJA-t fizetnie bármennyiért adja el.

Ajándékba kapott ingatlan vagy ingatlanrész eladására ugyanez irányadó. Ha 5 éven belül történik az értékesítés, az ajándékozott ingatlan eladásánál a vételár 25%-a az adóalap, az adásvétellel szerzett ingatlan értékesítésénél pedig a pozitív értékkülönbözet.

Mindkét esetre igaz, hogy adókedvezmények vehetők igénybe, attól függően, hogy az 5 éven belül hány évig volt az eladó tulajdonában az adásvétel tárgyát képező ingatlan vagy ingatlanrész.

Vagyonszerzési illeték megfizetésénél kedvezményben részesül aki 1 éven belül elad és vásárol ingatlant vagy ingatlan tulajdoni hányadot. Ennek mértéke, hogy csak a pozitív értékkülönbözet alapján kell 4% vagyonszerzési illetéket fizetni.

Hogyan kerülhet a nevemre az általam épített, tévesen szüleim nevére bejegyzett ingatlanrész?

2016-06-04Ingatlanjog, Tulajdonjog rendezés, Ügyvéd válaszoladásvétel, ajándékozás, illetékmentesség, tulajdonjog, tulajdonjog rendezés

Szüleim 1957-ben vásárolták meg kertes házukat, 49m2. 1965-ben kibővítették, így 70 m2-es lett. 1983-ban 1/4-ed részét nekem ajándékozták, mivel csak így építhettünk férjemmel önálló bejáratú, önálló házat a telekre. Az OTP szüleimet a házukkal készfizető kezességre kötelezte. A hitelt idő előtt kifizettük.

Legnagyobb meglepetésünkre a Földhivatal szüleim nevére írta az általunk épített házat is. Próbáltuk rendezni, de a Hivatal nem volt képes helyesen bejegyezni a tulajdont.

Többszöri fellebbezés után végzést kaptunk, hogy csak bírósági úton rendezhetjük ezt. Erre sajnos, nem volt/van pénzünk. Mit tehetünk?

A másik kérdés: Szüleimtől az ő ingatlanukat megvásárolnám. Lakottan, holtig tartó haszonélvezettel. Az ingatlan (kalkulátorok szerint) 17 millió. mennyi lehet az illeték, melyet nekem, mint vevőnek kell fizetni?

Mai szabályok szerint a családon belüli tulajdoni jog átruházás preferált. Ez azt jelenti , hogy szüleitől vásárlás vagy ajándék útján megszerezheti az adott ingatlan tulajdoni jogát – illetékmentesen.

Így az első esetben rendezhető ajándékozással a fennálló jogi helyzet nem kell hozzá bírósági per.

A második esetre – azaz az adásvételre – is igazak az elmondottak- illetékfizetés nélkül veheti meg szülei ingatlanát – lakottan, holtig tartó haszonélvezettel.

Milyen adófizetési kötelezettség merül fel ingatlan eladás és ingatlan vétel esetén?

2016-05-19Adójog, Ügyvéd válaszol, Visszterhes vagyonátruházási illetékadásvételi szerződés, ajándékozás, ajándékozási szerződés, illeték, illetékfizetési kötelezettség, jövedelemadó, SZJA fizetési kötelezettség

Nagymamám eladta a lakását. Abból a pénzből egy drágább házat szeretnénk venni, melyet én kapnék meg, az én nevemen lenne.

A régi lakás a nagymamám és az édesapám nevén van. Az én nevemen már van egy lakóingatlan. Szeretném kérdezni, hogy ebben az esetben mennyi adóra illetve illetékre lehet számítani? Ez ajándékozásnak minősül?

A köztudatban összemosódik az adófizetés az illetékfizetéssel.

Ugyan mindkettő adónem, de SZJA-t csak eladó fizet, míg vagyonszerzési illetéket mindig a vevő.

Nagymama tehát akkor fizet adót, ha a lakását 5 éven belül vásárolta és most többért adta el.

Ha nagymama saját nevére 3 éven belül vásárolna új lakást / családi házat – többért, mint amennyiért eladott, akkor a különbözet után kell fizetnie 4 % vagyonszerzési illetéket. Ha viszont Ön lesz a vevő ezt az illeték kedvezményt nem veheti igénybe, mert nem Ön adott el lakást 3 éven belül.

Ha nagymama pénzéből az Ön nevére vásárolnak ingatlant, ez adásvételnek minősül, de mögötte pénzajándékozás van. Közeli hozzátartozók, mint nagymama-unoka illetékmentesen ajándékozhatnak pénzt. Jó megoldás lehet, ha a nagymama nevére történik az új ingatlan vásárlása – illeték kedvezménnyel – és ezt követően nagymama Önnek ajándékozza az ingatlant illeték mentesen.

Milyen adófizetési kötelezettség keletkezik ajándékba kapott ingatlan eladása után történő nagyobb értékű lakás vásárlása esetén?

2016-05-04Adójog, Jövedelemadó, Ügyvéd válaszoladásvétel, adófizetési kötelezettség, ajándékozás, illeték, illetékfizetési kötelezettség, SZJA fizetési kötelezettség, vagyonszerzési illeték

Édesanyám 2010-ben vásárolt számomra egy ingatlant 11.500.000 HUF értékben, mely akkor még az ő nevére került. Az elmúlt öt évben én laktam benne.

Ajándékozási szerződéssel idén (2016) az ingatlan az én nevemre került. (17.000.000 HUF-t írtunk be értéknek).

Ha én idén (vagy jövőre) eladom az ingatlant – tegyük fel 17.000.000 HUF-ért – és ugyanabban az évben vásárolok (vagy építek) egy ingatlant kb. 40.000.000 értékben, akkor keletkezik-e és ha igen milyen adófizetési kötelezettségem?

Ajándékozott ingatlan eladása után – ha az 5 éven belül történik – Szja-t kell fizetni ,melynek mértéke 15 % és az alapja az eladási érték 25 %-a. Ha pl 17 MFt-ért eladja a lakóingatlant és 40 MFt-ért három éven belül vásárol egy másik lakóingatlant akkor 23 MFt után fizetnie kell 4% vagyonszerzési illetéket.

Mennyi szja-t kell fizetni ajándékba kapott ingatlan eladása után?

2016-05-04Adójog, Jövedelemadó, Ügyvéd válaszolajándékozás, ajándékozási szerződés, SZJA fizetés, SZJA fizetési kötelezettség

Édesapám 2000-ben vett egy termőföldet, melyet beerdősített. 2014-ben ezt a földterületet elajándékozta nekem, a fiának./szerződésben szereplő, meghatározott érték: 3 M.-Ft/ Most eladásra kerül a földterület 5 M.-Ft-os áron/

Az lenne a kérdésem, hogy milyen összegű adófizetési kötelezettségem keletkezik ebben az esetben? Gondolom az az előny, mely abból származott volna, ha édesapám tulajdonában marad a földterület, így már sajnos nem érvényesíthető.

Ajándékozott ingatlan eladása után 15 % SZJA fizetési kötelezettség keletkezik. Az adó alapja az eladási ár 25 %-a.

11 / 22 oldal« Első «...9 101112 13...20...»Utolsó »

Kérdése van?

Írjon nekem

+36 84/ 314-640

+36 30/ 641-3502